Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-05-29 / 22. szám

új ifjúság 7 Eva Máziková énekelte a ta­valyi Urán Broi-Griinner győz­tes Krédó című dalát KÜSZÖBÖN A BRATISLAVA! Ura Május 30-a és június 2-a kö­zött immár nyolcadszor csen­dülnek fel a Kultúra és Pihe­nés Parkjában a Brattslaval Lí­ra dalfesztivál hangversenyei. Az Idei fesztivál újabb mér­földkő lesz a Líra történeté­ben. A dalverseny visszakapja eredeti nemzetközi jellegét. A fesztivál első három nap­ján, Illetve estjén lesz a hazai szerzői verseny. A beérkezett 283 alkotásból a zsűri döntése alapján 24 dal versenyez majd az Arany-, Ezüst- és Bronz Lí­ráért. A győztes dal elhangzik aztán a fesztivál záróestjén, a szocialista országok szerzői versenyében is. A hazai dalversenyben ere­deti, eddig soha nem hallott dalok hangzanak el, a nem­zetközi versenyben pedig job­bára azok a dalok indulnak, amelyek hazai dalfesztiválokon már bizonyos elismerésben ré­szesültek. A nemzetközi ver­seny tehát a szocialista orszá­gok táncdaltermésémek sereg­szemléje lesz. Na és a szokás szerint, minden este, a feszti­vál második részében a leg­jobb külföldi énekesek és e- gyüttesek lépnek fel. A hazai versenyben az A- rany-, Ezüst- és Bronz Lírán kívül a Szlovák Béketanács a legjobb háborúellenes témájú dalt díjjal jutalmazza. Kioszt­ják továbbá a Supraphon, a Szlovák Szakszervezeti Tanács és az OPUS díját. Bizonyára nem közömbös, hogy kik képviselik majd az egyes országokat a nemzetközi versenyben. Az NDK-bői Regina Thoss, Magyarországról Cser­háti Zsuzsa, Romániából Doina Badea, Bulgáriából Margarita Hrannva. Jugoszláviából Djord- ji Peruzovics, Lengyelországból Andrzej Dabrowski, Kubából Omara Portuonda vesz részt a fesztiválon, a szovjet Goszkon- cert még nem küldte el pontos nevezését, a csehszlovák rész­vevő kiléte pedig csak a hazai dalversenyen dől el. A rendezőség a versenyen kívüli gálahangversenyekre Is igyekezett színvonalas előadó­művészeket biztosítani, és ez sikerült is neki. A Bratislava! Lírán fellépnek majd: Sol Ray Guayanából, Rocky Shahan Bangladésből, Winston Francis lámáikéból, a Phoenix-együttes Romániából, Urszuia Szipiiiska Lengyelországból, a Cool Bree­ze leánytrlő és a Settlers- e- gyüttes Angliából, a Gerd Mi­chaelis Chor nyolctagú kórus az NDK-ból, a 6+1 együttes Bulgáriából, Koncz Zsuzsa, a Trio Bachelors Írországból, Moncho Spanyolországból, Mi- só Kovács Jugoszláviából, Oma­ra Portuonda Kubából, a Sza- mncveti-együttes a Szovjetunió­ból. Danyel Gérard Franciaor­szágból, a Shocking Blne-e- evtittes Hollandiából és min­denki régi kedves ismerőse, Rita Pavone Olaszországból. fná) PAVEL BARTON Az INTERTALENT’73 győztese Az elmúlt hetekben és hónapokban hazánk több vá­rosában feltűnt egy Ceská Lípa-i rendszámú autóbusz, amelynek az elülső védőüvegén ott díszelgett az Inter- talent 73 mellékelt plakátja a Pragokoncert emblémá­jával. A könnyűzenében jártas' olvasó nyilván tudja; hogy az Intertalent fesztivál azért született,' hogy le­hetőséget teremtsen a tehetséges táncdalénekeseknek képességeik érvényesítésére. Az első évfolyam 1971-ben még csak seregszemle volt. Az idei fesztiválnak azon­ban már kimondottan versenyjellege volt. Ezért vágott neki februárban az országnak tizennégy kezdő énekes: Magda Hanicová, Alena Márkává, lída Podubecká, Éva Navrátilová, Éva Straková, Otomar Cho- bodydes, Josef Stágr, Antonín GafdoS, Petr Toman és Pavel Bartofí, hogy harminckét városban, harminckét hangversenyen a közönség szavazataival eldöntse, ki a legjobb. Az utolsó hangverseny színhelye május 2-án Gottwaldov volt. Néhány nappal később Itt került sor az Intertalent 73 nemzetiközi versenyére. A hazai verseny győztese Pavel Bartofí lett, aki öt más társával együtt dobogóra lépett a kilenc szocia­lista ország nemzetközi versenyében. A nemzetközi ver­senyben rangos mezőny gyűlt össze. Románia kivételé­vel minden egyes országot két-kót énekes képviselte, Magyarországot többek között Délhúsa Gfon és Katona Klári. Klári kellemes meglepetés volt, és a második helyen végzett a harmadik helyezett bolgár Donika Venková előtt. A legnagyobb siker azonban Pattéi Bar- tofí. nevéhez fűződik. A hazai első helye után végül is az Intertalent 73 abszolút győztese lett. Érdemes még megemlíteni, hogy az Intertalent fesz­tivált kísérő gálaműsorban felléptek olyan híres kül­földi előadóművészek, mint a jugoszláv Tereza Keszo- . vija, a lengyel Maryla Rodowiez, ■ és majdnem a teljes hazai élgárda: Helena Vondráöková, Karel Gott és má­sok. ' '* Mennyit ér azonban a siker egy kezdő énekesnek? — Nem is tudom hirtelenében pontosan megfogal­mazni. Kellemes érzés annyi átutazott kilométer után végre megpihenni a frissen szerzett babéron. Nyilván tudod, hogy számodra ettől kezdve új élet kezdődik? — Tudom, akarom mondani, lassan tudatosítom. Ami eddig volt, az inkább csak kedvtelés volt, most kez­dődik a komoly munka. Van már bizonyos elképzelésed a legközelebbi-hetek, ■ ' hónapok alakulásáról? — Hogy őszinte legyek, nincs pontos elképzelésem. Sok függ a körülményektől. Ivó Pavlík (Véra Spinarová együttesének vezetője, az Intertalent 72 hangversenyé­nek kísérőzenekara — a szerk. megj.) intett, hogy min­dennapi kemény próbára van szükség zenekarral, ts­merkednem kelj a közönséggel, egy pop-énekes életét kell folytatnom. Az Intertalenten estél át a fesztiváli tűzkeresztségen, de rövidesen fellépsz a Brattslaval lírán, majd rövid­del később a Déőíhi Horgony fesztiválon... — Három fesztivál két hőnap leforgása alatt. Persze van köztük némi különbség. Az Intertalent előadói ver­seny, míg a Bratislava! Líra és a DéCínl Horgony szer­zői verseny, amelyeken csupán eléneklem a verseny­számokat. Eredeti foglalkozásod? — Hangtechnikus vagyok. A jelek szerint eredeti foglalkozásod a gottwaldovi siker után háttérbe szorul... — A jelek szerint igen. De először le kell vizsgáz­nom a Pragokoncertnél, ha hivatásos énekes akarok lenni, mintha csak pályázaton indulnék. Mit szeretsz jobban: a hivatásod vagy az éneklést? — Nem könnyű a válasz. Szeretem a hivatásom, de az éneklés most fontosabb és érdekesebb számomra. Akkor ezután elsősorban az énekesi pálya felé ka­csintgatsz. Nem tartasz egy kicsit tőle? — Nem. Aki hadba indult, nem marad más számára, harcolnia kell. Nagyszerű lehetőség áll előttem. Ha nem sikerülne, akkor is hangtechnikus maradok. Mióta énekelsz? — Már a tényleges katonai szolgálat előtt is éne­keltem. De úgy igazából csak 1970-ben, a Hadsereg Művészegyüttesében kezdtem foglalkozni az énekléssel. Legnagyobb sikered? — Szerintem két dalomnak volt eddig legnagyobb sikere. Címük: „Gaudeamus juvenes“, „Má. má té rád“. Melyik számmal nyerted az Intertalent 73 feszti­vál t? — Ladislav Staidl és Eduard Kreömár szerzeményé­vel. a „Kde slunce otálí“ című dallal. Rózsaszínű szemüveggel nemléted a világot? Mi basznom lenne abból, ha pesszimizmussal néz­nék a világra?! E sorozatban a hazai magyar ama­tőr tánczenekarokat és beat-egyntte- seket mutatjuk be. Kérünk bennete­ket. legyetek segítségünkre. írjatok az ifjúsági vagy üzemi klubotokban, munka- vagy lakhelyeteken működő együttesekről! A bemutatás legyen rövid, tárgyilagos. Iránotokhoz mel­lékeljétek az együttes kifogástalan fekete-fehér fényképét! Baran László A Stürovól (párkányi) városi pionír- ház Irodahelyiségében ülünk és emlé­kezünk. Az öt évvel ezelőtti időkre, amikor hat lelkes Ifjú jóvoltából egy új sző született: molmie. Az Igaz, a nyelvészek nem vettek róla tudomást, annál Inkább a város, sőt Idővel a környék fiataljai is. Ne vegyetek elő Idegen nyelvű szótá­rokat, feleslegesen keresnétek a szó magyar megfelelőjét, mivel nem jelent ..semmit“, illetve mégis: egy öttagú beat-zenekart. Ez az öt Ifjú szombaton­ként a helybeli pionírház negytermében 'szórakoztatja á fiatalokat. Sikerrel, öt­től kilencig játszanak, de röviddel öt ntán mér zárni kell az ajtókat, külön ben nemhogy táncolni, de még mozogni sem lehetne. Persze nem volt ez így azonnal, sok-sok munkába, próbán eltol tött órába került, amíg Idáig eljutottak. — Bizony rögös volt az fit —- mondja elgondolkozva Kardos István, a zenekar egyik alapító tagja, egykori és jelenle gi vezetője. — A „standard“ zenéhez MOLMIE sem volt teljes a felszerelésünk. Az előrehaladást fékezte a kezdést-útke- resést jellemző gyakori tagcsere is, de azért nem állítatta meg. Kezdetben csak zárt ajtók mögött játszottunk, mert szín­vonalas zenével akartunk a nyilvános­ságra lépni. Es erre a bemutatkozásra fél évi ko­moly munka után került sor. Ez már hetvenben volt. Fellépésük nagyon jól sikerült, A taps, a közönség lelkesedése további munkára ösztönözte a zenekart, rsmét szorgalmas próbák következtek, majd — még ebben az évben -— bene­veztek az I. járási beat-fesztlvélra. A második helyen végeztek, egy év múlva, a II. járási fesztiválon pedig már elsők lettek. Ügy tudták, a fesztivál első két helyezettje részt vehet a kerületi ver­senyen. Sajnos, Járásukat a harmadik helyen végzett zenekar képviselte Ko- márnóban a kerületi versenyen. Utóla­gosan ugyan meghívták őket, de ez — amint mondják —, már túl későn érke­zett. ök azonban folytatták a munkát; a közkedvelt szombati teadélutánok is akkor kezdődtek. Az azóta eltelt két év alatt állandó­sult a zenekar összetétele, bővült a fel­szerelésük. Üzemüknek, a stúrovói Déi- szlováklal Cellulóz- és Papírgyárnak a vezetőségétől és az üzem ifjúsági alap­szervezetétől (ennek zenekaraként sze­repelnek, az öt tagból hárman ttt dol­goznak) hathatós anyagi támogatást is kaptak: többek között vlllanyorgonit 20 Kardos István ezer korona értékben. Teljes felszerelé­sük értéke 96 ezer korona. A zenekar vezetője — mint már emlí­tettem •— Kardos István (gitár és ének). Tagjai: Rákóczi Miklós (gitár, basszus gitár, tenor szaxofon), Hain József (basszus gitár, orgona), Baran László (dob) és Szörád László (trombon). — Kedvtelés és a fiatalok iránt ér­zett kötelesség — ez adja az erőt a munkához, hetente kétszer-háromszor a 4—5 órás próbákhoz. Teljes repertoá­rnak mintegy nyolcvan szám, elsősorban beat zene. De mert vidékre is kirucca­nnak, és nemcsak fiataloknak muzsiká­lunk, a beat mellett tánczenét is ját­szunk. Eddig valamennyi számunk után­zat, igyekszünk befutott profi zeneka­rukhoz igazodni, így a Beaíles-hez és a Credence-együtteshez, persze amatőr szinten — vallja tovább a vezető. Hadd tegyem rögtön hozzá, nem akár­milyen amatőr szinten! Az 1971/72-es szezonra az amatőr tehetségvizsgán 90 százalékos volt a vizsgaeredményük. Azt Is elárulhatjuk, hogy körülbelül fél éve — akárcsak hajdanán — Időközönként Ismét „hét lakatra“ zárt ajtők mögött próbálnak. ( — Ilyenkor eredeti, saját szerzemé­nyeinket gyakoroljnk. Mi szereztük a ze­nét. és mi frtnk a szöveget is. Előre­láthatólag 12—14 számból áll majd az önálló koncertünk. Nem várunk átütő sikert, de amit bemutatunk, az hosszú évek szorgos munkájának és tanulásá­nak lesz az eredménye. Ez lesz az első amolyan „lám, ez mi vagyank“ bemu­tató. Amit majd bemutatnak, az egyrészt beat lesz, klasszikus — két gitár, basz- szus gitár, orgona és dob — összeté­telben, de szóhoz Jutnak a fúvós hang­szerek, a trombon és a szaxofon Is. A zenekar valamennyi tagja énekel, és nagyon sokat alapoznak a vokális hang- szerelésre. EGRI FERENC A Fesztivál Virága — ezt a el­met adták a hangversenyüknek VondráCková, Spinarová, Oimero- vá, Robbovfi, Neckár, Hammel, LiSka és Cernoch, amelyet a prá­gai Lucernában tartottak a X. VIT tiszteletére. jelentős mozgás állt be a Se- mafor színházban. Az együttesből kivált Erna Cerná és Petr Novák, viszont a színházhoz szerződött Karel Cernoch. A Supraphon hanglemezgyár júniusban, az önkéntes véradók tiszteletére rendezett hangverse­nyen kikiáltja a legnagyobb le­mezsikert jelentő énekeseket. A nőknél Nada Urbánková vezet Hana Zagorové, Marie Rottrová, Yvetta Simonová és Éva Pilarová előtt. A férfiak között Karéi Gott a legkeresettebb; további sor­rend: Petr Späten^, Waldemar Matnska, Václav Neckáí, lift Korn. Röviddel a Bratislava! Líra után a DeSínl Horgony fesztiválon is­mét megrendezik „A barátság hullámhosszán“ című hangver­senyt, a szocialista országok táncdalénekeseinek hangverse­nyét. Többek között fellép: Koncz Zsuzsa, a bolgár Emil Dimitrov, a lengyel Zdislawa Sosnická és Frank Schöbet az NDK-ból. Vincze Viktória, a magyar- pop­zene nagy reménysége, akit a közelmúltban mutattunk be, újab­ban színházi és filmbabérokra is pályázik. Szerepet kapott a Lila akác című filmben és Gra­ham Green A csendes amerikai című művének színpadi változatá­ban. A beat korában a dixieland egy kissé háttérbe szorul, és egy dixieland-nagylemez megjelenése ünnepnek számít. A dixieland kedvelőinek sokáig kellett vár­niuk a magyar Benkó Sándor együttesének nagylemezére. Es hogy a tradicionális dzsessz ba­rátai nincsenek kevesen, azt a nagy példányszám Is bizonyltja. Példa nélkül áll Magyarországon, hogy ilyen rövid Idő alatt után­nyomást rendeltek dzsesszlemez- böl. A tizenöt éves fennállását ünneplő zenekar tagjai erre az eredményre a legbüszkébbek. Pe­dig arra is lehetnének, hogy Montreaux-ből, a dzsesszfesztivá- lok városából tavaly az egyik nagydijjal tértek haza. Eddigi pályafutásuk összegezése ez a nagylemez, amelyen rajtuk kívül George Webb és Sandy Brown is megszólaltatja hangszereit. < Ho­gyan lehet újat adni ma a húszas években kifejlődött irányzathoz? — ez a kérdés foglalkoztatott, amikor a számokat hallgattam. Mire a B-oldal végére értem, megértettem, elképzelésüket:: ha fiatal zenészek Játsszák (méghoz­zá olyan tisztán és szellemesen, mint Benkőék) mai fiataloknak, a dixieland szerepe módosul. Vi­dámságával, közérthetőségével, bravúros ritmusképleteivel meg­szeretteti a dzsesszt a tőle íde- genkedőkkel. a Benkó Dixieland Band nagylemeze példa rá, hogy ez az irányzat él és virágzik. Nada Urbánková I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents