Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-23 / 4. szám
2 új ifjúság fölgáti neveléstan A szocialista erkölcs és feladata a szocialista ember nevelésében in. < A szocialista ember viszonya a társadalomhoz, a társadalmi érdekekhez és szükségletekhez való helyes hozzáállásában nyilvánul meg. A szocialista ember tudatosítja a társadalom szükségleteit, sajátjának vallja őket, és úgy cselekszik, hogy az megfeleljen a társadalomnak. Kötelessége, hogy tudatosan védje a társadalom érdekeit, ügyeljen a társadalom anyagi eszközeire. A szocialista ember társadalomhoz való viszonyában jelentős szerepet kap viszonyulása a munkához. A kapitalista társadalomban a munka nehéz teher és a kizsákmányolás eszköze. A dolgozók teljesen ki vannak szolgáltatva a munkaadójuknak, a munka eredményei nem azokat szolgálják, akik dolgoznak, akik' kitermelik a javakat, hanem a kapitalistákat. A kapitalizmusban nem létezik szabad alkotó munka. Pedig csak a szabad, a kizsákmányolástól mentes munka válhat az ember sajátjává. Ez pedig csupán a szocialista társadalomban lehetséges. A mi társadalmunkban teljesen más értelmet nyer a munka. Államunk minden polgára olyan szabad munkát végezhet, amely neki is, a társadalomnak is megfelel. Ugyanakkor minden polgár arra törekszik, hogy munkája hasznos legyen; nem csupán azért dolgoznak, hogy biztosítsák saját megélhetésüket, hanem az egész társadalom jólétéért is. A szocialista ember érzi, hogy a munka becsület, polgári kötelesség, valamint a szocialista társadalomért kifejtett tevékenység. Az az ember, aki kerüli a munkát, tudja, vagy legalábbis el tudja képzelni, hogy mások munkájából él, parazitává válik. A társadalomhoz való viszonyulásunkban senki sem lehet puszta néző, hiszen a mi társadalmunk nem egyes emberek, hanem egész közösség alkotása. Es itt már a szocialista társadalom erkölcsének ú- jabb jellegzetessége lép előtérbe — ez pedig az egyén viszonya a közösséghez. A szocialista ember tudatosítja a társadalom szükségleteit, és saját kötelességének tartja ügy cselekedni, hogy az megfeleljen a társadalomnak. A kapitalista társadalomtól eltérően — ahol az emberek cselekedetét elsősorban az önzés jellemzi — a mi társadalmunk igénye kedvezően hat az emberek egymáshoz való viszonyára, közelebb hozza egymáshoz az embereket és elmélyíti az együvé tartozás érzését. Az individualizmus és egoizmus a kapitalista társadalom alapja (az „individuum“-nak a „tömeggel“ szembeni viszony a legfőbb elve), és elsősorban az egyént emeli ki. Ez képezi az emberek egymás közti viszonyának az alapját, és tulajdonképpen a magántulajdon föltételeiből sarjad. E társadalom legfőbb ismérve, hogy boldogságukat függetleníteni tudják a mások bo/dogsá- gátől és teljesen közönyösek, cinikusak egymáshoz. A mi társadalmunk eltörölte ugyan az embernek ember által való kizsákmányolását, olykor-olykor mégis _ találkozunk ilyen viselkedéssel. De ezek az egyének sajnálatraméltóak, s arra kell törekednünk, hogy ne kapjanak nagy teret a társadalmunk életében. A szocialista ember nem érzi magát a mi társadalmunkban egyedül. Nem ismeri a magárahagyatottság érzését, amely annyira jellemző a kapitalista társadalom dolgozójára. A mi társadalmunk arra törekszik, hogy mindenki megtalálja a közösségben a maga helyét, és tehetsége és lehetőségei szerint szolgálja a közösség érdekeit. A szocialista ember megérti, hogy ezt a feladatot csak akkor teljesítheti, ha saját erejét és tudását egybekapcsolja a hozzá hasonló gondolkodású emberek célkitűzéseivel. Ez az elv érvényesül — szélesebb ösz- szefüggéseiben — a proletár internacionalizmus alkalmazásában is, amely minden marxista-leninista párt tevékenységének egyik kiindulópontja. Tudatosítani kell azt is, hogy a nemzetek dolgozóinak együttműködése nélkül nem érvényesülhet kellőképp a munkásosztály ereje és imperialistaellenes célkitűzései sem. A proletár internacionalizmus elve a munkásosztály történelmi küldetésének egyik jól kipróbált tapasztalata. A proletár internacionalizmus elvével függ össze a szocialista hazafiasság is. Feltehető a kérdés, miért beszélünk szocialista hazafiasságról és nem egyszerűen csak hazafiasságról. A válasz kézzelfogható. A mai osztályszempontból megoszlott világban ez nem lehet másképp. A burzsoá hazafiasság a nacionalizmussal, sovinizmussal és fajelmélettel párosul. Ezzel szemben a szocialista hazafiasság büszke a dolgozók munkájának eredményeire, tiszteli más nemzetek dolgozóit, idegen számára a nacionalizmus és sovinizmus. Ha fejleszteni kívánjuk saját magunkban és embertársainkban a kommunista erkölcs vonásait, számos előítélettel, a múltból itt maradt csökevénnyel kell még megküzdenünk. A kommunista erkölcs elsajátítása terén nagy feladatok hárulnak a szülőkre és a tanítókra is. Qj Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központ) Bizottságának lapja # Kiadja a Smena kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: 89714 Bratislava, Pra2- ská 9. Telefon: 485 41-45. Postafiók 38 • Főszerkesz- t ő dr. STRAS5ER György. Nyomja Západoslovenské tlaéiarne 01 # Előfizetési díj egész évre 52.— Kés. télévre 26. Kés £ Terjeszti a Pos ta Hírlapszolgálata Előfizethető minden postakézbesítőnél vagy postahivatalnál ^ Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza • A lapot külföldre a PNS Üstredná expe dícia tlaée Bratislava Gottwaldovo nám. é. 48 útján lehel megrendelni. katonai szolgálat megkezdése A előtt a fiatalok sokoldalú nevelésben, oktatásban, gyakorlati felkészítésben részesülnek. A járási katonai parancsnokságok, a SZISZ, a HESZ-ailap- szervezetei előkészítő tanfolyamainak célja, hogy a lehető legjobban felkészítsék az újoncjelölteket a katonai szolgálatra. Utam a Safártkovói (Tornaija) autóiskolába vezetett, ahol a járási katonai parancsnokság szervezésében minden esztendőben kétszer gépkocsi- vezetői tanfolyam indul az újoncok számára. A gondosan előkészített és vezetett tanfolyamról az autóiskola vezetője, Papp Géza elvtárs tájékoztatott. Palócföldön jó hírneve van a tornaijai autóiskolának, s ezt öregbítik becsületes helytállásukkal a különböző katonai alakulatoknál szolgáló ifjú gépkocsivezetők, akik ebben az iskolában lettek a jogosítvány birtokosai. A tanfolyam résztvevőit a szervezők jelölik ki. A választásnál figyelembe veszik a rátermettséget, az egyén érdeklődési körét. A jelöltek elméleti és gyakorlati oktatása hét hónapig tart. Ezalatt hetente kétszer van háromórás foglalkozás, ahol nemcsak a katonai életről esik szó, hanem ízelítőt is kapnak belőle a fiatalok, különösképpen ami a rendre, rendszerességre vonatkozik. A foglalkozás a jogosítvány megszerzéséhez nélkülözhetetlenek. összesen 50 órát töltenek a Ismereteknek, jártasságoknak átadására, illetve megtanítására irányul, amelyek hát, hogy a foglalkoztatás azoknak az vezényszavakkal és jelentéstétellel kezdődik és végződik. A tanfolyam befejezése után a hallgatók a „C“ csoporthoz tartozó jogosítványt kapják, ezt természetesen a félévi és évvégi vizsgák előzik meg. A vizsgáztató bizottság tagjainak a tolla pedig nagyon is erősen fog. Érthető te- ftataiak a volán mögött, ebből 12 órát a személygépkocsi volán iánál és 31 6(JOGOSÍTVÁNNYAL AZ ALAKULATOKHOZ) rát a tehergépkocsi vezetőfülkéjében, a maradék órákon a kötelező karbantartást sajátítják el. A foglalkoztatás tervében lövészet is szerepel, amelyet versenyszerűen igyekeznek megoldani. Az elsősegélynyújtásra szakelőadó tanítja meg őket, és e- gészségügyl előadást is tart nekik. A tanfolyam szerves része a politikai oktatás, amelyet rendszeresen minden héten megtartanak. A sokrétű foglalkoztatásból a testnevelés sem marad ki. Az újoncok tanfolyamának részvevői mindössze háromszáz koronát fizetnek a felkészítésért, Eletve a jogosítványért. A jogosítvány értéke „civilben“ számítva kb. 2800 korona. A jogosítvány tulajdonosainak, az ú- joncoknaik, mielőtt katonai járművet vezethetnének, bizonyítaniuk kell. Az alakulatnál újabb, vizsgával végződő hathetes tanfolyam vár rájuk. Februárban lesz a záróvizsga, a csoport 21 fiatalja már lázasan készül. A közeljövő újoncai közül, három fiatalt kértem meg, hogy mondjanak véleményt a tanfolyamról. Kenyeres László Gemerská Panicáról (Gömörpanyit) a csoport elnöke, foglalkozása asztalos: — Választott foglalkozásomtól kicsit távol áll a motorok birodalma, a gépkocsivezetői szakma, ettől eltekintve az a véleményem, ha a katonaságnál is ilyen jól megy majd a vezetés, valószí nű, hogy foglalkozáscserére is sor kerül. A tanfolyam alatt számtalan hasz nos, elengedhetetlenül fontos ismerettel gazdagodtam. Egyedüli, amit hiányolok, hogy az elméleti résznél több segédeszközt, makettet kellene felhasználni az anyag színesebb átadásához, mint amennyi jelenleg az autóiskola rendelkezésére áll. Várady Róbert Gemerből (Gömör), foglalkozása vízvezetékszerelő: — Az élethez semmilyen iskola nem tud elegendőt nyújtani, továbbképzésre is szükség van. Ezen a téren is sokat adott a tanfolyam. Azt mondják, ahány nyelv, annyi ember, gondolom, ez a szakmára is vonatkozik... Nagyra értékelem a vezetők következetességét, fegyelmét. Mlinarovics Zoltán Safárikovóról (Tornaija), foglalkozása gépkocsi szerelő— A tanfolyam előnyei közé tartozik, hogy a foglalkozás irányítása szlovák nyelven történik, ami ugyancsak lényeges a felkészítés szempontjából. A magyar anyanyelvűek gyarapíthatják szlovák nyelvtudásukat, de a haladók szókincse is nagyon sok szakkifejezéssel bővül. Nagyon helyesnek látom a különböző üzemek vezetőinek a hozzáállását, akik lehetővé tették, hogy ezen az értékes tanfolyamon mindannyian részt vehettünk. Az újoncok, akik maholnap a volán mögött bizonyíthatják szorgalmukat, jól tudják, hogy az autóiskolában a gépkocsi vezetésére megtanítják az embereket, de nem képezik a vezetés mestereivé, elvégre inasból is először segéd lesz, és csak a tapasztalatai halmaza teszi őt mesterré. Pierzchala József Scíiwendtner Sándorról van, kérem, szó. Hogy ki ez a Sándor? Egy sa maríni (Somorja) hetedik osztályos tlú. Állítólag félévi bizonyítványában egy hármasa lesz. És bajnoikl Hogy miben? Hát a hajómodellezésben, illetve a hajómodellezők között. Luöenecen (Losoncon) lett azzá, az országos bajnokságon. — És még megvan a hajód? — Már nincsl Azután, hogy Luöenecen megnyertem a bajnokságot, meghívtak egy brmói versenyre. Irgalmatlanul fújt a szél. Mondtam, is, hogy inkább nem verseny- zek, de bíztattak, hogy q&a/k nyugodtan engedjem vízre a hajómat, hiszen semmi sem történhet, de ha mégis, hát kihúzzák. No és ha elsüllyed? — vetettem közbe, de ők azt mondták, hogy nem, hogy mindenképpen kihúzzák. Ám nem húzták ki, hiába jöttek ki a békaembereik, tudja, azok a könnyűbúvárok, de hiába, az én Viktóriámat nem tudták kihúzni, nem találták meg. — Szóval te azért győztél, mert eleve Győzelemnek keresztelted a hajódat? — A, nem azért, hanem mert az én hajóm ment a legjobban. Mielőtt elmentem volna Luöenecre, többször kimentem a város előtti kis tóra, és ott a szemközti partra kitettem két követ, és addig próbáltam a hajómat, amíg be honi talált a kövek közé, amíg olyan egyenesen nem szelte a vizet, mint a nyíl... — És úgy szelte a vizet, mint a nyíl?-*• Igen! A három beszámítható rajttal összesen kétszázhetvenöt pontot szereztem, és én lettem a bajnok. Országos. Az első kategóriában. Ötven centi hosszú volt a hajóm, ötven, és huszonöt méteren két ízben is egészen egyenesen ment, s csak később a harmadik és negyedik útnál tért el egy kicsit, mert sok volt a tóban a különböző gyom, hínár, vízinövény, amely aztán rótakeredett a Viktória hajócsavarjára. — Ezek szerint most nincs hajód? — De van. Az apukámtól koptam ajándékba, ö a pionírház hajómodellező körének a vezetője, és a hajóit mindig odaajándékozza valakinek. A negyedik hajóját én kaptam meg. De különben nemsokára már lesznek saját hajóim is, mert jelenleg egyszerre kettőt csinálok. — És fogsz-e még versenyezni? — Igen, mert úgy gondolom, hogy ezt, mármint a ha- jómodellezést, sohasem hagyom abba. De ezt ne tessék megírni... Szóval, ó, Sanyi, Schwendtner Sándor a bajnok!-NIA SZOVJETUNIÓ MEGALAKULÁSÁNAK so. Évfordulója TISZTELETÉRE A középfokú gépészeti ipariskola mellett működő diákotthon tanulói méltóképpen megünnepelték a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulóját. Az ünnepség keretében előadássorozat indult meg „Ismerd meg a Szovjetuniót“ címmel, a járási népművelési intézet és a Szocialista Akadémia segítse gével rendeztük meg a tanulók számára. Kultúrműsorral egybekötött emlékestet tartottunk, ahol az ünnepi beszédet Lukáő alezredes mondta. Ugyancsak nagyon látványos kiállítást rendezett diákotthonunkban Kopjék Istvánná a szovjet nép életéről és a szocializmus építésében elért sikereiről. Ezenkívül többször vetítettünk egész estet betöltő szovjet filmet tanulóinknak. Tanulóink városi rendezvénye ken is részt vettek, előadásokat hallgattak meg, kiállításokat és filmeket tekintettek meg. Az ünnepségsorozat csúcsa a diákotthonunkban megrendezett „Mit tudsz a Szovjetunióról?“ című vetélkedőest volt. A vetélkedőn részt vett az iskola pártszervezetének elnöke, Mézes Zoltán tanár elvtárs, az CSSZBSZ szervezetének elnöke, Krajmer Imre tanár elvtárs, valamint Zámbó István tanár elv- társ, az iskola SZISZ-szervezetének vezetője is. A tanulók három-három versenyzővel indultak osztályonként. A kérdések sokoldalúak voltak, a tanulók széles körű ismeretét követelték a Szovjetunióról. Csicsay Ilona, Komárno ÚJONCOK A VOLÁNNÁL SANYI, A BAJNOK! Mit jelent számomra A FEBRUÁR? Küszöbön áll Csehszlovákia dolgozó népe februári győzelmének 25. évfordulója. Fiatal olvasóink természetesen nem lehettek az akkori jelentős események szemtanúi, de szüleiktől, tanítóiktól, ismerőseiktől bizonyára sokat hallottak az 1948-as év sorsdöntő napjairól. Szeretnénk, ha a mai fiatal nemzedék képviselői írnák meg, mit jelent számukra a győzelmes február. Szerkesztőségünk elbeszélést is szívesen elfogad. Az írás terjedelme ne haladja meg a 80 gépelt sort! A legsikerültebb írásokat közöljük, a szerzőket a tiszteletdíjon kívül értékes könyvjutalomban részesítjük. Beküldési határidő: február 20. j
