Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-05-15 / 20. szám

IC új ifjúság asablancából rabati C nagykövetségünk fe­kete Mercedese vitt Restingába, az Atlan­ti-óceán partjától a Földközi-tengerig. Az ót vége felé betonbuker maradványai tűntek fel az or­szágút szélén. Mohamed, az udvarias gépkocsivezető kész­séggel megmagyarázta: „Ez volt, kérem, valaha Francia- Marokkó és Spanyol-Marokkó határerődítménye, az üt most már az egykori Spanyol-Ma­rokkó területén, a fővároson, Tetuanon át fog vezetni“. Hogy mit akartak a spanyo­lok Marokkóban? Kizsákmá­nyolni az ország természeti kincseit. Nem kis szerepet ját­szott a stratégiai szempont sem. Mindig fájlalták és fájlal­ják ma is, hogy az angolok elfoglalták a spanyol föld e- gyík legfontosabb stratégiai pontját, a Gibraltárt, és így ellenőrizhetik a Földközi-ten­ger bejáratát. Minthogy az an- golokkat nem tudták kiűzni, betörtek Afrikába, és megkapa­rintották az északi, afrikai partsávot. Hiába lázadt fel r Riff-hegységben Abd-el-Krim (1924) a spanyolok és a fran­ciák ellen, akik Marokkó töb­bi részét tartották megszállva. Ez a terület egészen 1956-ig a spanyolok gyarmata maradt, és csak akkor repült levegőbe az egykori bunker, mikor Ma­rokkó megszerezte teljes füg­getlenségét. Ennek a terület­nek volt fővárosa Tetuan. Utunkat egy rövid időre meg­szakítottuk ebben a régi szép arab városban. A Dzseb el ben Hasszán hegy lábánál fekszik. Messziről úgy tűnnek fel a vá­ros fehér házai a domboldalon, mint egymás mellé rakott fe­hér dominőkockák. A város különösen a IX. és XV. század közt élte virágkorát. A spanyo­lok már 1859-ben elfoglalták, de akkor még az arabok elég erősek voltak ahhoz, hogy ki­kergessék őket. Csak a katoli­kus templom maradt meg utá­nuk, meg persze a befolyá­suk és hatásuk, mert sok Spa­nyolországból kiűzött katolikus arab telepedett le itt északon, és ők magukkal hoztak vala­mint a spanyol kultúrából. A mórokat III. Fíilöp még 1609- ben kiűzte, ők is itt húzták jellegzetes marokkói táj AZ EGYKORI SPANYOL-MAROKKÓ fővárosában kal, ők azonban a szomszédos Ceuta (Sedba) városából jöttek ki a marokkói strandra. Ceuta ma is Cadiz tartomány egy része, Spanyolországhoz tarto­zik. Ez maradt meg a spanyo­loknak egész Marokkóból. A spanyoloktól olcsó és jó konyakot vettünk, a városba azonban nem látogathattam el, mert nem szereztem a spanyol követségen belépési vízumot. Ez a deltavidék minden év jú­liusában nagy ünnepségek szín­helye, ekkor ünnepük a vizek istenét — Kansert. Ilyenkor Tetuán afféle bú- csújárőhely. Tetuan erődjét, a Ksábat még a mórok építették. Húsz mecsetje van. A spanyol hatást leszámítva igazi óarab város. Nagyon szép a kalifa palotá­ja: régiségtanl múzeum a lixu- sl ásatás eredményeivel, és meg­néztem a kézimunka-múzeumot is. A kézimunkát magas, művé­szi szinten művelik, a képző­művészek iskolájában oktatják, afféle magasabb fokú iparis­kolában, melyben szemünk e- lőtt készültek a pompás arab szőnyegek vagy az ötvözött vörösréz tányérok, öt dirham- ért meg is vehettem volna. Máig is sajnálom, hogy marokkói lá­togatásom végén olyan gyön­gén álltam már dirhamok dol­gában. A város éppolyan, mint a többi marokkói település. Rendetlen szűk utcákkal, kis boltokkal. Viszont a zsidőne- gyedben — mert itt azt is lát­tunk, mellahnak hívták — rend és tisztaság uralkodott. Az a- rab-izraeli viszály ellenére itt az arabok és zsidók békésen élnek egymás mellett. Itt már több katolikus tem­plomot is táttunk. A várost övező régi falakat éppúgy meg­őrizték, mint a város felett emelkedő citadellát. Este a mecsek tornyairól hallottam a müezzin hívó Imáját, akárcsak Egyiptomban — persze müez- zín nélkül, mert a derék pap hangját itt is már mikrofon helyettesíti. MARTON VÖLGYI László fehér kimonós, fekete öves, apró tar» A metű sportmester szertartásos mozdu­lattal összetetté két kezét, mellma­gasságba emeelte, mélyen meghajolt, és halk, ünnepélyes hangon megszó­lalt: — Uraim, mélyen tisztelt sporttársak, most egy olyan ütést fogok bemutatni, amelyet csak önvédelemből, kizárólag életveszélyben szabad alkalmazni, mert többnyire halált okoz. Kérem, maradjanak csendben, hogy felkészülhessek rá.... A földön kuporgó fiatalok zsibongó serege elnémult. Áhítatos csendben ftgyeLték a kör közepén álló mester törékenynek látszó alak­ját, aki mintha megfeledkezett volna róluk. Lehunyta a szemét, néhányszor könnyedén meghajolt, karját emelgette. Arca Szinte pety­hüdt volt, mozdulatlan, szenvtelen, nyugodt, apró testének izmai elemyedtek. Segédei téglákat rakosgattak lapjával egy­más fölé a kör közepére állított kis vasáll­ványra. Négyet egymásra. A mester hirtelen megrándult, mintha fel­ébredt volna álmából, felüvöltött és jobb te­nyerének élével, vállmagasságból, hihetetlen e- rővel, villámgyorsan rácsapott a téglákra. E- gyetlen ütéssel, puszta kézzel kettészelte mind a négyet! A nézők egy pillanatig megbűvölve, valóság­gal megbabonázva bámulták a mutatványt, majd felugráltak, és egymást lökdösve, élje­nezve fogták körül az apró termetű mestert. A karatemester szerényen mosolyogva tűrte az ünneplést: — ö, ez semmi, van olyan kollégám, aki hat téglát is kettévág, vagy akár egy ötcolos tölgyfa deszkát. Ha néhány évig gyakorolják, maguknak is menni fog! A mutatványt követő hetekben sok fiatal járt bepólyázott kézzel. Egy fiatal orvostanhallgató is akkor kezdte gyakorolni ezt e szörnyű erőt kívánó, halálos k-arateütést. AZ ALATTOMOS TÄMADÄS Bűtor Sándor, a fiatalos, kiváló erőben levő újvidéki (Jugoszlávia) mérnök gyanútlanul ké­szült hivatalos külföldi útjára. Örült a kikül­detésnek, a reá váró napoknak, az új találkozásoknak, új ar­coknak, barátoknak, a tapasztalatcserének, a szakmai viták­nak. Már egy nappal korábban ért fel Pestre, korán feküdt és korán is kelt, aztán kocsijával nekivágott az ébredező város­nak. A gyárban csak kilencre várták, bőven volt ideje. — Nini, egy könyvkereskedés. Ezt megnézzük. A lányaim egy lexikont kértek ajándékba. Kilépett a kocsiból a kirakat elé. Ekkor történt. — Hirtelen, minden előzetes jel, átmenet nélkül metsző fájdalmat, majd valami erős nyomást éreztem a szívem táján, és levegő után kezdtem kapkodni. Megtántorodiam. Nagy ne­hezen betántorogtam a szomszédos presszóba. Egy Coca-Co- lát kértem, de mivei látták, hogy rosszul vagyok, borogatást raktak a nyakamra, mellemre. Valahogy magamhoz tértem, bevánszorogtam a kocsiba, és" szinte önkívületi állapotban sikerült kijutnom a csepeli gyá­rig. A kocsi ajtaját még bezártam, a portához léptem... és az­tán már csak a mentökocsiban tértem magamhoz. AZ ÉLETMENTŐ ÜTÉS — A mentőorvos később meglátogatott a kórházban, tőle tudom a többit.. — Amikor a hordágyon beemeltek a kocsiba, a szívem még vert, de aztán egyszerre megáit. Bekövetkezett a klinikai ha­lál állapota. Ha addig várnak velem, amíg a kórházba ke­rülök, nem is tudnak visszahozni az életbe. — Es ekkor a fiatal orvosnak eszébe jutott a japán kara­temester bemutatója, a halálos ütés, amely megállítja a szív­verést. Egy ilyen ütés viszont elindíthatja, ha már megállt. Más lehetősége pillanatnyilag nem is volt, Tenyerének élé­vei hatalmasat csapott mellkasomra. Szívem ismét dobogni kezdett. Visszajöttem a túlvilágról. —■ A fiatal mentóorvos lélekjelenlétének köszönhetem az életemet, A félelmetes, halálos karateütést az élet szolgálatá­ba álttotta. Bútor Sándor azóta már megint ott dolgozik korábbi mun­kahelyén, a Novkabelban. JANCSICS MIKLŐS ERŐMÜVEK A VILÁGŰRBEN Az amerikai űrhajózást hivatal, a NASA egyik kutatóköz­pontjában 200 ezer dolláros költségj elhasználással tanulmány- tervet készítenek annak felmérésére, milyen lehetőségek van­nak hatalmas erőmüvek létesítésére a világűrben. A nagy­méretű mesterséges holdak a Nap sugárzó energiáját kerin­gésük közben villamos energiává alakítanák át, ezt mikro­hullámú összeköttetéssel a Földre sugározzák, ahol azután betáplálhatnák az elosztó hálózatokba. A terv kritikus pontja: lehetséges-e egyáltalán az elképzelt hatalmas mesterséges holdak működése és ellenőrzése, s mindez gazdaságosnak í- gérkezik-e. Egy 10 gigawatt teljesítményű vtlágerőmü modell­jét a következőképpen képzelik el a szakemberek: 36 ezer kilométeres magasságban a földfelszín felett 1,6x1,6 kilomé­teres mikrohullámú antennarendszert alakítanának ki. Ennek a Földdel ellentétes oldalára kerülne a vezérlőközpont, továb­bá a hűtőberendezés, és három kilométer hosszúságú, moz­gékony vezeték kötné össze a napgenerátorral. Ezt 8x8 ki­lométer kiterjedésű napcellafélűiéinek képzelik el a szakér­tők, amely állandóan központi égitestünk, a Nap felé for­dulna. A mikrohullámokkal kisugárzott energiamennyiség fel­fogására 10x10 kilométer kiterjedésű antennarendszert kellene létesíteni a Földön. Az ismét villamosságá visszaalakított e- nergiát itt táplálnák be a földi elosztóhálózatba. Kamcsatkán és Szahaltn szi­getén már régóta a szovjet bo­tanikusok érdeklődésének a kö­zéppontjában állnak a fama­gasságú csalánnak, a két mé­ter magas kúszó, vad káposz­tának és a másfél méter hosz- szú levelű acsalapunak az egye- dei. Egyelőre még nem ismere­tes előttük, hogy e növények növekedését mi szabályozza. Az NÖVÉNYTANI REJTÉLY ottani mérsékelt égőv, a nagy páratartalom vagy a vulkani­kus eredetű talaj bizonyos tu­lajdonságai? Például Szahalin szigetén az „Anylvszkij“ szov- hozban egy hektárnyi terület­ről 1000 métermázsa káposztát takarítottak be. Az egyes ká­posztafejek súlya elérte a 30 kilogrammot Is. . —szám— ÜJ „MÁGNESVONAT“? A világ összes műszakilag fejlettebb országában a terve­zők újfajta hajtóműveken dolgoznak. Különösen snkat ígérő annak a hajtóműnek a terve, mely a gerjesztett mágneses erőtér és a körülötte keletkező váltóáram segítségével kerül mozgásba. A mágneses tér és a váltóáram olyan erőteret hoz létre, amely nemcsak felemeli, hanem a lebegő „kocsit“ el is indítja. —szám— GÁZTÁROLÓK A FOLD ALATT Kalinyingrádban óriási szivattyúk továbbítják a vezetéken érkező földgázt a föld alatti tárolókba. Azelőtt az óriás kom­presszorok mellett éjjel-nappal állandó ügyeletet kellett tar­tani, ami rendkívül fárasztó munka volt a személyzet számá­ra. A Gazpribaravtomatika tervezőintézetben kidolgozott Ope­rator-! berendezés most egyszerre tíz kompresszor működé­sét ellenőrzi. Vezérlöasztaláról villamos jelekkel mozgathatók azok a pneumatikus elemek, amelyek a föld alatti gáztárolás folyamatát szabályozzák. Az Operator-1 a népgazdaság más ágazataiban is előnyösen alkalmazható. 1 A pompás Restinga szálló meg magukat. Ezért látunk annyi spanyol hatást Tetuan : épületein és egész Kulzrujá- < ban. Ma is élnek itt spanyolok. Hozzánk is csatlakozott egy tízéves fiú. Kísért bennünket, igyekezett mindent megmagya- : Tetuan a Rio Mártii folyó mellett fekszik. A folyó nem sokkal innen Ömlik a Földkö­zi-tengerbe. Szép kertek és bu­ja olajfaerdők között folyik. Deltája kedves fürdőhely — itt is találkoztunk spanyolok­rázni. Marokkói hazafi — ma- 1 gyarázta —, de nem arab, ha­nem spanyol. A francia és per- í sze az arab nyelv mellett ma is a spanyol itt a harmadik otthonos nyelv.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents