Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-04-03 / 14. szám

JAJ, DE FÁRADT VAGYOK.... Gyakran mondogatjuk ezt tavasszal mi, fiatalok is, amikur különféle kellemetlen tünetet, például általános gyengeséget, szé­dülést. étvágytalanságot, sokszor álmatlan­ságot észlelünk. Mi okozza, mi váltja ki ezeket a panaszokat? — keressük a választ. Sokszor meghatározatlan jellegű, idegi e- redetű panaszok ezek, de gyakoriságukból arra következtetünk, hogy egv olyan álta­lános jelenségről van szó, amely szorosan összefügg az évszakkal, az éghajlati vi­szonyokkal. Szervezetünk — a fiataloké is — és idegrendszerünk rendkívül érzékeny mii- szer, a legkisebb külvilági és belső válto­zásra is reagál! Azonnal jelzi, hogy valami nincs egészen rendben. Ahogyan ősszel téli álmára készülődik a természet, s egyhangúság, szürkeség vesz körül bennünket, mi is mintha jobban magunkba zárkóznánk, elcsendesednénk, nyugodtabbakká válnánk De tavasszal, amikor megjön a kikelet és minden ébred, bimbózik, zöldül, harsogó színek, hangok, s rengeteg új inger „ostromolja" érzék­szerveinket és idegrendszerünket, életünk is élénkebbé, rohanóbbá válik. És ameddig szervezetünk fel nem készül teljesen az új életkörülményekre, míg nem szokja meg a változó éghajlati viszonyokat, átmeneti tü­netek jelentkeznek, különféle panaszok lépnek fel gyengeség, idegesség, nyugtalan­ság, általános fáradtságérzet formájában. És a vitaminhiány? — kérdezhetnék so­kan olvasóink közül. Joggal. Mindezekhez hozzájárul az is, hogy szervezetünk vita­minkészlete a téli hónapokban teljesen ki­merül. Mivel téli táplálékunk többnyire a zsírokra és á fehérjékre szorítkozik, vita­minokban és ásvány! sókban igen szegény, nem csoda, ha ilyenkor tavasszal már vi­taminhiányban szenvedünk. S ez a rendel­lenesség is a már említett, általános fá­radékonysággal járó tüneteket váltja ki. A baj legeredményesebb kezelési módja a szükséges vitaminmennyiség adagolása; ez helyreállítja az élettani folyamatok rend szerességét, az idegrendszer zavartalan mű­ködését. Magunk Is tapasztalni fogjuk, hogyha több gyümölcsöt és friss zöldség­félét fogyasztunk (nvers gyümölcs, gyü­mölcslé vagy saláta formájában), a pana­szok fokozatosan megszűnnek, közérzetünk újra kellemes lesz. Ezért kora tavasszal, amikor megjelennek zöldségüzleteinkhen és a piacokon a friss zöldségek: a retek, új hagyma, saláta, me- télöhagvma, étrendüket, főleg a tízórait, vacsorát ezekből állítsuk össze. Kenösajt metélöliagymával A kenősajtot jól keverjük ki, adjunk hoz­zá egy kis köménymagot, pirospaprikát, majd apróra vágott metélőhagymát. Barna kenyérre kenjük rá, majd a tetejét Is szór­juk meg metélőhagymával. Paradicsom le­vet adjunk hozzá. Főtt tojásból készült saláta Két főtt tojást vágjunk apró kockára. Adjunk hozzá apró karikára vágott új hagymát, vékony szeletekre vágott retket, apró kockára vágott ementáli sajtot, vízzel hígított, sózott, kissé cukrozott ecettel ke­verjük össze, majd locsoljuk meg egy-két csepp olajjal. Narancslevet adjunk mellé. Tavaszi saláta Egy fej salátát vékony csíkokra vágunk, hozzáadunk karikára vágott retket, új hagy­mát, vízzel hígított, sózott, cukrozott ecetet öntünk rá, majd meglocsoljuk egy-két csepp olajjal. Tetejére karikára vágott főtt tojást tegyünk. Uborkasaláta Egy uborkát vékony szeletekre vágunk. Összekeverjük vékony karikára vágott új ■ hagymával, megsózzuk, majd egy ideig állni hagyjuk. Utána ráöntjük az 1 dt tejfölt, dí­szítsük karikára vágott zöldpaprikával és apróra vágott metélőhagymával A kockás anyag az idén kabátnak, nadrágnak, ruhának egyaránt divatos. Képün­kön kát kockás ruhát mutatunk be, azonos anyagból — piros-szürke-középkék- sötétkék kockás — különböző fazonnal. Az első modell betétrészes megoldással ké­szült, ebből a beíétrészből indul ki a hátul matrózformájú gallér. A betét, a mand­zsetták és a szoknya zsebein lévő patnik anyaga egyszínű középkék szövet; a közép­kék a sapka és az őv, a cipő sötétkék. A másik ruha felsőrésze derékig gombolődő, a bubigallér spicces, a szoknya odalt 2-2 lerakással bővül. A ruha praktikus és modern kiegészítője a kétsuros, japán ujjas, állógalléros mellényke, amelyet ke­resztben dupla tűzés díszít. A sapka és a cipő piros. (Külföldi modellek) 1) I VA TPOS T A * D I VAT P 0 S TA I A FILO DEND­RON „GABI“: Ez a kúszó vagy léggyökereket fejlesztő cser­je világos, meleg és páratelt levegőjű helyiségekben te­nyészik a legszebben. A homokos, könnyű lombföldet sze­reti. Dugványozással szaporítjuk. Télen is megkívánja a melegebb környezetet. Télen az öntözést a legszüksége­sebbre korlátozzuk, a helyiséget alaposan szellőztessük ki, főként éjszakára. A filodendron átültetését szükség sze­rint végezzük. Leginkább tavaszkor. Semmi esetre se ül­tessük át a tenyésznyugalom idején. Lehet még átültetni nyárutón vagy ősz elején. Az átültetésnél inkább fizikai, mint vegyi tulajdonságú földet használjunk. Tartsuk szem előtt, hogy a föld morzsás szerkezetű, levegős és vízbe­fogadó legyen. Az átültetésnél ne használjunk jóval na­gyobb cserepet. A cserép alján levő lyukra cserépdarabkát tegyünk. Ez azért fontos, hogy a vizfölösleg ktcsurogjon, s a terjeszkedő gyökerek ne tömjék el a lyukat. Aiinikor a növényt átültetjük, vizsgáljuk meg a gyökérrendszert, hogy nincs-e közötte rothadt, vagy nem húzódik-e meg köz­tük giliszta. Szaglásunkkal állapítsuk meg, vajon a jel­legzetes föld- és gyökérszagot nem hatja-e át a savanyodó föld vagy a korhadó gyökerek kellemetlen szaga. Ha igen, akkor a gyökereket vízben mossuk át, a rothadt és sé­rült gyökereket pedig távolítsuk el. A cserép aljára új föl: det szórjunk, majd helyezzük rá a növényt, s a .tetejére szintén új föld kerüljön. Utána ujjunkkal nyomkodjuk le a földet, főként a cserép mentén. Átültetésnél a szoká­sosnál bőségesebben öntözünk. A filodendron leveleit néha szivaccsal mossuk meg, nyá­ron pedig tegyük a langyos esőre. Ha öntözzük, az ön­tözővíz 2-6 fokkal legyen melegebb, mint a levegő hőmér­séklete. „TÜZET VISZEK“: A nadrág mellény együtteshez piros, kissé vastag, puha anyagot ve gyen. A mellény oldalt magasan fethasitott. fölötte patnik vannak, amelyek fémgombokkal gumbolódnak a mellényhez. Az öv átdobés. Hasonló patni díszíti az alul elkerekített nad­rágot is. Az együtteshez búzakék-fehér kockás, vagy csíkos blúz lenne a legmegfelelőbb, de lehet fehér alapon tarka virágos is. „10 TANÁCSTALAN“: A ruha készülhet búzakék, sötétkék vagy fehér sloteráből, fehér vagy piros, illetve sötétkék csipkerátéttel vagy hímzésdíszítéssel. Az ékbe szabott derékrész és puffos ujjak fiatalosak, jól öltöztetnek. „MÄIUS“: A fekete bársony kimondottan téli anyag, inkább a sötétkék krimplent ajánljak. A ruha princessz szabású legyen, dupla, nagyon hegyes gallérral. Az alsó gallér piros selyem, a felső fehér; a piros gallér eléggé nagy legyen, hogy jól látszódjék a fehér alól. Hasonló dupla megoldással készülnek a mandzsetták is. A ruha eleje közepén végighaladó hólpánt fehér, piros gombokkal. A ruha garnitúra nélkül is viselhető, piros-fehér mintás sállal vagy fehér divatékszerrel. „MARGARETA“: Nyári kabátra világos szín a legalkalmasabb, tojáshéjszín vagy világos bézs. meri minden szín viselhető hozzá. A kabát érdekes, a beállított övrészt és az elkere- kitett nagy gallért dísztüzés hangsúlyozza. A kabát alja részekből van szabva és lefelé bővül. |Az egész kabát bélelt.) „MARIKA“: A halványlila anyaghoz enyhlletten hosszítolt, spiccbe szabott derékrészii ruhái .terveztünk, A szoknya elól-hátul három részből van szabva. A ruha dísze az egy árnyalattal sötátebb lila vagy fekete körvonalazott (vagyis nem telített) hímzés. Fekete lakk vagy világos bézs színű tartozékokkal viselje. (Többi anyagjaihoz a_ legközelebbi számunkban közlünk modelleket.) „TANÁCSOT KÉREK": A sötétkék krimplenből inkább ruhakosztümöt varrasson. A kabátka szabása ötletes, a kétoldalt beleszabntl rész patáikat képez. Ez a rész alábélelt, úgyhogy elálló. Hosszú ujjú fehér selyem blúzt is viselhet bele, az most Igen divatos. A kabátkái nyári ruhához is felveheti, s szoknyához mintás blúzokat is viselhet. ARCPAKOLÄSOK Lányoknak, fiúknak a fel­nőtté érés idején sok kese­rűséget okoz a pattanásos arcbőr. A pattanások kifej­lődésének nincs egységes magyarázata. Okozhatja a hormonok nem teljesen harmonikus működése, a ví- taminszegény étrend, a bél­működés zavarai, a helyte­len életműd, a zsíros arc­bőr elhanyagolása és más tényező is. Pattanásos arcbőrünk kül­ső kezelésénél (a belső okot, szervi rendellenessé­get az orvos utasításai sze­rint távolíthatjuk csak el) legfontosabb a melegvizes kéntejszappanos arcmosás. Ha nagyon zsíros a patta­násos bőr, háziszerként he­tenként egyszer kénes pa­kolással segíthetünk. Pati­kában beszerezhető kénvi­rágporból és iszapolt kréta­porból egy-egy kávéskanál­nyit teszünk egy kis csésze fenekére. Ezt a porkeveré­ket jól elvegyítjük sűrű szappanos vízzel. A szappa­nos vizet úgy készítjük el, hogy egy evőkanálnyi vízbe annyi szappankeveréket te­szünk, hogy sűrű folyós legyen. A csészében elke­vert szappanos poros pépet óvatosan felkenjük az arc­ra, nagyon ügyelve, hogy a szembe ne jusson, mert csíp. 10 percig hagyjuk az arcon, azután bő langyos vízzel le­mossuk. Ha esetleg nagyon ég a bőr, hideg kamillás borogatással csökkentsük a gyulladást. Kitűnően zsírtalanít, tisz­tít és sokkal kényelmesebb az élesztőpakolás. Egy de­ka élesztőt vízzel sűrű pép­pé keverünk, felkenjük az arcra, és amikor már szik­kadni kezd, enyhe masszázs- zsal ledörzsöljük. khpEM

Next

/
Thumbnails
Contents