Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-08-07 / 32. szám
A; íróa korának magaslatán Napjaink írójának értékrend- szerében egyre fontosabb szerepet kap a megírt irodalmi műért, kritikai vagy elméleti alkotásért érzett felelősség. Csehszlovákia Kommunista Pártjának szívós í- gyekezete a lenini kultúrpolitika megvalósítására új, a szocializmus eszméiért elkötelezett alkotásokat eredményez. A szocialista művészet alapelveit: a kommunista eszmeiséget, a pártosságot, népiességet, a szocialista realizmus alkotó módszerének érvényesítését a közelmúltban hazai és külföldi revizionista elméletekkel próbálkoztak ugyan megrendíteni, de e- zek az elvek egyre mélyebbre e- resztik gyökereiket alkotóink tudatában. Irodalmunkból kivesző- félben vannak az eszmei irányzatunknak idegen vonások. Szocialista Irodalmunk elveinek érvényesítésekor az elmúlt negyedszázad pozitív és negatív tapasztalataira támaszkodunk, nem mellőzve a február utáni évek 1- rodalmának eddig mostohán kezelt eredményeit, és a két világháború közti marxista esztétika tételeit sem. Ekkor született az a felismerés Is, hogy a lényegnek és az irodalom küldetésének túlságosan leegyszerűsített értelmezése, a helyes eszméknek türelmetlen megvalósítása sem mindig Jár a kívánt eredménnyel. Még ennél is fontosabb az az igazság, hogy a liberalizmus, a revizioniz- mus és a burzsoá esztétikai szemlélet ellen folytatott következetlen harc irodalmunknak és társadalmunknak is mérhetetlen kárára van. Pártunk vezető szerepének megingása a válságos é- vek alatt a szocialistaellenes e- rőknek az irodalomba valő beszivárgását eredményezte. A szocialista' realizmus élveinek' semmibevétele az irodalomnak arra az ágazataira is károsan hatott. amelv egyébként nem volt a szoclallstaellenessée hirdetője. Különféle divatos irányzatok ütötték fel itt is a felüket. Eaész sor olyan mű keletkezett, amelv torz, esvoldaiú kéDhen ábrázolia a va- lőságot. A művek hősei pedig a társadalomtól elszigetelt hősök, korcs lelkületű, kétes, kóros biológiai lénvek. E tendenciák a 40-es évek végén és az 50-es évek elején uralkodó forradalmi lelkesedés légkörében született irodalmat hivatottak ellensúlyozni. Igaz, ez az Irodalom bizonyos szempontból naivan szemlélte a valóságot, és művészileg sem volt mindig kiforrott. Az idő távlatából visszapillantva azonban el ketl mondanunk, hogy etika! tisztasága, ő- szinte lelkesedése a szocializmus eszméiért, és ezeknek az eszméknek a megvalósításáért érzett elkötelezettsége minden tekintetben magasan az esztétlzáló, szűk látókörű irodalom fölé emelte. A szocialista társadalmi értékek és eszmék destrukciójának a korában leginkább fiatal, induló al; kotók tévedtek rossz útra. Ez a nemzedék nehezen eszmél e kor káros hatásaiból. De nem köny- nyebb az Irodalomnak mint egésznek sem a helyzete, beleértve a kritikát, az Irodalomelméletet is. A velük szemben támasztott Igények egyre nagyobbak lesznek. A szocialista építés, az új társadalmi körülmények hatása az emberre — ez a témakör még művészt megformálásra vár. A közelmúlt bonyolult eseményeinek művészi- pártos megvilágítása ugyancsak alkotóink előtt áll. Az élet mérföldes léptekkel rohan előre, és a szocialista társadalmi rendszer betetőzésekor, a tudományos-műszaki forradalom korában úlabbná! űiabb problémák. konfliktusok adódnak. Nem elegendő, hogy az irodalom mindezt csak leszögezze; a magas sajátos eszközeivel, az emberekre gyakorolt eszmei-érzelmi hatásával részt Is kell vennie megoldásukban. A kritika és az irodalomelmélet feladata, hogy általánosítsa az Irodalom eredtnénvélt és megtalálja társadalmi-esztétikai küldetésének teljesítéséhez a legkedvezőbb megoldásokat. Az íróval szemben támasztott követelmény, hogy korának magaslatán álljon, legkifejezőbben az élet íelenségeinek intellektuális megközelítésekor mutatkozik meg, amikor a művész^ e jelenségek mélyére hatol, lénvegllkre tapint. Az embernek az irodalomban ábrázolt képe szintetikus, ezért az író dolga sok tekintetben nehezebb, mint a társadalomtudományok területén bárkié. Ha vérbeli, hű képet akar rajzolni a társadalomról, többé-kevésbé az ábrázolt életjelenségek filozófiai, erkölcsi, politikai és egyéb összefüggéseire is rá kell mutatnia. Az egyént az emberek közti bonyolult kapcsolatok rendszerében éló lényként kell bemutatnia, belső világát Is ábrázolnia kell. Ez pedig az alkotó művésztói jó meglátást, nagy műveltséget követel. De kikerülnénk az író és kritikus megismerő-alkotó apparátusának magvát, ha nem beszélnénk világnézetükről, filozófiai beállt tottságukról. A feladatok nagysága, bonyolultsága, az Irodalomnak a szocialista társadalomban betöltött szerepe és helye megköveteli, hogy az író megingathatatlanul a marxista-leninista elveket vallja. Az író világnézete az a társadalmi szempont, ahonnan a valóságot szemléli, ahonnan az é- let jelenségeiből merít, általánosítja őket, értelmet ad nekik. Az frő dialektikus materialista szemlélete vitathatatlan követelmény, mert minden egyébnek az irodalomban ez a nyitja. E szemlélet szerves velejárója a pártosság, az eszmeiség, a művészi alkotás mód ja, a mű specifikus esztétikat- megtsmertető és esztétikai-nevelő szerepének az érvényesítése. A szilárd, sokoldalú marxista-leninista megalapozottságot nem pótolhatják csak az alapismeterek és az Időszerű jelszavak. Csehszlovákia Kommunista Pártjának elvhű és következetes kultúrpolitikája részét képez! egész politikájának; ez a politika pedig felelősséget érezve a szocializmus és népünk sorsáért, a sokéves tapasztalatokra, a párt és társadalmunk fejlődésének válságos időszakában szerzett tanulságaira épül. De tág teret biztosít minden olyan művészi Igyekezetnek, amely a társadalmi haladást szolgálja. A CSKP XIV., az SZKP XXIV. kongresszusának dokumentumaiból, pártunk és államunk vezető személyiségeinek számtalan beszédéből tudjuk, hogy íróinkat semmi sem gátolja a téma, a stílus, a műfaj, a művészi forma megválasztásában. Szocialista irodalmunk eszmei és művészi aiapelvei kellően meg vannak. világítva. -Hogy mint érvényesülnek a műben,- az már az íróktól függ, mert a szocializmusért elkötelezétf irodalom felvirágoztatásához az anvagl, eszmei, társadalmi feltételek nem hiányoznak. Karol Tomii (es) Az Európát megrengető forradalmak évében — 1848- ban — született, és megláthatta az emberiség éj korszakát felszlkráztatő Nagy Oktöber! Szocialista Forradalom győzelmes fényeit is, de két forradalom viharos sodrása között a polgárt életforma békés szigetén élt, alkotott, vált a cseh szobrászat legkiemelkedőbb alakjává - Josef Václav MYSLBEK. A szegány szobafestő fia 17 éves korában mint kőfa- ragőinas kereste meg a kenyerét Seidan klasszicista szobrászmübelyábén. Nyilván ott szerezte meg a kőfára- gás titkait és az anyag törvényeit. Seidan után Václav Lev? volt a mestere. Levy hatására, annak műtermében alkotta első domborművét. a Háború és Béke c. allegóriát, amelyet aztán a bécsi Kunstverelnban kiállítottak. Szerencsés alkotó volt. nemcsak azért, mert céltudatosan. rendszeresen dolgozott és tört a csúcsra, hanem azért is. mert kezdettől nagy pártfogók támogatták, e- gész népe elismerése, dicsérete, biztatása kísérte. A pályakezdő első programot még áthatotta Mánes festészetének romantikus szelleme, csak később, az é vektől bölcsebbé érlelve Jutott el az összegezésig és az értékelésig, és gazdagodtak műve! realista és neorene- szánsz forma legyekkel. Amikor egyik első jelentősebb alkotását a grflfenbergi Csehforrás HOgiela szobrát megmintázta, tulajdonképpen átértékelte az antik szobrászat örökségéi és ez heves vitát váltott ki, azonban a szobrot a cseh szellemi élet legnagyobba!, Neruda, a költő és Zttek. a prágai Nemzeti Színház építőié minden támadás ellen megvédték. A mánesl romantikáim szinte egyenes úton (ütött el a nemzeti leliegű monumentalitáshoz. A 19. század, mint hamis ékszerektől csillogó, pipe-. rézett vén kurtizán haladt a sírja felé. amikor a prágai Spálená utcában — a cseh Montmartre-on — Mvslbek műtermében megszületett a minden hlstorizáló keretet KŐBE VÉSETÍ ÉlET szétrobbanó Opera és Dráma, a prágai Nemzeti Színház máig is legértékesebb plasztikája, majd a szerény ösztöndíj eredményezte 18 napos párizsi út után, a Svag- rovskf-szarkofág, amelynek hatására Viktor Tilgner, a híres bécsi szobrász Mvslbeket nemcsak Csehország, hanem „valamennyi művészeteket ápoló állam legnagyobb modern művészei közé sorolta“. Portrétanuimányl közül kiemelkedik a J. E. Purkyné- medailon, Palack? mellszobra és végül a csúcs: Schwarzenberg Frigyes érsek monumentális emlékműve. Azonban az életmű legértékesebb alkotása, a mester legnagyobb műve: a Szent Vencel-szobor. Közel negyven esztendős vergődő, töprengő, útkereső munkájának az eredménye ez a világszerte Ismert plasztika. V. Ttl- kovsky megállapította róla, hogy: „Bár keletkezése és szelleme egyaránt a XIX. századhoz köti s mintegy lezárja e század cseh szobrászaténak történetét, példát mutat arra, hogyan ötvöződhet a -hagyomány és egy ú- jabb korszak törekvése művészi szintézissé.“ Nem teremtett Iskolát, az avantgarde háttérbe szorította, igazi értékét szinte csak a Jelen kezdi felismerni. A társadalom történelmi jelentőségű küzdelmeit a partról nézte, neve egy Ideig lobogót Jelentett, de élete utolsó éveiben már magányosan élt szobrai és könyvel között. Felesége meghalt, hat gyermekét eltemette, barátai elhaltak mellőle. Nem volt nemzedékének iskolapéldája, nem volt harcos — de őszinte, tiszta művész volt, aki „úgy emelkedik ki a cseh szobrászművészet történetéből magányosan és hatalmasan, mint egy katedráils.“ Pétert! Gyula A Madách Könyv- és Lapkiadó n. v. az utóbbi években nagy figyelmet fordít a fiatal nemzedékek számára Irt művek megjelentetésére. így van ez rendjén, hiszen az irodalom megszerettetését már a legfiatalabb korban kell- kezdeni. A közelmúltban adta ki a Madách Tóth Elemér CsiHagrózsa című, gyermekverseket tartalmazó kötetét. A kötet tiszta hangvételű, ízes magyarsággal megírt gyermekverscsokor, a- melyet átitat a nemes költői szándék: szórakoztatni, és mosolyt varázsolni a gyermekek arcára. Gálv Iván így jellemzi a kötetet a tömör előszóban: „A szerző nem, vagy alig törekszik arra, hogy közvetlenül neveljen, tanítson...“ Majd lejjebb így folytatja: „Versei pallérozzák a szépérzéket, sejtetik a környező világ mindennapos s ezért gyakran elsikkadó mozzanatait, a lá- tő szem előtt feltárulkozó tarkaságát.“ Gály Ivánnak ezek a meglátásai helyénvalóak, mert a kötet minden verse arányos a gyermeki világhoz; ötletességükkel, dinamizmusukkal. kép! fordulataikkal, játékos egyszerűségükkel közvetlenül, minden morallzálás nélkül !s hatnak a gyermek érzelmi és értelmi világára. Tóth Elemér Ismeri a gyermeki lélek törvényszerűségeit, ezért tudja tudatosan új tartalommal megtölteni, . a gyermek számára már ismert világot. Versötlete! eredetiek, nagy részükben ott munkálnak a népköltészet! elemgyökenek. amelyek közel állnak a fiatal olvasóhoz. Melyik gyermek képzelete nem Indul meg, amikor azt hallja, hogy a cseresznye piros fülbevaló? Vagy, hogy a cseresznyefának „szeme, szája, füle, orra, / van...?“ A kötet verseinek Jelentős része a gyermekhez közel álló természet képelemel- bő! épül fel. Nagy szerepe van a versekben a perszonlfikációnak, amely- Ível Tóth Elemér az ember és a természet fejlődésének, alakulásának a kapcsolatát is érzékelteti. A versekben előforduló szép költői jelzők és hasonlatok színessé, szinte megfog- hatóvá varázsolják a mondanivalót. E tekintetben a költő gyermekversei rokonságot mutatnak Csoórl Sándor gyermekverseivel, amelyekben szintén a gyermekekhez közel álló világ dolgai, tárgyai elevenednek meg az újrateremtés leleményességével. Tóth Elemér a versek tartalmát a- dekvát formában valósítja meg. Ezt bizonyítja a Paripám című vers is. Bizonvításkéonen ide kívánkozna az egész, de idézzünk belőle csak egv részletet: „Van nekem parlnám / csillagos f, nem eszik az szénét, lse zabot /. / Hánvia natké'a / a havat. f csillagréten keres / társakat...!“ A kötet verscsokra nincs ciklusokra osztva, vagy valamilyen kiagyalt gondolat köré láncolva, szerkezete a- zonban így sem laza: a verseket egymáshoz kapcsolják szigorú törvényeik {a versbeliek és a versköziek 1, valamint a gyermek világához Igazodó játszi könnyedség. Olyan ez a kötet, mint egy ötvenhat szirmú csll- lagrőzsa, amely bár egyetlen szár végén hlmbálédzlk, mégis minden szirma más színű. A kötet nehézségének mércéje az egyszerűség. A szerző nem törekszik a gyermeki élmény- és képzeletvilágot meghaladó költői attrakciókra: hétköznapi dolgokat tölt meg szívet melengető és értelmet csiszoló tartalommal. „Valahol / messze, messze, f kinyílt / egy ablakocska. / hej, ablak / ablakocska. / / Beugrott / rajta csendben, / egy pici csillagocska: / hej, csillag, / csillagocska. /“ A szóismétlések, a hangutánzó és hangulatfestő szavak alkalmazása sem öncélú: színesre festik a stílust, és bővítik a versek hangulati bázisát. A kötet szerzője Jól gazdálkodik a nvelv! elemekkel. Éppen ennek köszönhető. hogy a versek Intenzíven hatnak az olvasóra. Például a Fut az út című 29 teljes értékű szóból álló versében tizenöt az Ige. Ez az olvasóban egy bizonyos dinamikus képzetet vált ki: az állandóan irtóz gó-kanyargó-tekergö-csavargó út kép zetét. Rövid Ismertetésemben szólnom kell még a versekben rejlő gazdag „humortartalékról“ Is, amely növeli a gyermekversek értékét. Példák: „Átszaladtam a szomszédba, utánam futott a létra...“ (Lődttő vers) „Én vagyok a Vastag Borka, orrom akár egy uborka. Fülem |6 lesz lapátnak...“ (Körbe, körbei Reggel kimegyek a rétre, három bukfencet vetek ebédre. (Reggeltől estigj A kötet színvonalát emelik Túr csan László egyéni látásmódot bizo nyitó Illusztrációi, amelyek szerve sen kapcsolódnak a kötet tartalmá hoz, hangulatához: konkrétabbá te szik a verseket, de külön-külön Is esztétikai élményt nyújtanak. összegezésképpen elmondhatjuk, hogy Tóth Elemér Cslllagrőzsa című gvermekverskötete előrelépés haza: magyar gyermekirodalmunk fejlődésében. Ogv lenne jó, ha ez a gazdag tartalmú, igénves kivitelezésű könyvecske néhány néldányszámban el latna minden kilencéves alapiskola tanulói könyvtárába is. SZITÁS! FERENC 13. Enciklopédiák, lexikonok I. A mai knltúrember élete szinte elképzelhetetlen a különböző kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák nélkül. Gyakran elő fordul, hogy egy sző vagy fogatom jelentését a kéznél lévő lexikon segítségével tudjuk csak megérteni. KI bírná ugyanis fejben tartani azt a információt, ismeretanyagot, amely évszázadok alatt az emberiség tudatában összegyűlt. A mai kor még csak egyre nagyobb sebességgel gyarapítja az ismeretek számát. Valóságos információáradat zúdul az emberekre a rádión, televízión, sajtón s más kiadványokon keresztül. Ezek rendszerezését egy ember képtelen elvégezni. Ezért alakulnak a különböző szakterületeken tüdősekből és szakértőkből átló munkacsoportok dk rendszerezik és könnyen áttekinthető texikn nokba, enciklopédiákba foglalják az emberiség eddigi ismereteit vagy legalább annak egy részét. De nemcsak az egyes szakterületekről készülnek lexikonok, hanem minden tudomány ágat átfogó általános ismerettárak is készülnek. Ezzel el )s érkeztünk tulajdonképpeni témánkhoz. Mi ts valójában a lexi kon és ml az enciklopédia? Mi a különbség a kettő között? íme a válasz a kérdésekre: Az enciklopédia olyan, rendsze rint nagy terjedelmű mű, amely kora összes lényegesnek, közérdekűnek és időszerűnek tartott ismereteit igyekszik közérthetően, áttekinthető rendszerben összefoglalni. - Az enciklopédiák nagyobb része betűrendben, kisebb része valamilyen logikai rendszerezésben, ill. szakrendben közit anyagát. Az általános enciklopédiák az ismeretek egészét, a szakenciklopédiák pedig csak egy szakterület ismeretanyagát tartalmazzák. A betűrendes szótárszerű enciklopédiákra az enciklopédia elnevezés helyett (főként a németekl gyakran a lexikon megjelölést használják. A két kifejezés között általában azt a megkülönböztetést teszik, hogy az enciklopédia átfogóbb jellegű, nagyobb terjedelmű, az egyes kérdéseket rendszeresebben felölelő cikkeket tartalmaz; a lexikon pedfg rövid cikkeivel elsősorban az egyes kérdésekről valő gyors tájékoztatást tekinti feladatának. A két műfaj közti halár azonban gyakran elmicyődik. Az enciklopédia-műfaj egyik első modern, kiemelkedő képviselője Diderot és d'Alamhert nagy enclk!opédlá|a. a francia felvilágosodás legjelesebb képviselőinek Enrópa-szerte nagyhatású alkotása az „Encyclopédle on Dictlonnalre ratsnné des Sciences, des Arts et des Métiers“ volt. Ez a mo 1751 -tói 1780 ig jelent meg Tulajdonképpen tanulmánygyűjtemény ez, amely az emberi ismeretek egész akkori területét felmérte. Őrlési jelentősége volt a felvilágosodás eszmélnek széles körben való elterjesztésében, s így közvetve a nagy francia forradalom . eszméi előkészítésében is. Munkatársai, az án. enciklopédisták, > egyenesen e mű kiadására tömörült filozófusok, tudósok, publicisták. gyakorlati szakemberek a 18. század végi francia pnl gári forradalom ideológiai előkészítői voltak. Élükön D. Diderot állt. Filozófiát szempontból nem alkottak egységes csoportot, nézeteikben különböző irányzatok keveredtek. A materializmus és ateizmus legkövetkezetesebb képviselője Diderot mellett Holbach és Helváthis volt. Bizonyos értelemben melléjük sorolható Rousseau és Voltaira ts. Az Encyclopédle munkatársa volt a természettudós d' Alambert, Button, és Lerny. Az enciklopédisták célja a korabeli tudomány színvonalán álló enciklopédia kiadásával az volt, hogy leküzdjék a vallás és az egyház által terjesztett babonákat, elősegítsék a termelőerők fejlesztését, bírálják a feudális gazdasági államrendszert. Az egyház és a feudális reakcié kíméletlenül üldözte őket. Így az Encyclopédle későbbi köteteit külföldön kellett kiadniuk. A jelenlegi legismertebb enciklopédiák közül elsősorban a Bolsaja Szovjetszkaja Enciklopegyija című hatalmas müvet kell megemlítenünk, amely az első szocialista szemléletű nagy általános enciklopédia Az emberi művelődés egész Ismeretanyagát a marxizmus-leninlzmus egységes világnézete szerint fogtállá össze és értékeli. Első kiadása 1926-47 között jelent meg 85 kötetben. A második kiadására 1949-58 között került sor 51 kötetben. Nagy múltra tekint vissza az Encyclopaedia Britannica. Ez az angol nyelvű általános enciklopédia az anyagát viszonylag kevés. nagy terjedelmű tanulmányszerü cikkben dolgozza fel. Első kiadása 1768-71 között jelent meg Londonban. A legutolsó, 16. kiadását 1957-ben Chicagóban szerkesztették 4400 munkatárs közreműködésével. Terjedelme 23 kötet és 43 500 cikket tartalmaz. A nagy általános enciklopédiák közül meg kell még emlfte- nünk a francia Larousse du XX« siécle, az olasz Enciciopedla Italians, az amerikai Encyclopaedia Americana és a német Der Grösse Brockhaus című kiadványokat. Legközelebb a magyar lexikonokról írunk. —ar— CSILLAGRÖZSA (Tóth Elemér gyermekversei)
