Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-07-24 / 30. szám

Az elmúlt tíz év alatt a mű­kedvelő színjátszó együtte­sek legjobbjai jöttek el Ko­máromba az országos szem­lére, hogy számot adjanak a mozgalom színvonaláról. S bár a múlt évek során többször kifo­gás és bírálat Illette a színjátszók míí- sorválasztását (nemcsak a Jókal-napo- kon), azt, hogy a csoportok sokszor a közönségízlésnek behódolva csak a szó­rakoztató darabok után nyúltak (lét- fenntartásuk érdekében nemegyszer rá- kényszerültekl) — úgy érezzük, hogy a csehszlovákiai magyar öntevékeny szín­játszás, már a Jókai-napok előtt Is, az ötvenes évek első felétől kezdve nem­zetiségi kultúránkban fontos és jelentős szerepet, küldetést töltött be. Az ön­nevelésen, önművelésen kívül, amely minden műkedvelő tevékenység elsődle­ges feladata, nagyban hozzájárult a kö­zönség ízlésének fejlesztéséhez, világné­zetének, szemléletének alakításához. Az idei Jókai-napok tartalmas, szép kivitelű műsorfüzete pontos áttekintést nyújt a tíz év seregszemléinek résztve­vőiről. Ebből Is megállapíthatjuk: a ma­gyar és a külföldi klasszikusok alkotá­sai mellett szép számban kerültek szín­padra a cseh és szlovák, valamint a ha zai magyar szerzők alkotásai, az orosz és szovjet szerzők s a kortárs világiro­dalom legjobb müvei. Legjobb csoport­jaink nemegyszer a műkedvelőket meg­hazudtoló bátorsággal nyúltak az igé­nyes feladatokhoz. Ibsen, Gorkij, Ber­nard Shaw és mások alkotásainak sike­res színrevitele, valamint a szlovákiai országos fesztiválokon: Spísská Nová Vesen (Iglőn), Suranyban (Surányban) való sikeres helytállás azokat Igazolja, akik hisznek benne, hogy a csehszlová­kiai magyar amatőr színjátszásnak ma s a jövőben is létjogosultsága és kül­detése van. Már az idei seregszemle előkészületei is jelezték, hogy a színjátszófesztivál méltó lesz a tízéves jubileumhoz, a be­jelentett csoportok száma jóval megha­ladta az előbbi évekét. A fesztivál után elmondhatjuk: a csoportok igazolták a várakozást, a Jókai-napokon nem akadt gyenge, színvonalon aluli együttesi A kolárovói (gútai) Városi Népműve­lési Ház színjátszó együttesének bemu­tatásában Leonyid Zorin kétszereplős lí­rai történetét, a Varsót melódiát lát­hattuk. Holubek László rendező — aki a múlt évek folyamán többször Is, főleg zenés vígjátékokat vitt színpadra — nem kis feladatot vállalt, és sikeresen meg is birkózott vele. Külön említést érdemel Szépe Katalin, akit eddig leg­jobb versmondóink közt tartottunk szá­mon, most a Varsói melódia Helgája­ként színészi és énekesi képességeit Is megcsillogtatta. A több képből álló da­rab modern, jelzett díszletmegoldásai szintén tetszettek. A vendéglátó komáromi együttestől az Szépe Katalin és Szépe Pál, a Varsói melódia szereplői Gondolatok a Jókai-napok után í* idén Szabó Magda régebben megírt szín­művét, a Leleplezést láthattuk. A nagy­múltú, érett szereplőgárdából (Blaskó Nóra, Bohil Rozália, Sztrecskó Rudolf, Kaszás János stb.) álló együttes Tarlcs jános rendezésében most is hagyomá­nyaihoz méltó, rangos előadást muta­tott be. A CSEMADOK gabőíkovői (bősi) h. sz. színjátszó együttese először vett részt a Jókai-napokon. Nem volt köny- nyű a faladatuk, hogy a rutinos együt­tesek mezőnyében zenés darabbal is fel­vegyék a versenyt. A csoport dicsére­tére válik, hogy Bogoszlavszkij és Dlho- vicsníj Nászutazás című zenés vígjáté­kéval — Szabó György rendezésében — nagy közönségsikert arattak; első Itteni szereplésüket tekintve, a várakozást fe­lülmúlva szerepeltek. Mint minden éven, az idén is meghív­tak a rendező szervek vendégként egy szlovák csoportot, ezúttal a hazai, ko­máromi KOMPAS színjátszó együttest, a- mely Michal Spaflúr rendezésében Bra- ginszkij és Rjazanov Silvestrovská noc (Szilveszteréj} című komédiáját mutat­ta be. Ötévi szünet után igényes vállalko­zással láttuk viszont a Jókai-napokon a CSEMADOK roZőavai (rozsnyóí) h. sz. színjátszó együttesét. A csoport Gyárfás Miklós Dinasztia című, ízig-véríg mai, szocialista társadalmunk gyesmekbeteg- ségeit szellemesen bíráló, „történelmi vfgjátékát“ vitte színpadra Krausz Zol­tán rendezésében. Krauszné Mihályi Má­ria színészi játéka és a kifejező, ötle­tes színpad külön is figyelmet érdemel. Hazai magyar szerző, Siposs Jenő Tü- lekedők című szatirikus vígjátékának ős­bemutatójára vállalkozott a CSEMADOK Rimavská Sobota-I (rimaszombati] h. sz. színjátszó csoportja. Hosszú kiha­gyás után, kilenc évi szünet után üd­vözölhettük újra a legjobbak között a csoportot. Drobka Géza rendezésében — jé színészi teljesítményekkel bővelkedő, nagy közönségsí kerű, jó szórakozást nyújtó előadást láthattunk tőlük. A Jókai-napok tízéves történetében a színjátszó együttesek közül a leggyak­rabban a levicel (lévai) Városi Népmű­velési Ház mellett működő Garamvölgyi Színház lépett fel. Most is a seregszem­le legigényesebb vállalkozásával; Gorkij Vássza Zseleznova című drámájának színrevitelével bizonyította rangját és színvonalát, amelyet Nagy László ren­dező vezetésével a hazai amatőr szín­játszásban kivívott. Kabát Gabriella ala­kítása a címszerepben a hivatásos színé­szekkel szemben felállított mércével mérve is kiváló alakítás volt. Versenyen kívül a komáromi gimná­zium diákszínjátszói Dobál János rende­zésében Trenyov Gimnazisták című szín­művét mutatták be, a fesztivál előesté­jén pedig a Magyar Területi Színház Soloviő: A vágyak tornya című szín­művét adta elő a X., Jubileumi Jókai-na­pok tiszteletére. 4. A vers- és prózamondók, irodalmi szín­padok, színjátszó együttesek seregszem­léjén kívül több más rendezvény Is gaz­dagította az idei Jókai-napok műsorát. Itt rendezték meg a CSEMADOK Köz­ponti Bizottsága által meghirdetett Nagy évfordulók című Csokonai, Petőfi és Ma­dách irodalmi vetélkedő döntőjét, itt zárult* a Népművelési Intézet háromé­ves rendezői tanfolyama. E tanfolya­mon tizennyolc csehszlovákiai magyar műkedvelő rendező szerzett szakképesí­tést és oklevelet további mhnkájához. A Petőfi-emlékműsor előtt, amelyet a ko­máromi Iskolák tanárai és tanulói ad­tak elő, dr. Csanda Sándor, a Szlovák Irők Szövetsége magyar szekciójának titkára, a rendezői tanfolyamon Kíimíts Lajos, a Csehszlovák Rádió magyar a- dásának főrendezője tartott előadást. Szólni kell mind a két akadémia jól szerkesztett, színvonalas műsoráról, a- melyek keretében a győztes versmon­dókon kívül a komáromi II. lakótelepi Kilencéves Alapiskola gyermekkórusa, DráfI Mátyás színművész, az IFJÚ SZI­VEK Magyar Dal- és Táncegyüttes, Illet­ve a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara lépett fel. Nem u- jtolsósorban szólni kell arról is, hogy az Idén — a kissé túlzsúfolt tartalom ellenére — csaknem minden műsor, ren­dezvény telt ház, több esetben túltelt ház előtt zajlott le. A Jókai-napok lég­köréhez, hangulatához nagy mértékben hozzájárultak a délelőtti értékelések, vi­ták, az Idén létrehozott „fesztiválklub“ és a szintén először, csupán próbakép­pen megrendezett de máris nagy nép­szerűségnek örvendő „fesztiválbál“, a- melyet a rendező szervek a jövőben minden évben megrendeznek majd. A Jókai-napok után az értékelés fo­lyamán — a sikerek, eredmények elis­merése mellett — a Jókai-napok jövő­jével kapcsolatban több elképzelés és Javaslat merült fel. Otibor Tahy, a Nép­művelési Intézet Igazgatója elmondotta, hogy az intézet a jövőben a Jókai-na­pokon (vagy máshol] fórumot, kíván biztosítani a magyar báb játszó együtte­seknek. Többször szóvá tettük, hogy nincs még megoldva a csehszlovákiai magyar diákszínjátszás helyzete. A Nép­művelési Intézet az ősszel szakmai ér­tekezletet vagy sajtóvitát tervez az Iro­dalmi színpadi mozgalom kérdéseiről. A vers- és prózamondók, irodalmi szín­padok, színjátszó együttesek jelenét a Jókai-napok tizedik, jubileumi évében sikerek, eredmények és megoldásra vá­ró problémák jelzik. Mlndannylunkra, a- kik a jövőben e jelentős öntevékeny művészeti mozgalom örömeit és gondjait továbbéltetni kívánjuk, egy évtizedes, lassan már hagyománnyá váló örökség és sok új feladat, munka vár. KÜLCSÁR TIBOR Jelenet a lévaiak előadásából: Vássza Zseleznova női szereplői, a kép Jobb ol­dalán a címszerepben Kabát Gabriella Tóthpál Gyula felvételei- új ifjúság 3 VISSZAPILLANTÁS A XVIII. ORSZÁGOS DAL- ES TANCÜNNE- PÉLYRE GOMBASZÖG ’73 Gömör és Gombaszög.. E festői, dlmbes-dombos vidék egyik legszebb, leghangulatosabb völgye. A Csallóköztől a Bodrog­közig a zene, a tánc, a népművészet kedvelőinek ezrei talál­koznak Itt. hogy láthassák nemzetiség! kulturális életünk egyik ■legrangosabb hagyományos rendezvényét: az országos dal- és fáncünnepélyt... XXX Szombat, (űnius 30 : másfél-két órával műit dái... Az Időjárás elszomorító. Zuhog az eső. Rövid megszakításokkal már péntek estétől. Aztán mégiscsak eláll az esői — Hát ebbep sem bíztam már — mondja valaki megköny nyebbülten a szervezők közül. Négy óra. Kezdődik a magyarországi vendégművészek Slá- gerszfnpad ‘73 című könnyűzenei műsora. A látottakat egy mon­datba sűrítve: tetszett Is. nem Is; akarva-akaratianul felemás­nak tűnt. Mintha a műsort összeállító szakemberek szűrőjén kitágult volna néhány rés, ezért az igazi művészi Igényt — könnyed nyári szórakozásra hivatkozva — csupán nagyobb vonalakban tartották szem előtt. Kedves színfoltja volt a mű sornak a Váry ikrek szereplése, itt-ott kissé eltúlzott, egyéb­ként találó és gördülékeny volt Rőnaszéky András paródiája a tavalyi táncdaifesztlválrői. Osztatlan sikert aratott Szuhay Balázs mértéktartó humorral fűszerezett, szerelmesen csipke­lődő konferálása, és a népszerű Corvina-együttes tátéka is él ménv volt. Hiányoltuk ellenben a júniusi Bratlslaval Lírán Is bemutatkozott, fiatal Cserháti Zsuzsát; Psota Irén szereplésé­ben pedig — csalódtunk. Műsora széteső, egysíkú, bizonytalan kodó volt, néhol már-már kapkodőnak tűnt, amit bizony a „la­zításként“ vállalt nyári műsorok érve sem igazol. A Sláger- színpad '73-at záró Korda Györgyöt ismét nyitott esernyők a- latt, esököpenybe burkolva szurkolta-élvezte végig a hét-nyolc­ezer főnyi közönség, mert Időközben újra megeredt a nyári zápor. Az eső „elmosta“ az estére tervezett ünnepi manifesztáclőt és a rangos érdemrendek, kitüntetések egész sorával fémjelzett Szlovák Állami Népi Együttesnek a műsorát. XXX Vasárnap napsütésre ébred Gombaszög! Az arcok mosolygő- sabbak, a hangulat derűsebb. A színpad körül csúcspontjára hág a sürgés-forgás. Elhangzik Václav Vaőoknak, az SZSZK kormánya alelnöká nek és Lőrlncz Gyulának, a CSKP KB tagjának, a CSEMADOK országos elnökének az ünnep! beszéde, és kezdődik a Minden­ki kedvére c. műsor. Nem véletlenül kapta ezt a találó elmet, hiszen bőven van benne népi tánc, nép! muzsika, de a második részben könnyű- és tánczene Is. Elsőként a Jesenskéi (feledi) Kilencéves Alapiskola gyermekténcegyüttese Bors Éva koreográ­fiáját, a Gyermekjátékokat és Novák Ferenc: Galgamentl pá­rostáncát mutatja be — gyermeki lelkesedéssel és derűvel. Az országos dal- és táncünnepély legfiatalabb résztvevőit a legidő­sebbek követik: a SHlCká Brezová-t (Szlltce-Brezova-t) folklór- csoport Quittner János hozzáértő, választékos összeállításában fennsíkt táncokat ad elő. Majd magyarországi vendégeket üd­vözölhet a közönség, a szekszárdi Babits Mihály Megye! Mű­velődési Központ népi táncegyüttesét és pedagóguskarát. A szekszárdiak műsorából emlékezetes marad a Tolnai szvit, a Dobozi csárdás, a Sárközi mulatozás meg a Lakodalom. A népi táncot s a népdalokat táncdal és könnyűzene váltja fel: Bogyal Gábor és együttesének mintegy negyedszáz divatos slágert tartaJmazó műsora, sajnos, több vonatkozásban ts ki vánnlvalöt hagy maga után. Maradéktalan dicséret talán csak a szólóépekesnöt: a tehetséges, a színpadon otthonosan moz gö Bógyat Editet illett. Üpnepr népművészeti műsor — ez * neve a vasárnap délutá­ni programnak, amikor a zselízí folkíórfesztlvál díjnyertes ko­reográfiáját műkedvelő népi táncegyütteseink legjobbjai mutat­ják be. Jó kedv, vidám hangulat jellemzi a Klsterenyei páros táncot (Ftfakovské Blskuplce-1 — fülekpüspökl Palóc Népi E- gyüttes); a tomaSovl (téli) Kis-Duna Táncegyüttes Horváth Rezső koreográfiáját: a Csárdás csokrot mutatja be. És élvez­zük Ádám Lajos: Bodrogközi csárdás c. koreográfiáját {Gömör! Népi Együttes), Czlngel László: Tavaszköszöntd c. táncát (Kis- Duna TE) és az országos folklóríesztivál koreográfiái pályáza­tának győztes táncát; Horváth Rezső: Üveges, lassú és friss c. koreográfiáját a Szőttes rutinos, üde, jó előadásában cso­dálhatja a közönség. Választékos, tartalmas munkát végzett az Ünnepi népművé­szeti műsor összeállítója, Quittner János, hiszen élvonalbeli táncegyütteseinken kívül szlovák, ukrán és magyar vendég együtteseket, a Kelet-szlováklat Vasmű üzem! Zeleziar tánc- együttesét, a N12ny Tvaroáec-t BuSovíant és a szekszárdi Ba­bits Mihály MMK táncegyüttesét Is meghívta. Jgy alkalmunk nyílt népi táncmozgalmunkat összehasonlítani a vendégegyütte­sekkel. örömmel állapíthattuk mag: a folklórmozgalom reneszánszá­nak hulláma a Csallóköztől a Bodrogközig műkedvelő csoport­jainkat ts fokozottabb igyekezetre, szorgalmasabb, Igényesebb munkára sarkallja, és ez pozitívan hat a nép! táncmozgalom egészének fejlődésére, művészt értékelnek elmélyülésére. XXX Vasárnap, néhány perccel múlt hat őrá... Egyre ferdébbek a nap sárgás-vörös sugarai, egyre Inkább megnyúlnak az árnyékok. Mire a hegyek mögé bukik a vörö­sen lzző napkorong, véget ér a népművészeti műsor látványos fináléja, s útravalóul már csak a sebtében tett fogadalom ma­rad: viszontlátásra jövőre! BORSAI M. PÉTER 11. A SZLOVÁKIÁI KÖNYVTÁRI RENDSZER II. Mint már múlt heti írásunkban is utaltunk rá, minden egyes könyvtári hálózatnak Szlovákiában van egy központi könyvtá­ra. amely módszertanilag Irányítja a hasonló szakmai profilú kisebb könyvtárakat. Ezek a központi intézmények az ón. Ál­lami Tudományos Könyvtárak kategóriájába tartoznak. Az aláb­biakban ismertetjük ókét: 1. A Matica slovenská könyvtára Martinban — az állami tu­dományos könyvtárak ás a népkönyvtárak hálózatának központi könyvtára. 2. Az Egyetemi Könyvtár Bratislavában — a főiskolai könyv­tárak hálózatának központi könyvtára. 3. A Szlovák Tudományos Akadémia Központi Könyvtára Bra­tislavában — az SZTA intézeti könyvtárainak központi könyv­tára. 4. A Központi Mezőgazdasági Könyvtár Nitrán — a mezőgaz­dasági könyvtárak hálúzatának központi könyvtára. 5. A Szlovák Orvosi Könyvtár Bratislavában — az egészség­ügyi kutatóintézetek és betegellátó munkahelyek könyvtári hé lőzatának központi könyvtára. 6. A Szlovák Pedagógiai Könyvtár Bratislavában — a peda­gógiai és iskolai könyvtárak hálózatának központi könyvtára. 7. A Központi Ökonómiai Könyvtár Bratislavában — a gaz­dasági és adminisztratív jellegű könyvtárak hálózatának köz ponti könyvtára. 8. A Szlovák Nemzeti Múzeum Könyvtára Bratislavában — a múzeumok, galériák, levéltárak, valamint a természetvédő és muemlékgondozó intézetek könyvtári hálózatának központi könyvtára. 9. A Szlovák Műszaki Könyvtár Bratislavában — a műszaki könyvtárak hálózatának központi könyvtára. 10. Állami Tudományos Könyvtár Koslcén — nincs megbízva módszertani feladatokkal. 11. Állami Tudományos Könyvtár Eperjesen — nincs megbízva módszertani feladatokkal. 12. Állami Tudományos Könyvtár Zólyomban — nincs megbízva módszertani feladatokkal. Annak ellenére, hogy három tudományos könyvtár nem lát el mődszertani irányító feladatot, néhány könyvtári hálózat­nak nincs központi könyvtára. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Nemzeti Front többi szervei elnevezés alatt sze­replő könyvtári hálözatnak nincs megoldva az irányítása. A fegyveres erők könyvtári hálózatát viszont az egész ország te­rületén a Hadügyminisztérium szervei irányítják egyenesen Prágából. Meg keli még jegyeznünk, hogy az Egyetemi Könyvtárnak saját hálózatának Irányítása mellett, az egész könyvtári rend­szerre kiterjedő feladatai is vannak. Így a Matica slovenská könyvtárával együtt a két legjelentősebb szlovákiai könyvtárt alkotják. Az egyetemi Könyvtár ugyanis a külföldi irodaiam univerzális gyűjtőhelye és a könyvtárközi kölcsönző szolgálat országos központja nemzetközi vonatkozásban is. Ez azt jelen­ti, hogy az Egyetemi Könyvtár közreműködésével az olvasó a világnak szinte bármely aagv könyvtárából kölcsönözhet köny­vet. Ezt a szolgáltatást az Egyetemi Könyvtárban ma már so­kan veszik igénybe. A tudás megszerzésének akadályai a mo­dern korban így egyre jobban eltörpülnek. A többi szakmai jellegű iudoraányus könyvtárnak is van­nak azonban országos ieladatal. A maguk területén ugyanis központi jelleggel bírnak, főleg a szakbibliográfiák kiadásában és feldolgozásában. A künyvlár specializációját már maga az elnevezése Is elárulja (műszaki, pedagógiai, orvosi stb., könyv­tár). Az Egyetemi Könyvtár főleg a társadalomtudományi és a természettudományi irodalomra specializálta magát. A Matica slovenská könyvtára viszont a Szlovákiára és a szlovákokra vo­natkozó irodalom gyűjtőhelye. Ide tartozik a honismereti iro­dalom (nyelv- és Irodalomtudomány, történelem, néprajz, föld­rajz. művészettörténet), a szépirodalom és az általános jelle­gű diszciplínák közül a könyvtudományi irodalom, valamennyi tartozékával. A szlovákiai könyvtári rendszernek e szerteágazó struktúrá­ja ellenére ts egységes rendszerről beszélünk. Ez ugyanis nem az egy központból történő adminisztrációs irányításban teste­sül meg hanem sokkal gyakorlatibb jelleggel bír. Az alábbi­akban felsorolunk néhány olyan jegyet, amely éppen ezt az egységet bizonyltja: 1. A könyvtárközi kölcsönző szolgálat egysége 2. A bibliográfiai és információs együttműködés 3. A könyvbeszerzés könyvtárak közti összehangolása 4. Az információs tevékenység centralizálása (központi kata­lógus és dokumentációsrendszer) 5. A könyvtári technika egységesítése 6. Az adminisztrálás egységesítése 7. A tervezés összehangolása könyvtárak között 8- A könyvtárosak képzésének egységes rendszere 9. A könyvtárak építésének központosítása 10. A módszertani irányítás azonossága és az elméleti munka összehangolása az egyes könyvtári munkahelyek között.-ar-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents