Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-07-17 / 29. szám

10 új ifjúság----------------------------------------------------------------------­..............."" T1 ~ ' i'íl ii Tr, || W m—imii^gMggiagMHpMBwp^awi1 ■MniajgaBBaEM»ms^.^,,i*^,a»^w^itaw?was.^-*^ -'■•w - ■v-rr**- .............. “'r'"*wnfPi* ! Homraia számokban A román statisztikai év­könyvek figyelemreméltó a- datokat tartalmaznak az or­szágnak az utóbbi 25 évben elért eredményeiről. Az 1938. évi nemzeti jö­vedelemhez viszonyítva a tavalyt nemzett jövedelem 7,5-szer nagyobb. A nemze­ti jövedelem kialakulásá­nak a módja is megváltozott. A háború előtt a gyáripar a nemzeti jövedelem 30 szá­zalékát, ma pedig 60 száza­lékát adja. Más szóval: a gyáripari termelés ma 21- szer nagyobb, mint 1938-ban volt. Hogy ez voltaképpen mit is jelent, kiviláglik az aláb­bitikból: 1938-ban az ország villamosenergia-termelése épp, hogy csak meghaladta az évi egymilliárd kilowat­tot. Tavaly Románia vil­lanygazdasága nem keve­sebb, mint 40 milliárd kilo­wattóra áramot termelt, il­letve 40-szer többet, mint a háború előtt. Egyébként Ro­mániában a villamosener- gia-termelés növekedésének üteme akkora, hogy ötéven­ként megkétszereződik, te­hát sokkal gyorsabb, mint a világátlag, ahol az index tíz esztendő. Változott a foglalkozta­tottak struktúrája is. A há­ború előtt az összlakosság 75 százaléka mezőgazdaság­ból élt, azóta ez az arány 50 százalékra csökkent. A gazdaság jelenleg 5,5 millió embert foglalkoztat, az összlakosság 25 százalé­kát. Ennek kézzelfogható, ki­mutatható hatása van az é- ^ let színvonalra. Az 1972. évi S országos fizetési alap há­romszor nagyobb, mint az 1938. évi egész nemzeti jövedelem. A mezőgazdaság a követ­kezőket tartja számon: a háború előtt 2500 hektárra jutott egy traktor, jelenleg pedig 90 hektárra jut egy; 1950-ben még csak 220 000 tonna műtrágyát használ­tak, tavaly pedig több mint kétmillió tonnát. S végül: az egykor sze­gény agrárországban ma az egy főre futó nemzeti jöve­delem 500-600 dollárra te­hető. A csehszlovák-román kapcsolatok egész a huszita korba nyúlnak vissza. Népeink mindig jó viszonyban voltak, az egész történelem során sohasem háborúztak egymással. A második világháború befejező részében a román csapatok segítettek kiűzni a fasisztákat Szlovákia területéről. Több mint 50 ezer román katona áldozta életét szabadságunkért. Jelentős mérföldkő volt a csehszlovák-román kapcsolatokban 1948. július 27-e. E napon írták alá Bukarestben a csehszlovák-román barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, amely megalapozta a két ország gyümölcsöző és sokoldalú együttműködését. A 25. évforduló ürü­gyén tájékoztatót közlünk Romániáról. Bukarest világváros. Képünkön a Nicoiae Balcescu su­gárút. ságával; annak ellenére, hogy már több mint ötszáz évvel ezelőtt em­lítést tettek a .város létezéséről. Bra- tislavától sokban különbözik. Utcáit és kőrútjait kétoldalt fák övezik, sok parkja, játszótere van, és még úgy­szólván a város közepén is — tavak. Az új lakónegyedek is tavacskák kö­rül épülnek, lakóházaik színesek, változatosak. Bukarest építészeti ne­vezetességei közé tartozik az egye­tem épülete, a Scinteia háza, a ro­mán Athenaeum, több temploma és az új szálloda — amelyben a rossz nyelvek szerint 40 dollárba kerül egy szoba. Körülbelül ennyit kellene látniuk, hogy kicsit megismerjék Romániát. És ha megismerik, biztosan megsze­retik. A tengerpartot szándékosan ki­hagytam az ismertetésből, hiszen azt senki sem kerüli el, úgyszólván min­den turista oda igyekszik. Ott is van látnivaló, az igaz, de a tengerparttal és a pihenéssel kapcsolatban másról szólok. Az evésről, a jellegzetes ro­mán ételekről. legismertebb . közülük a sarmala, darált hús káposztalevélben savanyú káposztával és tejfellel, azután a fok­hagymás csirke egy kis ecettel, és nevezetesek a román levesek is. Az ember sose tudja, miből főzik; sűrű- ek, pikáns ízűek, tele zöldséggel, hal­lal, fokhagymával. Laktatók és — ol­csók. És aztán itt a mamaliga, a ku­koricalisztből készült kása. Húsokhoz adják, sok helyütt még kenyér he lyett is túróval, tejföllel, juhsajttal stb. A román addig nem ebédel, míg meg- nem issza a maga illatos tzuj- kájat, ez valami sZilvőriumf'éle, ä. miénknél lényegesen erősebb és rosz- szabb. Én csak egyszer szántam rá magam, hogy megkóstoljam. A bo­raik viszont kitűnőek, de ezt talán mondanom sem kell, hiszen a Cotnft- ri, Murfatlar, Tirnave a mi élelmi­szerüzleteinkben is kapható. Az autósoknak egy fontos informá­ció: a benzin Romániában 2,05 — 2,50 lejbe kerül, az olajak 5,90 — 15,70 lejbe. Most már igazán nem marad más hátra, minthogy minden Romániába készülő olvasónknak jó utat kíván­junk. Akik még tétováznak, gyorsan döntsenek, mert már igazán kevesen vannak, akik előtt ismeretlen ez a vendégszerető ország. ZACSEK ERZSÉBET Oroszországban a közfürdőknek emberemlékezet óta va­lóságos kultusza volt. A különféle mélyvíz- és gőzfürdő­ket a különféle betegségek orvoslására is sikeresen hasz­nálták. A Szovjetunióban ma is nagy figyelmet szentelnek a közfürdők fejlesztésének. Az építészek is igyekeznek praktikus és látványos fürdőket tervezni. A képen Lebe- gyev és Melnyikov építészmérnökök fürdötervezete. Nem követhetnénk a szovjet példát? f p) Meglepetések az óceán mélyén 1968 nyarán futott ki a tengerre az ^gyik texasi kikötő­ből a Glomar Challenger nevű különleges kutatóhajó azzal a rendeltetéssel, hogy magmíntákat emeljen ki a tengeri üledékekből — több száz, olykor több ezer méteres mély­ségből. Az elmúlt négy évben a kutatóhajó csaknem száz­ezer tengeri mérföldes -utat tett meg a tengereken, és fú­róberendezésével összesen 20 ezer méternyi magmintát ho­zott a felszínre az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán, továbbá a Földközi-, a Karib-, az Arab- és a Vörös-tenger mélyéről. E fúrómagok elemzése forradalmasította alap­vető geológiai koncepcióinkat, konkrét adatokat szolgálta­tott a tengerfenék szétterjedéséről, a földkéreg pusztulá­sának és megújulásának folyamatairól. Bebizonyosodott, hogy az óceáni medencék nem idősebbek 160 millió évnél, ami földtörténeti méretekkel mérve „csecsemőkor“ a kon tinensek több milliárd éves kőzeteinek korához viszonyít­va. A tengerfenék szétterjedését sikerült bizonyítani a magminták elemzésével; kiderült, hogy a tengerfenék an­nál idősebb, minél távolabb van az óceánok közepén levő szakadéktól, amelyen át a földköpeny anyaga a felszínre tör. Nemcsak vízszintes, hanem függőleges irányú mozgá­sokról is hírt adott a fúrómagok anyagának elemzése. Ki­derült például, hogy az Indiai-óceán mélyen lévő hatal­mas, csaknem 2500 kilométer hosszúságú szakadék, amely ma másfél kilométernyire van a felszín alatt, egykor a felszínen helyezkedett el, szigetláncokat, lagúnákat, mo­csarakat alkotva — ezt bizonyítják az üledékekben ta­lált magvak és kagylőhéjak. Még meglepőbb adatokhoz ju­tottak a Földközi-tenger mélyéből származó fúrómagokat elemezve. Kiderült, hogy ez a medence mindössze 6-8 mil­lió évvel ezelőtt a pliocén földtörténeti korban jött létre, a világóceán egyik ágából, ahol aztán a párolgás vastag sórétegeket alakított ki. Körülbelül egymillió év múltán a Földközi-tenger sorsa újra beteljesedik — a jpedence tel­jesen feltöltődik, eltűnik belőle az egyes helyben három­a természet Az esseni (NSZK) repülőgépgyárban készüli japán megrendelésre a képen látható 60 méter hosszú légha jó. A léghajóban környezetvédelmet kutató laborató­riumot rendeznek be. Előnye, hogy a repülngépmoto- rok működése nem zavarja a tudósok munkáját. (p) Ez is az új Románia látképe — a borzesti petrokémiai kombinát. Az elmaradott Romániából fejlett ipari állam lett. tedeken át bizonygatja, hogy a szik­lából is lehet vizet facsarni. A ter­mészeti erőknek ebbe a küzdelmébe nemrég az ember is beleszólt, és egy vízi erőmüvet épített a Vaskapu­nál. Pár kilométernyire onnan a Si- mian-szigeten orientális környezetben találhatók Ada Kaleh — ez a szige fecske ma már víz alatt van, sem mit érő házai és utcái felett a Duna hömpölyög — idegenforgalmi neve­zetességei, amelyek közül nemegy még a rómaiak idejéből származik. De aki nem jut el a Vaskapuig, az után a Duna megy — a tengerpart­ra. És ez a folyam ott is csodákat művel, hiszen deltája egyedülálló Eu­rópában. A vize itt már nagyon fá­radt, nem hömpölyög, mint Komá­romnál, csak vonszolja' magát, sok helyütt úgy tűnik, hogy áll. A kí­váncsiakat csónakok és hajócskák vi­szik az úgynevezett „cherhanalekba“, halásztelepülésekre, ahol a nem ha­lászok is kipróbálhatják szerencséjü­ket a magányosok sportjában. A sült halért vagy a halászléért csak akkor nem kell fizetni, ha a nyersanyagot sajátkezűleg fogja az ember. Végezetül itt van Bukarest, a fő­város, másfél millió lakosával, vi­dámságával és fiatalságával. Fiatal­ezer méter mélységű víztömeg. A Glomar Challenger a tervek szerint még 1975-ig folytatja kutatásait a világ­tengereken. Nem lehetetlen, hogy kutatásai még újabb, nagy jelentőségű földtörténeti megállapításokhoz vezet­nek. NIPPON lvasőink közül a nyáron bi­a zonyára sokan készülnek a kitűnő borok, a paradicsom és a kőolaj hazájába — ter­mészetesen a tengerhez, *- melyből nekünk egy csipet­nyit sem osztottak a „nagy osztás" napján. Románia az Északi-sarkot az Egyenlítővel összekötő vonal felén fekszik. Ezért is nevezik a természet szépségeit végletekben megörökítő országnak. Úgyhogy akinek a nyá­ron a tengerparton túlságosan mele­ge lesz, pár órai autóút után lehűt­heti magát a Prahova, Temes és az Olta folyók völgyében, a román Kár­pátokban, ahol akár hógolyózhat is. A román hegyekben jobb turistának lenni, már csak azért is, mert az em­ber valóban külföldinek érzi magát, nem botlik lépten-nyomon hazaiba. A románok a legvonzóbb „havas“ váro­soknak SLnalát, Predealt és poiana Brasovot tartják. A Fekete-tengerhez vezető autóu­tak egyike a román nemzet történel­mével kapcsolatos legendák bölcső­jén, a Bukovinán keresztül vezet. A csehszlovák turisták többsége sajnos kifogy az időből, ha az idegenvezető műemlékeket, vagy ötszáz éves ko­lostorokat, eredeti pompájában tün­döklő kastélyokat ajánl megtekintés­re. Az időből vagy a pénzből. Ennek ellenére megemlítünk néhányat a bu­kovinai kolostorok közül. Hátha... Voronet, Humor, Moldovita, Sucevi- ta, Arbore. „Csak“ ötszáz évvel ez­előtt építették. Hogy micsoda kőmű­vesek élhettek akkor! Romániában fedeztem fel a nép­művészet igazi értékét, szépségét.. A románok féltve Őrzik ezt a kincset,' sok ember, sőt egész faluk csak a népművészetet művelik, abból élnek, és micsoda szeretettel csinálják. Kö­vet, fát faragnak, sarat gyúrnak, ko­rongot forgatnak, festenek, égetnek, énekelnek, táncolnak, és náluk nincs régi szokás, csak hagyomány, ame­lyet ösztöhösen ápolnak. Ez a terü­let Románia északnyugati része, a Mármaros, ahol a természeti szépsé­gek csak meghatványozzák a népmű­vészek alkotásait. Nyugodtan mond­hatom, hogy az egész Mármaros egy hatalmas népművészeti múzeum. Fel­becsülhetetlen értékű emlékek van­nak itt, mint például Ieud, Bogdan, Voda, Plopis, Surdesti faluk templo­mai. Kevesen jutnak el talán a Vaska­puhoz, oda, ahol a Duna már évez-

Next

/
Thumbnails
Contents