Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-05-01 / 18. szám
9m «I IV. éves hallgató; Fábrv esszéi c. dolgozata. M a j e r Márta A dzsentrivilág ábrázolása Mikszáth műveiben, továbbá Tóth Anna A Bodrogköz népköltészete. Eredetiség, ötlet van ezekben a dolgozatokban. A dolgozatok közül a legkiemelkedőbbek továbbjutottak a főiskolai hallgatók országos versenyére, mely a humán tagozatosok számára a trnavai Pedagógiai Főiskolán, a reáltagozatosok számára pedig Nitrán lesz. A színvonal alapján megvan a reményünk arra, hogy főiskolánk diákjai mindkét helyen megfelelően szerepelnek. Tungli Gyula a nitrai FF vendégtanára ISMÉT A RYSYRE A Rysy csúcs megmászásának, a csehszlovák fiatalok nyári turisztikai tevékenységében hagyománya van. Ifjúságunk ott fenn a Rysy csúcsán immár tizenhetedszer emlékezik meg V. 1. Leninről, aki annak idején szintén megmászta a Magas Tátra csodálatos hegycsúcsát. Az idei nyár ezen turisztikai eseményéről az előkészítő bizottság titkára jnzef S i r c h i c h tájékoztatott bennünket. — Mikor kerül sor a Rysy megmászására? — Augusztus 9-e és 12-e között, két ízben, lQ-én és 11-én. — Az útvonal és a sátortábor helye változatlan marad? — Az előző években megszokott útvonal az idén kissé változik. A tábor ismét Strbské Lúky—Lieskovecen lesz és a Rysy csúcsára vezető út pedig a Poprádi-tó, a Menguüovcei völgyön át, a Váha nyerge alatti turistaház mellett visz el. A táborozó helytől a csúcsig vezető út gyalog négy és félöt óra hosszáig tart, a Po- prádi-tótöl egy órával kevesebb. — Hány fiatal részvételével számolnak az idén? — Hazánkból körülbelül 1000 fiatallal számolunk. Fele Szlovákiából, fele Cseh- és Morvaországból. Külföldről, a Szovjetunióból, Bulgáriából, Magyarországról, Lengyelországból, az NDK- ból és első ízben Kubából is jönnek fiatalok. — Bárki részt vehet a Rysy megmászásában? — Sajnos, a tátrai természet korlátozza, hogy a fiatalok nagyobb tömegei vegyenek részt a rendezvényen. Ezért csak azok jöhetnek velünk, akik a SZISZ járási bizottságain előzőleg jelentkeznek és a táborozó helyen felmutatják a résztvevői jelvényt. — Különleges figyelmeztetés a részvevőknek? — Ügy, mint az előző években az idén is saját felszerelésüket használják. Az előző években azt tapasztaltuk, hogy a részvevők felszerelése nem felelt meg a magas hegyi turisztika követelményeinek. Ismét hangsúlyozzuk, hogy nem séta, de kemény hegyi túra vár ránk, tehát szandáloknak, strandpapucsoknak semmi keresnivalója a hátizsákban. — Milyen rendezvényeket terveznek a sátortábor területén? — Érdekes kultúr rendezvényeket, ezen kívül lebonyolítjuk a tájékozódó futás 3-ik évfolyamát Csehszlovákia köztársasági elnökének vándorserlegéért, lesz röplabdatorna, kötélhúzás, céllövés légpuskából és pisztolyból és a részvevők teljesíthetik a „Fesztivál sport- jelvénye“ megszerzéséhez szükséges feltételeket. Érdekességként megemlítem, hogy a reggelit és vacsorát tizenhét tábori konyhában ismét katonáink fogják főzni. A műsor érdekesnek ígérkezik, ezután már csak valóban az időjárás miatt kell izgulnunk.-m. f.Nagy, de teljesíthető követelmények A fesztiválvirág- és jelvény megszerzése napjainkban az ifjúsági alapszervezetek, munkacsoportok és SZISZ-tagok első számú célja. Az ifjúság, mint mindenütt az országban, a galán- tai járásban is fokozta aktivitását. ,Lipovskij Ivántól, a SZISZ járási bizottságának alelnö- kétöl megtudtam, hogy a vezetőség felhasználva ezt a lendületet, a járás ifjúsági alapszervezeteit a mindennapi kötelezettségeken túl a szokásosnál nagyobb értékek létrehozására akarja serkenteni. Körlevélben fordultak a járás valamennyi alapszervezetéhez. Ebben pontosan meghatározták a fesztiválvirág elnyerésének feltétteleit. Első és legfontosabb feladatként a februári győzelem és a X. V1T tiszteletére vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését jelölték meg; a fiatalok ezzel a 3. ötéves terv céljainak valóra váltását is támogatják. A feltételek konkrétak, s ha szükséges, külön-külön százalékban is megszabják az elérendő szintet. Így például csak az az üzemi alapszervezet lehet a fesztiválvirág boldog tulajdonosa, a- hol — az értelmiségi tagokat leszámítva — az üzem fiataljainak legalább a 33 ■százaléka szervezeti tag. Magától értetődőnek tartják, hogy valamennyi alapszervezet pontosan fizesse a tagsági díjat, rendszeresen tartson összejöveteleket, az eszmei nevelés eredményes legyen és az ünnepekről méltóan emlékezzen meg. A vezetőség nagyon fontosnak tartja az ifjúsági sajtó rendszeres olvasását, figyelemmel kísérését. A szervezetek jellegétől függően a tagok 20—30 százalékának tette kötelezővé, hogy előfizessenek az ifjúsági sajtóra. Valamennyi alapszervezetnek — a feszttválvlrág elnyerésének feltételeiként — helyi fesztivált kell szerveznie, a forradalmi hagyományokat bemutató sarkot vagy szobát kell berendeznie, segítenie kell a pionírokat (elsősorban rajvezetök biztosításával j, valamint legalább egy értékes, saját készítésű tárggyal kell hozzájárulnia a ZENlT-mozga- lom szeptemberben megnyíló l. járást vásárához. A fesztlválvirág elnyerésének további feltétele a szakköri mozgalom, elsősorban a sporttevékenység ki- szélesítése. Az alapszervezetek jellege szerint a tagok 50—60 százalékának meg kell szereznie a fesztiváljelvényt, sőt a szervezeten kívül álló fiatalokat is be kell vonni ebbe a versenybe. Jfni igazán különös, még a teljesítményszinteket is előírja a körlevél. Valamennyi alapszervezetnek részt kell vennie legalább egy országos jellegű ifjúsági sptfftver- senyben. ' Az alelnök még elmondta, hogy a szervezetek már hozzáláttak a feladatok teljesítéséhez; a VIT jegyében folyik a munka az egész járásban. A Szolidaritási Alapba a járás ifjúsági alapszervezetei a vállalt 80 ezer koronának mintegy kétharmadát már befizették. megy a munka; azt is mondhatnám, hogy Itt ideálisak a körülmények. Akad ugyan itt is egy-egy kőpad, de többnyire csak agyag, kavics és, homok van a föld mélyén, s ezzel a gép is könnyebben boldogul... Itt a Samoríni vízműnél már a harmadik kutat fúrja a brigád. Nyolcvanöt méternél tartanak és még vagy öt méter van hátra. Ha ezt befejezik, akkor „nekimennek“ a negyediknek, s úgy másfél hőnap múlva azzal Is elkészülnek. Persze, hacsak valami egészen különleges meglepetést nem tartogat a föld mélye. Itt, ennél az utolsó kút- nál is megtréfálta őket egy kicsit. Úgy hetven méternél, majd pedig hetvenhat méternél egy-egy kőpadra bukkantak. — Ilyenkor bombázzuk, próbáljuk áttörni — mondja ismét Benke Béla és később meg is mutatja a kőzetmintát, amelyet kiemeltek és félretettek belőle. Amolyan lávaszerű forradásokkal, „gyöngyszemekkel“ tarkított kődarabok. Ki tudja, mi játszódott itt le évmilliókkal ezelőtt? — Éppen ezért, aekünk mindenre Ügyelnünk kell —■ kapcsolódik a beszélgetésünkbe Pozsár Ferenc is, Benke Béla pedig igy folytatja: — Pontos naplót vezetünk, hiszen a cementfalak beépítésénél, a perforálásoknál pontosan tudni kell, hogy hol m! található, mert miftden befolyásolhatja a kút vízbőségét, vizének a minőségét. Persze, ahogy mondtam is, a Csallóközben szinte nincs előttünk akadály. Más a helyzet Banská Stiavnlcán (Selmecbányán), vagy Sla- tina (Szalatna) körül. Ott aztán alaposan megizzadtunk mi, kútfúrók. A mi gépeink százhúsz méterre vann.ik tipizálva, de olykor lemegyünk mélyebbre is. Már száznyolcvanhét méter mély kutat is fúrtunk velük. Kísérletezünk, miért ne, ha szükség van a mélyebb kutakra, hát mi megcsináljuk — mondja és utána még sokáig beszélgetünk erről a témáról. — A fizetés — vetem közbe egészen váratlanul és a brigád helyettes vezetője kertelés nélkül válaszol: — Hát nem vagyunk olyan nagyon megelégedve. A fizetés nem mindig van arányban a hajszával — közben előszedi a fizetési listát. A brigádvezető kétezerháromszázat, a többiek kevesebbet, egyesek ezernyolcat, ezerhetet kaptak az elmúlt hónapban. De nem ez a fő és legnagyobb panaszuk. — A gútori vízműnél is dolgoztunk, igyekeztünk, hiszen láttuk, hogy kell a víz. Aztán amikor a kutak elkészültek, rólunk megfeledkeztek. Dolgoztunk télvíz Idején, néha leszakadt a lábunkról a csizma, olyan nagy volt a sár, és mégis... Egyedül a mesternek adtak prémiumot. Nyolcszáz koronát, ö adott aztán a sajátjából kétszázat, hogy „fogyasszuk" el, de nekünk miért nem adtak? Hiszen mi is hozzájárultunk ahhoz, hogy olyan gyorsan megindulhatott a víz a város felé. Rólunk mindig elfeledkeznek. Már például háromszor kirabolták a lakókocsinkat. Felveszik a jegyzőkönyvet, de aztán minden marad a régiben. Elvitték az ingeinket, a fazekainkat, a zsebkéseket és más efféle szükséges holmikat. Tudjuk, látszatra nem nagy dolgok, de ha az embernek újra meg kell vennie, rögtön ugrik néhány száz korona. Egyszerűen nincsenek a lakókocsijaink biztosítva — mondják még, de közben már szede- lőzködnek, hogy újra elkezdjék a munkát. A szél, amely az előbb még meglökte a lakókocsit, kint a szabadban még kellemetlenebb. Átfűjja a ruhát, hirtelen még a szó is az ember torkán akad. De mit számít ez? Legalábbis nekik nem számít, nem szabad, hogy számítson. Egyikük máris indítja a gépet, a másik a hegesztőpisztolyt fogja a kezébe. A gép segítségével csövet cső után emelnek be a kútba, mintha már ott sem lennék. Közben megérkeznek a többiek. A Pirsel brigád tagjai éppen cementért jöttek Dubraváékhoz. üdvözöljük egymást. A brigád egyik tagja, Vimmer László megáll mellettem. Amit hirtelen észreveszek rajta, hogy téli sapka fedi a fejét. És még valami: a szája kifújva, kicserepesedve, pedig már rég kiléptünk a télből... Persze, ebben a szélben... —0— A város egyre nő, egyre több vízre van szüksége. A gútori vízmű után megkezdték a samoríni kutak építését is A jelenlegi első szakaszban kilencvenkilenc és fél millió korona értékben október tizenötödikéig hat új kutat fúrnak és mintegy tizenegy kilométer hosszú, százhúsz centiméter átmérőjű vezetéket fektetnek le, hogy biztosítsák Bratislava megnövekedett igényeit. Ezzel persze nem fejeződik be, csupán elkezdődik a Csallóköz víztartalékainak a kiaknázása. A mostani forrás ugyanis egy nagyobb és Összefüggőbb — Gabőíkovo (Bős), PalkovlCovo (Szap), Jelka (jó- ka), Samorín községek közt lévő forrásrendszerbe tartozik. Távlatban innen, ezekből a forrásokból az úgynevezett Hegyaljai csoportos vízmű segítségével látják majd el Senec (Szene), Pezinok (Bazin), Trnava (Nagyszombat), Hlohovec (Galgócj városok és a környékbeli falvak lakosságát ivóvízzel. A vízmű építőivel folytatott beszélgetésünk alapján úgy látjuk, hogy a munkák jó ütemben haladnak és október tizenötödikére, ahogy azt a kormány által előirányzott időpont meghatározza, ezekből a kutakból is kap már Bratislava friss és kifogástalan ivóvizet. Németh István Nekünk mindenre ügyelnünk kell... \ t Benke Béla a brigád helyettes vezetője — Nyilván nem éltünk bőségben. De szüléink oltáséin panaszkodtak, ami tőlük tellett, megad- ak nekünk. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy .órán megtanultunk megállni a saját lábunkon, ano különösen szívós volt a tanulásban is. En- lek köszönhette, hogy az alapiskola elvégzése itán közköltségen tovább tanulhatott a polgári- ián, majd a tanító képzőben. Mindig csodáltam ütartását, szerintem, ha paraszt marad, paraszt- imbernek is jó lett volna. Igyekezett mindig miniem következetesen végezni. Talán éppen ebben rejlett ]án Nálepka emberi íagysága. De vajon hogyan jutott el odáig, hogy izembe mert szállni egy egész rendszerrel, mágia az Igazságtalan is volt? Édesapám mondogatta gyakran: „Ha semmitek :e lenne az életben, becsületetek az legyen!“. J'i- io különösen tartotta magát ehhez az atyai inelemhez. Beszélgettem volt tanítványaival és is- neröseivel Maríkován és Stupaván. A stupavai Glma Breschková, jano egykori kolléganője me- .élte, hogy mindig védelmébe vette a szegényeiét, az elnyomottakat. A kommunista párt lapját, i Pravda chudobyt járatta és mindig szívesen tölcsünözte az embereknek. Jó kapcsolatok fűzék a stupavai kommunistákhoz. Többek között ornaedzö volt a munkás testnevelési egyletben. \ fiatalok különösen rajongtak érte. De meggyőződésből cselekedett-e, vagy csak mtifasiszta érzelmei vezérelték? Kommunista, narxista vol,t-e, Ján Nálepka? I-•■■■a. — Nem volt a párt tagja, de minden bizonnyal fzig-vérig marxista volt. Már képzős korában Marxot és Lenint olvasta. Katonai szolgálata letöltése után éppen haladé gondolkodása miatt csapták el tanítói állásából. A hatóságok akkor egy egész sor haladó szellemű könyvet foglaltak le nála. Ezt biztosan tudom, mert a felszabadulás után visszakaptuk a hagyatékát, e holmik jelenleg az ukrajnai Ovrucs városának múzeumában vannak. Még a háború előtt gyakran mondogatta otthon és bizalmas baráti körben; nekünk a Szovjetunióra kéne támaszkodnunk. Nagy előszeretettel ápolta a szláv együvétartozás gondolatát. Tanító korában a vakációk idején kirándulásokat szervezett Jugoszláviába és Lengyelországba. Ezekután nyilván nem is cselekedhetett volna másként, mint ahogy cselekedett. Emlékszem, utolsó szabadsága alatt eleget morfondírozott, hogy elszánja-e magát az átállásra. Nem magát, csak bajtársait féltette a megtorlástól. Hát ilyen ember volt a haladőszellemű gondolkodása miatt elcsapott néptanítóból sarjadt nemzeti hős. Sorsa önkéntelenül József Attila sorsát és ismert verssorait juttatta eszembe: „Én egész népemet fogom / nem középiskolás fokon / tani- / tani!“ !!■■■■■■■■■*■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■"*■■! ö Is megtanított bennünket arra, hogyan ke ■**■■■■■■»»■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■••■■■■ mindig, minden körülmények között, emelt fövi A. tátraaljai kis faluban, Ján Nálepka szülőhá- állni és meghalni, zában három évvel ezelőtt emlékmúzeumot nyitottak. Vajon mit forgathat a fejében a kis látoSatö? Palágyi Lajo Egri Ferenc
