Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-03-20 / 12. szám

RMí nevelésen A SZOCIALISTA TÁRSADALOM ÉPÍTÉSÉNEK JELENKORI FELADATAI ii. A szocialista társadalom legfőbb feladata, hogy meg­teremtse az ember sokoldalú fejlődésének feltételeit. Amint azt már az előzőekben elmondtuk, a CSKP XIV. és az SZLKP kongresszusa nagyon határozott célokat tűzött ki, és ami a legofntosabb, meg is mutatta az utat. amelyen haladva mindezt el is érjük. A célhoz vezető út pedig csupán a marxizmus-leninizmus tudo­mányos alapjaira épült országon át vezethet. Napjainkat a tudomány lendületes fejlődése jellemzi, a műszaki-tudományos forradalom, amely meghatároz­za az emberek életformáját, a munkát, a gondolko­dást, az életstílust. A természettudományok fejlődése, és a társadalomtudományok kihatásai forradalmi vál­tozásokhoz vezetik az embert, helyes irányba terelik gondolkodásmódját, alapállását és életformáját. A XIV. kongresszuson kitűzött, további általános fej­lődést előirányzó program központi része a népgazda­ság dinamikus fejlődésének a kérdése és a dolgozók egyre növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek a kielégítése. A párt XIV. kongresszusán elhangzott je­lentés a CSKP XIII. kongresszusa óta végzett munká­ról és a társadalom fejlődéséről kimondja: „A számot­tevő tényezők értékeinek józan felmérésekor, mérlege­lésekor azt is meg kell mondanunk, hogy még nem merítettük ki eléggé a szocialista fejlődés lehetősé­geit; a fejlődés törvényszerűségeit következetesen tisz­teletben is kell tartanunk. Szilárdítsuk meg a szocia­lista kapcsolatokat, és eltérithetetlenül haladjunk a szocialista fejlődés útján.“ A fejlett szocialista társadalom fogalmát először Le­nin használta: így nevezte a kommunizmus első idő­szakát, amikor a szocializmus már megszilárdult és le­győzhetetlen. Ahog^ az elmélet tanítja és a gyakorlat is igazolja, termelésünk falun és városon egyaránt szocialista a- lapokon folyik. A termelőeszközök — beleértve a föl­deket is — a társadalom közös tulajdonát képezik. A fejlett szocialista társadalom a szocialista társadalmi viszonyoknak megfelelő anyagi-műszaki bázis létreho­zását sürgeti. A fejlett szocialista társadalom előnyei­nek objektív kritériuma a kapitalizmus gyakorlatával szemben az, hogy megállás nélkül fejlődik, fejlődnek a termelőerők, és szüntelenül emelkedik a dolgozók élet- színvonala. A tervezett, szervezett és állandóan növek­vő népgazdaság biztosítja a lakosság foglalkoztatott­ságát és nem ismeri a munkanélküliséget. A szocia­lista társadalom összetétele teljesen mentes a kizsák­mányoló kapitalista erőktől, a munkásosztály, a paraszt­ság és az értelmiség szociális, politikai és eszmei egy­sége jellemzi. Politikai értelmezésben a szocialista fej­lődésnek a szakasza a proletárdiktatúra államának az össznépi államba való átmenetét jelenti. A szocialista társadalom fejlődése és építése osztály-, politikai, eszmei és gazdasági összefüggéseiben egy hosszú lejáratú folyamat, amelynek minden oldalát tisz­teletben kell tartani. A sikeres továbblépés, a szocia­lista társadalom fejlődésének fontos feltétele, hogy be­hatóan elemezzük a XIV. kongresszuson kitűzött fel­adatoknak azt az újszerűségét, hogy a szocializmus é- pítésének feltételein belül egyidejűleg sok más felada­tot is meg kell oldani. Helytelen lenne az erőket csu­pán egyetlen területre összpontosítani, és közben elha­nyagolni a társadalmi élet más területeinek fejleszté­sét. A XIV. kongresszus gazdasági programján nem le­het csupán a műszaki-gazdasági fejlődést érteni, ha­nem úgy kell felfogni mint a társadalom forradalmi átalakításának folyamatát, a termelékenység állandó e.- melésére való törekvést, a társadalom összes alkotó erőinek érvényrejuttatását a nép életszínvonalának ál­landó emeléséért. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődésének gyors üte­me szükségszerűséggé válik. Nem élhetünk az egyre fejlettebb tudomány, technika nélkül és az ennek meg­felelő magas színvonalú nevelési és művelődési rend­szer nélkül. Azért szükséges a szocialista társadalmi viszonyok állandó tökéletesítése, mert ez lehetővé te­szi a tudományos és műszaki vívmányok társadalom- szerte való felhasználását. Mindehhez az szükséges, hogy a műszaki-tudományos forradalom vívmányait szervesen összekapcsoljuk a szocializmus előnyeivel. Minél maradéktalanabbul teljesítjük a XIV. kongresz- szus határozatait, annál markánsabban kirajzolódnak a szocialista társadalom előnyeinek vonásai, annál boldo­gabb lesz szocialista államunk polgárainak az élete. —KN—Li— 0) Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Koz ponti Bizottságának lapja # Kiadja a Smena kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: 897 14 Bratislava, Praz ská 9. Telefon: 485 41-45. Postafiók 36 • Fószerkesz t ő dr. STRASSER György. Nyomja: Západnsluvenské Habiamé 01 0 Előfizetési díi egész évre 52.— Kés félévre 28.— Kés 0 Terjeszti a Pos ta Hirlapsznlgálata Előfizethető minden pnstakézbesitónéi vagy postahivatalnál 0 Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza • A lapot külföldre a PNS Ostredná expe dfcis Hafte Bratislava Goltwaldovo nám. é 4B útján lehet megrendelni. Engedélyezve: SÜTI 13/1 E rre a csöppet sem egy­szerű kérdésre szerin­tem egy szóval válaszol­ni lehet: Mindent! Mindent? — ez a szó azon­ban magyarázatra szorul. De csak akkor tudjuk megmagya­rázni, ha ismerjük a CSKP tör­ténetét és ismerjük az 1948-as eseményeket. Tisztában kell lennünk a történelmi háttérrel és a politikai viszonyokkal. E- zek nélkül nem teljes a kép. Ha hiányzik a mozaik egy-egy darabja, ez rontja a kép hatá­sát. Ismeretes, hogy 1945. május 9-én Prága íelszabaditásával véget ért a második világhá­ború. Ez azonban csak a fron­tok megszűnését jelentette. Ha­zánk területén még fegyveres csoportok garázdálkodtak. A kommunista párt egyik fő fel­adata tehát az volt, hogy fel­számolja ezeket a bandákat, és megteremtse a demokrati­kus állam alapjait; de még egy ellenséggel meg kellett küzde­nie: a burzsoáziával. A háború befejezése után BeneS elnök Verseny a „Fesztivál virágáért" Olvasóinknak már beszámoltunk arról, hogy a SZISZ Központi Bi­zottsága a X. Világifjúsági Talál­kozó tiszteletére meghirdette a „Fesztivál virágáért“ nevű ver­senyt. Ebbe a versenybe Ifjúsági kollektívák, alapszervezetek, pto- nírcsapatak, SZISZ-tagok és pio­nírok kapcsolódhatnak be. A fesztivál virágát mindenki el­nyerheti, aki a februári győzelem és a X. VIT tiszteletére teljesí­ti kötelezettségvállalásait. A kö­telezettségvállalások az ötéves terv harmadik évének teljesítésé­re és a SZISZ és Pionírszervezete sokoldalú tevékenységére vo natkozhat. A versenyzőktől a Központi Bizottság elvárja, hogy munkahelyükön, az iskolákban, magánéletükben nem elégszenek majd meg az átlageredményekkel, hanem állandóan újabb, igé­nyesebb feladatokat tűznek ki maguk elé. Feltételezhetően minden munkahelyen van mit javítani, tökéle­tesíteni. A SZISZ-tagok kötelessége a munkaidő, a gépi berende­zések, az üzemanyag tökéletes kihasználása. A feladatok a versenyzőktől állandóan gyarapodó tudást köve­tel A ..Fesztivál virágáért“ verseny azoknak a versenyeknek a klcsúcsoscidása. amelyeket a SZISZ járási és kerületi vezetőségei már meghirdettek. a) Egyéneknek a verseny majd azt jelenti, hogy munkahelyü­kön kötelességüket túlteljesítve nagyobb értékeket termeinek. A fesztivál virágát a SZISZ járási vezetősége az alapszefv'eziét javas­latára adományozza nekik. A feladataikat példásan teljesítő pio­níroknak a járási pionírtanács a fesztivál virágát vagy a fesz­tivált szalagot adományozza. Az értékelés júniusban és szeptem­berben lesz. b) ifjúsági kollektívák, szocialista munkabrigádok a X. VIT tisz­teletére újabb kötelezettségeket vállalnak ésszerűbb munkafor­mák, gyártási módok bevezetésére, Mindazok a kollektívák, ame­lyek bizonyíthatóan teljesítik kötelezettségvállalásukat, elnyerik a fesztivál virága» jelképező oklevelet. Ezeket az Okleveleket is a SZISZ járási vezetőségei adományozzák az alapszervezetek vagy üzemi csúcsvezetőségek javaslatára. Az okleveleket 1973 júniusá­ban és októberében, Illetve 1974 januárfában osztják majd kt. c) A versenybe bekapcsolódhatnak a fiatal szakemberek taná­csai, a tudományos diákkörök stb. Ezek feladata hozzájárulni az üzem, efsz vagy állami gazdaság termelésének ésszerűsítéséhez. Az oklevelek kiosztása az előbbiekhez hasonlóan történik. d) Az Ifjúsági Fényszóró {Reflektor) részvevői szintén verse­nyeznek majd, újabb tartalékok feltárásával elnyerhetik a fesz­tivál virágát. e) A SZISZ alapszervezetet a februári győzelem 25. évfordulójá­ra és a X. VIT tiszteletére kötelezettségeket vállalnak, hogy fokoz­zék a munkakezdeményezést, elmélyítik az eszmei-nevelő munkát, és segítik a Pionírszervezetet. A legjobb alapszervezeteket a SZISZ járási vezetősége a fesztivál virágát jelképező oklevéllel tünteti ki. lépés: a gyárak, üzemek álla­mosítása, a földreform végre­hajtása. Ez a politika a szé:es néptömegek megértésére ta Iáit. Megkezdődött tehát a harc a gyárak államosításáért és a nagybirtokok felosztásáért. Gondolkozzunk csak el azon, mit jelentett a földreform. Minden parasztnak álma a föld. Akármennyi, de mégis­csak föld. És milyen lehetett ennek az embernek a lelkiál­lapota, amikor a kavicsos, a- gyagos hegyoldali föld helyett szétosztották az uraság dúsan lennő földjét! Arra a parcel­lára azt mondhatta: az enyém! Act hiszem, ez volt a párt vég­ső győzelmének biztosítéka. Most már rajtunk múlik, ho­gyan gazdálkodunk apáink ö- rökével. Ök kiharcolták a mai szép életet, nekünk pedig őr­ködni kell felette, hogy ne is­métlődjék meg 1968, Hirosima, Vietnam. A kijelölt úton kell haladnunk, és nem térhetünk le róla egy lépést sémi Lovász Gyula ISKOLA - DIÁKOK - SPORT A Samovínl (sumerjai) magyar gimnázium ifjúsági szervez« (ének létszáma eléggé nagy: 209 fő. A szervezet élénk és sok rétú műnkét végez. Elsőrangú feladata a politikai nevetés. Már második éve folyik a politika! oktatás. Mfnden évfolyamban egyrészt az osztályfőnökök, másrészt az ezzel megbízott tané rok vezetik a politikai oktatást. Az eszmei nevelést rendsze­res és állandó feladatnak tekinti az Iskola és a SZISZ veze­tősége. A klubok élénken tevékenykednek, és nagyon |6I működik az önképzőkör. Egyik feladata az ifjúsági szervezet lapjának, a Lendületnek a kiadása. A lapban jelennek meg iskolánk te­hetséges költőinek és Íróinak alkotásai. Szervezetünk kiválA szavalókkal dicsekedhet; hadd említsem meg közülük Méry Katalin. Csáky János és Gödény Mária nevét. Ezek a tanulók már nemegyszer sikeresen képviselték iskolánkat a különbö­ző szintű magyar és orosz nyelvű szavalóversenyeken. Illés Sándor tanár vezetésével 1972. november 4-én megala­kult iskolánkban a Szovjetunió tíjű barátainak köre. A kör feladata a Szovjetunió békepolitikájának propagálása, külön­böző kiállítások szervezése és nem utolsósorban az orosz nyelv alaposabb elsajátítása, a szovjet irodalom eredetiben való ol­vasása. A kör vezetői Sill Ilona HI. C és Csémy Katalin II. B osztályos tanulók. Hetven diákunk levelezik már évek óta a kazanyi 123-as számó iskola tanulóival. 1970 ben meglátogat­tuk szovjet barátainkat. 1971-ben pedig 10 szovjet diák láto­gatott el hozzánk. A szovjet vendégek megismerkedtek hazánk szépségeivel, megtekintették Prágát. Bratislavát és a Magas Tátrát. Ebben az évben 15 tanuló utazik Iskolánkból a Szov­jetunióba. Illés Sándor és dr. Kindernay Eduard tanárak ve­zetik őket. Ez a barátság híven tükrözi iskolánk igazi és ó- szinte internacionalista nevelését. Eredményes volt n SZISZ-tagok őszi aktivitása Is. Tanulóink az őszi hónapokban összesen 2050 órát dolgoztak le e terme­lőszövetkezetekben. A munkánkért kapott pénzből 3200 Kís-t Vietnam megsegítésére küldtük Prágába. A fennmaradt összeg­ből hangszereket vásároltunk az iskolai zenekarnak. Bartalos Lászlő III. A osztályos tanuló a zenekar vezetője. Nem lennénk igazságosak, ha nem szólnánk iskolánk kiváló sportolóiról, Horváth Kálmán atlétáról és Safarit László ví­vóról, akik sportágukban országos hírnévre tettek szert. A természettudományi tantárgyak kedvelői is szép sikerekkel di­csekedhetnek. Tóth Márta például. aki jelenleg Budapesten folytatja tanulmányait, iskolánk tfibb tanulójával egyUtt több­ször szerepelt sikeresen fizikából a kerületi olimpiászon. lónak mondható a nemrég alakult irodalmi színpad, a fotó­kör és az énekkar munkája is. Műsoraikkal fellépnek váro­sunk különböző rendezvényein, valamint az állami ünnepek, évfordulók alkalmával. Kiváló sportolóink, szavalóink és nem ntolsósorban a mate­matikai és fizikai ollmpiászok sikeres résztvevői csak öreg bltik alma materünk jó hírnevét. Illés Sándor, tanár Évzáró közgyűlések után A SZISZ KB III. plénuma az 1972. szeptember 20-1 ülésén nagy körültekintéssel tárgyalt az évzáró gyűlésekkel foglal­kozó anyagról. Ez az anyag megszabta az évzáró gyűlések időpontját is; 1972. november 1-től 1973. január 1-ig minden alapszervezetben meg kellett tartani a közgyűlést. A SZISZ kerületi bizottsága a színvonalas, tartalmas évzá­ró gyűlésekért, zökkenőmentes lefolyásukért sok mindent tett. Ismertette az ifjúsági vezető­ket a KB elnökségének azok­kal a határozataival, amelyek az évzáró gyűlésekkel foglal­koztak, a KB dolgozóit megbíz­ta, hogy az egyes járásokban készítsék elő az évzáró gyűlé­seket, és felelőssé tette őket ezek lefolyásáért. Az évzáró gyűlésekre a SZISZ járási bizottságai is alaposan felkészültek. Követendő példa­ként megemlítjük a SZISZ Bra- tlslava-vidiék-i járási bizottsá­gának tettét: összehívta az is­kolai szervezetek munkájával megbízott fiatal pedagógusok aktíváját, és az évzáró gyűlé­seknek a középiskolákban va­ló előkészítéséről tárgyaltak. A galántai és senicai járás egy-egy minta évzáró gyűlést készített elő, részt vettek raj­ta az említett járások alap­szervezeteinek elnökei is. A minta évzáró gyűléseket a leg­tapasztaltabb ifjúsági vezetők készítették elő. Azt a célt kö­vették, hogy az alapszerveze­tek elnökeit megismertessék az évzáró gyűlések gyakorlati oldalával. Az alapszervezetek tevékeny­ségéről szóló jelentéseket az elmúlt év jelentéseihez viszo­nyítva pozitívan kell értékel­ni. A jelentések az alapszerve­zetek tevékenységét boncolgat­ták, konkrétak voltak és nem hiányzott belőlük a szükséges kritika sem. Elismeréssel kell szólnunk arról is, hogy a SZISZ-alapszervezetek gyorsan és rugalmasan reagáltak a SZISZ I. kongresszusának ha­tározataira, ezt tükrözik a je­lentések. Az alapszervezetek értékelték a tömegszervezetek­kel való együttműködésüket, foglalkoztak a SZISZ Pionír- szervezetének nyújtott segítsé gükkel és javaslatokat tettek a további együttműködésre. Egy-egy jelentés csak nagy ál­talánosságban foglalkozott az alapszervezetek munkájával és nem fektetett kellő súlyt a ve­zetőség munkájának értékelé­sére sem. Az évzáró gyűléseken elhang zott felszólalások színvonala alapszervezetenként más és más volt. Az üzemi szervezetekben a vita főleg a termelési felada­tok teljesítésével, a szocialista versengéssel, a vezetőség mun­kájával, a fiatalok politikai ok­tatásához kellő feltételek biz­tosításával foglalkozott. A vita pozitívumaként köny­velhetjük el azokat a felszó­lalásokat, amelyek a SZISZ Pionírszervezetének nyújtandó segítségről és arról szóltak, hogy a tagok a győzelmes feb­ruár 25. évfordulója és a X. VIT tiszteletére értékes köte­lezettségeket vállaltak. A felszólalások foglalkoztak szociális és jogi kérdésekkel, és a környezetszépltés lehető­ségeivel is. Sok esetben bírá­ló szavak érték az üzemek vezetőségét, a fiatalok beosz­tását kifogásolták a tagok, és a szakszervezetek berendezé­seinek kihasználására serken­tették a vezetőséget. A falusi ifjúsági szervezet­ben a vita a kulturális élet fel­lendítését és a szakköri mun­kát szorgalmazta. A középis­kolákban a tanulók nyári tár­sadalmi munkájával foglalkoz­tak a felszólalásokban, de e- lemezték a pioníroknak nyúj­tott segítségüket is. A főisko­lások felszólalásaikban pozití­van értékelték az eszmei-ne­velő munkát, megállapították, hogy az előző tanévhez mér­ten sokrétűbb, hatékonyabb volt és szervesen összekapcso­lódott a kulturális és sportren­dezvényekkel. Az évzáró gyűléseken össze­sen 8321 alapszervezeti tag és 5400 vendég szólalt I ( Egy- egy alapszervezetre átlagosan négy felszólaló esik. Ez az át­lag viszonylag alacsony. Az alapszervezetek tevékeny­ségéről szóló jelentésekből ki­derült, hogy a konkrét felada­tokat követő munka nem ér­te el a kívánt színvonalat, ki­véve a senicai járást. Az okokat főleg a tapasztalatok hiányában és a konkrét fel­adatokat követő munka rend­szertelenségében kell keres­nünk. Több alapszervezet azon­ban jól dolgozik, a tagokat konkrét feladatokkal bízzák meg, és ezek teljesítését szem­mel tartják és értékelik. A párt szerveinek és alap­szervezeteinek nagy az érde­me abban, hogy az évzáró gyű­léseket sikerrel megtarthattuk mindenhol. A párt alapszerve­zeteinek a vezetősége részt vett az évzárő gyűlések káder- és tartalmi előkészítésében, és képviselőinek fellépése emelte a évűlések színvonalát. Kvarda lézsef, a SZISZ nvnpat s7iovékiai kerüle­ti bizottságának dolgo­zója. vezetésével hazatértek az Angliában tartózkodó kormány tagjai: Ök a régi kapitalista rendszert akarták visszaállíta­ni, míg a kommunista párt Ele­ment Gottwald vezetésével ép­pen ezt Igyekezett megakadá­lyozni, Gottwald megintette a burzsoáziát, mert az különböző gyalázkodó és sajtóhadjáratot indított a szocializmus hívei el­len. A kommunista párt e hely­zet láttán sok olyan határo­zatot fogadott el, amelyek a reakció osztályfelforgató tevé­kenységét voltak hivatva meg­akadályozni. A kommunisták elhatározták, hogy tovább ser­kentik és mobilizálják az or­szág népét, elsősorban a mun­kásosztály tagjait a kétéves terv teljesítésére. Így akarták biztosítani az élelmiszer-ellá­tást. Követelményeikkel minde­nekelőtt a nagybirtokosok, ku- lákok felforgató tevékenységét akarták megakadályozni. Míg az állami vállalatok, üzemek teljesítették, sőt túlszárnyalták a tervet, addig a magánszek­torok teljesen elmaradtak. Érthető volt tehát a következő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents