Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-04-03 / 14. szám

(Foto: Nagy László) A befutott színművészt, akár a táncdalénekest vagy az élsportolót, csaknem mindenki ismeri. Röviden így nevezik őket: „népszerű emberek“. Igen, azok, $ mint ilyenek, mindig számíthatnak közönségük hálájára, szí; retetére, megbecsülésére. Kétségkívül ilyen népszerű ember Dráfi Mátyás, a Magyar Területi Színház művésze is. Fiatalok, időseb­bek egyaránt rajonganak érte; autogramot kérnek tőle, s a legkülönbözőbb kérdéseket teszik lel neki. • A színművész pályafutásá­nak kezdéséről érdeklődöm: — Nem tudom, mikor hatá­roztam el, hogy színész aka­rok lenni. Igaz, 4-5 éves ko­romban pap vagy fagyialtos szerettem volna lenni, de csak azért, mert mindkettő „csenge­tett“. Lehet, hogy mulatságo­san hangzik, de van ennek egy jellemzője: a játékosság! A fel­nőtt ember ezt nem nagyon meri bevallani még saját maga előtt sem, pedig ez az ősi ösz­tön mindannyiunkban él. Hi­szen figyeljük csak meg de­cember 6-án a férfiembereket. Az apuka vattából bajuszt, sza­kállt ragaszt magának, s elhi­szi, hogy ő a Mikulás. És ha gyermeke rajtakapja, hogy „jé, hiszen ez az apuka“, akkor az apuka megsértődik, sőt talán meg is haragszik a gyermeké­re, mert az elrontotta a fel­nőtt ember játékát. Valahogy így kezdődött az én pályafutásom is. Észrevettem, hogy körülöttem mindenki ját­szik, s ez az ősi ösztön ko­moly játékkedvvé alakult át bennem. Természetesen hosszú idő telt el, amíg felfedeztem e játék komolyságát, társadalmi funkcióját. Ebben segített gimnáziumi osztályfőnököm, Havas Vilmos- né, a kedves Havas mama, aki látta, hogy mindenben benne vagyok, aminek csak egy kis köze van Is a színházhoz. Egy­szer aztán kijelentette: „Én már felneveltem orvosokat, mérnököket, tanárokat, de szí­nészt még nem. Hát ebből a fiúból színészt nevelek...“ A többi aztán ment magától. É- nekeltem az Ifjú Szívekben, szerepeltem a Csehszlovák Rá­dió magyar adásának a műso­raiban. Az Ifjú Szívekben sze­rettem meg a népdalt, ezt az ősi, népi elemet, amely nél­kül nem tudok művészetről be­szélni. • Ha már Itt tartunk, sze­reted-e a beat-zanét is? — Szeretem, de különöseb­ben nem rajongok érte. A beat számomra egy múló, divatos valami; tudom, hogy szüksé­ges, mert hiszen a zene, a tánc — a szórakozás egyik fontos kelléke. A beatről beszélve is csak jő és rossz zenéről be­szélhetünk. • Dráfi Mátyás életének e- gyik fontos dátuma: 1959. Ek­kor érettségizett, és. ekkor vet­ték fel a MATESZ-hoz. Életé­nek másik fontos dátuma: 1960. Felvették a bratislavai Szín­művészeti Főiskolára. Itt 1965- ben végzett. Az 1965-ös évben ezenkívül még két másik na­gyon fontos esemény is lezaj­lódon az életében: megnősült, és ismét visszakerült a komár- nói (komáromi! Magyar Terü­leti Színházhoz. A szerepek, a kisebb-nagyobb alakítások sor­ba jöttek: Schiller Haramiák c. drámájában Moór Károly, Kohout Ilyen nagy szerelem c. darabjában Péter, a Ludas Mar tyiban a címszerepet alakítja, Miller Szálemi boszorkányoké, drámájában John Proktor. De nemcsak a tragédiát, a komé­diát is megszerette: a Liliom- fiban Szellemfi, a Szalmaka­lapban Emil de Piemont, Holly Furfangos diákjában Gelo. Mind-mind egy-egy kedves fi­gura. Es — folytathatnánk a sort a beugrásokkal, beszélhet­nénk a bratislavai és a buda­pesti rádióban való szereplé­seiről, továbbá legutóbbi győri vendégjátékáról, ahol a Kisfa­ludy Színházban Szofoklész Oi- dipusz királyában Kreon szere­pét játszotta. • Es a film? — A filmezésre minden szí­nésznek lehetősége van, hi­szen hazánk filmgyárainak ar­chívumaiban őrzik a színészek fényképeit, s alkalomadtán a fényképek alapján választják ki a film szereplőit. Csak hát ezt az alkalmat ki kell várni, és itt két lehetőség van: vagy eljön ez az alkalom, vagy nem. De ha nem jön el, akkor sem történik semmi baj, hiszen a filmen kívül még annyi sok más szép dolog is van a vilá­gon... • Kedvenc szerepeid? — Mindegyik szerepem ked­ves, hiszen én formáltam meg őket saját énemmel, saját hú- somból-véremből próbáltam é- letre kelteni a papírra' vetett élettelen figurát. Ha csupán azt mondom el a színpadon, amit az író, a költő megírt, akkor nincs sok értelme hiva­tásomnak, akkor jobban te­szem, ha az olvasó kezébe a- dom a könyvet, hogy az olva­sott szövegből vonja le a ta­nulságot. • Kit tartasz kitűnő szí­nésznek? — Azt, aki az írő, a költő szavait arra használja fel, hogy leszűrve és magáévá téve azok tanulságát, elmondja saját vé­leményét egy-egy korról, jel­lemről, társadalomról. Aki a mai ember számára néhány év­századdal ezelőtti problémát is hozzáférhetővé, Időszerűvé tud tenni. Ezért is könyvelik el a színművészetet, mint alkotómű­vészetet. És éppen ezért vál­hat példaképpé például Páger Antal, Psota Irén, Mensáros László, Jozef Króner, Karel Hö­ger és mások. Minden embernek van vágya, álma. Furcsa véletlen folytán a színész álma a saját mun­kája. Szeretne minél több szép figurát életre kelteni. Az e- gyik álmom most megvalósult: Madách Imre Az ember tragé­diája c. drámai költeményében én játszom majd Lucifer sze­repét. • Mivel töltőd a szabad i­dődet? — Nagyon szeretem a mű­kedvelőket, tisztelem és becsü­löm munkájukat, mert hiszen szabad idejüket hasznosan töl­tik el. Éppen ez késztet arra, hogy szabad időm java részét a műkedvelő színjátszók, sza­valok, irodalmi színpadosok közt töltsem el. A nyári hathe­tes szabadságot feleségemmel és két kislányommal töltöm a legszívesebben. S mivel? Ki­rándulással, sátorozással — a hegyekben, a víz mellett. • Vajon kielégít-e a színját­szásnak az a módja, hogy fa­luról falura vándorolsz? Nem vágytál-e állandó, köszínház- ba? — jelenleg egy magyar szín­házunk van — két színpadra osztva —, a Magyar Területi Színház. Hazánkban több mint félmillió magyar él. Pártunk és kormányunk lehetővé teszi, hogy szocialista hazánkban minden nemzetiség ápolja és fejlessze nemzeti kultúráját. És mivel a MATESZ nem kőszín­ház, hanem tájoló színház, szí­nészeinknek vállalniuk kell a faluról falura való tájolás ne­hézségeit is. Sokan a színház megalakulása óta, tehát már húsz éve járják az ország ma­gyarlakta vidékeit, de például Ferenczy Annától, Turner Zsig-_ mondtól, Bugár Bélétől, Tóth Lászlótól, Udvardy Araiétól, Pa­lotás Gabitől — és sorolhatnám a neveket tovább — soha e- gyetlen zokszót sem hallottam.. Csupán néha, egy-egy előadás után észlelhető arcukon a fá­radtság jele, de édes ez a fá­radtság, mert az ember érzi, hogy adott valamit a közön­ségnek. NAGY ÁRPÁD PALÁGYI LAJOS: Glenn Ford annak ellené­re, hogy az egyik legismer­tebb hollywoodi színész és vagy 130 filmben szerepelt, sohasem utasítja vissza a western-filmben való sze­replést, bármilyen jelenték­telen is. — En még ahhoz a világ­hoz tartozom, amelyben az emberek lóháton jártak — mondta az 55 éves színész. — Egyébként is ezzel sze­reztem hírnevet...­• Glenn Ford nem felejtet­te el, hogy hírnevét és va­gyonát anriak köszönheti, hogy. mint szegény gyermek Villy Rogers filmszínész ranchára került. Az ismert komikus tanította meg lo­vagolni, s ügyessége, lovag- nőtudománya folytán, léptet­te elő egy napon istállófiú­ból színésszé. ooo A szervezők eredetileg Mark Spitzet, a müncheni olimpia hétszeres bajnokát kérték fel, hogy március 27-én nyújtsa át az egyik Oscar-dífat. Spitz azonban "tíisszautásttotia az ajánlatot. A Filmművészeti Akadémiá­hoz intézett levelében a kö­vetkező magyarázatot adta: — Véleményem sierint ezt a megtiszteltetést azok számára kell fenntartani, a- kik valamiben hozzájárultak a filmművészethez. Még fű, hogy legalább ő tudja... A februári győzelem 25. évfordulója al­kalmából a SZISZ buzicai (Buzita) helyi szervezete a Moldava (Szepsi) környéki magyarlakta községekkel közösen slágerparádét ren­dezett. A kitűnő szervezés, figyelemreméltó színpad, színvonalas zenekar, a jő énekesek — mind mind hozzájárultak az est sikeré­hez. Két fordulóban tizen­egy versenyző lépett a kö­zönség elé egy-egy ének­számmal. A harmadik helyre Szabó György (Moldava) került az Elmúlt egy év c. dallal. A pontozó bizottság a máso­dik díjjal Mnhnyánszky Vil­most (|anikl jutalmazta a Zöld réten c. dal előadá­sáért. A legnagyobb sikert Hor- nyák János aratta a Térden állva jövök hozzád című dallal. Hornyák János egy­ben a fesztivált kísérő ze­nekar énekese is, már nem egy jelentősebb verseny áll mögötte. Külön elismerés: érde­mel a fesztivál zenekara a Szürkebarátnk-egyiittes, a- mely néhány hete aiakult Buzicán. Kellemes hangjá­val, jó előadásmódjával szép sikert aratott Kandik Mag­da Ruzicáról és Hnderman- szky Anni Moldaváról. Kö­szönetét érdemel a helyi SZISZ-szervezet néhány lel­kes tagja, hogy ilyen kel­lemes estét biztosítottak nemcsak a község, hanem a vidék zenét kedvelő fia­taljainak is. —sirilo— ILLÉS LAJOS Kezdjük egy Idézettel: „Beat: a jazz-muzsikában szo­katlanul lüktető alapritmus elnevezése, az afrikai és afro-amerikai zene egyik alapvető jelensége.“ így ha­tározza meg a Zenei Lexikon a beat lényegét. Ennek a szónak azonban társadalmi jelentése is van. A beat manapság nemcsak zenei, hanem társadalmi magatartás is. Az angol szó jelentése; ütés, dobpergés; a zenére át­vitt értelemben vonatkozik. Magyarországon ma negyven, többé-kevésbé ismeret­len beat-zenekar működik, különböző színvonalon. Leg­ismertebbek: az Illés-, Bergendi-, Omega-, Express-, Ne­oton-, Locomotív-, Nonstop-, Generál-, Corvina-, Tolcs- vay-együttes. (Felsorolásom nem igyekszik teljességre.) Hogy miért viselnek túlnyomórészt idegen nevet? Di­vatból. Mlködésüket számtalan egyéb vonatkozásban is a divat szabja meg. Ez a divat a 60-as években űidult el angolszász területekről, mint ahogyan a klasszikus jazz is ott virágzott ki. Az ö szerzőiket, zenészeiket, é- nekeseiket ebben a műfajban nehéz túlszárnyalni; után­zóik bőven akadnak, nemcsak zenei szempontból, Ina­nem a vele járó külsőségekben Is, hajviseletben, test­mozgásban, öltözködésben, sőt még a közönség maga­tartásában is. olyan erősen, mint a közönség. A hang tőlünk elmegy a közönség felé. Én a muzsikálás előtt egy ideig a Ganz gyárban is dolgoz­tam. A gőzkapalács zaja sokkal erősebb, mégis kibírják, akik dol­goznak vele. — Hogyan születik meg egy beat-zenekar? — Van egy-két gyerek, aki sze­ret gitározni. Aztán hozzájuk csatlakozik még néhány.. Amatő­rök, sőt dilettánsok. De tehetsé­gesek Is akadnak közöttük, las- sanklnt megtanulják a hangsze­rek kezelésének fortélyait. Akkor jön a legnehezebb probléma: a felszerelés. Egy elsőrendű beat­zenekar hangszerei, az elektro­lilés Lajosnak, az Illés-zenekar alapítójának tettem fel néhány kérdést a beat-zenéröl: — Van-e valami összefüggés a beat és a hosszú hajviselet kö­zött? — Azt hiszem, a hosszú haj jelképe egy korosztálynak, amely lázad az előző korosztályok ellen. És itt az összefüggés, mert maga a beat-stflus is lázadásnak egy neme, tiltakozás a szentimenta- llzmus. az elcsökevényesedett tánczene ellen. Nemcsak zeneileg, hanem formaságokban is. — Hogyan kötődik a beat az évek számáboz? — A beat ’ kifejezetten a fia­talság műfaja. A mi zenekarunk „húsz év alatt“ volt a beat-kul- tusz kezdetekor. Most harminc körüliek vagyunk. Szerintem kö­rülbelül negyven év a beat-zené- lés felső korhatára. Hallgatósá­gunk nagyrészt tizenöt-huszonöt évesekből áll. A beatet fiatalok csinálják a fiataloknak. (Esze rlnt még tíz évük van. Aztán le­halkulnak, lehiggadnak, És eset­leg szembekerülnek azokkal, akik majd akkor törnek az „öreg" negyvenévesek ellen.) — Mi a véleménye a beat-ze- nekarok orkánszerü hangerejé­ről? — A hangerő természetes kö­vetkezménye az elektromos hang­szereknek. Mi sose játszunk tel­jes hangerővel, tudnánk hango­sabbak is lenni. Hogy mi a túl hangos, az relatív dolog. A gye­rekek (így nevezik a közönségü­ket) sokszor keveslik hangossá­gunkat. A lárma a beat egyik alapvető tulajdonsága, Beat és piano két ellentétes fogaom. — Az önök dobhártyája nem sínyli meg azt az prés zajt, a- melyben élnek? — Nem, mert mi nem halljuk mos berendezéssel együtt, körül­belül fél ml 1 iö forintba kerülnek. Kezdők persze használt hangsze­reket vesznek, de az se olcsóbb százezernél, összeállnak a szülök, hozzátartozók, kölcsönöket vesz­nek fel, nagynehezen összekapar­ják a pénzt, befektetik a leendő üzletbe, a gyerekek jövőjébe. Ha sikerül nekik, levizsgáznak az ORI-nál, s akkor elkezdődik a szervezés. Amíg ismeretlenek, ez nehéz feladat. Nekünk „az Illé- sék“-nek, de más befutott zene­karnak is, magunknak kell vé­geznünk minden adminisztrációt, menedzserünk nincsen. Nálunk mindezt én végzem. i — De megéri, ugye? Az a hír járja, hogy a beat-zenések hatal­mas összegeket keresnek. — Kollégáim többségének még saját lakása sincs. — Hogyan alakulnak ki a mű­sorok? — Eleinte teljesen a külföldi számokra voltunk utalva. Mag­nóról lehallgattuk, aztán leírtuk őket. Később a legtöbb zenekar­nak kialakul a saját házi szer­zője, és annak nyomán saját stí­lusa. Bár a hangszerek szinte a- zonosak, a szakember csukott szemmel Js megállapítja, melyik zenekart hallja. Külföldön a já­tékmódról, a műsorról felismerik a magyar zenekarokat, különösen pedig az Illés-zenekart, mert a mi saját számaink között nagyon sok a népi motívumokon alapuló zene. — Milyen zenei képzettségűek a tagok? — A legtöbbünk mögött van pér év konzervatórium, sőt főiskola is..' ' — Szeretik o komoly zenét? — Szeretjük; és ha csak tehet jük, hallgatjuk is, főleg a klas­szikusokat és a romahttkusökat. A moderneket kevésbé.. Nekém Schubert és Chopin a kedven­cem. — Hogyan alakul ki egy-egy zenekar színpadi megjelenése? Meglehetősen össze-vissza öltö­zékben állnak a dobogóra. — Nincs jelmeztervezőnk, nem', beszélünk össze. Ki-ki úgy öltöz- ködlk, ahogyan akar. Nein sze­retjük az egyenruhát, ezzel Is je­lezzük teljes kötetlenségünket. — mi a legienyegesebb különb­ség a tanczene és a beat köxött? — A beatnek, különösen újabb változatának, a polbeatnek fon­tos a szövege. Mi nemcsak mu­zsikálunk, hanem mondunk Is va­lamit a közönségnek. A beat lé­nyege a ritmus, a tánczenéé a melódia. A tánczenekarok sok régi slágert játszanak, úgyneve­zett örökzöldeket, akad közöttük több évtizedes Is. A beat-sláger élettartama ritkán több két-három évnél. Mi nem szeretjük a hold- fényromantlkát. Az ö zenéjük lágy, a miénk kemény, ók szeret­nek hárranézegetni, min mindig előrenézünk. A beat a fiatalság erejének, türelmetlenségének, é- letérzésének a kifejezője. — Önök magánéletükben is olyan „zabolátlanok“, mint ami­lyeneknek a dobogón látszanak? — Nem mondhatnám. Zeneka­runk legtöbb tagja nős, sőt apa. Igyekszünk megalapozni a jövőn­ket. Konszolidált polgári életet élünk. Csakugyanl Ml lesz a beat-ze- nészböl, mire'éléri az érett fér ftkort? .A- tánczenészek életkorá- najc nlncs felső hatéra, a népze­nésznek még kevésbé. Vanrfak futó dívátok, s vannak hosszabb életű* divatok. De előbb- .utóbb mindéit ,dlV’at átalakul, el­múlik. Minden sláger unottá vál- hatlk egyszer, minden vadság megszelídül. A 1 zenében éppúgy, mint a 1 élet számtalan vonatkozó sában állandó az átalakulás. A beat most világdivat, bizonyos, hogy valamikor utoléri az elmú­lás végzete. De lehetséges, hogy még későbbi időpontban újra fel­bukkan a zene országűtjain. A formák változnak, a zene örök. SZÁNTHŐ DÉNES A BEAT ZENÉRŐL DRÄFI MÁTYÁS: kell a színjátszás szépségében. igazságában.. g

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents