Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-04-03 / 14. szám

in-ü # . a A király dolgozószobájában (lózsa újabb cikke az Öj ifjúság olvasóinak) BEFOGÓIT SLEZAK! Amikor megígértem, hogy a liga tavaszi idényének első három mér­kőzéséről beszámolok az olvasók­nak, azt hittem, hogy csupa jót és szépet írhatok majd. Sajnos, a re­mélt négy pontbői mindössze ket­tőt tudott megszerezni csapatom, a Lokomotíva. Ügy látszik, most Is hasonlóan kezdünk játszani a szurkolók ide­geivel, mint az elmúlt idényekben. Na de kezdjük sorjában! Elérkezett a várva várt első tavaszi bajnoki. A T2 Tfinec csapatát fogadtuk. Mi voltunk esélyesek a győzelemre, s a mérkőzés is úgy kezdődött, hogy minden a papírforma szerint történik majd. Rohamoztuk a ven­dégek kapuját, de csak nem akart megszületni az óhajtott gól. A tfl- neciek gyakran védekeztek tíz em­berrel, de a mérkőzés hőse még így is a kiváló kapuvédő Hadrava volt. A nehéz, sáros pályán küszköd­tem őrzőmmel, Svobodával, aki egy­általán nem sajnált és keményen vigyázott rám. A félidő gól nélkül végződött. A második félidőben nagyon meglep­ték csapatunkat a vendégek, mert támadni kezdtek, s az egyik ilyen támadás végén — védelmünk óriási hibája nyomán — megszerezték a vezetést. Nem maradt más hátra, mint hogy mi is támadjunk. Saj­nos, általában meggondolatlanul lö­völdöztük a labdákat a szélekről a kapu előterébe, így Hadrava hárí­tani tudott. Amikor már úgy tűnt, hogy a tfineciek minkét pontot el­viszik a Csermelyből, tizenkét perc­cel a mérkőzés befejezése előtt végre sikerült faképnél hagynom őrzőimet, és éles lövéssel kiegyen­lítettem Egy pillanatig ügy tűnt, hogy van idő a győztes gől belövésére is. Még lendületesebben támadtunk, szinte perzselt a gyep a tfinecí kapu előtt, de nem volt szerencsénk. így úszott el otthon az első pon­tunk. Ami a góllövőlistát illeti, én már háromgólos előnyre tettem szert Slezákkal szemben; ő a Slo­van elleni találkozón nem talált a hálóba. A második mérkőzésünket Nit- rán játszottuk, és mint ismeretes, 3:0 arányban alulmaradtunk. Az előző fordulóban a nitraiak távoz­tak ilyen vereséggel Plzeftből. Érez­tem már a mérkőzés előtt, hogy itt nem sok babér terem majd nekünk. Az érzéseim nem csaltak. Ellenfe­lünk mindvégig jobb volt. Ezen a találkozón Pozdech követett ár­nyékként, nem engedett lövőhelyzet­be. 2ilina Hradecen döntetlent ért el, s a 2:2-es eredményben orosz­lánrésze volt Siezáknak, mindkét gólt ő fejelte a kapuba. A góllö­vőlistán így egy gólra fogyott az előnyöm. A vereség után becsületesen ké­szültünk újabb erőpróbánkra. El­lenfelünk, a Slávia Praha már négy esztendeje veretlen KoSicén, a cser­mely! stadionunkban. Úgy tűnt ne­kem, hogy most feltétlen megsza­kad a hagyomány, és sima győzel­met aratunk. Minden jel erre mu­tatott az első percekben. Ondó olyan gólt ragasztott a piros-fehé­rek hálójába, amelyet még az an­gol ligában is nagy ritkaság látni. Védőm ezúttal a kemény Lu2a volt. Bár sikerült meglógnom mellőle, és egyedül mentem a kapura, a ka­pus azonban kivédte lövésemet. Ez a megmozdulásom mintha figyel­meztette volna az ellenfelet, hogy még jobban vigyázzanak rám. En­nek az lett az eredménye, hogy jobbszélsőnk, jacko üresen maradt, de sajnos ő sem járt eredménnyel. A Slávia egyik ellentámadása nyo­mán Veseiy jutott szabadrúgáshoz, és az ő csavart beadását a szem­füles Klimes senkitől sem zavartat­va — a hálóba továbbította. Ezzel ki is alakult az l:l-es végered­mény, s elúszott a második hazai pontunk. Ez után a mérkőzés után éltem ét először azt, amit eddig még so­ha. Amikor az öltözőbe haladtunk, hatalmas füttykoncert és „Fuj, Lo­ki!“ kiáltások kísértek. Ügy hi­szem, nem játszottunk rosszul. A szívünket kitettük a pályán, ezt a kritikát igazán nem érdemeltük meg a szurkolóktól. Lehet, hogy ez a viselkedés most a divat, de én sohasem lennék képes az Ilyesmire. A sportoló is ember, s a foci el­sősorban mégiscsak sport. A szur­koló talán nem is tudja, hogy a fut­ballista még nála is jobban áhítja a győzelmet. Most pedig visszatérek a góllövő­listához. Slezák behozta előnyömet, mert ismét befejelt egy gólt, ezút­tal a preäovtaknak. Versenyfutá­sunk kezdődhet tehát élőiről. Én természetesen nem neheztelek ezért a íilinai csatárra, ha legközelebb találkozunk, gratulálok neki. Ezért szép a sport. Szólnék még arról Is, hogy ismét beválogattak a csehszlovák labda­rúgók szélesebb keretébe. Ennek nagyon örülök, már csak azért is, mert a sok munka és lemondás mégsem maradt eredménytelenül, a szakértők felfigyeltek rám. Meg szeretném kérni az olvasó­kat, hogy írják meg kívánságaikat az Oj Ifjúság sportrovatának. Szí­vesen szólnék olyan dolgokról, amelyek az Oj Ifjúság olvasóit kü­lönösképpen érdeklik. Szeretném tudnt, legközelebb mit vessek pa­pírra. Várom tehát a leveleket, és búcsúzom: jŰZSA LÁSZLÓ BENE FAZEKAS TIPPVERSENYÜNK EREDMÉNYE A KÖVETKEZŐ SZÁMUNKBAN! Aránylag sokan vettek részt tippversenyünkben, so­kan küldték el jóslatukat rovatunknak arról, hogy va­jon bejpt-e a Dózsa és a Trnava Európa legjobb négy e- gyüttese közé. Az eredmény közben ismertté vált. Azt, hogy ki nyeri a tévélabdát, rövidesen megtud­I jnk, ha majd a szerkesztőségünkben kisorsoljuk a he­lyes megfejtők közül a szerencsés nevét. Már a követ­kező számunkban megtudhatjuk, kire mosolygott a sze­rencse. Annyit már elöljáróban elárulhatunk, hogy nagyon-ke­vesen tippelték mindkét bajnok kiesését. Általában bi­zakodtak tippelőink, szép számmal akadtak olyanok is, akik mindkét csapat sikerét várták. Bene és Fazekas, Adamec és Kuna sajnos nem tud­tak úgy csillogni, hogy abból továbbjutás legyen. Fa­zekasnak egyáltalán nem ment. Bénél csak gólja dicsé- . ri. Adamectől legalább egyetlen gólocskát vártunk vol­na. Kuna kiválóan játszott, de ez kevés volt, a védel­mei erősítette, de hiányzott élőiről, a középpályáról. Felvételünkön Benét és Fazekast látjuk, reméljük, a válogatott együttes színeiben pótolják majd a mulasz­tottakat. Tőthpál Gyula felv. SPITZ MENY­ASSZONYA Ügy látszik, Mark Spitz, aki hét aranyérmet nyert a müncheni olimpián, mégiscsak megnősül. Egy húszesz­tendős egyetemista hódította meg. Ez a felvétel bejár­ta a világsajtót. * I i EGYSÉGESEN A TÖMEGESSÉGÉRT Ez a címe annak a szerzeinénysocozatnak, ame­lyet a testnevelési, ünnepségek tömeges gyakorlatai­ra készítettek a szerzők .és zeneszerzők. Közeledik a megnyitó napja. A Testnevelési Ünnepségek ‘73 be­mutatóinak kezdő napja május 20-árí lesz; a járási székhelyek közül 2iar nad Hronomban lesz a rajt. Májusban még további három járási székhely lesz a tömeges bemutatók színhelye. Június 2-án pedig Bra- tislava-város, 3-án Dunajská Streda és Ro2ftava is ■szót kér, Nitra Június. 7-én, Kosice-vidék június 9- én, LuCenec, Rimavská Sobota, Míchal'ovce június 10-én, Levice június 16-17-én, Bratislava-vidék, Ga- lanta, Nővé Zámky június 17-én, KoSice-város június 22-én rendezi meg a seregszemlét. Az egyes szerzemények betanulása már javában folyik. — Jól haladunk — jelentették ki a komáromiak. De bizakodnak a szerdahelyiek meg az újváriak is, és nyilván a többi járási székhelyen is, hiszen az idei testnevelési ünnepségekre szemre is tetszetős, igen jó zenekíséretű szerzeményeket készítettek az alkotók. „Egységesen a tömegességért“ — ez az elnevezés szemléltetően fejezi ki a szerzemények összefüggé­sét, az egységesség, a tömegesség fontos gondolatát. A kicsinyek, a „Kis építők“, kezdik a sort, a vala­mivel nagyobbacskák, a fiatalabb tanulók a „Bárá­nyok nyomában“ gyakorlatot adják elő, majd követ­kezik az idősebb tanulók bemutatója, a „Fiúk és labdák“, az ifjúsági lányoké, a „Fiatalság ritmusa“, a nőké, a „Ritmusban tornázzunk“, a 16 évnél idő­sebb fiúk és a férfiak pedig az „Ugróasztalok“ (trampolinok) gyakorlatot mutatják be. Megfordítjuk a sorrendet, s az „Ugróasztalok“-kal kezdjük. Bátor fiúk a „trampolinokon“. Szokatlan a magyar fülnek a trampolin, de szo­katlan a trambulin is. Mi tulajdonképpen a trampo­lin, vagy ha úgy tetszik, trambulin? A nigódeszka olasz neve trampolino, ebből lett a trampolin, magyarul helytelenül használt neve pe­dig a trambulin. Hát ilyen rugóasztalokon tornáz­nak a Testnevelési Ünnepségek ’73 utolsó számá­ban a 16 évnél idősebb fiúk és a férfiak. A testnevelési ünnepségek tömeggyakorlataira Szlo- vákia-szerte folynak a felkészülések. Az egyes cso­portok már mindenütt megkapták a felszerelést, tor­naszereket. A trampolinokra sokáig kellett várniuk, úgy látszik, elkéstek a megrendeléssel. Végre ezek is megérkeztek, s felmehettek rájuk a fiúk. Fel is mentek. — Hát eleinte volt egy kis drukk, de aztán hoz­zászoktunk — vallja be őszintén az egyik komáromi gyerek, pedig nagyon jól tornázik a szereken.' , Högy lássuk, mennyire haladtak a felkészüléssel az ugröasztalok bátor legényei, ellátogattunk a kuti- kyi gimnáziumba. Ladislav Podolsky tornatanár fel­ügyeletével éppen a trampolinon gyakorlatoztak a fiúk, Illetve nem csak a fiúk, mert egy-két bátor leányzó is felmerészkedett a rugóasztalra és feldo­batta magát a magasba. Az egyik barna hajú kis ördög még a fiúkat is megszégyenítette, olyan jól mozgott. A fiúk közül JanCek volt a legjobb, szép, bátor és nagy testi ügyességet igénylő mutatványo­kat láthattunk tőle. — Szereken is mind tornáznak — mondja PaVol Poloni tanár. — A jól tornázók az ugróasztalokon is ügyesen mozognak, hamar megtanulják az asztal technikáját. Januárban kezdték a gyakorlatokat. — Egy-két nappal a karácsonyi szünet előtt kap­tuk meg az asztalt, így csak januárban kezdtük. A fiúk jobbára most ismerkedtek a trampolinría). Ügyelnünk kell, főképp addig, amíg meg nem szok­ják. A lányok is bátran tornáznak. Hogy készen le­szünk-e idejében? Készen kell lennünk! A fiúk nagy igyekezettel dolgoznak, tízen vesznek részt majd a testnevelési ünnepségekein, öt a tartalék. Remélem, jól megy majd minden. Mi is reméljük, és sok szerencsét, jó gyakorlato­zást kívánunk nekik és Szlovákia többi tornázóinak is. — OS. Kíváncsian várjuk válogatottunk szereplését az idei jégkorong-világbajnokságon Moszkvában. Lapunk sportoldalán majd visszatérünk hozzá. VILÁGBAJNOKOK - 1972 pm ; V.!

Next

/
Thumbnails
Contents