Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-07-10 / 28. szám

új ifjúság 3 a ELSŐK KÖZÖTT LENNI... munkánkban hathatósabban kell kihasz­nálni. Az ifjúság oszthatatlan része a tár­sadalomnak. A társadalom feladatai és problémái a fiatalok feladatai és prob­lémái is. Az ország minden polgárának, függetlenül a korátél, tudatosítania kell, hogy a párt céljainak teljesítése az alapja a társadalom és személyes boldogulásának is. Ezért a párt által kitűzött feladatok mindenkire vonatkoz­nak. pnlitikai bovatartnzásátúl függetle­nül. Természetesen. Igen lényeges, meny­nyire tudatosítja ezt a dolgozó. A Szo­cialista Ifjúsági Szövetség feladata, hogy a fiataloknak megmagyarázza felelőssé­güket a társadalom fejlesztéséért, és hogy jó feltételeket teremtsen a társa­dalmi elkötelezettség érvényesülésének. De nemcsak az ifjúsági szövetség, az ál­lami, társadalmi szervezetek és gazdasá­gi vezetők is sokat tehetnek ezen a té­ren Minden munkahelyen igen sok lehe­tőség van a fiatalok aktivitására. Gon­doljunk csak a kicsiségekre, apróbb hi­bák kijavítására, amit a kezdeményező fiatalok munkahelyeiken elvégezhetnek. Az ötödik ötéves terv feladatai ezért az első helyen említik a minőségi mu­tatókat, amelyeknek teljesítése a veze­tő szervek hatáskörébe tartozik. Emel­lett természetesen ugyanúgy fontos a fűtőanyagokkal, a nyersanyagokkal va­ló takarékoskodás, a munkaidő mara­déktalan kihasználása, a tudományus ismeretek alkalmazása stb. Minden dol­gozó, aki a termelésben foglalatoskodik, ismeri ezeket a problémákat, és azt is tudja, hogy itt sok kiaknázatlan lohe tőség van még. A gazdasági vezetők politikai és er­kölcsi feladata is, hogy a fiataloknak jó feltételeket teremtsenek a munkaidő ki használására. Statisztikailag kimutatha­tó, hogy a munkaidő elégtelen kihasz­nálása miatt évente 30-40 ezer munka­erőt veszítünk. A Szocialista Ifjúsági Szövetség épp­úgy, mint elődje, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, jó tapasztalatokat szerzett a munkaidő kihasználása és az anyagmeg­takarítás területén. Ismét működik az Ifjúsági Fényszóró, segítségével többmil­liós értékeket sikerült feltárni, jó ered­ményeket érnek el a fiatalok a ZENIT- mozgalojnban, amely fokozza a fiatalok kezdeményezését, lelkesedését, munka­készségét. A fiatalok ezt már számtalan­szor bebizonyították, így legutóbb a CSKP megalakulásának 30. évfordulójá­nak, vagy a SZISZ I, kongresszusának a tiszteletére. A termelőerők fejlődése természetes folyamat. A talicska és lapát helyét a kotrógépek és más mechanizmusok vet­ték át. Má már olyan kotrógépekkel dol­goznak. amelyek 80 munkást helyettesít­hetnek. Sajnos, az építészetben a nehéz gépeket csak részben használjuk ki. A szocialista társadalom fejlődése megkö­veteli a tudomány és technika mara­déktalan kihasználását a termelésben és az irányításban. Lenin ezt már a szo­cializmus kezdeti időszakában felismer­te, ezért a fiataloknak a Kumszomol III. kongresszusán hangsúlyozta is, hogy a mezőgazdaságot és az ipart át kell é- pítenf, mégpedig a tudomány legújabb vívmányainak megfelelően. Nem meglepő, hogy a termelőerők fej­lődése bizonyos „konfliktus'“ teremthet az érzelem és ész között. Ez különösen azoknál fordul elő, akik egykor az if­júsági építkezéseken edzóttek, és akik­nek ezek az építkezések jelentették az első lépéseket a társadalmi munkában. A teltételek azóta azonban megváltoz­tak, ma már a fiatal nemzedék más ti­tán szerzi meg a kezdeti tapasztalato­kat. A mai fiatalság elsőrendű feladata­ként állítja a párt a társadalom fejlesz­tését és megvédését. A fejlett ipari civi­lizáció különböző problémákat tűz a na­pirendre. Ezek megoldása szintén az if­júság feladata, annál is inkább, hogy felelősséget kell éreznunk az utánunk jövő nemzedékért is. A párt kongresszusain és központi bi­zottsági ülésein az ifjúság eszmei ne­velését helyezi előtérbe. Fő feladata a fiatal ember személyiségének harmoni­kus fejlődése. Ez a feladat a marxiz- mus-leninizmus elveinek alkalmazásával érhető el. Az ifjúság nevelése sokolda­lú feladat, és a SZISZ nem képes egye­dül mindennek eleget tenni. Ezért mond­juk azt, hogy az ifjú nemzedék nevelé­se társadalmi ügy. Különös szerepe jut a családnak, az iskolának, a munka­helynek. az állami és társadalmi szer­vezetnek. Társadalmunk fejlesztésében rendkívül nagy feladatnk várnak a fiatal kommu­nistákra. A fiatal kommunistáknak pél­daként kell állniuk a fiatalok előtt. Az d feladatuk, hogy segítsék a párt poli­tikájának megvalósítását, hogy mozgó­sítsák a fiatalokat a társadalmi feljda- tok teljesítésére, és hogy ebben a harc­ban mindig lankadatlanul az első vonal­ban álljanak. Slmonlcs Béla, az SZLKP KB dolgozója Naponta 25 ezer korona fordul meg a kezükben. Balról: Varga Margit, Schwarz Anna, Nógell Márta, Rusnák Majka és Fekete An­na. — Nem ismerjük a brattslavai reggelt csúcsforgalmat. Kevesen utaznak olyan korán, mint ml. Csak a hidegre vannak rossz em­lékeink. Naponta utazunk Felbár­ról és az út a fővárosig 40—42 kilométer. Sokat várunk buszra, villamosra. Télen érezzük ezt leg­inkább. Schwarzné sohasem hagyta, hogy leányai kint tipegjenek a hóban, sárban nyitás előtt. Rossz idő esetén még a déli szabad Idő­ben is meghívta lakására a lányo­kat. Panaszkodnak, hogy nem felel meg nekik az ebédszünet ideje, mert csak ellőgják ezt a pár 6- rét. Este aztán fél nyolc felé ke­verednek haza. Azt lehet monda­ni,' hogy fél négytől fél nyolcig dolgoznak. Ezután jöhetne a pi­henés, szórakozás. Ezt úgy mond­ják, mint valami mellékes tényt. Már megbékéltek vele. — Hát a fiatalságukra mikor fordítanak időt? — Szombatot) és vasárnap. — Nem fáradtak? — Csak annyira, mint azok, a- kik becsületesen dolgoznak. MÉTERMAZSÁK vannak a kar­jaikban Mint azok, akik- becsületesen dolgoznak. Lássuk csak a lányok napi órarendjét: regelenként elrendezni a tejet, naponta 1350 litert emelnek he­lyére, tejtermékeket, péksüte­ményt. Nincs annyi helyük, hogy mindent egyszerre elrakhassanak ezért csak úgy fokozatosan, ahogy vásárolnak, tölthetik fel az üres helyeket, cipelhetik az üzletbe a tejesüvegeket. Közben egyiküket teljesen leköti az üvegfelvásár­lás — naponta 3—4000 üveg is „bejön“, ketten a pénztárnál van­nak és a maradéknak — egy, plusz az üzletvezető — jól kell forgolódnia, hogy mindenütt ott lehessen. Fél nyolc körül jönnek a böl­csőde, óvoda és iskola szakácsai, majd az Iskolások, akik koronán alul vásárolnak tízórait, de leg­gyakrabban egy koronáért — na- nukot. Nyolc óra után jönnek a háziasszonyok, és a dühös vevők kilenc óra felé. Addigra mindnyá­jan felhangolnak, és már annyla Ismerik őket, hogy reklamációikon egyáltalán nem csodálkoznak. Tü­relmes magyarázással, aprólékos és lassú utánaszámolással bizo­nyítják be, hogy a vevő tévedett, nem a számológép. Ebédidő alatt, ha az Időjárás engedi, csellengnek. De leggyak­rabban még ilyenkor Is dolgoz­nak. Ekkor fut be az új áru, és talán-jobb is, mert a nyitvatartási idő alatt nem lenne idejük az el­raktározására. MIÉRT TESZIK? . Az üzlet pici, forgalma nagy: átlag napi 25 000 korona. Eddig még mindig túlteljesítették tervü­ket. Aki a szakmában dolgozik, jól tudja, mennyire fontos, hogy egy üzletnek megfelelő kultúr- helyiség álljon a rendelkezésére. Hát az övék nem rendelkezik. — Példát mondok: reggel Itta tej, de ide egy fia üveggel sem tehetünk be, mind a bejárat e- lőtt marad. A tejjel ezt még csak megtehetjük, hiszen friss áruról van szó, egyik óráról a másikra elfogy. Más a helyzet a kenyér­rel, a limonádéval, sörrel. Az a legrosszabb, ha a sör előbb jön, mint mondjuk a csomagolt áru, liszt, cukor stb. Hogy odajuthas­sunk az élelmiszerpolcokhoz, sok­szor 30—40 sörösládát is meg kell mozgatnunk. Sőt, naponta nem is egyszer. Miért teszik? Miért választották ezt a foglalkozást? Nem mondha­tom, hogy pénzért, habár a leá­nyok fizetése nem alacsony, 1400 —1500 korona havonta. Hivatá­suknak érzik a „boltosságot“, a nyüzsgést, a forgalmat, ebben lát­ják életük értelmét. Zácsek Erzsébet két terít elém. Egy pillana­tig még úgy tűnik, hogy gondolatait summázza, az­tán szinte egy szusszra ér­kezik a válasz: — Alapszervezetünk kö­zel 3500 főt számlál. így bi­zonyára senkinek sem tűnik majd túlzásnak, ha eláru­lom, hogy kereken 125 If­júsági Fényszóró-járőrünk működik. Nagyban hozzájá­rulnak a különböző gazda­sági visszásságok és rejtett tartalékok minél teljesebb föltárásához, ösztönzik az újítőmozgalmat. Fényszóró­ink az idősebb dolgozók kö­rében Is népszerűek, mert löbb esetben az ő érdemük volt, hogy javultak a mun­kakörülmények. A közel­múltban észrevettük példá­ul, hogy a szikvízcsapok többsége eldugult, piszkos, üzemen kívül van. Szóltunk hát az üzem illetékes veze­tőinek, és ők nagyon rugal­masan intézkedtek ... — Mit mondana el mun­kájukról? — Tevékenységünk hom­lokterében a SZISZ j«poUti- kai-nevelői céljainak mara­déktalan megvalósítása áll. E fontos munkaszakaszt kü- :ön bizottság Irányítja, de éppúgy külön foglalkozunk a gyári fiatalok szabad Ide­jének célszerű kihasználá­sával, az öntevékeny művé­szi mozgalommal. Havonta például 300 színházjegyet osztunk szét a tagságnak, de egyébként is állandó kapcsolatban állunk a gott- waldovi Dolgozók Színházá­val. A SZISZ üzemi szerve­zete nagyon kézségesen tá­mogatja a műkedvelő szak­körök munkáját. Fő célunk, hogy tagjaink közül lehető­leg senki se legyen pasz- szív, hanem elképzelései­nek, érdeklődési körének megfelelően bekapcsolódjon a munkánkba. Antonín Siska belemele­gedett a beszélgetésbe, alig győzöm jegyezni a szavait. Pedig érdemes, mert számos ötletet, újszerűt hallok tő­le. A SZISZ válalatl szerve­zete segít megoldani a fia­talok lakásgondjait. 130 fia­tal házaspárnak biztosítot­tak egy-két szobás ideigé^- nes otthont régebbi laká­sokban, így a fiatalok — ha nem is meseországi kénye­lemben — együtt várhat­ják a szövetkezetit...! S hogy erre se kelljen a vég­telenségig várakozni, hát a SZISZ-nek a SVIT vállalati lakásszövetkezetében is sza­va van. Megcsörren a telefon. „Tondót“ a vonal - túlsó végén a SZISZ járási bi­zottságára hívják a közel­gő VIT előkészületeiről tár­gyalni. Mosolyogva kér el­nézést a félbemaradt be­szélgetésért ... És én megnyugtatom: egy alkalmi, röpke látogatás so­sem tarthat igényt teljes­ségre, kiváltképpen, ha egy többezer főt számláló üze­mi szervezet munkájáról van szó. Gottwaldovból hazafelé u- tazva a vonatkerekek katto­gó zaja számvetésbe ringat, ismét e kedves morva vá­roskába röpít. Az ott töltött napok élményei peregnek szemem előtt. Hogy most, néhány hét távlatából épp a SZISZ já­rási bizottságán, a leány­otthonban és a SVITben tett látogatásomnak emlé­keit érzem a legmélyebbek­nek ..,? Bizonyéra nem véletle­nül. Itt tűnt a legötlete­sebbnek, legeredményesebb­nek, legvonzóbbnak a fiata­lok munkája. Mert a SZISZ -szervezet Itt szinte sehol sem jár már „gyerekcipő­ben“. Borsai M. Péter (Vége) A VIT JEGYÉBEN Bizony, a traktorosok nagyon is fCtilcsfontüsságú emberei a mezőgazda­ságnak, hiszen a termelésnek nincs olyan ágazata, amelynek munkálatai­ban közvetlenül vagy közvetve részt ne vennének. Szükség van tehát a jó traktorosra, és szükség van ar­ra is, hogy a traktorosok idűközok- ben versenyszerűen mérjék üssze ii- gyességüket, rátermettségüket. Ilyen verseny zajlott a közelmúlt­ban Samnrínban (Somorján). A helyi mezőgazdasági szakiskola, a Szövet­kezeti Parasztszövetség és a SZISZ járási bizottságának közös rendezé­sében. A versenyre a járás tizenkét legjobb, már korábbi versenyeken e- redményeket elért traktorosa jelent­kezett. Igaz — csak tizenkettő, mert a váratlanul beköszöntött jé idő a lucerna gyors betakarítására sörgelte őket, ott volt inkább szükség a kor- mányus kezekre. Bár a verseny fon­tosságát sem becsülhetjük le, annál inkább sem. mert a résztvevők ál­lagéletkora huszonkét év volt. A fia­talok tehát, akik egyre nagyobb és nagyabb szerepet töltenek be mező­gazdaságunkban. A traktorosok ügyességi versenyét tulajdonképpen a tizedik, berlini VIT-re való előkészületek keretében rendezték, ennek szellemében is ver­senyeztek a fiatal szakemberek. Jól vizsgáztak, s közülük néhányat vár az országos verseny is, ahon­nan fellehetőén legalább az egyikük díjat is hoz. Az első helyen Vérén Lászlú, a lúnsi szövetkezet traktorosa végzett. Képünkön a győztes, Második ké­pünkön a résztvevők láthatók. -1­A KUNTAKTUS ROVATA KEDVES FIATALOK! Műsorunk címe, a KONTAK­TUS a szerkesztők és a hall­gatók közti állandó kapcsola­tot is szimbolizálja. Számta­lanszor említettük már, hogy a levelek sokasága érkezik szer­kesztőségünkbe. Az utóbbi i- döben örömmel nyugtáztuk, hogy levélíróink — a szoká­sos bemutatkozáson és a kért dal címén kívül — egyebekről is beszámolnak. Az ifjúsági szervezetek mun­kájáról szóló leveleknek na­gyon örülünk (dallal jutal­mazzuk a levélírókat), de le­hetne belőlük több is! Sokan fordulnak hozzánk ü- gyes bajos dolgaikkal; néha úgy tűnik, valamiféle szerelmi tanácsadónak is vélnék ben­nünket. Ezeket a leveleket Is szívesen fogadjuk — hisz a le­vélírók irántunk való bizalmát sejtetik —, de nem tudjuk, se­gíthetünk-e a „csalódottakon“, hisz egy-egy dal nem mindig téríti visza a levélíró kedve­sét. (Persze nem ' tagadjuk, hogy az .ellenkezője is megtör­tént már!) Mindez bizonyítja, hogy fiatal hallgatóinkkal jó a kapcsolatunk. Mégis legjobban a hosszú, tartalmas leveleknek örülünk. Sajnos, ezekben nem mindig (vagy pontosabban ritkán) esik szó az ifjúsági szervezet min­dennapi eredményeiről, nehéz­ségeiről. Sok ifjúsági szerve­zetben értékes rendezvények­re kerül sor. Ha időben érte­sítetek bennünket, munkátok- rúl hangképekben is beszámol­hatunk műsorunkban. Kapunk olyan leveleket is (sajnos elég keveset), ame­lyekben a fiatalok kedvenc szórakozásukról, Időtöltésükről írnak. Ezekből a levelekből szí­vesen olvasnánk többet is! Kevesen irtok arról, hogy a kért dalokon és az ifjúsági szervezet tevékenységéről szó­ló jelentéseken, beszámolókon kívül mit hallgatnátok szíve­sen a KONTAKTUS műsorá­ban. Kedves fiataloki Bizonyos szempontból „társszerkeszt ók“ is vagytok, hisz kéréseitek a- lapján állítjuk össze a műsor zenei részét, jó lenne, ha meg­írnátok például azt, ki legyen józsa László után a KONTAK­TUS legközelebbi vendége, ki­től szeretnétek kérdezni. (Ö- rülnénk, ha nemcsak táncdal- énekeseket javasolnátok). Munkátokról, tanulmányai­tokról írhatnátok részleteseb­ben is. Meg arról, hogyan áll­tok helyt munkahelyeteken, hogyan kapcsolódtok be a tár­sadalmi munkába, hogyan ve­szitek ki részeteket falutok, környezetetek szépítéséből, kik a példaképeitek és miért, mi késztet benneteket arra, hogy aktív munkával járuljatok hoz­zá az ifjúsági alapszervezet fellendítéséhez, vagy mi oka annak, hogy csak passzív szemlélői vagytok SZISZ-szer- vezetetek tevékenységének .. . Egyszóval írjatok mindenről, ami foglalkoztat benneteket... Leveleiteket elolvassuk, örü­lünk minden sornak, amellyel a műsort érdekesebbé tehet­jük. Persze mindez, amit itt felsoroltunk nem követelmény csak kérés, útbaigazító javas­lat a levélíróknak, de tovább­ra is szívesen vesszük a csak kívánságot tartalmazó levele­ket is. Mindannyian tudjátok, hogy a KONTAKTUS a ti műsoro­tok, nektek sugározzuk hétről hétre. A dalt kérő és tudósí­tást, értékelést, javaslatot, bí­rálatot tartalmazó leveleiteket szeretettel várjuk. Címünk vál­tozatlan: a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adása, 897 11 Bratislava, Zochova 3. A borítékon tüntessétek fel: KONTAKTUS! Havasi Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents