Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-07-17 / 29. szám

10 új ifjúság----------------------------------------------------------------------..............."" T1 ~ ' i'íl ii Tr, || W m—imii^gMggiagMHpMBwp^awi1 ■MniajgaBBaEM»ms^.^,,i*^,a»^w^itaw?was.^-*^ -'■•w - ■v-rr**- .............. “'r'"*wnfPi*

! Homraia számokban

A román statisztikai évkönyvek figyelemreméltó a- datokat tartalmaznak az országnak az utóbbi 25 évben elért eredményeiről.

Az 1938. évi nemzeti jövedelemhez viszonyítva a tavalyt nemzett jövedelem 7,5-szer nagyobb. A nemzeti jövedelem kialakulásának a módja is megváltozott. A háború előtt a gyáripar a nemzeti jövedelem 30 százalékát, ma pedig 60 százalékát adja. Más szóval: a gyáripari termelés ma 21- szer nagyobb, mint 1938-ban volt.

Hogy ez voltaképpen mit is jelent, kiviláglik az alábbitikból: 1938-ban az ország villamosenergia-termelése épp, hogy csak meghaladta az évi egymilliárd kilowattot. Tavaly Románia villanygazdasága nem kevesebb, mint 40 milliárd kilowattóra áramot termelt, illetve 40-szer többet, mint a háború előtt. Egyébként Romániában a villamosener- gia-termelés növekedésének üteme akkora, hogy ötévenként megkétszereződik, tehát sokkal gyorsabb, mint a világátlag, ahol az index tíz esztendő.

Változott a foglalkoztatottak struktúrája is. A háború előtt az összlakosság 75 százaléka mezőgazdaságból élt, azóta ez az arány 50 százalékra csökkent. A gazdaság jelenleg 5,5 millió embert foglalkoztat, az összlakosság 25 százalékát.

Ennek kézzelfogható, kimutatható hatása van az é- ^ let színvonalra. Az 1972. évi S országos fizetési alap háromszor nagyobb, mint az 1938. évi egész nemzeti jövedelem.

A mezőgazdaság a következőket tartja számon: a háború előtt 2500 hektárra jutott egy traktor, jelenleg pedig 90 hektárra jut egy; 1950-ben még csak 220 000 tonna műtrágyát használtak, tavaly pedig több mint kétmillió tonnát.

S végül: az egykor szegény agrárországban ma az egy főre futó nemzeti jövedelem 500-600 dollárra tehető.

A csehszlovák-román kapcsolatok egész a huszita korba nyúlnak vissza. Népeink mindig jó viszonyban voltak, az egész történelem során sohasem háborúztak egymással. A második világháború befejező részében a román csapatok segítettek kiűzni a fasisztákat Szlovákia területéről. Több mint 50 ezer román katona áldozta életét szabadságunkért.

Jelentős mérföldkő volt a csehszlovák-román kapcsolatokban 1948. július 27-e. E napon írták alá Bukarestben a csehszlovák-román barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, amely megalapozta a két ország gyümölcsöző és sokoldalú együttműködését. A 25. évforduló ürügyén tájékoztatót közlünk Romániáról.

Bukarest világváros. Képünkön a Nicoiae Balcescu sugárút.

ságával; annak ellenére, hogy már több mint ötszáz évvel ezelőtt említést tettek a .város létezéséről. Bra- tislavától sokban különbözik. Utcáit és kőrútjait kétoldalt fák övezik, sok parkja, játszótere van, és még úgyszólván a város közepén is — tavak. Az új lakónegyedek is tavacskák körül épülnek, lakóházaik színesek, változatosak. Bukarest építészeti nevezetességei közé tartozik az egyetem épülete, a Scinteia háza, a román Athenaeum, több temploma és az új szálloda — amelyben a rossz nyelvek szerint 40 dollárba kerül egy szoba.

Körülbelül ennyit kellene látniuk, hogy kicsit megismerjék Romániát. És ha megismerik, biztosan megszeretik. A tengerpartot szándékosan kihagytam az ismertetésből, hiszen azt senki sem kerüli el, úgyszólván minden turista oda igyekszik. Ott is van látnivaló, az igaz, de a tengerparttal és a pihenéssel kapcsolatban másról szólok. Az evésről, a jellegzetes román ételekről.

legismertebb . közülük a sarmala, darált hús káposztalevélben savanyú káposztával és tejfellel, azután a fokhagymás csirke egy kis ecettel, és nevezetesek a román levesek is. Az ember sose tudja, miből főzik; sűrű- ek, pikáns ízűek, tele zöldséggel, hallal, fokhagymával. Laktatók és — olcsók. És aztán itt a mamaliga, a kukoricalisztből készült kása. Húsokhoz adják, sok helyütt még kenyér he lyett is túróval, tejföllel, juhsajttal stb.

A román addig nem ebédel, míg meg- nem issza a maga illatos tzuj- kájat, ez valami sZilvőriumf'éle, ä. miénknél lényegesen erősebb és rosz- szabb. Én csak egyszer szántam rá magam, hogy megkóstoljam. A boraik viszont kitűnőek, de ezt talán mondanom sem kell, hiszen a Cotnft- ri, Murfatlar, Tirnave a mi élelmiszerüzleteinkben is kapható.

Az autósoknak egy fontos információ: a benzin Romániában 2,05 —

2,50 lejbe kerül, az olajak 5,90 — 15,70 lejbe.

Most már igazán nem marad más hátra, minthogy minden Romániába készülő olvasónknak jó utat kívánjunk. Akik még tétováznak, gyorsan döntsenek, mert már igazán kevesen vannak, akik előtt ismeretlen ez a vendégszerető ország.

ZACSEK ERZSÉBET

Oroszországban a közfürdőknek emberemlékezet óta valóságos kultusza volt. A különféle mélyvíz- és gőzfürdőket a különféle betegségek orvoslására is sikeresen használták. A Szovjetunióban ma is nagy figyelmet szentelnek a közfürdők fejlesztésének. Az építészek is igyekeznek praktikus és látványos fürdőket tervezni. A képen Lebe- gyev és Melnyikov építészmérnökök fürdötervezete. Nem követhetnénk a szovjet példát? f p)

Meglepetések az óceán mélyén

1968 nyarán futott ki a tengerre az ^gyik texasi kikötőből a Glomar Challenger nevű különleges kutatóhajó azzal a rendeltetéssel, hogy magmíntákat emeljen ki a tengeri üledékekből — több száz, olykor több ezer méteres mélységből. Az elmúlt négy évben a kutatóhajó csaknem százezer tengeri mérföldes -utat tett meg a tengereken, és fúróberendezésével összesen 20 ezer méternyi magmintát hozott a felszínre az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán, továbbá a Földközi-, a Karib-, az Arab- és a Vörös-tenger mélyéről. E fúrómagok elemzése forradalmasította alapvető geológiai koncepcióinkat, konkrét adatokat szolgáltatott a tengerfenék szétterjedéséről, a földkéreg pusztulásának és megújulásának folyamatairól. Bebizonyosodott, hogy az óceáni medencék nem idősebbek 160 millió évnél, ami földtörténeti méretekkel mérve „csecsemőkor“ a kon tinensek több milliárd éves kőzeteinek korához viszonyítva. A tengerfenék szétterjedését sikerült bizonyítani a magminták elemzésével; kiderült, hogy a tengerfenék annál idősebb, minél távolabb van az óceánok közepén levő szakadéktól, amelyen át a földköpeny anyaga a felszínre tör. Nemcsak vízszintes, hanem függőleges irányú mozgásokról is hírt adott a fúrómagok anyagának elemzése. Kiderült például, hogy az Indiai-óceán mélyen lévő hatalmas, csaknem 2500 kilométer hosszúságú szakadék, amely ma másfél kilométernyire van a felszín alatt, egykor a felszínen helyezkedett el, szigetláncokat, lagúnákat, mocsarakat alkotva — ezt bizonyítják az üledékekben talált magvak és kagylőhéjak. Még meglepőbb adatokhoz jutottak a Földközi-tenger mélyéből származó fúrómagokat elemezve. Kiderült, hogy ez a medence mindössze 6-8 millió évvel ezelőtt a pliocén földtörténeti korban jött létre, a világóceán egyik ágából, ahol aztán a párolgás vastag sórétegeket alakított ki. Körülbelül egymillió év múltán a Földközi-tenger sorsa újra beteljesedik — a jpedence teljesen feltöltődik, eltűnik belőle az egyes helyben hároma természet

Az esseni (NSZK) repülőgépgyárban készüli japán megrendelésre a képen látható 60 méter hosszú légha jó. A léghajóban környezetvédelmet kutató laboratóriumot rendeznek be. Előnye, hogy a repülngépmoto- rok működése nem zavarja a tudósok munkáját. (p)

Ez is az új Románia látképe — a borzesti petrokémiai kombinát. Az elmaradott Romániából fejlett ipari állam lett.

tedeken át bizonygatja, hogy a sziklából is lehet vizet facsarni. A természeti erőknek ebbe a küzdelmébe nemrég az ember is beleszólt, és egy vízi erőmüvet épített a Vaskapunál. Pár kilométernyire onnan a Si- mian-szigeten orientális környezetben találhatók Ada Kaleh — ez a szige fecske ma már víz alatt van, sem mit érő házai és utcái felett a Duna hömpölyög — idegenforgalmi nevezetességei, amelyek közül nemegy még a rómaiak idejéből származik.

De aki nem jut el a Vaskapuig, az után a Duna megy — a tengerpartra. És ez a folyam ott is csodákat

művel, hiszen deltája egyedülálló Európában. A vize itt már nagyon fáradt, nem hömpölyög, mint Komáromnál, csak vonszolja' magát, sok helyütt úgy tűnik, hogy áll. A kíváncsiakat csónakok és hajócskák viszik az úgynevezett „cherhanalekba“, halásztelepülésekre, ahol a nem halászok is kipróbálhatják szerencséjüket a magányosok sportjában. A sült halért vagy a halászléért csak akkor nem kell fizetni, ha a nyersanyagot sajátkezűleg fogja az ember.

Végezetül itt van Bukarest, a főváros, másfél millió lakosával, vidámságával és fiatalságával. Fiatalezer méter mélységű víztömeg. A Glomar Challenger a tervek szerint még 1975-ig folytatja kutatásait a világtengereken. Nem lehetetlen, hogy kutatásai még újabb, nagy jelentőségű földtörténeti megállapításokhoz vezetnek.

NIPPON

lvasőink közül a nyáron bia

zonyára sokan készülnek a kitűnő borok, a paradicsom és a kőolaj hazájába — természetesen a tengerhez, *- melyből nekünk egy csipetnyit sem osztottak a „nagy osztás" napján. Románia az Északi-sarkot az Egyenlítővel összekötő vonal felén fekszik. Ezért is nevezik a természet szépségeit végletekben megörökítő országnak. Úgyhogy akinek a nyáron a tengerparton túlságosan melege lesz, pár órai autóút után lehűtheti magát a Prahova, Temes és az Olta folyók völgyében, a román Kárpátokban, ahol akár hógolyózhat is. A román hegyekben jobb turistának lenni, már csak azért is, mert az ember valóban külföldinek érzi magát, nem botlik lépten-nyomon hazaiba. A románok a legvonzóbb „havas“ városoknak SLnalát, Predealt és poiana Brasovot tartják.

A Fekete-tengerhez vezető autóutak egyike a román nemzet történelmével kapcsolatos legendák bölcsőjén, a Bukovinán keresztül vezet. A csehszlovák turisták többsége sajnos kifogy az időből, ha az idegenvezető műemlékeket, vagy ötszáz éves kolostorokat, eredeti pompájában tündöklő kastélyokat ajánl megtekintésre. Az időből vagy a pénzből. Ennek ellenére megemlítünk néhányat a bukovinai kolostorok közül. Hátha... Voronet, Humor, Moldovita, Sucevi- ta, Arbore. „Csak“ ötszáz évvel ezelőtt építették. Hogy micsoda kőművesek élhettek akkor!

Romániában fedeztem fel a népművészet igazi értékét, szépségét.. A románok féltve Őrzik ezt a kincset,' sok ember, sőt egész faluk csak a népművészetet művelik, abból élnek, és micsoda szeretettel csinálják. Követ, fát faragnak, sarat gyúrnak, korongot forgatnak, festenek, égetnek, énekelnek, táncolnak, és náluk nincs régi szokás, csak hagyomány, amelyet ösztöhösen ápolnak. Ez a terület Románia északnyugati része, a Mármaros, ahol a természeti szépségek csak meghatványozzák a népművészek alkotásait. Nyugodtan mondhatom, hogy az egész Mármaros egy hatalmas népművészeti múzeum. Felbecsülhetetlen értékű emlékek vannak itt, mint például Ieud, Bogdan, Voda, Plopis, Surdesti faluk templomai.

Kevesen jutnak el talán a Vaskapuhoz, oda, ahol a Duna már évez-