Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-05-15 / 20. szám

üj iípiság 5 ISZTELET A KÖNYVNE í I. Ősnyomdák Szlovákia területén Az ökör agyagtáblákra és papiruszlapokra írott könyvei után a középkorban a perga- menfőliákra írott kódexek, kéz­iratos könyvek voltak leginkább ismerték. Ezekről az Oj Ifjú­ság 18. számában már írtunk. Ezért egyenesen rátérhetünk a könyvnyomtatás és a hazai könyvnyomdák történetére. Kínában már a 9. században nyomtattak könyveket az ön. táblanyomás módszerével. A szöveget fatáblába vésték oly módon, hogy a pozitív része kidomborodjék. Erről készí­tették azután a levonatot fes­ték segítségével. Sőt Koreában már a 14. században elkészí­tették a szétszedhető betűkből összerakott táblák levonatait Is. Európában a 14. század vé­gén és a 15. század elején szintén nyomtattak hasonló módszerekkel. Főleg naptárak, röplapok, szentképek, latin is­kolai nyelvkönyvek stb. készül­tek így, természetesen elenyé­szően kis példányszámban. Mind ennek ellenére a szedés­nyomás, vagyis a mozgatható betűkkel történő könyvnyom­tatás feltalálójának mégis Jo­hannes Gutenberget tartjuk, aki 1394-1399 közötti évek valame­lyikében született Mainzban. Egy ideig Strassburgban élt, ahol 1434 44 között foglalko­zott már a nyomtatással. Majd ismét Mainzban telepedett le, és 1455-ben kiadta első nyom­tatott könyvét, az ún. 42 soros bibliát (Gutenberg-blblta). ö fedezte fel, hogy a betűkből összerakott „szedéséről gép­pel számtalan levonat készít­hető. Így Indult el tehát a nyomtatott könyv a tömegek felé. A nyomdatechnika továb­bi fejlesztésével egyre olcsóbb és több könyvet tudtak készí­teni. Néhány évszázadon ke­resztül azonban még a könyv csak a gazdag uralkodó osz­tályok számára volt hozzáfér­hető. Gutenberg találmányáról Goethe azt mondta: „Ezzel az emberi történelem és a műve­lődéstörténet második fejezete kezdődik el“. Bizonyításul áll­Jon Itt néhány számadat. Euro­pa 246 városában 1500-ig mint­egy 1099 nyomdát létesítettek. Ez alatt az idő alatt kb. 40 ezer művet nyomtattak ki mint­egy 12 millió példányban. Magyarországon Mátyás ki rály uralkodása alatt (1458— 1490) keletkeztek az első nyomdák. A múltkor már Ir­tunk arröl hogy Hess András budai nyomdája volt az első magyarországi nyomda, s 1473- ban jelent meg az első Ma­gyarországon nyomtatott könyv a „Chronica Hungarorum“. Az akkori Magyarország második nyomdája valószínűleg Szlová­kia mai területén Pozsonyban volt. A kutatók teljes bizton Sággal azonban még most sem állítják ezt, mert az 1477-80 között működött nyomda fenn­maradt négy termékének egyi­kén sem tűntették fel a nyom­tatás helyét. Több Jel és kö­rülmény azonban arra mutat, hogy a nyomda mégis Pozsony­ban volt. Ugyanis éppen abban az időben működött itt a Má tyás király által létrehozatott egyetem, az Academia Istropo- lltana. Az állandó Jellegű nyomdászat azonban csak jó­val később, 1609-ben Indul Pozsonyban. Előbb az érseki, majd a jezsuiták nyomdája ját­szik fontos szerepet. 1679-1717 között azonban nem volt nyom­da Pozsonyban. A 16. század második félé­ben hazánk területén a refor­máció idején számos nyom­datermék készítője a protes­táns Huszár Gál volt, aki ván­dornyomdájával járta az or­szágot. Huszár Gál Mosonma­gyaróvárról indult Debrecenbe, közben 1560-ban megállt Kas­sán is. Kassai tartózkodása alatt jelent meg az „Isteni di­cséretek és psalmusok“ című evangélikus énekeskönyve, több kassai keltezésű kiadványát azonban nem ismerjük. Huszár Gál 1573-ban Komjátíba (Kom- jatice, érsekújvári járás) ér­kezett. A nyomdájával azonban csak kb. egy évig maradt itt, 1573 és 1574 egyes szakaszai­ban. Ebből az időszakból négy kiadványa ismeretes. Huszár Gáléhoz hasonló ván- dornyomdát működtetett a re­formáció kiváló alakja, Borne­misza Péter is. Huszár a lel- készi állás helyeire vándorolt, Bornemisza viszont ott állítot­ta fel nyomdáját, ahol éppen mecénást tálát, aki hajlandó volt fedezni könyvel kiadásá­nak a költségeit. Így került Semptére (Síntava, galántal já­rás) az 1573-78-ban, és Detre- kőre (Plavecké Podhradie, se- nlcal járás) 1579-84 között, va­lamint Galgócra (Hlohovec) 1584-ben. Bornemisza 1585-ben 49 éves korában váratlanul meghalt Szlovákia területén Huszár Gál komjáti nyomdáját tartják az első nyomdának. Éppen eb­ben az évben emlékezünk meg felállításának 400. évfordulójá­ról. —ar— A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzet­közi Diákszövetség kezdeményezésére és ösztönzésére Prága, Budapest, Berlin, Bukarest, Varsó, Moszkva, Bécs, Helsinki és Szófia után Július 28-án ismét Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában nyílik meg a Világifjúsági Találkozó. A fesztivál lobogója atatt a világ haladó és béke­szerető ifjúságának népes tábora harcol a legnemesebb célokért, a békéért, a barátságért és a szolidaritásért. A Szocialista Ifjúsági Szövetség jelenlegi tevékeny­sége is a X. Világifjúsági Találkozó jegyében zajlik. A SZISZ nyugat-szlovákiai kerületi bizottsága a kerü­leti nemzeti bizottság iskolaügyi osztályával és a kerü­leti pedagógiai intézettel együttműködve Június 14—16 között középiskolás találkozót szervezett a X. VIT tiszteletére Nilrán. E találkozó a középiskolások egész évi tevékenységének a kicsúcsosodás lesz. A háromna­pos kerületi középiskolás — találkozót körzeti és Járási sport- és kulturális vetélkedők előzték meg. A körzeti kézilabda- és kosárlabdafordulókban legismeresebben szereplő fiú- és lánycsapatok küzdenek majd a találko­zón az elsőbbségért. A „Kis Társadalmi Érettségi“ el­nevezésű szellemi vetélkedő járási győztesei hat téma­körben mérik össze tudásukat Nitrán a Kultúra és Pihenés Parkjában. „A CSKP és társadalmunk“ kérdés- csoport felöleli pártunk történelmét, munkásosztályunk­nak a szocialista társadalmi rendszerért vívott harcát, a küz'áisaságunk keletkezésével kapcsolatos eseménye­ket, a szocialista társadalom építésében elért eredmé­nyeket és az utóbbi időszak legfontosabb belpolitikai eseményeit. A haladó ifjúsági mpzgalom, a CSISZ-nek és a szo­cialista országok ifjúsági szervezeteinek a történelme, a SZISZ keletkezése és fejlődése, a SZISZ KB alapdo­kumentumai „A haladó ifjúság és szert ezete“ című témakörbe tartoznak. „A világ a tudomány és a technika fényében", a „Sport tegnap és ma“, valamint a „Művészet körülöt­tünk" kérdéscsoportok a tudomány és technika, a sport és testnevelés, a művészet történelmére és kiemelkedő személyiségeire irányulnak, A versenyzők bebizonyíthatják, hogy mennyire isme­rik baráti népek életét, a Szovjetunió és a többi szo­cialista országok történelmét, vezető személyiségeit, elért sikereiket a szocializmus építésében. A hatodik témakör elme ugyanis „Baráti népeink országairól". A sport- és szellemi vetélkedők után az esti órák­ban a résztvevőket kultúrműsor szórakoztatja. A kul­túrműsorban fellépnek a középiskolások kerületi szava­lóversenyének győztesei, valamint a Zlaté Moravce-l Gimnázium énekkara és a Trenőlni Gimnázium „Tren- Can“ nevű népművészeti együttese. A versenyek és vetélkedők győzteseit zenés szóra­kozó esten hirdetik ki, és ekkor adják át a dijakat is. A győztesek a találkozó után az országos találkozóra készülődnek majd. A többi résztvevő pedig bizonyára rengeteg szép élménnyel, emlékkel és barátsággal gaz­dagítja az iskola alapszervezete életét. KVARDA JÓZSEF, a SZISZ nyugat-szlovákiai kerületi bizottságá­nak dolgozója. Ista-Pista Vannak nevek, amelyek „hivatalos" formájukban szinte nem is élnek. Ki az, akit például Dániei-nek szó­lítanak a barátai? Ez a (különben sem gyakori) ke­resztnév a használatban in­kább csak Dani formában él. a Dániel cak írásban je­lenik nteg. De aránylag ke­vés a Zsigmnnd, Ferenc, László, János, István stb. is, velük Zsiga, Zsigi, Feri, Fer- kó, Laci, Jani, Jancsi, Jan­kó, Jánoska, Pista, Pisti, is­ti, Istók stb. formában ta­lálkozunk. Gyakoribbak vi­szont becézetlenul is ezek a nevek: Ákos, Áron, Csaba, Ernő. Géza. Kálmán, Lajos slb. Női neveket nézve: Er­zsébet. Katalin. Zsuzsanna is inkább csak írásban van, is­merőseinkéi így emlegetjük: Erzsi, Erzsók, Bözsi. Kati, Kata, Kató, Zsuzsa, Zsuzsi. Valamivel ritkábban becéző- dik például az Edit. Márta, Tünde. Ezeknek a becézett neveknek az ,,alapnév“-hez való viszonya általában elég világos; senkinek sem kell bizonyítani, hogy a Kari, Karcsi a Károly-lyal, a Já­noska, Jancsi, Jani, Jankó a János-sal függ össze. Sok embernek föltűnik azonban, miért lett Pista az István. Mert ez a legnépszerűbb he- cézésük az Istvánoknak, szinte már nem is megy be- cézésszámba ez a névforma. Egy kissé messzebbről kell kezdenünk a magyará­zatot. Ü| szavak alkotásá­nak egyik módja nyelvünk­ben az ikerftés. amikor is egy szót saját módosított változatával fűzünk össze. Az így keletkezett új szó az ikerszó. Például a csiga, dörmög, a gaz, a pirul, a poröl szóból csigabiga, dir- meg-dörmög. gizgaz. Irtil- pirul, csöröl-pöröl lesz. E- zek a példák is mutatják, hogy különféle szabályai vannak az ikerszó keletke­zésének. A eizgaz esetében az új tag (a gizl magán­hangzójában különbözik az eredetitől. Ez magas, amaz mély hangrendű. Az irul-pi- rul-ban az új szó elejéről hiányzik az alapszó ajak­hangú mássalhangzója. U- gyanúgy, mint az icipici e- setében. Bizonyos fokig for­dított a helyzet ezekben a példákban: csigabiga, tarka­barka, itt ugyanis az új e- lem kezdődik ajakliangú mássalhangzóval. Ehhez a típushoz csatlakozik a mi most tárgyalt nevünk is. Az István nak volt Istán alak­ja, és ennek Ista becéző formájáé is. Ezt a becéz formát ikerítették játékosan így: Ista-Pista. Valamikur élt is egy ilyen névcsúfoló mondóka: Ista-Pista. piaris­ta. Ebből az Ista-Pista iker­szóból vált ki a nyelvszo­kás ellenére az újonnan ke­letkezett tag, a Pista, s ön­álló életet kezdett, külön szóvá, külön névformává lett. Azért mondom, hogy a nyelvszokás ellenére, mert közszavaink esetében nem­igen történik meg, hogy egy ikerszó újonnan kelet­kezett tagja önálló szóvá vált volna. Tehát a gizgaz- ból nem vált ki a giz. az irul-pirni-ból az írül, de nincs dirmeg. dimb, lei. bej- nye, biga, barkas szavunk sem. csak dirmeg-dörmög ici pici, ejnye-bejnye, csiea- higa, farkas-barkas stb. Ügy látszik, a nevek bizonyos fo­kig kvételek ez alól a sza­bály alól, mert tudunk még néhány más hasonló módon keletkezett becenévről is. Ilyen az András, Andor, Endre közös becézője, a Bandi. Az András mellett volt egy Andi becéző forma, ezt használták Andi-Bandi alakban is. és ebből az An­di-Bandi becézett ikeritett formából vált ki az ugyan­csak elterjedt Bandi. Egy régen is, ma is népszerű, kedvelt női becenévforma Is ilyen ikeritésnek köszönheti létét; a Panna, Panni, Pan­nika stb. Először valószínű­leg az Anna ikerítödött így: Anna-Panna, azután a Pan­na önállósult, 8 további be­cézett formáknak az ősany­ja lett. De persze az is le­het, hogy pl. a Panni köz­vetlenül az Anni-Panni be­cézett, ikeritett formából vált ki. Ide tartozik a Bö­zsi, Bözse, Böske is; ez az Erzsébet ö-vel hangzó for­májából keletkezett. Ha egy kissé körülnéz­nénk, főként a nyelvjárá­sokban. találnánk egy-Vét hasonlóan alakult becene­vet. Megemlíthetnénk pél­dául az Erzsébet névhez tar­tozó Pöré-t, s az Iloná-hól keletkezett Pila becenevet. Ezeknek a magyarázatát az eddigiekhól már olvasóink is ki tudják találni. NEM CSAK MŰVEKET ­gondokat is hagyott maga után MI TÖRTÉNIK A PICASSO-HAGYATÉKKAL? ■ GOND­BAN A LOUVRE ÉS A MŰGYŰJTŐK ■ PERESKEDNEK AZ ÖRÖKÖSÖK Amint arról lapunkban már írtunk, Pablo Picasso, korunk egyik legismertebb, legtermékenyebb és legsok­oldalúbb művésze meghalt. Rengeteget dolgozott, kor­szakot alkotott, művészi hagyatéka rendkívül gazdag. AKIKET GONDBA EJTETT AZ ÖRÖKSÉG Éppen a hagyaték okoz fejtörést a párizsi Louvre múzeumnak. Tudniillik Picasso a múzeumra hagyta festményeinek egy részét és személyes gyűjteményét, hogy azt kívánsága szerint egy teremben helyezzék el. A Le Monde című lap azt írja, hogy a múzeum Igaz­gatósága nem tud helyet szorítani Picasso minden ké­pének az amúgy Is túlzsúfolt múzeumban, 'főleg nem egy egész termet. Különben is, ez már „múzeum a múzeumban" lenne, amire még nem volt példa. A múzeum igazgatósága szeretné a kastély — amely­ben a Louvre van — másik szárnyából kiköltöztetni a pénzügyminisztériumot és az iparművészeti múzeumot. A kultuszminisztérium pedig három városban szeretné elhelyezni Picasso müveit. Mindenesetre nem lesz köny* nyű az érdekelt feleknek közös nevezőre jutniuk. Időközben már előkészítették a művész halála utá­ni első kiállítást, amelynek anyagát még maga Picasso válogatta össze. AKI HASZNOT AKAR HOZNI A MŰVÉSZ HALÁLÁBÖL Alighogy világgá röppent a hír, hogy meghalt Pablo Picasso, egy élelmes amerikai magángyüjtő, Leo Las- koff, máris eladásra kínálta a művész egy száz réz­karcból álló, az 1930-as évek elején keletkezett úgy­nevezett Vollard-sorozatát. Azt remélte, hogy Picasso halála után ugrásszerűen emelkedik művelnek értéke. Nagyot csalódott, mert a londoni Sotheby's mükeres- kedés árverésén a remélt 200 000 font helyett csak 105 000 fontot ígértek érte, ennyiért viszont nem volt hajlandó megválni tőle. Egy teljes Vollard-sorozatot tavaly 94 500 fontért ad­tak ei a londoni Christies műkereskedésben. Picasso müvei közül eddig legmagasabb áron A tenger és a gyermek című festménye kelt el: 190 000 fontért vá­sárolta meg a New York i Bodley Galéria. Ezt a képét Picasso úgynevezett kék korszakának kezdetén, 1902- ben, Barcelonában festette. A szakértők szerint Picasso müveinek árfolyama mindaddig kialakulatlan marad, míg ki nem derül, hogy a művésznek a 25 000 rajzbői, grafikából, festményből és szoborból állő hagyatékából mennyi kerül eladás­ra. Erre a kérdésre azonban jelenleg még lehetetlen vá­laszolni. A párizsi Louvre-nak ajándékozott műveken kívül a hagyaték egy része Jacqueline, utolsó felesége és egyetlen törvényes fia, Paul tulajdonába megy át. De... de a művésznek három törvénytelen gyermeke és két unokája Is van, és valószínűleg ezek is jogot for­málnak az örökségre. Picassónak Francois« Gilot festőnővel való együttélé­séből két gyermeke született, mégpedig Claude és Pa- loma, akik egyszer már bíróság útján követelték az apaság elismertetését. A port ugyan elveszítették, de annyit elértek, hogy édesapjuk megengedte nekik ne­vének viselését. Palome és Claude anyja 1970-ben férj­hez ment dr. Jonas Salk kaliforniai orvoshoz, a gyer­mekbénulás elleni szérum feltalálójához. Egyébként Francioise Gilot tíz évvel ezelőtt könyvet Irt Életem Picassóval címmel, amelyben kedvezőtlen megvilágítás­ba helyezte a művészt, ami annyira megharagította Pi- cassót, hogy többé nem hívta meg magához Claude-ot és Palomát. Ezenkívül Picassónak Marie Therese Walter maneken- től is született egy gyermeke: Maya. ök hárman, Clau­de, Paloma és Maya most bíróság útján követelik az apaság elismerését. De törvényes jogokat követel gyer­mekeinek, Marinának és Pablltonak Emiliana Picasso, Paul elvált felesége is. Pablito, Picasso 23 éves uno­kája, mintegy két héttel ezelőtt öngyilkosságot kísé­relt meg afeletti bánatában, hogy Marinával, Claude- dal, Palomával és Mayával együtt őt is eltiltották Pi­casso temetéséről. Franciaországban tilos a temetőkön kívüli temetke­zés, Picassóval azonban kivételt tettek, Vauvenarques-l kastélyának kertjében hántolták el. A temetés után né­hány nappal egy óriási bronzszobor került Picasso sír­jára. A szobor egy meztelen nőt ábrázol. A mintegy fél tonna súlyú és kőt méter magas szobornak nincs bal keze, jobb kezében pedig fáklyát tart. A szobor modellje valószínűleg Jacqueline volt. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az apaság elismeré­sét követelő gyerekek igényt tartanak-e az örökségre is. Az érdekeltek erről nyilvánosan nem beszélnek. Egyedül dr. jonas Salk fejezte ki rosszallását afölött, hogy a törvénytelen gyermekeket eltiltották a temeté­sen vaió megjelenéstől. Egy azonban bizonyos, hogy a bíróságnak legalább annyi dolga lesz, mint a művé­szettörténészeknek. —e— ESZMEI NEVELÉS, KULTÚRA, SPORT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents