Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-07-24 / 30. szám
2 új ifjúság Irka-firka Így igaz... Egyik este barátaim meghívtak közös tv-nézésre. Nagyon kellemes, szép tavaszi este volt, hétkor még világos. Kerülve a forgalmas utcákat, kisebb mellékutcákon ballagtam célom felé. Gondolataimból hangos szóváltás riasztott fel, egy fiatal férfi és nő veszekedett. A Duna utca felől, gondolom, a kis sarki kocsmából jöttek. Akarva-akaratlan hallanom kellett a nyomda- festéket nem tűrő csevegésüket. De megnyugodtam, a- mikor láttam, hogy a férfi otthagyja a nőt és továfib- megy. A nő megállt egy földszinti ablak előtt és azt tükörnek használna igazgatta kissé zilált frizuráját. Közben még mondta a magáét — gondolván, hogy párja azt már amúgy sem hallja. De sajnos meghallotta — és visszajött. Es hogyan főtt vissza! Felgyürt ingujjal és ökölbe szorított kézzel. A lélegzetem is elállt, amikor első ütésétől az asszony lecsúszott a járdára. NO létemre csak any- nylt tehettem, hogy szavakkal próbáltam meggyőzni, hogy amit tesz, ocsmányság. gyengébbet nem ver az ember /később ugyan kisült, hogy nem ts olyan gyengej. Persze nem hallgatott rám. Közben gyülekezni kezdtek körülöttük az emberek, Javarészt férfiak — vagy nyolcan-tízen. Volt köztük fiatal, középkorú, tagbaszakadt. No, gondoltam, itt a segítségI Ám tévedtemI Szépen körülállták az „arénát”, akarom mondani, a járdát, és figyelték, hogy mi történik. Közben szabályszerű ökölvívó-mérkőzésre kezdett a dolog emlékeztetni. A nézők javára kell írjam, hogy a nő pártfán voltak, mert egy lelkes szurkoló el is kiáltotta magát: ne hagyd magad, leányzói Es a leányzó hallva a csatakiáltást és látva, hogy egy szabadtéri előadás főhőse lett — hirtelen erőt vett rajta a jobbik énje, és megmutatta 8 ts, hogy mire képes. Nem mondom, egészen rendes sportteljesítményt nyújtott. Kt tudja, meddig bírta volna az iramot, mert szerencsére az utcasarkon feltűnt két rendőr, és Így vége szakadt a „mérkőzésnek“, a- melynek annyi lelkes nézője akadt... De csak nézője — egyéb semmi. Talán még a Játékvezető szerepét is hajlandó lett volna valamelyikük elvállalni... Igaz, hogy ez a nő szerencsére nem tartozott a „gyengék" közé, és a dolgot még humorossá is tette azzal, hogy amikor felkelt kissé rendbeszedni magát, megjegyezte: „Alig Ismeri az ember, és már mit nem enged meg magánakI“ Te jóisten, hát mi lett volna, ha közelebbről ismerik egymást?l —•si— Lelkesedéssel, élményekkel teli két virágos nap — ilyen volt az idei Stráznice, hivatalos nevén a csehszlovák fiatalok országos találkozója. Az esemény egyúttal a berlini VIT csehszlovákiai „főpróbája“ volt. A stráznicei tábor sokban hasonlított a A BERLINI VIT CSEHSZLOVÁKIAI „FÖPRÖ8ÄJA“ 73 nyári ifjúsági táborokra, csak itt természetesen minden sokkal nagyobb méretű volt, hiszen a sátorozók száma több mint 12 ezer volt. A találkozó résztvevőinek száma pedig meghaladta a 20 ezret. A találkozó értékét növelte az is, hogy a fiatalok közé ellátogatott Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára, Lubomír Strou- gal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke, valamint politikai életünk több vezető személyisége. Jólesett hallani elismerő szavaikat és buzdításukat. Husák elvtárs a beszédében hangsúlyozta, hogy a csehszlovák fiatalok büszkén, emelt fővel utazhatnak Berlinbe. A becsületes munka a legnagyobb erényük, és VIT-küldöttségünk tagjai valóban munkájukkal érdemelték ki társaik és egész társadalmunk bizalmát. Stráznice már a fesztivál lázában élt. Még államférfiaink zakógallérját is pici fesztivál-virág díszítette. Pártunk főtitkára megtekintette azokat az ajándékokat is, amelyeket hazánk fiataljai visznek a berlini VIT-re. Volt köztük traktor, hímzett terítő, kézi faragású fokos, de egy SL 11 1307 típusú csillogó autóbusz is. A csehszlovák fiatalok országos találkozóján több ifjúsági csoportot és SZISZ- alapszervezetet tüntettek ki a „Fesztivál pajzsá“-val. A kitüntetettek között volt a Slovenské Pole-i (Ürföldi) Állami Gazdaság szocialista munkabrigádja — a- melynek tagjai LKB típusú szárítógépen dolgoznak —, valamint a SZISZ Hrubá Borsa-i (galántai járás) helyi szervezete. Örülünk sikerüknek, és gratulálunk! Tisztelt Szerkesztőség! Sokszor olvasunk az Oj Ifjúság hasábjain érdekes tudósítást, riportot egy-egy SZISZ-szervezet é- letéröl. Nagy érdeklődéssel figyeljük más Ifjúsági szervezetek munkáját, hiszen így ml is tapasztalatokat szerezhetünk. Ez a cél vezetett bennünket ahhoz, hogy megrendezzük a szlovákiai magyar gimnáziumok SZISZ-küldöt- teinek találkozóját Szencen. E nemes gondolatot a Bratislava! Magyar Tannyelvű Gimnázium ifjúsági szervezete vetette fel. Kilenc szervezet fiataljai vettek részt az első találkozón; ezt néhány hónappal később a flfakovól (fülek!) rendezvény követte. Itt határoztuk el, hogy a legközelebb június 22-24-e között jövünk ösz- sze Szencen. Tizenegy szervezetet értesítettünk a tervről, köztük a koSioei, kojnárnól, galántai magyar gimnázium diákjait és a lu- őeneci építészeti középiskola SZISZ-szervezetét is. A találkozón hét szervezet küldöttjei vettek részt. Vendégeinket elkalauzoltuk a közeli Vöröskő várába, délutánonként beszélgetéseken Ismer- gettük egymás problémáit, tanácsokat adtunk és kértünk. Este diákbált rendeztünk a vendégek tiszteletére. Az utolsó napon elégedetten nyugtázhattuk, hogy i- gyekezetünk nem volt hiábavaló, mert vendégeink élményekkel gazdagodva tértek haza. legközelebb luöenecen (Losoncon) találkozunk. Szeretnénk megköszönni iskolánk igazgatóságának megértését és a Szülök- és Iskolabarátok Szövetségének az anyagi segítségét. Ez a levél egyben felhívás a szlovákiai magyar gimnáziumok SZISZ-vezetőségeihez. Kérjük őket, járuljanak hozzá, hogy ez a kezdeményezés hagyománnyá váljék. Hiszen csak szoros együttműködéssel szilárdíthatjuk meg a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapjait: a Szenei Magyar Tannyelvű Gimnázium SZISZ-vezetósé- g* Megjegyzésünk KEDVES LÁNYOK ÉS FlOKt Kezdeményezésieket támogatjuk, mert nagyszerűnek találjuk. Egyszer ezt mér meg is írtok az Oj Ifjúságban a cseh szlovákiai magyar „gimisták" fülekl találkozója kapcsán. De ennél még többet is mondtunk: Kár, hogy találkozótokról mellőztétek az Oj Ifjúságot. Igazán meghívhattatok volna bennünket, mert amint írjátok, érdekes volt és tanulságos. Az érdekes eseménye ken pedig ml Is részt akarunk venni, mert szfvesen tanulunk — még gimnazistáktól ts.. Kárl Reméljük, hogy a losonciak jobban szeretnek bennünket. Üdvözöljük ókel! JÁRÁSI DAL- ÉS TÁNCÜNNEPÉLY A CSEMADOK galántai járási bizotsága a CSEMADOK és a Nemzeti Front nádszegi helyi szervezeteivel karöltve a februári győzelem 25. évfordulójának tiszteletére 1973, június 24- én a nádszegi sportpályán megrendezte a hagyományos járási dal- és táncünnepélyét. Az ünnepélyes bemutatót Pálinkás Károly, a CSEMADOK járási bizottsága elnökségének tagja nyitotta meg. A műsorban fellépett a diószegi Vox Humana Énekkar, a nádszegi ettera-, valamint a táncegyüttes, a Kis-Duna Táncegyiities, (ez az együttes Fél (Tomaáov) és Magyarbél (Vefky Biel) legjobb táncosaiból tevődött össze), ezenkívül több szólóénekes. Az énekesek közül a legnagyobb sikert Ágh Lívia vágkirályfai (Kráfová n/V.-i) alapiskolás tanuló aratta, magyar és orosz népdalokat adott elő. A műsor további részében fellépett az érsekújvári Soman beat-zenekar, saját és galántai szólóénekeseivel szintén sikert aratott. Az ünnepi dal- és táncbemutatókat a nádszegi és a környékbeli lakosok százai tekintették meg. Kalmár Sarolta JÓ ELNÖK, JÓ SZERVEZET... Vajányl László neve nem Ismeretlen a kosicei (kassal) járás fiataljainak a körében. A 21 éves fiatalembert jő szervezőként, kultúrát szerető emberként tartják számon. Még kisiskolás korában kezdte. Az alapiskolában aktívan tevékenykedett a pionírszervezetben. A Kosicei Magyar Tannyelvű Középfokú Ipariskola gépészeti tagozatán érettségizett 1971-ben. A négy év alatt az Iskola Ifjúsági szervezetinek munkájából Is kivette részét. Nem feledkezett meg azonban szülőfalujáról sem. 1970-ben a SZISZ megalakulása után a községben Is Igyekezett az egységes szervezetbe tömöríteni a fiatalokat. 61 taggal alakult meg a szervezet, ő rögtön az indulástól szép munkát végez a szervezetben'. jelenleg a helyi népművelési ház elnöke, így szervezésre is több Ideje jut. — Hány tagja van jelenleg a szervezetnek? — Szervezetünknek jelenleg 50 aktív tagja van. A tagok átlagos életkora 21 év. Hérom tiszteletbeli tagunk ts van, Bubenko András, a helyt kilencéves Iskola igazgatóhelyettese. Bodnár András, az Iskola Igazgatója, a falust pártszervezet elnöke és Boda Ferenc. — Közel két és fél éves a helyi szervezet, milyen eredmények állnak mögötte? — A megalakulás után voltak nehézségek, de összefogással, közös akarattal legyőztük őket. Vetélkedőket rendeztünk helyi és körzeti méretben. Az Idén először rendeztük meg az amatőr tánc- dalénekesek járási versenyét, a Slágerparádé ‘73- at. Felléptek a környező falvak fiatal táncdaléne- kesei a helyi beat-együttes kíséretében. A társadalmi munkából Is kivettük részünket, a többi tömegszervezettel együtt bekapcsolódtunk a faluszépltés! akcióba. Az elesett hősök emlékműve építésénél több mint 400 brigádórát dolgoztunk le. Ifjúsági találkozót szerveztünk a járás fiataljainak, ez volt az egyik legsikeresebb akciónk. — Terveitek? — Hagyományossá szeretnénk tenni a slágerparádét. Ifjúsági találkozőt szervezünk a nyáron és beat-fesztlvált. Műsorunkból nem hiányzanak a teadélutánok sem. A hnb támogatásával új klubhelyiséget kaptunk, van benne televízió, magnetofon, gramofon és társasjátékok. — A fiatalok eszmei neveléséért milyen előadásokat szerveztek? — Előadásokon megismertetjük a tagokkal a párt munkáját, valamennyi reájuk háruló feladatot. Megemlékeztünk Lenin születésének 103. évfordulójáról és több jelentős jubileumról. — Milyen az együttműködés a többi tömegszervezettel? — Jól Közös akciókat szervezünk, főleg a CSEMADOK helyi szervezetével. — Elegendő tehetséges és aktív tagja van a szervezetnek? — Az aktivitással nincsen hiba, baj talán az, hogy a tagok többsége középiskolás, a hét végén járnak csak haza. A SZISZ-elnök szavaihoz hadd fűzzük még hozzá, hogy a klub titkára, Képes Elemér Is elismerően nyilatkozik a fiatalokról. A helyi nemzeti bizottság tanácsának értékelése alapján a községben a SZISZ a Nemzeti Front legaktívabb szervezete. —sirilo— A KUNTAKTUS rovata KEDVES FIATALOK! Szabadságát, szünidejét mindenki egyéni elképzelés szerint tölti el. A diákoknak még jut belőle bőven, a dolgozó fiataloknak azonban okosan be kell osztaniuk a szabadságukat, hogy jusson, is, maradjon is... A szép nyári napokkal tehát jöl kell gazdálkodni! Dé hogyan? Nem könnyű erre válaszolni. Okolásként elmondjuk az alábbi történetet. A szereplők nevét — kérésükre — nem áruljuk el. „Az „eset“ tavaly nyáron történt. Környékünkön a fiatalok közül mindenki ott végzett társadalmi munkát, ahol tudott, ahol szükség volt ségítségére. Mi helyben, a szövetkezet dohány- tábláján dolgoztunk. A munka hétfőtől péntekig jól ment. a kapcsolat, a dolgozók közötti viszony korra és nemre való tekintet nélkül kitűnő volt. Egészen szombatig... Igen, szombatig, a Kontaktus műsorának közvetítéséig! Akkor ugyanis közénk csapott a „menykö“. No nem kell azért annyira megijedni, nem igazi villámcsapás ért bennünket, noha az eső is megeredt. Különben az esőnek a későbbiek során még szerepe lesz. Az történt ugyanis, hogy az egyik kislány a magával hozott rádióját bekapcsolta, hogy meghallgathassuk a Kontaktust. Az idősebbeknek. tudjuk, nem „hobby- jiik“ a tánc- és a beat-zene hallgatása, mégis gondoltuk, hogy ők is szívesen végigélvezik a műsort. Sajnos, nem így történt. Nemtetszésüket még a vezetőnknek is kifejezték, ám ö meg értő lélek lévén mégis engedélyezte a rádióhallgatást. Korosabb munkatársaink még egyszer figyelmeztettek, majd amikor ezek titán nem engedelmeskedtünk, az egyikük rádiókészülékünket kitette a csepegő e- resz alá, mivel az eső éppen esett.“ Eddig a történed A kérdés most már csak az, hogy ki volt a hibás. A fiatalok? Az idősebbek? Ogy hisszük. mindketten. Az idősebbek elnézőbbek, a fiatalok pedig elözákenyebbek lehettek volna. Meggyőződésünk u- gyanis, hogy ha előre szólnak szándékukról, az idősebbeknek bizonyára nem lett volna kifogásuk a rá dió, az adott esetben a Kontaktus műsorának a meghallgatása ellen. Mindez tavaly történt. Azért szóltunk róla, mert levélíróink az idén az illető szövetkezet dohánytábláin szeretnének brigádozni, s attól tartanak, hogy a tavalyi történet még nem merült feledésbe. Levélíróink aggályai — úgy hisszük — feleslegesek. Egyet azonban tanácsolhatunk: Minden korosztálynak megvan a maga érdeklődési köre. Ízlése. Vonatkozik ez mindenre. A divatra, a zenére és a viselkedésre is. Éppen ezért ne feledjétek, hogy a légkör, az emberek közötti kapcsolat mindig olyan, amilyet saját magunk kialakítunk. Reméljük, a tavalyi történetből tanultatok, s így bátran kívánhatunk hasznos munkát, kellemes rádiózást, s műsorunkhoz, a Kontaktushoz jó szórakozást Nagy Árpád
