Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-07-24 / 30. szám

új ifjúság 3 Kurucz Nándor az üdülöközpunt építésze ........................ i i Fürdózok a medencében Régen tudják a patlak, hogy. falujuk tennálforrésalfiak tavai­ban már az ottani Angyalvár ró­mai katonái is kúrálták magu­kat. Páncéljaikból kivetkőzvén na­gyokat lubickolhattak a gyógyha­tású, kénes vizű, iszapos pocso­lyákban. Mindezt ma az ásatások bizo­nyítják. ■ ■ A források ésszerű, kulturált kihasználásának terve, ötlete 9em mai ötlet. A két értékes, bővizű forrást a hatvanas évek elejéig csupán egy dülőút kötötte össze a külvilággal. Akkor végre neki­láttak az építkezésnek... A legelején néhány magán- és üzemi üdülő épült fel. Nem sok­kal ezután megépült az olimpiai méretű fürdőmedence, amely ma is a már látványos fürdőközpont szíve. 1 De hadd meséljen Kurucz Nán­dor, az üdülő építészmérnöke, a- kl szaktudással, lelkesedéssel, no és persze egy kis lokálpatrlőtiz- mussal telve már sokat tett és sokat kíván tenni azért, hogy fa­luja határában olyanná épüljön a fürdő, amilyenek annak a lehető­ségei. — A rómaiak valóban fürdőnek használták a forrás vizét, amely a huszonhét Celsius-fokot azóta is megtartotta. De nem keit a ró­maiakig menni. Nagyanyáink is jókat fürödtek Itt. Nemcsak az aratás, a kapálás utáni port mos­A néni elszundikált. Fájós lábá­nak jólesett a gyógyvizes áztatás A pancsoló apróság zer ember pihenhet, szórakozhat és kaphat hatásos gyógykúrát. Fejlesztési terveik nagyvona­lúak — de reálisak. Elsősorban terjeszkedni akarnak, s modern, kellemes, célszerű létesítmények építését tervezik. Oj üdülőházak sorai készülnek el a közeljövőben, utakat, szolgál­tatási épületeket építenek, befe­jeződik a teljes közművesítés, sa­ját épületet kap a vöröskereszt és az egészségügyi központ, és természetesen a kereskedelem sem marad távol, hisz létesítményei a fürdőhely szükséges velejárói, To­vábbi szociális épületek, öltözők, higiéniai berendezések szerepel­nek a tervben, és persze a sport- létesítményekről sem feledkeznek meg. Új, nagykapacitású parkoló­hely, gyermekjátszótér épül, és ki­bővül a kemping területe is, és még több rőzsallget díszíti majd a központot. Az 50x31 méteres medence ó- pltése is jó ütemben folyik, s megvan rá a remény, hogy a Jö­vő szezon vendégei már igénybe is vehetik. XXX A patincet (páti) fürdőben már most „tombol“ a fürdőidény. A párját rikító medence zsúfolt u- gyan, de kellemes. A két forrás táplálta tóban ugyancsak sok em­ber fürödhet, csónakázhat. Vaká­ciózó diákok, üzemek, vállalatok szabadságoló alkalmazottal és a környék lakossága népesíti be ezt a kellemes oázist. A falusi néni- kék is eljönnek. Bíznak abban, hogy a termálforrás vize enyhft a fájdalmaikon, persze nem hiába, hiszen már régebben Is segített. Akt már egyszer járt ott —, nyilván megkedvelte. És most, ö- römmel hallja, hogy a fürdő to­vább épül, tovább fejlődik. —I— §' ták le magukról, hanem gyógyul­ni, felfrissülni jártak már Ide, mert valóban, forrásunk vize gyógyhatású, enyhít a reumatikus fájdalmakon. Amikor az építkezé­sek elkezdődtek nem csupán ez A TERMÁL­KUTAS OÁZIS a szempont vezetett bennünket, hanem az is, hogy a környék és a távolibb vidék dolgozóinak meg­felelő pihenési lehetőséget bizto­sítsunk. Azóta az eredeti elkép­zelést már a mat valóság Is mesz- szemenöen túlnőtte. A forrásnál számos olyan üzem, vállalat épí­tett üdülőházat, amelynek köz­pontját az ország távoli pontjain vannak. Pillanatnyilag ötszáz ágy- gyal rendelkezünk, s örömmel mondjuk el, hogy egy szezon a- latt forgalmunk jócskán közel jár a tízezerhez. Tény, hogy a szóban forgó für­dőt megkedvelte, megismerte a nagyközönség, s különösebb rek­lámot nem igényel. Népszerűsé­ge vitathatatlan, forgalma maxi­mális. Kurucz Nándor örömmel újsá­golja, hogy a közelmúltban az idegenforgalmi kormánybizottság is felfigyelt rájuk, s ma már biz­tosra vehetjük, hogy országos ü- dülöközponttá fejlődik majd ez az Ideálisnak nyugodtan mondható központ, ahol már ma Is többe HA RAJTAM MÚLNA... Néhányan a III. 0 „álmodozói“ közül: Mfivák Erzsébet, Tóth Katalin és Varga Uuna... MOLNÁR felvételéi inek nem támadt már az a bizarr öt­lete, hogy egy lakatlan szigeten vagy egy távolt égitesten teljesen a saját elképzelései szerint rendezze be az é- letét? KI nem akart volna élete valamelyik szakaszában megszabadulni minden ember és természet szabta írott és íratlan törvények, szabályok és korlátok fojtogatónak vagy mél­tóságon alulinak tűnő öleléséből? Különösen fiatalkorban erős a vágy, hogy a magunk elképzelései szerint formáljuk a vi­lágot. i Hogy milyen lenne ez a világ? Hogy milyennek szeretnék a mai tizenévesek — er­ről faggattam ki a Kráfovskí Chlmec-i [Ki- rályhelmec) Általános Műveltséget Nyújtó Kö­zépiskola III. D. osztályának tanulóit. Hogy miért éppen őket, az a végén kiderül. Egyelőre csak annyit, hogy mindössze egy kérdést tettem fel nekik. Mit tennének, ha egy képzeletbeli világban, mondjuk egy Ide­gen égitesten, egy lakatlan szigeten, teljesen a saját elképzeléseik szerint rendezhetnék be a világ folyásét? A válaszok, ha nem is pon­tos, de kétségkívül érdekes képet festenek a mai tizenévesek életszemléletéről, gondolko­dásmódjáról. A válaszokat — érthető okból — névtelenül vagy jeligével közöljük. Tehát, ha rajtam múlna... ILI: Minden kezdet nehéz, tehát új életet ts nehéz lenne kezdeni. Hugy a nehézségeket megosszam valakivel, vinnék magammal egy élettársat., Az utódaimat is saját elveim sze­rint nevelném. Ezek az elvek nem sokban tér­nek el a szocialista társadalom alapelveltöl. Leraknám a kommunista társadalom alapköveit, amiből az következik, hogy nem is kellene más bolygóra, lakatlan szigetre vagy egy el-j vont világba mennem, mert ez a Földön Is megvalósítható. fin jól érzem magam itt is, de ha már választanom lehetne, akkor min­dent vinnék magammal, kivéve egyes embere­ket, mert sajnos, sok rossz ember él a Föl­dön. LÁNY: A társadalmi rendszert hasonlóképpen képzelném el, mint hazámban. Mindenkinek lehetőséget teremtenék a tanuláshoz, műve­lődéshez, csak a protekciót Irtanám ki, mert, tajnos, lépten-nyomon találkozom vele, és ez végtelenül elkeserít. Eltörölném az országha-. tárokat, minden nemzetnek, fajra, bőre színé-, re valé tekintet nélkül egyforma jogokat biz-1 tosftanék. Reszüntetném a fegyvergyártást. Egy elérhetőbb és „prózaibb" tervem: a Nitral Pe­dagógiát Főiskolán folytatom a tanulmányaim. EGY MAGÁT MEG NEM NEVEZŐ FIÚ: Minden esetre a saját két kezem munkájával szeret­ném kialakítani a környezeteméi. Valószínűleg idóvnl visszatérnék a jelenlegi életformámhoz, tana rülsWnlán szerelném folytatni tanúimé Evveiare tevrnntnsabb célom az érettségi. U tana »«Iskolán szerelném folytatni tanulnia nvaimat. hogy én Is hasznos építőjévé vál­jak szocialista társadalmunknak. F. ÉVA: Ha egy lakatlan szigeten a saját elképzeléseim szerint élhetnék, szeretnék bol­dogan és jól élni, ami végtére Itt, ezen a Földön Is lehetséges. Magammal vinném a szü­léimét meg azokat az embereket, akik megér­tők és nem önzők. Szeretném, ha megállna az idő, és mindig 18 éves maradnék, mert o- lyan szép és jó 18 évesnek lenni. Egyelőre ta­nítónő akarnék lenni, hogy sok jó és nemes embert neveljek. KATI: Sok könyvet vinnék magammal, mert ott biztos több időm jutna az olvasásra. A gyerekeket úgy tanítanám, hogy minél köny- nyebben elsajátítsák az anyagot, ne kelljen ó- rák hosszat a könyv felett görnyedniük. KOKÖ ALADAR: Semmiféle jármüvet nem vin­nék magammal, mert veszélyesek és szennye­zik a levegőt. A szüléimét természetesen nem felejteném Itthon, hiszen a gyermekek nevelé­sében nagy szükség van a nagyszülőkre. De ezeket az elképzeléseket nem veszem komolyan, mivel nekünk ebben a társadalomban Is jé dolgunk van. ERDESZJELÜLT: A képzeletbeli világot első­sorban úgy választanám ki, hogy sok jó ter­mőföldje, erdeje és gazdag állatvilága legyen. Az egész világból egy csodálatos parkot ren­deznék be, nem úgy, mint itt a Földön. Nem engedélyezném az állatok túlzott pusztítását (aláhúzva a szerzó által). LUJO: Társadalmi problémákkal nemigen fog­lalkoznánk. Semmiféle jármüvet sem tűrnék meg az én képzeletbeli világomban. Pénzt nem ismernénk. A fizetést természetben vennénk fel. PEDAGÓGUSJELÖLT LEÁNY: Ha egy képze­letbeli világban élhetnénk, mindenesetre a szüléimét vinném magammal, mert nekik oly sokat köszönhetek, hogy azt talán sohasem tndom meghálálni. Magammal vinném ezt az osztályközösséget is, mert három év alatt na­gyon jól összemelegedtönk. A társadalmi rendszert is hasonlóképpen rendezném be, mint nálunk, hngy mindenkinek lehetősége legyen a tanulásra. LEÁNY: Engem sűrűn foglalkoztat a gon­dolat, hogy eljussak egy lakatlan szigetre, ahol egészen egyedül lehetnék. Nem vinnék magam­mal senkit sem, csak egy hü kutyát, mert oly jé az egyedüllét. jELIGE — EMBER KÜZD). ES BÍZVA BIZ ZALI: Azt hiszem, szívesen szabadulnák ettől a füstös, piszkos és elavult Földtől, és első­sorban a sportnak élnék. Barátaimmal kiala­kítanák egy olyan közösséget, amelyben min­den szép. jó és kellemes lenne. Ha nem ten­ne más választás, talán dolgoznánk is. B. K.: Sok könyvét, az egész természetet magammal vinném, beleértve a technika vív­mányait Is. Tulajdonképpen ott íolytatnám, a- hol most tartunk. SZIVIKE: Nem szeretnék sehuva menni, na­gyon jól érzem magam és nagyon boldog va­gyok itt is. Nem tanulok tovább hanem dol­gozni szerelnék. Eredetileg pedagógus akar­tam lenni, meri végtelenül szeretem a gyere keket, de közbejött valaki, akiért lemondtam a szándékomról. FIÚ: Az élet nem ábránd, ennek tudatában vagyok, de ennek ellenére szívesen szánná® magam egy utőplsla lépésre, mert a közöny, a passzivitás, ami ma oly sok emberre jellem ző, boldogtalanná tesz Márpedig mindnyá­junknak a boldogság a legtöbb célja, s az é let értelme a harc, a küzdelem mert a harc változást, fejlődést jelent. Szeretnék a régi ba­jokkal leszámolni, hogy végre eljöjjön a rég óhatott béke. Sajnos, sokan nincsenek tudatá­ban, hogy a boldogsághoz nem elég a szép ru­ha, a szép lakás, a kényelmes élet. SAMU: Olyan közösségről álmodom, amely­ben mi. .fiataluk magunk intéznénk a sorsun­kat. Az Idősebbek gyakran nem értik meg a fiatalokat. Természetesen a jé tanácsaikra ott is szükség lenne Társadalmunkból feltétlenül kizárnánk azt. aki élósködik. Olyan légkört te­remtenénk, amelyben senki sem alakoskodna a másikkal szemben. oooo E rövid írásból helyszűke miatt egy egész sor vélemény, vagy ha úgy tetszik, vallomás kimaradt. Az elmondottakból Is kitűntk azon­ban, hogy a mai tizenévesek alapjában véve reálisan szemlélik a világot. Lényegében egyet­értenek társadalmi rendszerünk alapvető cél­kitűzéseivel. Gyűlölnek minden olyan jelensé­get, alakoskodást, képmutatást, becstelenséget, kapzsiságot stb., amelyek megmérgezik az em­berek közötti viszonyt. Szeretnének megszaba­dulni korunk olyan káros kísérőjelenségeitől — környezetszennyeződés stb, —. amelyek az ökológusokat és más erre hivatott személye­ket és szerveket is komolyan aggasztanak. E- gyetlen vágyuk: egy békés, boldog társadalmi rend megteremtése. S hogy miért éppen a III. D tanulóit kér­deztem meg. annak egyszerűen az az oka, hogy néhány nappal ezelőtt érettségiztek. A- hogy mondani szokás, kiléptek az életbe. És talán még nem is tudatosítják kellőképpen, pusztán rajtuk múlik, hogy olyanná formálják életüket, életünket, világunkat, ahogy- elképze­lik. Palágyl Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents