Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-03-27 / 13. szám
2 új ifjúság ) Rilgáií neveléstan A SZOCIALISTA TÁRSADALOM ÉPÍTÉSÉNEK JELENKORI FELADATAI ni. A szocialista társadalom legfőbb célja, hogy megteremtse az amborek sokoldalú fejlődéshez a feltételeket, s emellett nagy súlyt fektet a dolgozók anyagi és szellemi szükségleteinek a kielégítésére. Ebből a törekvésből kiviláglik, hogy a szocializmus az eddigi társadalmi formák között a leghaladóbb és legmodernebb társadalmi forma, mert nemcsak kielégíti az emberek anyagi szükségleteit, hanem tág teret nyit az egyén sokoldalú fejlődéséhez, az embernek a társadalomban való teljes érvényesüléséhez. , A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a szocializmus é- pitése során a termelőerők lendületes fejlődésnék indultak, megváltoztak a termelési viszonyok, s e mérhetetlen változó sok következtében jelentősen emelkedett a lakossúg életszínvonala. A teljes foglalkoztatottság, az egyre több szabad idő, a munkából származó jövedelmek lényeges gyarapodása, valamint a szociális juttatások emelkedése és szaporodása — olyan tényezők, melyek eddig nálunk ismeretien szociális biztonságot teremtettek. A szociális csoportok, rétegek között lényegesen kiegyenlítődtek az életszínvonalbeli különbségek, a város és a falu. az ország egyes területei közti különbségek. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban uralkodó életszínvonal a világ legfejlettebb országainak sorába emeli hazánkat. Ha szociális-gazdasági kategóriaként vizsgáljuk az életszínvonalat, akkor az életszínvonal élért állapotának analízise lép előtérbe. Ebből a szempontból a XIV. pártkongresszust úgy kell értékelnünk, hogy minőségileg új értelmezésben fogta fel az életszínvonal lényegéi, és szerepét társadalmunk fejlődésében. Ezt a hozzáállást mindenekelőtt az jellemzi, hogy az életszínvonalat és emelését a gazdasági fejlődés legalapvetőbb szükségszerűségeként és megnyilvánulásaként fogjuk fel és tudatosítjuk, bogy az életszínvonal és a műszaki-tudományos forradalom kfizütt egyre szorosabb lesz az összefüggés; hogy az életszínvonal számottevő része a szociális biztonság megszilárdulása; hogy a párt gazdasági programjában és az ötéves tervben az életszínvonal emelése a cél. Az emberi társadalom alapvető tényezője, hogy az ember állandóan fel tudja ismerni saját fejlődésének lebetőségeit. A szocialista társadalom pedig épp ezt a tendenciát támogatja és irányítja. A fejlődés további, új lehetőségeinek felismerésével szorosan összefügg e lehetőségek elérése és kihasználására való törekvés. A szocializmusban az ember szükségleteit anyagiakkal és szellemiekkel elégíthetjük ki, és mert mindezt emberi munkával tudjuk csak előteremteni, szükséges, hogy az embert bevonjuk a munkába, mégpedig ezt a jelszót követve: „Ogy kell ma dllgoznunk, ahogyan holnap élni szeretnénk!“ A munkára való jog törvénybe iktatásával szocialista társadalmunk megteremtette az életszínvonal emelkedéséhez a feltételeket. A nemzeti jövedelem elosztásakor azt az elvet követjük, hogy ebből a jövedelemből minél több jusson a közvetlen termelőnek. Ez persze nem zárja ki, hugy a nemzeti jövedelemből egy részt ne juttassunk a társadalmi szükségletek kielégítésére is, mert hiszen ezzel olyan szükségletüket elégítünk ki, melyek a nagyobb szociális biztonságol képesek megteremteni. A betegbiztosítással, a nyugdíjrendszerrel, a gyermeknevelés és a művelődés támogatásával társadalmunk olyan eredményeket ért el, melyek sok tekintetben világméretben is egyedülállóak; Hasúk elvtárs a XIV. pártkongresszuson így ösz- szegezte a tényeket: „...a dolgozó ember létbiztonsága ebben az urszágban a történelem folyamán még soha nem volt olyan erős, mint most.“ Az egzisztenciális, élet- és szociális biztonság jelentőségű az életszínvonal állandó emelkedésének jelentős megnyilvánulásaként lép előtérbe. Ilyen alapokon győződhetnek meg legjobban a dolgozók a szocializmus előnyeiről. —KN— Tagfelvétel FIÜK, LÁNYOK, FIGYELEM! Akik szeretitek a népdalt, népzenét és népi táncot, jelentkezzetek a CSEMADOK KB SZŐTTES Népművészeti Csoportjának a tánckarába. Hetente háromszor tartunk próbál, és havonta ötször-hatszor tépünk fel. Azonkívül minden nyáron háromhetes kelet-szlovákiai körúton veszünk részt. Háromhónapos próbaidő után az együttes teljes értékű tagjává váltok, és élvezhetitek a tagságból eredő összes előnyöket (díjmentes kiutazás az együttessel, kalériapénz stb.) A tagfelvételt 1973. április 3-án (kedd) 1B.OO—19.00 óra közütt, 1973. április 4-én (szerda) 19.00—19.00 éra között, 1973. április 5 én |csütörtök) 16.00—19.00 éra között. tartjuk az együttes próbatermében (Bratislava, Námestie 1. mája 30.. a HVIEZDA mozival szemben). Telefonon az alábbi telefnnszámnkon érdeklődhettek: 533-94, 528-07, 511-47 (reggel 8.00 órától du. 1S.00 óráig). U| Ifjúság, a Szocialista ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja # Kiadja a Stnena kiadóvállalata • Szerkesztőség ás adminisztráció; 897 14 Bratislava, Praü ská 9 Telefon: 485 41-45. Postafiók 30 • Főszerkesz tó dr STRASSER György. Nyomta Západusluveuské ttaéíarne U1 0 Előfizetési díj egész évre 52.— Kés félévre 28.— Kés 0 Terjeszti a Posta Hirlapszulgálata Előfizethető minden ptiefakézhesifónól vagy postahivatalnál 0 Kéziratokat nem Orzünk meg és nem küldünk vissza # A lapot külföldre a PNS Ostredná espe dfeia llaée Bratislava Gnttwalrfovn nám. é. 46 útján lehet megrendelni. Engedélyezve: SÜTI 13/1 A komárnói (Komárom) városháza falán egy szlovák és magyar nyelven Irt emléktábla hirdeti, hogy 1945. március 30-án a dicső Vörös Hadsereg felszabadította a várost. Huszonnyolc évvel ezelőtt ezen a napon a városban elhallgattak a fegyverek és a romok között az emberek új életet kezdtek. Jókai szülővárosába szárazföldön és vízen jött a szabadság. A komáromiak soha el nem múló hálával gondolnak Golubovszkijra és Holosztya- kov ellentengernagyra. Az ő csapataik érték el elsőként a várost. A két bátor katona azóta járt már Komárnóban. A járás és a város vezetőivel ellátogattak az-egykori harcok színhelyére. A város nekik és a parancsnokságuk alatt harcoló szovjet katonáknak köszönheti, hogy ma Dél-Szlovákia ipari és kulturális központja lett. 1945. márciusának végén azonban még nem ért véget a háború. A szovjet katonák egészen Berlinig űzték az ellenséget. Sok szovjet katona eljutott a fasiszták akkori fellegvárához és részt vett a kormányzósági palota ostromában és elfoglalásában. Sokan azonban nem érhették meg azt az egész Európát megörvendeztető eseményt, amikor véget ért a nagy emberáldozatot követelő háború. Közéjük tartozik Ruben Sztye- panovics Davtyan is. A távoli örmény- országból jött, űzte az ellenséget egészen a Dunáig, amikor egy golyó kiölA szabadságért harcoltak tóttá az életét. Ma javakorabeli férfi lenne, a fegyvert rég felcserélte volna szerszámmal vagy tollal, és építené hazájában a kommunista társadalmat. Hosszú időn át szülei, hozzátartozói csak annyit tudtak róla, hogy valahol Stúrovo (Párkány) és Komárno környékén esett el. Két testvére, Róza és Dávid, valamint 86 éves édesanyja és egykori bajtársa a komáméi járástól mintegy 5000 kilométerre levő Örményországban nem törődtek bele szeretett hozzátartozójuk nyomtalan eltűnésébe. Levelet írtak a városi nemzeti bizottsághoz, s kérték, ha egy mód van rá, kutassák fel a sírját, tudják meg, hol temették el. Az oroszul írt levelet a komárnói gimnáziumba kézbesítette a posta, mert a tanulók évek óta leveleznek ogyesszal, moszkvai, jereváni és más iskolák tanulóival. Felbontották a levelet és amikor megismerkedtek a tartalmával, elhatározták, felkutatják Davtvan elvtárs sírját. Ezután gyorsan peregtek az események. A gimnázium orosz nyelvklubjának tagjai felderítették az örmény katona sírhelyét. A stúrovói temetőben a- iussza örök álmát. Azt is megtudták, hogy a háború után másutt temették el, ide csak később került. Több levélváltásra került sor, majd egy napon megérkeztek Davtyan elvtárs hozzátartozói Komárnóba. A gimnázium tanulói a járás vezetőivel elkísérték ő- ket a Stúrovói temetőbe, ahol megadták az elesett hősnek a végtisztességet. A fényképéről ítélve 20-22 éves lehetett. Vagy talán még fiatalabb? Ha élne, gyermekei lennének, akiknek talán éppen ma mesélné el, hogy messze nyugaton 28 évvel ezelőtt ezen a napon egy város közelében harcoltak. A távolból csak a város tornyatt látták, 6 a fasiszták eszeveszetten menekültek egy csodálatosan szép, sík vidéken, melyet Csallóköznek neveznek. Ezen a tájon júniusban dús kalászokat ringat a szól... De ez a beszélgetés nem valósulhat meg, Ruben Sztyepanovlcs Davtyan hősi halált halt. Ma Komárnóban a szabadságra emlékeznek. Gondoljanak egy 86 éves örmény édesanyára Is, aki sohase látja viszont flát, és 5000 kilométert kellett u- t'aznia, hogy a sírjánál sírhassa el a- nyai könnyeit. Ez a Hú is hozzájárult a szabadság kivívásához. Az életét adta érte. (k. 1.) Klubot kapunk A Tisza menti Vel'ké Trakanyban (Nagytárkány) elég sok a fiatal. 1- gaz, a , legtöbbjük a falutól távol tanul vagy dolgozik, de nincsenek kevesen azok sem, akik naponta hazajárnak. Kevésnek bizonyult a falu állami gazdasága mellett működő SZISZ-szervezet, szükségszerűvé vált az átszervezése, kibővítése. Nem könnyű feladatra vállakozott hát néhány lelkes SZIS-tag; igaz, ők eddig is megérdemelten mondhatták magukénak a SZISZ-igazolványt. Közülük leginkább Petrik Ilona, Tóth András, Molnár György, Orlovszky István, Füstös Anna, Balázs Aranka nevét említhetjük. Az újonnan megalakult nagytárkányi SZiSZ-alapszervezetnek közel félszáz tagja van. A szervezet 1973-as évének munkatervét már az új vezetőség dolgozta ki. Ogy, mint sok helyütt, nálunk Is a kezdeti nehézségek egyike a helyiséghiány. Nincs a szervezetnek olyan helyisége, ahol klubot rendezhetne be. E- nélkül pedig lehetetlen a szervezet aktív működését megkezdeni. Ezzel a gondunkkal foglalkozott a klub tanácsülése és az 1972. december 20- án lezajlott népgyűlés is. A hnb vezetői megígérték, hogy a mozi melletti kisteremben rövidesen helyiséget kapunk, és minden problémánk megoldásában készségesen segítenek. Tárczy Júlia, Nagytárkány Jó elnök Veiké Türovce (Nagytúr) lakóinak száma alig több 800-nál, de a község fiataljai közül sok dolgozik a helyi szövetkezetben. A hnb, a szövetkezet és a pártszervezet sajátjának tekinti és hathatósan támogatja a SZISZ-szervezetet. A szervezet Pásztor József elnök vezetésével sokrétű munkát végez. A legaktívabbak a tánccsoport tagjai. A Legénycsapás és Vasárnap délután című magyar népi táncokkal sikerrel szerepeltek az Ipolysági honti napokon, az ipolyszakállasi „Daloló Ipoly völgye“ ének- és táncünnepségen, valamint Zselízen a járási seregszemlén. Tavaly decemberben a választási program keretében a község polgárai 6000 éra társadalmi munkát végeztek az új kultúrház építésénél, a SZISZ-tagok pedig több mint ötszáz órát. A legtöbb társadalmi munkát Csókás József és Nanjas Ferenc - SZISZ-tagok végezték, példával szolgálhatnak a többi fiatalnak is. Eredményesen együttműködnek a CSEMADOK és a HESZ alapszerveze tével, szinte valamennyi SZISZ-tag tagja ezeknek a szervezeteknek is. Belányi János A hnb segítségével épül a klub Déménden (Demandlce) a SZISZ- alapszervezet 1971 októberében alakult. Jelenleg 30 tagot számlál a szervezet, és Babic István elnök vezetésével jó munkát végez. Sokat segítettek a fiatalok a kultúrház felépítésében és bekerítésében. Neves ünnepeken kultúrműsorral köszöntik a lakosságot. Teadélutánokat rendeznek, lemezeket hallgatnak. A Jednota fogyasztási szövetkezet volt vendéglőjének helyiségeit közösen a HESZ-szel teljesen átrendezik. Bevezették a vizet, a falakat átfestették és most rendezik be jövendő klubokat. A hnb vezetősége is segíti a SZISZ-szervezetet. Még a tavaszi hónapokban át akarják adni a klubot rendeltetésének. A győzelmes február 25., hazánk fölszabadításának 28. évfordulója alkalmából a déméndi SZISZ-vezetőség és — tagság vállalta, hogy társadalmi munkában segít a falu autóbusz megállójának és a járdák építésénél. Ez a vállalásuk több száz musr kaérát tesz kt. Belányi János A CKM életéből SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS TURISZTIKÁBAN A szocialista országok kölcsönös együttműködése és segítsége a turisztikára, pontosabban az Ifjúsági turisztikára is kiterjed. Éppen a napokban tartották Moszkvában a szocialista országok ifjúsági utazási Irodáinak XII. konferenciáját, amelyen megvitatták az Ifjúsági turisztika fejlesztésének, a kölcsönös együttmű ködés elmélyítésének a lehetőségeit. A konferencia részvevői — köztük a CKM (Ifjúsági Utazási Iroda) Igazgatója, Emil Nemec — értékelték a múlt év eredményeit és tapasztalatait, és megvitatták a következő évi útlnap- 16-tervezeteket. VENDÉGEK A SZAKMÁBÓL A CKM szeptember 23-28-a között Immár nyolcadik alkalommal látja vendégül az Ifjúsági turisztika szervezésével foglalkozó Irodák és Intézmények prágai nemzetközi találkozójának részvevőit. A találkozó elsősorban munkajellegü, két- és többoldalú megbeszélések, új kapcsolatok és szerződések megkötésének színhelye lesz. A vendéglátók azonban szeretnék érdekesebbé és örökre emlékezetessé tenni a részvevők prágai tartózkodását, ezért már most lázasan készülnek fogadtatásukra. Megmutatják nekik többek között hazánk történelmi nevezetességű helyeit és műemlékeit, meghívják őket több társadalmi és kulturális rendezvényre. UTAZNAK A LÉVAI FIATALOK A levlcel járás fiataljai nem Is olyan régen még alig vették Igénybe a CKM szolgálatait. 1971 ben mindössze negyven fiatal járt külföldön a CKM közvetítésével. Az utóbbi Időben azonban gyökeresen megváltozott a helyzet —, ahogy arról Ladislav Pokorny, a SZISZ járást bizottságának alelnö- ke tájékoztatott. Az idén csupán csoportos kirándulással több mint 250 fiatal utazik külföldre. Májusban mintegy 100 fiatal a barátságvonaton utazik a Szovjetunióba a Kljev — Moszkva — Leningrad útvonalon. Legnagyobb az érdeklődés a külföldi utazások lránt a magasépítő vállalatban, a krékanyl gépállomáson, a vendéglátóipart vállalatban, a járási é- pítö vállalatban, a tlmaöel Szlovák Villamos- Ipari Gyárban és a levicei gyapotfonó gyárban. V. V. KEDVES FIATALOK! Özönével érkeznek a levelek a Kontaktus címére, s ez azt bizonyltja, hogy változatlanul nagy érdeklődés a fiatalok körében műsoraink iránt. Most ismét néhány hallgatónk levelére szeretnénk feleletet adni. Nem teljesíthetjük azoknak a hallgatóinknak a kívánságát, akik születésnapra, névnapra vagy egyéb alkalmakra kérnek (illetve a- hogy ők írják, „küldenek“) egy-egy dalt rokonaiknak, A KONTAKTUS ROVATA barátaiknak vagy diáktársaiknak. Nagyobb csoportoknak, munkabrigádoknak, szervezeteknek és Iskoláknak csak akkor küldünk dalt, ha azt vezetőségük vagy az arra illetékesek kérik. Korábbi adásunk vendége volt Dráfi Mátyás, a Magyar Területi Színház művésze. Műsorunkban válaszolt a kérdéseitekre. „Ti kérdeztek, a Kontaktus v^t- dége válaszol“ című sorozatunk második vendége Quittner János koreográfus lesz. aki a CSEMADOK Központi Bizottsága mellett működő SZŐTTES népművészeti csoport vezetője. Várjuk kérdéseiteket, melyeket elmünkre, a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségébe küldjétek (Bratislava 89711, Zochova 3.J. A borítékra írjátok ré: Kontaktus. Befejezésül még a szombati műsorunkról annyit, hogy beszélgetéseket a gö- möri fiatalokkal készítettük, a rozsnyói gimnázium, a SZISZ szelicei alapszervezetének tagjaival, valamint a Rozsnyói Egészségügyi Szakközépiskola ifjúsági szervezetének lányaival. A fiatalok szervezetünk tevékenységéről számolnak be. A műsor néhány zenei számát is az ő kéréseikre közvetítettük. Havasi Péter
