Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-08-07 / 32. szám

BUDARESTI LEVÉL A LABDARÚGÁS TEGNAP ES HA BESZÉLGETÉS RUDAS FERENCCEL, A FERENCVÁROS EGYKORI JÁTÉKOSÁVAL Manapság számtalanszor előfordul, hogy a hátvédek az ellenfél kapujára törnek. Akárcsak a vérbeli csa­tárok. A nézők tapsolnak, és sokan azt hiszik, hogy a jedenet Jól érzékelteti: ml a modern futball. Fénykorában, Jó néhány esztendővel ezelőtt Rudas Ferenc is sokszor megtette ezt. Különösebb előzetes taktikai megbeszélés nélkül. Ösztönösen. Ahogyan csak a született futballista, csak a nagy klasszis érzi meg, mikor mit kell tennie a pályán. Rudas Ferenc neve és pályafutása elválaszthatatlan a Ferencváros történetétől. Gyorsaságát, rúgótechniká­ját, helyezkedést érzékét, előretöréseit aki látta, még nagyapa korában sem felejti el. Bér az aktív Játékot már régen abbahagyta, de ma Is éppen olyan szerel­mese a futballnak, mint azelőtt. — Ott vagyok a Ferencváros minden pesti mérkőzé­sén, mint ahogy végignézem a magyar válogatott vala­mennyi hazai találkozóját — mondja Rudas Ferenc. — Van tehát alkalmam az összehasonlításra, milyen volt és milyen most a játék. Sokszor fel Is teszik nekem a kérdést. Sokat gondolkozom ezen... Mi azonos és mi más? Ma elsőrendű követelmény az erőnlét. Az igazi nagy mérkőzéseken 90 percig nincs megállás. Európa legjobb klubcsapatainál természetes, hogy a játékosok végig bírják a legpokolibb iramot Is. Nyilvánvaló, hogy ez intő példa a ml játékosainknak Is. Erőnlét nélkül nincs futball, nélküle nem vehetjük fel a küzdelmet a külföldi ellenfeleinkkel. Erről nem feledkezhetünk meg! Azonban mégis aszerint döntik el, ki a jó futballista: hogyan tud bánni a labdával. Tökéletes technikai kép­zettség szükséges. De nehogy a másik végletbe essünk, és a játékosok, edzők főleg az erőnlétre összpontosít­b sák figyelmüket. Ez nem lenne jó. Az alapoknál, a fia­talok nevelésénél, nagyon fontos a technikai oktatás. Ugyanis a játék szépsége sokban attól függ, hogyan tudnak bánni a labdával a játékosok. A közönség nagy kritikus. Tudja értékelni és méltányolni a szép, a lát­ványos játékot, technikai megoldásokat. Ha élményt jelentő gólokat lát, akkor újra és mindig kijön a pá­lyára. — Mostanában általában csökken a mérkőzések lá­togatottsága. Mivel magyarázza ezt? — Sokan a televíziót okolják. Szerintem nemcsak a közvetítések okozzák, hogy alábbhagyott az érdeklődés, más negatív tényezők befolyásolják a nézőt. így pél­dául több csapat eleve passzív Játékfelfogása. Védeke­zésre rendezkednek be, és ha egyetlen gólt lőnek, ak­kor beállnak védekezni. Az Ilyen egy-nullás győzelem általában nem elégíti ki a közönséget és nem nyújt nagy élményt. Ha nyílt sisakkal játszanak a csapatok, az Igen, az más. Mondjuk, hogy 4:3 vagy 5:4 vagy 6:5 az eredmény. Sok gól és még több Izgalom. Ez kell a közönségnek. Az egy-nullás győzelemért éppenúgy két pontot kap a győztes csapat, mint például a négy-há­romért. A különbség az, hogy a sok gőíért hálás lesz a közönség. Tudom, hogy nyílt sísakkal játszani koc­kázatosabb. — Hogyan vélekedik a mai Ferencvárosról? — Csak jót lehet mondani a megfiatalított és alapo­san átszervezett labdarúgócsapatunkról. Tetszenek a fiatalok, Mucha, Vépi és a többiek. Már megmutatták oroszlánkörmeiket. Azt hiszem, hogy sok örömet sze­reznek majd a ferencvárosi közönségnek. Az igazi az lesz, ha a fiatalok és Albert összeszoknak, megisme­rik egymást, olvasni tudnak majd egymás gondolatai­ból, tudják majd, milyen labdát kell adni egymásnak. — Milyen egykori mérkőzésekre emlékezik vissza a legszívesebben, ha úgy tetszik, melyik maradt felejt­hetetlen? — Egyszer kupamérkőzést Játszottunk régi nagy ve- télytársainkkal, az újpestiekkel. Három-háromra állt a találkozó. Akkor szabadrúgáshoz jutottunk, és én men­tem előre. Pedig nem is nagyon akartam vállalkozni a szabadrúgásra. Letettem a labdát, és védhetetlenül si­került berúgnom a lila-fehérek hálójába. Így győztünk azután 4:3-ra. A másik felejthetetlen élményem már nem Ilyen kellemes. Az a bizonyos drámai torinói mér­kőzés nem megy ki a fejemből. 1947. május tlzenegye- dike. Felejthetetlen 90 perc volt, az nem vitás... Az u- tolső percben vánszorgott be a labda a magyar háló­ba, és ezzel a szerencsétlen góllal kaptunk ki az ola­szoktól 3:<5-re. Pedig akkor nagyon bíztunk benne, hogy megszakítjuk az olaszok győzelmi sorozatát. Vigaszom csak az, hogy ami nem sikerült nekünk, sikerült az utódainknak... Molnár Károly PELÉ: „triumvirátus“ és a németek erőnléte nagy akadály lesz majd a világbajnoki cím másik várományosának. A Az NSZK-n és Brazílián kívül me* Santos labdarúgócsapata nem ré­A gen az Egyesült Államokban por- tyázott, s .ebből az alkalomból érdekes interjút készített Pelévei a moszkvai „Futbol-Hokej“ című szaklap amerikai tudósítója. A Milyen összegért lenne hajlandó visszatérni a nemzetközi porondra és játszani a brazil válogatottban? Uéte- zik-e más érték is a pénzen kívül, a- , melyért megváltoztatná elhatározását? A A kérdés egyszerű és egyben ösz- szetett. is. Amikor Medici államelnök magánkihallgatáson fogadott, arra kért, hogy legalább még egy évig maradjak. Válaszom elutasító volt, ezt mondtam: „Elnök űr, elhatározásom végleges, be­fejeztem szereplésemet a brazil váloga­tottban.“ Az elnök kezet szorított ve­lem, és egyetértett döntésemmel. Ami a pénzt illeti, az sem oldhat meg min­dent. Apám valamikor azt tanácsolta nekem: ha Jól fogok keresni, nem sza­bad állandóan a pénzt számolnom. És én életem végéig Ilyen értelemben aka­rók cselekedni. A Nem sajnálja, hogy megvált a cí­meres meztől? A Mi tagadás, hiányérzetem van. Ha manapság valami hiányzik nekem, ak­kor az a válogatottság. Amikor a fiúk kifutnak a pályára, újra vágyat érzek, hogy magamra húzzam a 10-es számú mezt. Egy profinak azonban mindig tud­nia kell, mikor hagyja abba. Legjobb akkor szögre akasztani a „csukát“, a- mikor a nézők még mindig becsülik az embert, amikor még látni akarják játszani, mert nincs szomorúbb annál, ha a szurkolók tudtára adják egy lab­darúgónak, hogy miért nem megy már „nyugdíjba“. • ■ A Hogyan ítéli meg a brazil váloga­tott esélyeit a jövő évi világbajnokság­ban? A Brazília válogatottjára még sok munka vár, sokat kell javulnia játéká­nak, hogy megvédhesse világbajnoki cí­mét. „Normális“ és váratlan nehézsé­gekkel küszködik a csapat, habár ez nem Is meglepő, hiszen a bajnokoknak vannak ilyen gondjai. Tostao sérült sze­Nem szabad állandóan a pénzt számolni me azt eredményezheti, hogy nem ke­rül be az együttesbe, és Gerson sze­replése is kétséges, nála elsősorban az erőnléttel van baj. Mint mindig, most is kitűnően képzett játékosokat küld- hetnénk pályára, de ezek nem rendel­keznek megfelelő nemzetközi rutin­nal. Ahogy tájékozódva vagyok, a vá­logatott legnagyobb gondja az irányí­tó szerepének a betöltése; egy olyan karmesterre lenne szükség, aki a kellő pillanatokban erőt öntene a csapatba. Otyan futballistának hiánya, mint Ger­son, tletve Carlos Alberto nagyon meg­látszik egy fiatal csapat játékán. Ríve- lino nem akar dirigens lenni, annak ellenére sem, hogy technikája és lö­vőkészsége szinte egyedülálló. Piazza, a válogatott legtapasztaltabb játékosa pedig egyszerűen nem irányítónak, ve­zéregyéniségnek született. A Mi a véleménye az NSZK váloga­tottjáról? ▲ Brazíliának jelenleg nincs olyan „hármasfogata“, mint a Beckenbauer- Netzer- Müller „trió“. Ez a dinamikus címnek? A Elsősorban Argentína, Anglia é« Olaszország. A Ml a véleménye a hollandokról? A Ismerem jól az Ajaxot. Vélemé­nyem szerint ennek a csapatnak gyen­ge a védelme, de annál jobb a csatár­sora. Ha az edzőnek sikerül megerősí­teni a holland válogatott védelmét, ak­kor Cruyffék nagyon előkelő helyen*vé­gezhetnek a VB-n. A Milyen változásokat észlelt a vi­lág labdarúgásában a mexikói VB után? A A latin-amerikai iskola képviselői több időt szentelnek az erőnléti felké­szülésnek és a játékfegyelemnek, mert az őstehetség egymagában manapság már szinte semmit sem jelent. Az eu­rópaiak viszont az alapvető technikát tartják elsősorban szem előtt, pontosab­ban azt, hogy a labdarúgójáték eme ré­sze ugyanolyan szinten legyen, mint erőnléti felkészülés. A két kontinens labdarúgásának ilyen Irányú fejlődése természetesnek tekinthető. A Ha befejezi aktív sportpályafutá­sát, megpróbálkozik-e az edzősködéssel? A Nem. Profi edző sohasem leszek! Ha mégis így lenne, akor önnek adom a íutballból eredő összes jövedelme­met. Pedig nem kis összegről van szó.. A Ott lesz a jövö évi világbajnoksá­gon? A Igen, mindenképpen megtekintem a nyugat-németországi VB-t, de nem mint kommentátor, hanem mint magán­ember. Számtalan ajánlatot kaptam a tv-től, a rádiótól, én azonban szabad nézőként szeretném élvezni a játékot, azokat a mérkőzéseket, amelyeket sza­bad akaratom szerint választhatok majd ki. (T. V.) EHHBwnmmMH *á wr1 v' r yrm‘ ■ ' «SfBR*5® HÁRMAN AZ íl] IDÉNY ELŐTT Még alig fejeződött be a labdarúgóliga év­folyama, máris itt van a küszöbön az újabb 1- dény. Ezúttal a Lokomotíva Kosice három já­tékosának a portréját közöljük. Kívánunk ne­kik és társaiknak, valamint a liga minden lab­darúgójának sok sikert és minél kevesek >b sé­rülést. A' gólkirály Tózsa Nagy Sándor, aki esetleg teljesen új szerep­körben mutatkozik be Knapp Endre, a „radír", kulcsemberek nagy­szerű lefedezője ÍKolár PéieV felvételei) . -

Next

/
Thumbnails
Contents