Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-04-17 / 16. szám

2 új ifjúság A KONTAKTUS ROVATA KEDVES FIATALOK! A közelmúltban meghívtak a Niitny Lanec-i (alsólánci) kul- túrházba az amatőr táncdaléne- kesek járási elődöntőjére. Eb­ben a KoSice vidéki kisközség­ben az ifjúsági szervezel tagjai már másodszor rendezték meg a Lánci lánc elnevezésű fesz­tivált. A zsúfolásig megtelt kul- túrházban kilene énekes ver­senyzett. Az énekeseket három zenekar kísérte; a Szocialista Ifjúsági Szövetség Nizny La­nec-i Vénusz zenekara, a bu- zicai (buzitail Szürkebarátok és a d’urkovi fgyörkei) Tengeré­szek zenekar. A fesztivál egyik érdekessé­geként megemlíthetjük, hogy a kilenc versenyző között min­dössze három lány volt. Az alsólánci ifjúsági szerve­zet tevékenységéről számol be szombati adásunkban a szerve­zet elnöke, Szitás Sándor. Ugyancsak a szombati Kon­taktusban hallhattok beszámolót Kolárovo (Gúta) egyik SZISZ- alapszervezetének tevékenysé­géről. Kolárovón öt alapszervezet működik. Közülük az egyik leg­jobban működő szervezet a Vel- Ostrov-i (nagyszigeti). 1971. november 25-én alakult 22 tag­gal. A munkaterv megvalósítá­sához szükséges anyagiakat a fiatalok saját erejükből igyekez­tek előteremteni táncmulatság­gal és egyéb rendezvényekkel. Ennek a szervezetnek a mun­kájáról, tevékenységéről tudó­sít Oláh József. Érdekes riportot hallhattok még a Prágában tanuló magyar főiskolások életéről és ifjúsá­gi klubjuknak, az Ady Endre Diákkörnek a tevékenységéről. A prágai magyar főiskolások diákköre tavaly ősszel ünnepel­te fennállásának 15. évforduló­ját. Erről és a diákkör jelen­legi munkájáról számol be hall­gatóinknak a diákkör elnöke. Előzetesen ennyit a szombati Kontaktusról. Még mielőtt elbúcsúznánk, szeretném ismét felhívni a figyelmeteket, hogy ifjúsági mű­sorunk, a „Ti kérdeztek, a Kon­taktus vendége válaszol“ má­sodik vendége Quittner János, a CSEMADOK Központi Bizott­sága mellett működő SZŐTTES népművészeti csoport koreográ­fusa lesz. Kérdezhettek Quitt­ner Jánostól a Szőttes munká­járól, a népi táncról, a koreo­gráfiáról. Vendégünk szívesen válaszol kérdéseitekre. Címünk: a Csehszlovák Rádió magyar adása, 897 11 Bratislava, Zocho- va 3, A borítékra ne feledjétek ráírni: Kontaktus. ^BIZONYÍTOTTAK A FIATAL PÁRTTAGOK A Komárnói (komáromi), járási pártbizottság elemezte az évzáró taggyűléseket. A tapasztala­tok és a tanulságok sokaságát felhasználva ki­tűzte a közeljövő feladatait. Szükség is volt erre, mert az évzáró taggyűlé­seken az elért eredmények józan értékelése mel­lett a résztvevők nyíltan bírálták a hibákat, és olyan intézkedések elfogadását sürgették, amelyek a jövőben még hatékonyabbá, még eredményeseb­bé teszik a pártmunkát. Több évzáró taggyűlésen részt vettem; az itt szerzett tapasztalatok egyöntetűen bizonyítják, hogy a jövőben még jobban fel kell keltenünk a fiatalok érdeklődését a gazdasági és politikai életünk irányítása iránt, s meg kell őket nyer­nünk, hogy tehetségüket, rátermettségüket a gyakorlatban is bizonyíthassák — összegezi ész­revételét Szabó Imre elvtárs, a járási pártbizott­ság ideológiai titkára. Nagyon fontos, hogy a fiatalok lépést tartsa­nak a fejlődéssel, szakmai és eszmei-politikai té­ren egyaránt, hiszen ami még elég volt tegnap, az holnap már kevés lesz. — Éppen erről van szó! — folytatja Szabó elv­társ. — A fiataloknak, az iskoláknak, a SZISZ-nek tudatosítaniuk kell, hogy korunk rohamos ütem­ben fejlődik, és, aki félúton megáll, az lemarad. Tágabb teret, több lehetőséget társadalmunk irányításában természetesen csak a legjobbak, a legrátermettebbek kaphatnak. Akik munkájukkal és elkötelezettségükkel bizonyítanak, nyitva áll­nak előttük a kapuk. A mennyiség minőséggé való átalakulása került hát az érdeklődés középpontjába. — Igen, a minőség az, amit nem téveszthetünk szem elől. Célunk, hogy a SZISZ méltó tartaléka legyen a pártnak, s a legaktívabb fiatalok büsz­kék legyenek arra, hogy tagjai a CSKP-nak. Já­rásunkban az elmúlt évben 400 fiatallal gyarapo­dott a párttagjelöltek és a párttagok népes tábo­ra. Ezekről a fiatalokról, ifjúsági szervezetükről csak az elismerés hangján szólhatok. Hogy miért? Elsősorban is azért, mert a SZISZ alapszerveze­tei jól felkészítették a fiatalokat a pártba való belépésre. Megismertették velük pártunk törté­netét, haladó hagyományait, alapszabályzatát, munkáját és programját. A másik oldalon, a fiata­lokkal való beszélgetések során meggyőződtünk arról, hogy ifjúságunk többsége helyes úton ha­lad, s azok, akik párttagjelöltek lettek, szívesen Zöldell a határ, könnyebben lélegzőnk, megjött a várva várt tavasz. — És vele együtt ránk zúdult eddigi munkánk sokszorosa... — Talán baj? — Dehogy, ellenkezőleg. — Mivel foglalkozik például most? — Igazán nem titok: a napokban értékeljük a tavaszi munkák — talajelőkészítés, vetés, szántás stb. — versenyét járásunkban. — Értékelik? — Igen, többes számban. Ezt a versenyt ugyanis a Járási Ter­melési és Mezőgazdasági Igazgatósággal, valamint a Szövetkezeti Parasztok Szövetségével karöltve hirdettük meg, és büszkén mond­hatom, hogy a benevezettek zöme még nem töltötte be a 30. éle­tévét. — Ez azt jelenti, hogy a SZISZ-tagok érdeme is a tavaszi mun­kák sikeres befejezése. — Igen, de mezőgazdasági gépjavítóinktól is sok függ. Nagy ré­szük ifjúsági kollektívákban dolgozik és versenyben áll egymás­sal. Ezt a versenyt is a közeljövőben értékeljük majd ... — Ném tudom elhinni, hogy a komárnói járás mezőgazdaságban dolgozó' fiatal jai csak dolgoznak ... — Ez nincs is így. Falusi szervezeteink többsége klubbal ren­delkezik, itt folyik tevékenységük másik része. Az alapszervezetek­ben most vitatják a SZISZ III. plenáris ülésének határozatait. A közeljövőben tanfolyamot rendezünk a mezőgazdasági klubok el­nökeinek, ahol majd elbeszélgetünk a további tennivalókról. — A fesztivál is bizonyára közöttük szerepel majd. — A X. VIT a világ ifjúságának a legnagyobb idei megmozdulá­sa, alapszervezeteinkben sem marad visszhang nélkül. Meghir­dettük a „Fesztivál virágáért“ és a „Fesztivál sportjelvényéért" folyó versenyt. — Elégedett a falusi szervezetek tevékenységével? — Elégedett vagyok azzal, hogy a SZISZ járási bizottsága mel­lett végre sikerült kialakítani egy olyan szervet, amely csupa me­zőgazdaságban dolgozó fiatalokból áll. Ezek a fiatalok ismerik a mezőgazdaság problémáit, hiszen bennük élnek, az ó problémáik, és igyekeznek őket orvosolni. A szerv neve: Mezőgazdasági Fia­talok Tanácsa. Már régebben is létezett, de úgyszólván ered­ménytelenül működött. Igazán örülök, hogy ezt múlt időben mond­hatom ... Balha Józseffel, a SZISZ Komárnói Járási Bizottsága Mezőgazda­sági Szervezeteinek titkárával Zácsek Erzsébet beszélgetett. Az idén 70 ezer négyzetméteren összesen 37 ország mutatta be köz­szükségleti cikkei szine-javát a brnói nagyvásáron. A külföldi kiállítók kö­zül a legnagyobb területen a Szov­jetunió, Magyarország, a Német De­mokratikus Köztársaság és Lengyel- ország mutatta be termékei!. A kiál­lítás visszatükrözte szocialista nép­gazdaságunk Jelenlegi színvonalát, felfelé törekvését, lakosságunk élet- színvonalát. A vásárt a februári győzelem 25. évfordulójának évében bonyolítottuk le. 1948-ban népünk egyértelműen az ország szocialista fejlődése mellett döntött, azóta külkereskedelmi for­galmunk elérte a 740 milliárd devi­zakoronát, az évi áruforgalom pedig az 1948-as év forgalmának a hat­szorosát teszi ki. gy kalap alá vettem a kiál­E lított tárgyakat, és megpró­báltam választant: mi volt az, ami a vásáron a legjob­ban megragadta fígyelme- - met, melyik pavilonban időztem a legtovább? Nem kellett „cseleznem“ csak átnéztem szatyrom tartalmát, és a prospektusok döntöt­tek: a bútoroknál. Miért? Objektív ok; a B pavilon, ahol a bútoripar termékeit és a lak- berendezési kellékeket mutatták be a látogatóknak, a legnagyobb — 11 ezer négyzetméter. Ezt befolyásolta a másik ok is: az, hogy üzletembe­reink Is talán érzik a bútortermelés­ben még nincs minden a rendjén, A kristály mindenkit meghódít. Brnó- ban is muzsikált, suttogott és élt, mint egy varázslat. Az országot, amelynek világhírű az üvegipara, ta­lán felesleges megneveznem, benne élünk, ezért csak az üveg- és porce­lánexporttal foglalkozó vállalatokat említem meg: Skloexport, Jablonex, Ceskoslovenská keramika. A FOGYASZTÁSI CIKKEK IV. NEMZETÖKZI NAGYVÁSÁRA BRNOBAN BEMUTATÓ ÉS ÖSSZE­HASONLÍTÁS amit gyártunk, még mindig kevés. És gazdaságosabb, ha bizonvos bú­tordarabokat külföldről hozzuk be. A kiállításon választékban Igazán nem volt hiány. A külföldiek közül a szovjet, az NDK, a lengyel, az oszt­rák, az olasz és a finn bútorok fog­lalták el a legnagyobb területet. Minden ember vágyik az otthonra, olyan helyre, ahol jól érzi magát, kényelmesen lakhat és ahová öröm­mel tér meg. Egy ilyen hely elen­gedhetetlen tartozéka pedig a bútor, a lakberendezés. Már készen kapjuk. Sokszor sajnos függetlenül attól, hogy kielégíti-e igényeinket vagy sem. Ilyenkor azt kérdezzük, hol van az a hálószoba, amelyet itt vagy ott láttunk? A szomszédnál vagy a gye­rekeink lakásában. Ismét egy kérdés; akkor miért nem gyártunk többet, hogy mindenkinek jusson? Válasz helyett néhány adat: A topolíanyl Mter, Szlovákia leg­nagyobb bútorgyára évente 20 ezer lakószoba-, 60 000 hálószoba-, 80 000 konyhaberendezést és 60 000 külön­böző darabbútort gyárt Szinte hihetetlen, hogy évente ennyi új lakás épül... 1348. ÁPRILIS 9. A napilapok rövid tudósí­tásban közölték a napok­ban, hogy 625 éves a Károly Egyetem, az ország és egyben Közép-Európa legrégibb tudo­mányos intézete. Ez a hat és negyed évszázad a történelem mércéjével mér­ve is elképesztően hosszú idő, csaknem „örökkévalóság“, hogy a középkori bullákban oly gyakran található kifejezést használjam. IV. Károly, akár­csak más országbeli uralkodó­társai is, mindig „örök időkre“ adományozott alattvalóinak vagy városoknak különböző előjogokat, „örök időkre“ léte­sített fejedelemségeket, telepü­léseket, uradalmakat. A minden Időkre létesített fejedelemségek közben eltűn­tek a térképről, a feudális elő­jogoknak még hírmondójuk sem maradt, de az egyetem nemcsak hogy Itt van, hanem fennállásának 7. évszázadában indult olyan virágzásnak, a- mely nem hagy kétséget jövő­jét Illetően sem. 150 ÉVVEL AMERIKA FELFEDEZÉSE ELŐTT A középkori Prága olyannyi­ra az akkori Európa egyik szellemi központja, hogy az egyetem létesítésének szüksé­gessége már IV. Károly ural­kodása előtt is felmerült, sőt II. Vencel király tett is ilyen irányú lépéseket, de a pápánál nem talált kellő megértésre. Az akkor általános érvényű egy­házjog szerint pedig pápai be­leegyezés nélkül nem lehetett egyetemet alapítani. Az érde­kesség kedvéért érdemes meg­jegyezni, hogy a legrégibb eu­rópai egyetem, a bolognai már 854 éves, és a híres párizsi Sorbonne is több mint 700 évet JÖVŐT TÁPLÁLÓ MOLT számlált. Fölrészünk északi és’ zat elvégzése után a bakka- keletl felében viszont a prágai laureusi címet, a felső fokö- a legrégibb. Tizenhat évvel a, zat végeztével a mesteri [ma Károly Egyetem után, 1364-benj jgister) címet kapták az egye- létesítették a krakkói Jagelló jtem hallgatói. Egyetemet és egy évvel később 1 Az egyetemisták élete nem a bécsit. lehetett könnyű. Az előadáso­A XIV. század közepén nagy kért, vizsgákért fizetniük kel­lendülettel indul az oktatás a/lett, azt is tudjuk, hogy az prágai egyetemen. Az oktatási alsóbb tokon egy előadásért a nyelv természetesen a középkor tudományos eszperantója, a la­tin. A mai diákot érdekelni fogja, mit is tanítottak hat év­századdal ezelőtt egy egyete­men. Levéltárak gazdag anya­gából tudjuk, hogy az oktatás akkor két fokozaton folyt. Az egyetemisták előbb a filozófián általános tárgyakból hallgattak előadásokat. Tantárgyaik közé tartozott a nyelvtan, a dialek­tika, a retorika, továbbá az egzakt tudományok Is, mint a matematika vagy a geometria. Az alsó fokozat elvégzése után a jogi vagy orvosi karon, eset­leg a teológián folytathatták a hallgatók tanulmányaikat. A diákok tanáraikkal — mes­tereikkel — együtt kollégiu­mokban laktak. Az alsó foko diák 26 garast, a felsőn, 63 ga­rast fizetett. Az egyetem élére, akárcsak ma, rektort válasz­tottak. A karokat akkor is dé­kánok vezették. FÉNYEK ÉS ÁRNYAK Az egyetem munkája kedve­zően befolyásolta a cseh szel­lemi élet alakulását, s a XIV. század végén és a XV. század elején a huszitizmus fellépésé­ben is nagy visszhangra talált. Ján Hús maga Is egy időben rektora volt az intézetnek, s az egyetem sikeresen ellenállt a pápával szemben és a haladást képviselte. Idealizálnánk a történelmét, ha azt hinnénk, hogy a 625 éves utat csupa siker jelzi. Hogy ez nincs így, csak egy a m példát említenénk meg. Az el­vesztett fehérhegyi csata után, amikor a győztes Habsburgok az egyetem rektorát, janus ]e- seniust Is kívégeztetik, az e- gyetemet pedig a jezsuita kol­légiummal vonják össze, csak­nem két évszázados stagnálás kezdődik. Zdenék Nejedly ta­lálóan úgy jellemezte ezt a kort, hogy meg sem érdemli, hogy az utódok számára vala­mit is feljegyezzenek róla. A jezsuita korszaknak II. Jó­zsef reformjai vetettek véget. Ezek lehetővé tették a nem ka­tolikus diákok tanulását is, de még így is sokáig tartott, míg az egyetem újból, akárcsak in­dulásakor, a társadalmi és tu­dományos haladás egyik köz­pontja lett. Súlyos csapást mértek a Ká­roly Egyetemre a fasiszta meg­szállók is. 1939. november 17- én, mint a többi cseh főiskolát, ezt az egyetemet is bezárták. V. Károly király alapitő okle­velét megsemmisítették. Az e- gyetem diákjai és tanárai kö­zül .sokan a kivégző osztagok golyói által vagy koncentrá­ciós táborokban pusztultak el. AZ ÜJ ARANYKOR A felszabadulás után már 1945. május 30-án megkezdőd­tek az előadások. Fejlődésének egészen új szakaszában, a feb­HAVASI PÉTER A. Károly Egyetem pecsétje.

Next

/
Thumbnails
Contents