Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-08-07 / 32. szám
4 új ifjúság TALÁLKÁM A MUNKASZERETETTEL A gyárai 116 évvel ezelőtt építették, neve ugyanaz volt, mint most, Bőrcserző (Koäeluäne). A falu — vagy most már Ukább község —, Boüany életébe akkortájt beleszólt még egy Jelentős létesítmény, a vasút. Az elsőnél szerencsétlenebb, mert míg a bőrfeldolgozó munkát adott a bo- äanytaknak, addig a vonat elszállította a munkanélkülieket. Annak dacára, hogy a kis gyár létezett, rengeteg volt a munkanélküli. Minden második bosanyi házból valaki kivándorolt, és soha többé nem tért vissza. A bőrcserző is csakhamar visszaesett. Igazi felvirágzásáról csak a gyár államosítása után lehet beszélni. Az 1953—71 közötti időszak alatt a felsőrészbőr gyártása az ötszörösére, a talpbőr gyártása pedig a tíszsaeresére emelkedett. Hiánycikk a jó levegő Sejtelmem sem volt a bőrcserzés technológiai menetéről. Miután megtekintettem az egész gyárat, rájöttem, hogy a munkaszeretet itt nem elvont fogalom. Ott kell, hogy éljen a gyár minden dolgozójában, másképp ezeket a hosszú bőrkötényes embereket nehezen tudnám elképzelni o- lyan munkahelyeken, olyan munkakörülmények között, ahol a zaj, a víz, a króm és vegyületeí, savak és sók, a nyersbőr bűze, a benzén és vegyületeí közül valamelyik jelen van. A felsorolás még így sem teljes, de elég ahhoz, hogy képet alkothassunk a bőrcserzés „szépségeitől“. Igaz, a munka nagy részét gépek végzik, és a gyárnak van olyan részlege Is, ahol csak alapos nézelődés után látunk egy-két munkást. De ott vannak. Még ott is, ahol az idegen csak nagy önfegyelemmel bir ki egy pár percet. Ilyen például az úgynevezett vizes részleg, vizes műhely. A gyár rengeteg vizet fo- , gyászt, de ezen a részlegen lehetetlen száraz lábbal keresztülmenni. Valójában Itt folyik a bőrcserzés első fázisa. A tartósított, száraz bördarabokat — úgy ahogy azt a disznóölés u- tán a hentesek besőzzák vagy más vegyszerrel konzerválják — eredet! állapotba hozzák, vagyis áztatják. A bőr magába szívja a vizet, és sűlva legalább megötszöröződik. — Már Itt eldől, milyen minőségű bőr kerül ki a gyárból. Ha mi rosszul végezzük munkánkat, nem vigyázunk és elszakad a bőr, vagy nem tartjuk be a bőr áztatásáhnz előírt vegyszerek keverést aránvát, a bőr romlani kezd. Az ilyennel már kár tovább dolgozni . — Bírlák a munkát? — Azért vagyunk Itt. Nézzen csak körül, csupa daliás férfi. Nehezen választana közülünk. Meilug Milan 35 Svés. négy éve vezeti ;ezt a nífl- helvf. Megállók a „daliás férfiak" kifelezés felett, tüzek az emberek naponta mázsákat és mázsákat mozdítanak el helyükből. « Bőrcserzés és technika A gyárnak van egy új. « lig egyéves műhelye. Azt mondják, ennél modernebb már nehezen létezne. Hatalmas kádakban áztatják, mossák Itt a bördarabokat. Különböző borfajtákra másmás vegyi anyag hat. Itt jegyzem meg, hogy a gyár a nyersbőr 85 százalékát külföldről Importálja. Költséges üzlet ez. de a költségek kiegvenlftődnék a minőségnél. Nem panaszkodhatnak a ftnn. a német, a mongol stb. nyersanyagra. Az áztatott, mosott és zsírtalanított, tehát a már cserzett bördarabokat nemesítik. majd válogatlak Ezután szárítják és mérik Minden cserzett bőr méreteit nésvzetdeoimétorekben adják meg. Fotocellás műszerek mérik a bőrdarabnk területét. Ebből a műhelyből már több darab eladásra kerül — főleg a cipő talpbőrök, de nagy részüket a gyárban festik vagy lakkozák. Legalább hatvan fájta színű bőrt láttunk a gyár mintakiállításán. Hihetetlen, hogy üzleteinkben Ilyen színskálájú bőrdíszmű áru és cipő kapható. Szociális program és az asszonyok . A gyár dolgozóinak 41,2 százaléka nő. Mint már említettem, nehéz munkakörülmények között dolgoznak, de sokkal kedvezőbbek között, mint a férfiak 4 gvár személyzeti osztályának vezetőjétől azt kérdem, milyen a női munkaerők mozgása. — 1973 első félévében a gyárbői 56 asszony távozott. Harminchatén szülési szabadságra, hárman nyugdíjba, ketten a rácsok mögé, ketten lakhelyüket változtatták meg, és csak tizenhármán mondtak fel a gyárnak. Azt hiszem, ezek az adatok százalékokban kifejezve . nem Tépik tűi a hasonló jellegű gyárak munkaerőmozgását. — Mtért van az, hogy a látszólag kedvezőtlen munkakörülmények ellenére az asszonyok nagy része hű marad a gyárhoz? — Pontosan nem tudom, de talán majd ők megmondják. Ténv, hogy a gyár regit! őket. Bölcsődét épített, hiszen a gyár aszonvalnak átlag 2, 3 gyereke, negyvenegy asszonyunknak pedig több mint négy gyereke van Női dolgozóink e- gészségére három orvos Is felügyel Két orvosi rende lőnk naponta nyolc órán át üzemel. Azokon a munkahelyeken ahoi a dolgozók nagy része nő. úgynevezett píhennsar: kokat rendeztek be. A gyárnak van rehabilitációs központja Is. — Élnek ezekkel a lehetőségekkel? — kérdem eav egészen fiatal lánytól, Dana Skokovától. — Természetesen! Azt hiszem,. már nincs is nagyon mit követelnünk. Én két é- ve dolgozom a gyárban, de látom, hogy az asszonyokat mindenben segítik. Biztos azért, mert jobban dolgoznak, mint a férfiak .. Komplex racionalizáció A gyárban régebben felismerték a komplex racionalizáció értékeit. Egész kevésre! kezdődött: a mérő műhelyben mindenkit dühített egv francia gép: vagy hibásan mért, vagy sehogy Szinte naponta volt miatta leállás. A gyár technikusai kombináltak. A francia gép vázát „összeboronálták“ egy csehszlovák fotocellá vaí A leállások száma azóta csökkent. ■ A komplex ésszerűsítésben elért tavalyi eredmé nyeik. hétmillió korona ön költség! megtakarítás és 44 munkaerő megtakarítása. Ezt mindenekelőtt a géppark korszerűsítésével a gazdasági szempontból kifizetődőbb nyersanyag felhasználásával és az újító- mozgalom kiszélesítésével érték el. — Az újítómozgalomnak gyárunkban már hagyománya van. Tavaly ünnepeltük huszonötödik évfordulóját Ez alatt az Idő alatt több mint ezer újítót neveltünk — mondja a gyár fejlesztési központnak vezetője. Még hozzáteszem, hogy három csehszlovák találmány szerzője is a gyár műszaki dolgozói közül került ki. A gyár igazgatója ,ia itt kezdte Amikor a hosszú bőrkö- 1 tényesektől azt kérdeztem, miért éppen ők azok, akik vállalták a helytállást, egy kis büszkeséggel azt felelték, az ő helyükben más is vállalta volna. Sokan köztilük több mint húsz éve a gyárhoí tartoznak. Mondják, hogy a gyár igazgatója is veterán. ján Orság igazgató elvtárs Itt kezdett tnaskodnl.a gyárban mindenki ráköszön, és Igazán elmondhatja, hogy Ismeri a gyár minden zugát. de közben arről beszél hogv mennyire lényeges a vezető sokoldalúsága. — Bármilyen munka csak ügy nőhet az ember szívéhez, ha megismerkedik vele, ha kiismeri jó és rossz oldalait. Egy gyár vezetőjének annyival nehezebb a helyzete, hogy minden munkafolyamatot, minden szerszámot Ismernie kell. Van az ügy, hogy nem ismeri De ez már szégyen, és az ilyen vezetőt nem .szeretik az emberek. Szép lenne, ha a gyárnak nem lennének munkaerő gondjai. De vannak. És főleg a fiatalokkal... — Ezrei nem szeretek dicsekedni. A bőrcserző' szakma még csak közepes érdeklődést sem vált ki a kilencedikesek között. Szégyen, de sokszor a nyolcadik, sőt a hetedik osztályt végzett tanulókat is kénytelenek vagyunk felvenni. Pedig tanulmányi feltételeink legalább olyanok, mint a többi Iskoláét. Állandóan foglalkozunk az lnaskér- désrel, de úgy látszik, l,->gy valahol mindig elhibázzuk. A tanulmányi Idő nálunk csak két év, iskolánk bentlakásos, teljes ellátást nyújt a diákoknak, és pár korona zsebpénzt is. A munka, az viszont nehezebb, és e- gész embereket követel. A- ki kibírja a gyárban pár. évig, az aztán még a pokolba is jókedvvel indulhat... A gyár állandóan modernizálódik, korszerűbbek a gépek és a valamikor rettenetes hírnévben álló sizes műhelyre sem illik már ez a Jelző. De így is, ha van még nehéz munka, akkor a bőrcserzés az, és a gyár 1800 dolgozója megérdemli tiszteletünket. Azért is, mert itt találkoztam a munkaszeretettel. Véletlenül. Nem egyeztünk meg sem időben, sem helyben. Zácsek Erzsébet A gyár „nedves“ műhelye, ahol nehéz száraz lábhal álkelni A VÁLASZ — Valami fontosat ~ ’akarok neked mondani, de csak egy nappal az érettségi vizsgák előtt, amikor utoljára találkozunk — mondta a lány, s felugrott az éppen indulni készülő villamosra. Zolit meglepték Lola szavai. — Semmi közünk nincs egymáshoz, mégis valami fontosat akar mondani. Vajon mi lehet az, érint-e engem is ha tgen, miért csak akkor mondja meg, amikor utoljára taiálkoznnk? — tépelődött Zu li egész délután. Reggel a szokottnál koráb ban ment az iskolába Elhatározta hogy a dolog végé re jár. Szőkébb haráti körben elmondta a lány titokzatos kijelentését. Biztosan szereLmas beléd Csak nem meri bevalló ni — vélték a fiák. Zoli nem válaszolt Titok ban 6 is erre gondolt de hiába ostromolta kérdéseivel Lolát az hajthatatlan maradt Nem teheietl mást várnia kel lett. Szép tavaszi nap volt. A gimnázium negyedéves diák jai ntoljára mentek az isko lába hogy osztályfőnökükkel megbeszéljék a nagy próba tételt az érettségit. Zoli alig várta, hogy Lolához szegődhessék, elkísérje a villamos niegállőig és megtndja azt a valami ..fontosat.“ Délután fél egy voll, amikor kiengedték őket az iskolából Lola és Zoli szótlanal ballagtak a villamosmegálló felé. Sokszor megtették már ezt az utal. behunyt szemmel Is eltalállak volna a megállóhoz, most mégis égy érezték, valami nincs rendben. Nem akarok hazamenni — szálait meg váratlannl Lola —, menjünk a parkba. A park végén, a patak szé lén egy tires padra öllek le — ismerek egy férfit. Bu napesten született — törték mag a csendet Lola szavai. — Lelenc gyerek véli. Még ma sem ismeri egyetlen hnzzálar lozéját sem pedig már négy ven év van a háta mögött. A másudlk világháború alatt Csehszlovákiába került. Itt le is telepedett. Később aztán gépészmérnök lett. majd meg ismerkedett egy nála idősebb nővel, »ki elhitette vele. hogy gyerekük lesz. Elvette fele ségől. Később persze kidé riílt. hogy hazugság volt az egész. A nfí meddő, nem is lehel gyerekük. Elváltak. Zoli értetlenül tekintett vé gig a lányon. — Miéri mondtad ezt nekem? — leheteti leolvasni a (ifi arcáról. Lola egy kis szőne! ntln (gy foly talta: — Anyám korán férjhez ntenf egy jól keresd asztalos hm. Egykéi érig nagyon jé! éltek de aztán nem tudom miért, apám inni kezdett. Fel bomlott a békés családi élet Anyám testileg lelkileg ősz szetört. Mikor tovább már nem bírta Agy döntöttek, hogy elválnak. Bályám kétéves volt akkor En éppen a válásuké lőtt, nem kívánt gyermekként jöttem a világra. Falan éltünk, de az embe rek pletykái arra kényszert tettek, hogy elköltözzünk on nan így kerültünk fel a vá rosba. A véletlen folytán ép pen abban a házban kaptunk albérletet, ahol az említett lérfi is lakúit. Egyszer, ami kor hazajöttem az Iskolából anyám azt kérdezte tőlem: a karom-e. hogy az a férfi le gyen az apukám. Nem vála szóltam rá semmit, bár min degy lett volna mert azon a napon tartották az esknvőjü két . . Igaz. mostohaapánkra nem panaszkodhattunk. Nagyon jó volt hozzánk. Meg látszott rajta, hogy anyára mai szerelemből házasodtak össze Házasságukból ia szil letett egy fid 0 még ma sem tudja, hogy mi nem édestest vérek vágyónk. Mondhatom, sokáig nagyon jfil éltünk. En is felcseperedtem Anyám tud tuinun kívül minden uk nél kitt félteni kezdte tőlem a férjét Többszörösen mégis mállódé féltékenykedéséi mos tnhaapám eleinte elengedte a füle melleit Ostoba beszéd nek tartotta, de később mé gis felfigyelt rám Ajándá kokkal szép ruhákkal halmu zoll el. En. a tudatlan örül lem kedveskedéseinek. Égé szén megszerettem őt persze ez csak olyan gyermeki sze retet volt az apja Iráni, akkor még nem tudtam hogy ebből szerelem is lehet. Lola hangja elcsuklott Ar cát a fiá ölébe leniette Han gosan zokogott. — Mostohaapám egy gyái igazgatója. Megtehette hogy bármikor kimaradt a munka bél. és én sem mentem az Iskolába Anyám dulgozott, Igv mi otthon zavartalanul kel lesben lehettünk. Anyám amikor már lett volna rá oka. nem féltékenykedett. Kettőnk titkos kapcsolatáról semmit sem tudott Mostohaapám gyöngédsége annyira megba bonázott, hogy ő lett az el ső férfi, akinek odaadtam magamat Lola mélyei séhajtntt Már nem sírt. Látszott rajta, hogy egész tBstét bBlsó tűz emészti. — Tegnap mostohaapám elhozta a váláshoz szükséges iratokai Ha beleegyezem, elválik anyámlél. és elvesz en gém feleségül Holnap kell megadnom a választ. Meleg tavaszi nap volt. A diákok feketébe öltözve siettek eddigi életük legnagyobb eseményére, az érettségi vizsgára. Zoli kicsit nyugtalan volt, de nem is csoda, hisz elsőnek érettségizett. Jé tété lekel húzott, a vártnál is jobban vizsgázott. Ha tegnap nem beszélt volna Lolával, ma boldog lenne Egyre jobban idegesítette, hogy kilenc éra is elmúlt már és Lola még nem jelent meg az érettségin, periig ma mindenkinek pnntnsan ntt kellett lennie Tizenegy óra felé egy zokogó asszony lépett be a gimnázium kapuján. Lola anyja. fajén tekele kendő Znii előtt elsőiéiül! a világ. Lola halálának egyedül ő tudta az Igazi okát Szószék Gvrtre*
