Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-04-17 / 16. szám

új ifjúság 3 vállaljak a többletmunkát, a nagyobb felelőssé­get. Komárnoban folynak az előkészületek a járási pártkonferenciára. Nem fér kétség ahhoz, hogy a járás kommunistáinak tanácskozásán az idősebb párttagok mellett szót kérnek a fiatalok is. NAGY ÁRPÁD IFJÜ FILATELISTÁK SZLOVÁKIÁBAN A Szlovák Filatelisták Szövetsége mellett ifjú­sági bizottság, működik. Gondoskodik az ifjú bélyeggyűjtők szakmai, politikai és eszmei nevelé­séről. Az ifjú bélyeggyűjtők tevékenységéről Otto Bartoft mérnöktől, a Szlovák Filatelisták Szövetsé­ge mellett működő ifjúsági bizottság elnökétől kértünk tájékoztatást: Szlovákiában 72 kör működik 113 szervezett ifjú bélyeggyűjtővel. A körök nagy része az iskolák­ban és a pionírotthonokban alakult, a legtöbb a uyngat-szlovákiai kerületben. Szlovákiában azon­ban ennél sokkal több aktív bélyeggyűjtő van. A Szlovák Filatelisták Szövetsége mellett működő ifjúsági bizottság legfontosabb feladata, hogy eze­ket a fiatalokat megnyerje, mert csak így be­folyásolhatja őket eszmei-politikailag, így gyara­píthatja szakmai ismereteiket. A körök tevékenysége gazdag és sokrétű. Kiál­lításokat. csereakciókat rendeznek, és beszélgeté­seket szerveznek a bélyegek alkotóival. Értékes gyűjtemények vannak a körök tagjainak a bir­tokában. Az ifjú bélyeggyűjtők sikerrel szerepel­tek több nemzetközi kiállításon, így a Szovjet­unióban. Lengyelországban, az NSZK-ban, Svájc­ban és Norvégiában. Némely körök vezetői nemcsak kedvtelést lát­nak a bélyeggyűjtésben, hanem a nevelés szol­gálatában is felhasználják. Különösen hatásosak a nevelő célzatú gyűjtemények: győzelmes feb­ruár; a Szovjetunió a béke őre; Komensky a né­pek tanítója; a CSKP 50 éve stb. A fiatalok köré­ben végzett munkájáért különösen dicséretet ér­demel Kovács elvtárs KoSicéről, Verecky Trenéín- böi; Hradocky Sobranceról és Fajnor Levicérol (Léváról). Máskülönben az ifjú szlovákiai bélyeggyűjtők életének következő legnagyobb eseménye június­ban az ifjú bélyeggyűjtők Ifi. szlovákiai kiállítá­sa, a jUNIORFILA BRATISLAVA '73 lesz. VLADIMIR PRIPUTEN A FESZTIVÁL VIRÁGÁÉRT, e térjünk vissza a vásárhoz! D A gramo-pavilont stíluso­san akár a húsz éven alu­liakénak is nevezhettük vol­na. A náluk idősebbek csak akkor jutottak a fülhallga­tókhoz és a hangszerek közelébe, ha már azok hangerősségét nem lehe­tett tovább fokozni... Most, hogy a kiállítás bezárta kapuit, elárulha­tom, hogy a hangerősítők nem „ad­tak bele mindent“. Jövőre majd egy nagyobb pavilonban helyezik el az elektronika és a rádiótechnika vív­mányait. Ezt a pavilont majd a kissé nagyothalló látogatók is kábultan hagyhatják el... Az A pavilont általában a brnói kiállítások „fővárosának“ is nevez­hetjük. . Az idén a KGST-államok ■— Csehszlovákia, a Szovjetunió, Magyar- ország, az NDK, Lengyelország, Ro­mánia, Mongólia, Kuba és Bulgária — uralták egész területét. Nem vé­letlenül. Lépten-nyomon látni, hogy a szocialista államok együttműködé­se: árucsereforgalom, a különböző dokumentációk, információk kicseré­lése, a jellegzetes a termékek gyár­tására való szakosodás eredménye, és ez visszatükröződik a tagországok termékeinek minőségében meg az árubőségben is. A kiállításon kötött üzleteket, a termékek korszerűségét, újdonság jellegét, csomagolási technikáját, je­lentőségét az egyes tagállamok szem­pontjából megtárgyalják a KGST-ál­lamok szaktanácsaiban. Ebből sok minden következik; ami számunkra nagyon lényeges; hazán­kat nemcsak üzleti, hanem politikai, kulturális és technikai szempontok is vezették a kiállítás megrendezé­sében. Ha nem így lenne, akkor a ki­állítást csak a szakemberek szűk köre tekinthetné meg. Szakemberek, üzletemberek. Aktatáskáikról és fehér díszzseb- kendójükröl ismerhettük meg őket. Gazdagok voltak, mint azok, akik az üzletbe vásárolni mennek. Nézelőd­tek, figyeltek. Adtak a látogatók vé­leményére. Tavaly a kiállításon vásárolt ter­mékek 2 milliárd 423 millió deviza­koronát hoztak külkereskedelmünk­nek. Ez az egyévi exportált közszük­ségleti cikkek értékének a 15 száza­léka. Az idén a kiállítás rendezői elő­ször hirdették meg az Aranyszalag­ért és az Aranyéremért folyó ver­senyt. A KGST-államok a nagyvásár történetében először vetélkedtek a divatban is. A riport megjelenésekor már bizonyára mindkét verseny ered­ményeit ismerni fogjuk. ühltreiber József, a vásár K I magyar képviseletének mű­szaki igazgatója. így nyilat­kozott: „Azt lehet mondani, hogy a brnói közszükségleti cik kék nagyvásárnak annak ellenére, hogy nincs hagyománya, nagy a Je­lentősége az európai nagyvásárok között. Ügy tűnik, mindenki szívesen jár ide. Az idén főleg élelmiszeripari áru­cikkekkel — konzervekkel, kompó­tokkal, borokkal, szárított gyümölcs­csel, gyümölcslevekkel stb. — kép­viseljük hazánkat. Két termékünket, a Bakony sertésbordakonzervet és a Herz-szalámtt beneveztük a vásár Aranyéremért folyó versenyébe. Ezen­kívül még két ipari termékünket, a Videoton minivízióját — amely há­lózatra, battériára és autobattériára is működik — és egy műbőrfajtánkat is a legjobbak közé jelöltettük.“ Ami tetszett: 1. A Camea és a Cao­la márkák kozmetikai szalonja. Ezek a készítmények nálunk is ismertek, annál kevésbé a helyes használatuk. Akinek szerencséje volt, saját bőrén is kipróbálhatta... 2. A kukta-faze­kak, a Lehel hűtőszekrények, a te­nyérnyi képernyőjű színes tévék és a különleges formájú és színű rá­diókészülékek. Külön pavilonban mutattáj< be a Vietnami Demokratikus KözfSr'sáság közszükségleti cikkeit. Érdekessége az volt, hogy a pavilon karbantar­tását és körülötte a műszaki tenni­valókat a kiállítás rendezői társadal­mi munkában végezték. Sokszor mondjuk, hogy ez a vásár csak a szemnek jó, üzleti jellegű se­regszemle. Én azt hiszem, más is. Lehetőség az összehasonlításra: mér­legelés, könyörtelen kritika a vásár­lók. fogyasztók részéről. Mit mond­jak? Otthon voltunk, a bőséget, vá­lasztékot, újdonságokat, úgyszólván teljes egészükben bemutathattuk. De a „hazai pálya“ kötelezett is. A cseh­szlovák kiállítók ezt tudatosították. Sikerült a vásár, jó érzéssel távoz­hattunk. Ha azt mondták volna, hogy elvihetek valamit, ami a legjobban tetszett, igazán nem tudom, melyik pavilonra szereltem volna kerekeket. ZSÁCSEK ERZSÉBET Aszú és narancsital, húskonzervek és jaffa szörp, Herz-szalámi és csa­bai kolbász — éléskamránk büszkeségei képviselték a magyar élelmiszer- ipart. Sleepy — akik a bútorüzleteket járják, ismerik a szó varázsát. Könnyű, puha ülőbútorokat, fotelokat, heverőket jelent. Ausztriát a kiállításon a Sleepy-n kívül — már hagyományosan — a Regina Küchen konuha- falak is képviselték. nalas oktatás, hanem tanszé­keinek és hallgatóinak a szá­ma is Európa valóban nagy egyetemei közé sorolja a Ká­roly Egyetemet. STRASSER GYÖRGY 1948. április 9-én az egyetem képviselői átveszik azegyetem alapító okmányának másolatát. Miért ? Egy hasznos és eredeti ötlet megvalósításáról hallot­tunk. Nem tudjuk, igaz-e. Ügy hírlik, hogy Szlovákia magyar tannyelvű gim­náziumainak képviselői a múlt év decemberében Bratis- lavában találkoztaik a Duna utcai gimnázium vendégei­ként. Műsoron tapasztalatcsere, szórakozás, tanulmányi problémák megtárgyalása volt. Februárban a fitakovóiak (fülekiekj ütöttek nyélbe egy ilyen találkozót, az ottani glmi látta vendégül a bratislavai, seneci (szenei), Sajártkovói jtornaijaij, te- liezovcei jzselízi), gálantai és Sahyi (ipolysági) diák­küldöttségeket. A találkozó programja az elsőéhez ha­sonlított, azzal a különbséggel, hogy a viták színvona­lasabbak, értékesebbek voltak és a késő esti órákig el­húzódtak. Több szó esett jellegzetes gimis problémák­ról: a tanulásról, az érettségiről, a SZISZ-röl, a pálya- választásról. — Érdekes volt és tanulságos — mondták hazatérve a résztvevők. Igaz ez? Nem hisszük. Talán más lenne a nézetünk, ha ott ültünk volna a találkozó résztvevői között, olyan ötödik kocsikerék gyanánt, és figyeltünk volna. Kiváncsiak vagyunk, és kíváncsi az a néhány ezer diák is, akik a találkozó­ról távol maradtak. Érthető, hogy néhány ezer diák több helyet foglal el, mint egyetlen szerkesztő, és hogy ez a néhány ezer otthon maradt. Az viszont már kevésbé érthető, miért maradt „otthon“ az Oj Ifjúság is. Pláne, ha olyan vékony dongájú szerkesztőkről van szó, mint az Oj Ifjúságéi. Igényesek sem vagyunk. El­üldögélünk a padlón vagy akár a gyepen is. De to­vábbra is kíváncsiak maradunk. Most már csak arra, hogy mikor értesülünk a harmadik gimis találkozóról: egy vagy két héttel a lebonyolítása után. —z— BÁNYÁSZOK A VIT-NEK A kladnói Klement Gottwald Bánya ifjúsági munkabrigádja is csatlakozott azokhoz az ifjú­sági kollektívákhoz, amelyek elhatározták, hogy példás mun­kával és élettel köszöntik a berlini X. VIT-et. Ján Somsedik, a munkahrigád vezetője így nyilatkozik elha­tározásukról: — Ifjúsági kollektívánknak hatvan tagja van. Az összes eddigi kötelezettségvállalásun­kat — beleértve az utolsót is, melyet a győzelmes február tiszteletére fogadtunk el — ezek a vonások jellemzik: igyek­szünk minél olcsóbban minél többet termelni. Havonta átlag hat-hétezer tonna szenet' fej­tünk ki. Minden tonnán két koronát takarítunk meg. Emel­lett nagyon gazdaságosan bá­nunk a fejtéshez szükséges eszközökkel, anyagokkal is. Ez a kötelezettségvállalásunk fél év alatt hatvanezer koronát je­lent. Hogy a fél év elteltével ne kelljen zavarunkban a fe­jünket vakargatni, minden négy hét után ellenőrizzük a „hely­zetet“, minden rendben van-e, nincs-e valahol lemaradás. Bányánkban kívülünk még hat ifjúsági kollektíva dolgozik. A mi kollektívánk és a Skopec elvtárs vezette munkabrigád a legnagyobbak. Mi ketten tart­juk a kladnói bányavidék fej­tési „csúcsát“. A Skopec-bri- gáddai csatázunk a munka arcvonalában, ök a legkemé­nyebb ellenfeleink. Már évek öta védnököskö- dünk több pinnfresoport felett, és védnökei vagyunk a kladnói bánya iparitanuló-iskolájának is. Innen válogatjuk ki a leg­jobb fiatalokat a kollektívánk­ba. Brigádunk minden tagja SZISZ-tag, a legjobbakat rend­szeresen felkészítjük a párttag­ságra. i rnányos és műszaki haladás i egyre több képzett szakembert kíván. A Károly Egyetem 13- karán ma csaknem 20 ezer i diák készül hivatására, s így- nemcsak az igényes és színvo­ruárl győzelem utáni hetekben ünnepelhette meg az egyetem a 600. születésnapját. Az utolsó 25 év pedig a di­namikus fejlődés időszaka. A szocialista társadalom, a tudó-

Next

/
Thumbnails
Contents