Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-07-24 / 30. szám
PELÉ CSATÁR IS, KAPUS IS Földgömbijük déli féltekéién most „tél“ van, így Brazíliában Is. A labdarúgóknak pihenőjük van. A mérkőzések egyelőre szünetelnek... A brazil labdarúgó-válogatott, a világbajnok azonban nem pihen. Afrikai és európai turnén csillogtatja művészetét. És a brazíliai nemzeti liga csapatai is a világ különböző országait járják. A világhírű FC Santos csapata Petével, a fekete gyöngyszemmel az USA-ban kergeti a labdát. Pelé, persze még ma is a szurkolók kedvence, még mindig kiváló és sokoldalú labdarúgó... Az FC Santos — Baltimore-Boys mérkőzés a brazilok győzelmével végződött. Pelé bebizonyította, hogy a labdarúgás igazi mestere! A gyors tempójú és kemény mérkőzésen a bíró szögletrúgást ítélt az FC Santos javára. A szögletrúgást Felére bízták. A közönség tátott szájjal várta az eredményt. Pelé olyan remekül rúgta a labdát, hogy az könnyedén a Baltimore-Boys hálójába szállt. Mérkőzés után Pelé kijelentette az újságírók előtt, hogy már ezer gólt rúgott életében, de ez a gólja az első, amely szögletből sikerült. Akkor már 3:0 volt a küzdelem e- redménye. Végül Pelé egy kivédhetetlen 11-est rúgott az ellenfél kapujába. s a mérkőzés 4:0 eredménnyel végződött. Izgalmas mérkőzés volt. Az első félidőben a Santos kapusa megsebesült, s elhagyta a pályát. A második félidőben azonban megsebesült a tartalék kapus is. A Santos tehát kapus nélkül maradt. Erre Pelé fekete mezt öltött magára, és sikerrel őrizte kapuját. — Ezt a tisztet nem volt nehéz betölteni — mondta Pelé a mérkőzés után. — Mindössze két gyenge lövés repült a kapunk felé. Megbirkóztam volna nehezebb feladattal is! A. S.-v H a valahod elúszik a bajnoki cím, ott rendszerint halotti tort ülnek. Kivált azok, akik az utolsó akadályon buknak fel. Akik megnyerik a bajnokságot, öröm tüzeket gyújtanak. Mert hát ilyen a labdarúgás. Lelkesít vagy bánatba dönt. DruZstevník Dvory nad Zltavou (Udvardj az utolsó gáton bukott el, elúszott a kartávolságban levő bajnoki cím. Az első helyről lemaradt a csapat, csak a másodikat szerezte meg, ám ez a második hely is remek szereplés eredménye. A derék udvardiak tavaly avattak bajnokot, a kerületi I B osztályból feljutottak az I A osztályba, s lám, az újonc olyan jól szerepelt, hogy csaknem ismét bajnokságot nyert. Ez igen! Az ilyen teljesítmény megérdemli a dicséretet! Hogy mi a siker titka? Erne a kérdésre azt a választ kaptuk: „A fiatalokat segíti az efsz...“ Ahol a szövetkezet vezetősége megérti, mennyire fontos a sport a falu fiataljainak az életében, ott jé eredményeket érhetnek el, hiszen a szövetkezet támogatása kedvező feltételeket teremt. Ha annyira segíti a szövetkezet az udvardiakat, miért nem nyertek ismét bajnokságot? — kérdezheti bárki. Ilyesmit csak az kérdezhet, aki nem ismeri a futballt. Alsóbb osztályból felkerülni a magasabb osztályba annyit jelent, hogy jóval nagyobb követelményekkel kell szembenézni, és bizony az újoncnak nehéz a dolga. Gyakran még megkapaszkodni sem tud a magasabb osztályban. — Magunk sem hittük volna, hogy ilyen jól megálljuk a helyünket — mondja Szlávik Sándor, a sportegyesület elnöke. Annál is inkább, mert nemrégiben még gyengécskén szerepelt a csapat. Széthúzás gyengítette sorait. Már- már úgy tűnt, hogy szétesik a gárda. — Kár erőltetni a dolgot... —■ legyintettek néháilyan. Más véleményen volt azonban Szlávik Sándor, aki azelőtt maga is Vállvetett igyekezettel Ahol segíti a fiatalokat az efsz ■ Csaknem ismét labdarúgó-bajnokot avattak az udvardiak. A Druüstevník Dvory nad Zitavou labdarúgócsapata. Balról jobbra (álló sor): Szlávik Sándor elnök, Bernáth csapatvezető, Makata, Keresztes, Mázán, Szlávik B., Havetta, Szmatana (a csapatkapitány), Csépányi Zoltán játókosedzö, Gergely, Slobodnik; (guggolnak) Csóka, Dikány, Czif- ra, Gaila, Kukán, Szalai. játszott a csapatban, ő védte a kaput. Nem adta .fel a harcot. Elvállalta az elnökséget. Aki azonban azt hiszi, hogy ezzel minden baj megoldódott és varázsszóra egy új, eredményes időszak kezdődik, az téved. A sikerért meg kellett dolgoznil Először is a fegyelmet kellett megszilárdítani, aztán fokozatosan visszaszerezni az embereket: funkcionáriusokat és szurkolókat egyaránt. A titkári teendőket Takács Gyulára bízták, és ez a fiatal ember becsülettel végezte feladatát. Megvolt a kapocs is a szövetkezethez, hiszen Takács Gyula az efsz irodáján dolgozik. — Jó húzásnak bizonyult, amikor 1969-ben elhívtuk edzőnek Csepényi Zoltánt — mondja az elnök. A jó edző munkája aranyat ér. Már 1969-ben és 70 ben a második helyen végzett a csapat az I B osztályban. — Rá keli menni a bajnokságra — jelentette kt az edző. A játékosok hallgattak a szavára. Ráhajtottak a bajnoki címre. A lelkesedés meghozta az eredményt, bajnokot avattak Udvardon. — Hátha még a barmfí-feldolgozó üzem is segítene, meg a helyi nemzeti bizottság... — Talán majd a jobb eredmények láttán — bizakodtak a játékosok. Az eredmények javultak, a szurkolók is egyre nagyobb számban látogattak ki a mérkőzésekre. Egy-egy találkozón átlagban ezer nézőnk van — jelentette ki büszkén Szlávik elnök. Ezer néző manapság még városokban sincs a mérkőzéseken. Ez pedig dicséretes, hogy a lakosság kijár buzdítani a csapatát. Az ilyen látogatottság nyilván azt jelzi, hogy most már nincsen semmi baj Dvory nad Zitavouban, Tévedés, akad még tennivaló bőven: siralmas állapotban van a pálya és az öltöző. — Szeretnénk létrehozni a B csapatot meg az ifjúságit is, de csa* két öltözőhelyiségünk van, kicsik éa sötétek. ígérgetik, hogy új sportstadiont jépítenek, de hát hol van az még, addig is kellene a régi öltözők helyett újat építeni... — panaszkodnak a játékosok és a vezetőség Is. A futballpálya sincs a legjobb helyen, közvetlen mellette vannak a szövetkezet istállói. — Nem bonthatjuk le az istállókat... Nem hát, de a sportpályának másutt is találhatnának helyet, mert a- hol ezer néző megy ki a mérkőzésekre, ott bizony meg kellene kezdeni az új sporttelep felépítését. Ügy véljük, ezer szurkoló közül sok o- lyan sportember akad, aki hajlandó társadalmi munkával segíteni a lelkes, sikeres udvardi sportolókat. Az idén nem lettek bajnokok. A bajnoki címet Bánov szerezte meg. Pedig a 23. fordulóban Dvory legyőzte Bánovot (2:1), és akkor már úgy látszott, Udvard lesz a bajnok. A Hurbanovo — Bánov-mérkő2és gól nélküli döntetlennel ért véget, és ez is Dvory malmára hajtotta a vizet. Igen ám, a végén csattan az ostor! A 26. fordulóban Bánov odahaza fogadta Nővé Mestót, Dvory idegenben küzdött. Ez az utolsó mérkőzés szertefoszlatta az udvardiak bajnoki reményeit. V. Rlpfíany 4:2-re legyőzte a bajnok-jelöltet, és ezzel Bánov lett a bajnok egypontos előnnyel. Most már az új idényre készülődik a csapat. Kedveszegetten? Sző sincs róla! Tudják a játékosok, hogy szurkolóik az őszi .idény első mérkőzésén is olyan lelkesen biztatják a csapatot, mint az idei bajnokság hajrájában. Hát akkor ősszel hajrá, fiúk, továbbra ts! , —os (László-napi beszélgetés az ötödik aranyérem ürügyén) 1. Ülünk a teniszpálya szélén, pár perccel az edzés után, mindketten napozásra készen, meztelen felsőtesttel. Furcsa dolog egy olyan kimunkált izomzatú férfi mellett napozni, mint az ötszörös csehszlovák bajnok; az ember egy picit zavarban van, domború mellkasa, erős karjai mellett’ a ceruzaforgatáshoz és írógépütögetéshez szokott karom hegedűhúr vékonyságúnak tetszik. Furcsa olyan emberrel riportot készíteni, aki az ismerősből baráttá vált az elmúlt egy esztendő folyamán, akiről szinte mindent tudok, mégis semmit sem tudok. 2. Az idei csehszlovák bajnokságot Mikulov- ban rendezték volna, ha közbe nem szól a véletlen, és a technikai nehézségek miatt el nem halasztják a kezdés időpontját két héttel. A színhely Brno lett. Nem panaszkodhatunk, szép bajnokság volt, de Mikulov mégiscsak más lett volna. A csehországi versenyzők alaposan megszorították a Szlovákiáikat; nem volt olyan „sima“ a dolog, mint tavaly, amikor minden bajnoki cím Szlovákiába vándorolt. A legeredményesebbek a kassaiak voltak; rajtam kívül Lípocky nyert még aranyA három legjobb kultnrista Magyarországon; 1. Bitter, 2. Tasnádi, 3. Horváth. érmet, Cato ezüstöt hozott haza, Bíres pedig hatodik lett. Jól szerepelt a komáromi Csin- ger László barátom. Erre a városra amúgyis oda kell majd figyelni, a Spartak és a Sln- via eredményes munkát végez, úgy látszik, jó feltételei vannak ott a sportágunknak. Az én ötödik bajnokságom után készült ez a felvétel, amelyet most a lapnak adok. Többen kérdezték, tréfásan is, meddig versenyezek még, hiszen elmúltam már harmlncesztendős. Azt hiszem, erre pontos választ magam sem adhatok. Ügy gondolom, a kulturizmust nem hagyom abba addig, amíg mozogni bírok. A versenyzés az más, de, azért jó lenne pihennem egy kicsit. Majd az idő válaszol erre a kérdésre. A világ legjobbjai között harmincnyolc vagy negyvenkét esztendős férfiakat is találunk; az ember sportoljon addig, amíg kedve telik benne, amíg a sport létfontosságú számára. 3. — Az egyik júniusi vasárnap délután a Magyar Televízió képernyőjén láttunk. Mikor jártál Budapesten? — Elöljáróban megjegyezném, hogy a magyarországi kulturisták és csehszlovákiai társaik között jó a kapcsolat, én Is levelezek néhány éve az élvonalbeliekkel. Ezt a felvé'- telt Is tőlük kaptam nemrég; szívesen bocsátom az Üj Ifjúság rendelkezésére. 1971-ben megnyertem a Magyar Népköztársaság nemzetközt bajnokságát, egy esztendővel később mint pontozó voltam jelen Budapesten, s a versenyt követő bemutatón léptem fel. Itt készült a kisfilm Is. El kell mondanom azt is, hogy Bitter, Tasnádi és Horváth tartoznak a legjobbak közé szomszédainknál, de fel kell figyelni Reimprechtre is. Sok ismert birkózó támogatja ezt a sportot Magyarországon, a nagy versenyek zsűrijében Is ők ülnek, örülök, hogy a Magyar Televízió elismerően nyilatkozott a kulturizmusról, mert ezek után szinte biztosra vehető, hogy még nagyobb fejlődésnek indul a sportág. Minden jel arra mutat, hogy az októberben Kassán megrendezendő nemzetközi versenyeken fa város nagydíjáért) a lengyelek mellett a magyar kultu- ristákat Is vendégül láthatjuk. 4. — Jártál külföldön, nagyon rangos versenyeken, világ- és Európa-bajnokságokon vettél részt. Mi maradt meg benned a jugoszláviai, franciaországi utazásokból? Belgrád volt életem első nagy versenye. Azóta sem készült csehszlovákiai kulturista o- lvan eszményi körülmények között külföldön versenyre, mint ml ott. Megérkeztünk idejében, három nappal a világbajnokság előtt, Volt Időnk megszokni az új környezetét, volt lehetőségünk az edzésre és a remek kosztolásra. Sehol sem volt olyan bőséges és gazAz ötödik aranyérem után Brnóban dag koszt, mint ott, a gyümölcsöktől a húsokig mindent kaptunk, megfelelő mennyiségben. A kötelezők után a negyedik helyen álltam. ez volt legnagyobb sikerem! Párizs? Ki ne emlékezne szívesen visszaérné a gyönyörű városra? Megnéztünk minden neveezetességet, az Eiffel-toronytől a Moulin Rouge-ig. Személyesen is megismertem Frank Zane-t, a világ egyik legjobb kulturistáját, aki nemcsak kiváló sportoló, hanem nagyszerű ember Is. Nem tartozik az óriások közé, mindössze 173 cm magas, de teste olyan harmonikusan fejlett, hogy az csodálatraméltó. Essen volt legutóbbi utam. Az Eurőpa-bcj- nokság német precizitással lett megrendezve, a kilencedik helyen végeztem, az egyre erősebb mezőnyben, s talán ez sem eldobni való eredmény. 5. — Sok-sok riportot olvashattunk már a különböző újságokban rólad. Szeretnénk, ha most olyasmiről is szólnál, amiről eddig még nem írtak a lapok. — Úgy gondolom, jő párszor nyilatkoztam már edzőm, dr. Baöinsky, és üzemem, a VSS Kosice támogatásáról, meg arról, milyen sokát köszönhetek szakmai irányítómnak és munkahelyemnek. Nem esett sző viszont a szüléimről, testvéreimről. Azokról a hozzátartozókról, akik a háttérben vannak, de akik mindig megértették szenvedélyemet és mindig támogattak. Otthon lakom, Perényben, a hazai koszt is sokat számított; falun főleg nyáron sok a munka, és egy-egy nehéz edzés után nincs sok kedve az embernek otthon kapát fogni. Ilyenkor az öcsém vállalta a munka nehezét. Ö- rüinék, ha egyszer a feleségem is úgy főzne, mint az édesanyám, és úgy megértene, miét a szüleim, mert nekik hálával tartozom az öt aranyéremért. Batta György A legeredményesebb csehszlovák kulturista: KLÉRI LÁSZLÓ
