Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-10 / 2. szám
2 új ifjúság fölgán neveléstan A szocialista erkölcs és feladata a szocialista ember nevelésében i. Az emberiség fejlődésének minden szakasza — az ősközösség, az osztélytársadalmak, az osztály nélküli társadalom, a szocializmus sajátos, a társadalom jellegének megfelelő erkölcsöt hozott létre. Ha a szocialista erkölcsről akarunk beszélni, szükséges tisztáznunk, mi is tulajdonképpen az erkölcs, a történelmi összefüggéseken keresztül meg kell érteni a szocialista erkölcs alapelveit és céljait. Az erkölcs, hasonlóan, mint a politika és a jog, az embernek a társadalomban történő cselekvését szabályozza. De eltérően a jogi és adminisztratív szabályoktól, amelyeknek célja egy bizonyos társadalom rendjének megszilárdítása, az erkölcs az ember belső életét és viselkedését érinti. Ezért az erkölcs a társadalmi tudatnak egyik nagyon érzékeny formája. Akit egy bizonyos erkölcsi felfogásban neveltek fel, az az ember önmaga tudatosítja erkölcsi kötelességeit és felelősségét (a társadalom többi tagjaival és magával a társadalommal szemben), önmaga értékeli tevékenységét. Ezt a felfogást, tehát a felelősségérzetet mint az egyén lelkiismeretét értelmezzük. Az erkölcs tehát az emberi együttélés és cselekvés írat lan törvénye. Az erkölcsnek mint az emberi tevékenység szabályozójának, sajátos vonása az, hogy betartását nem kényszeríti sem az állam, sem más hatalom, csak a meggyőződés ereje, a közvélemény, hagyományok, személyek és intézmények erkölcsi tekintélye. Az egyén erkölcsi tudata hatalmas hajtóereje milliók tetteinek. Ezért a társadalom elengedhetetlen feladata az emberek erkölcsi felfogásának formálása, elmélyítése. Hogy jobban megértsük az összefüggéseket, nézzük meg az erkölcs kérdését történelmi szempontból. Az ősközösségi társadalomban nem keletkezhetett olyan erkölcsi ideál, mint az emberek egyenlősége, mert ebben a társadalomban nem létezett az emberek közötti társadalmi különbség és az embernek ember által való leigázása. A rahszolgatársadslom feltételei mellett nem születhetett meg olyan tudat, hogy a munka erkölcsi kötelesség, hisz ebben a társadalomban a munkát a rabszolgából erőszak kai kényszerítették ki, a rabszolgatartó számára pedig a munka becstelen cselekedetnek számított. Az osztálytársadalnm keletkezése sflUf Új; kérdési' 'Vbtett fel az egyéni és társadalmi"' viselkedéssel'kápcsofátban. Milyen legyen az egyén viszonya a társadalomhoz és az egyes osztályok tagjaihoz? Itt lép fel először az erkölcs és az osztályszempont kapcsolata. Az osztálytársadalomban mindig két. párhuzamosan egymás mellett levő, erkölcsi tudat létezik. Az egyik a kizsákmányoló osztály erkölcse. amelyet általánosan érvényes erkölcsnek kiáltanak1 ki, pedig csak a kizsákmányoló osztály érdekeit szolgálja. Érdemes megfigyelni, hogy azok, akik ezt az erkölcsöt hirdetik, nem nagyon teszik magukévá. A kizsákmányoló osztály tagjai csak ritkán éltek azok szerint az erkölcsi normák szerint, amelyeket önmaguk hirdettek. így keletkezett egy képmutató erkölcs, melynek a iegeltorzultabb formáit a feudális és kapitalista társadalomból ismerjük. Az egyház mindig a s?egénységet és alázatot hirdette, de a papi hierarchia szinte veszetten harácsolta a vagyont és hatalmat. Az uralkodó osztályok hangoztatták: „ne lopj“, „ne gyilkolj“, de maguk nem éltek a hirdetett elvek szerint. A Iegelfajultabb erőszakot alkalmazták azokkal szemben, akik ellenük mertek szegülni, és tulajdonképpen lopásbői — a kizsákmányoltak munkájából éltek. Az elnyomott és kizsákmányolt osztályok tehát nem követtek el erkölcstelenséget, amikor nem voltak hajlandók a kizsákmányolok erkölcse szerint élni, és fokozotosan saját erkölcsi felfogást teremtettek maguknak. Ez az erkölcs az elnyomás és a szegénység ellen vívott harcok folyamán keletkezett, s az elnyomottak érdekeit képviselte, célkitűzése pedig az elnyomottak felszabadítása volt. A mai korban — melyet a szocialista és kapitalista társadalmi rendszer éles ellentéte jellemez — világosan kirajzolódnak a burzsoá és a szocialista erkölcs társadalmi vonásai. A szocialista és a kommunista erkölcs a munkásosztály és a haladó erők humanista elvein alapul: létrehozni a Földön az igazi emberi kapcsolatokat ember és ember között. Ennek az erkölcsnek a fő jellemvonása a szocializmusért és kommunizmusért való odaadás, a dolgozók szolidaritása az új társadalomért folytatott harcban. Ez az erkölcs is osztáiyjellegű, de kizárja az embernek ember által való kizsákmányolását, és célkitűzése az emberiség felszabadítása mindennemű elnyomástól, kizsákmányolástól. A célhoz való közeledés folyamán, a cél eléréséig az erkölcs fokozatosan elveszíti osztályjellegét. —kn— Oj Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja’ 0 Kiadja a Smena kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Praíská 9. Telefon: 485-41-45 Postafiók 30 0 Főszerkesztő dr STRASSER GYÖRGY. Nyomja Západoslovenské tlaCiarne 01 0 Előfizetési díj egész évre 52 — Kés. iélévre 28.-- Kés 0 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizethető minden postakézbesítőnél vagy postahivatalnál 0 Kéziratokat Dem érzünk meg és nem küldünk vissza 0 A lapot külföldre a PNS Ostredná expe dicia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. é. 48 útján lehet megrendelni. Fukusné méltóságteljes fiatalasszony volt. Asszony, mert hiszen már nyolc éve viselte a házasságot jelképező gyűrűt. De voltak olyanok, akik nem vették tekintetbe, és hízelegve „kisasszonynak“ szólították. A hölgy büszke volt vonzó külsejére, amelyet még csábítóbbá tettek holmi divatos apróságok. Ismerték és tisztelték őt a „Vkus“ divatszalonjaiban, a fodrászüzemekben, ahol a szolgálatokért busás zsebpénzekkel véste magát az alkalmazottak emlékezetébe. Állandóan a hízelgések és a bókok áradata vette körül. Megszokta, hogy estélyen a társaság legcslnosabb férfitagja ősapja neki a szelet. Az elszántabbak nem egy esetben szedtek annyi bátorságot, hogy „forró“ szerelmet valljanak neki, többször is eredményesen. Alena asszony kedvelte a rámenős férfiakat. Hogy semmi ne zavarja halvány színű sima arca szépségét, előnyben részesítette a tápláló inyencfalatokat. Amíg Alena teli pohárból hörpölgette az élet örömeit, férje, Viktor a szolgálati kötelezettségek alatt rogyadozva rendszertelenül járt haza a munkából. Tulajdonképpen nem is tudta, hogyan él a felesége. Otthont talált mellette, némi megbé- külést és pihenést, s ez elég volt neki. Alena tudott bánni a férfiakkall Mint mindig, azon a napon is időben érkezett a munkahelyére. Éppen csak levetette világos ballonka- bétját, amikor két férfi lépett az üzletbe. — Szeretnénk elbeszélge(- nl magával, kisasszony, kimondottan gazdasági kérdésekről — mondta az egyikük, és rátámaszkodott a pultra. Alena elmosolyodott. Fejlett üzleti érzéke azonnal jelezte, hogy itt csakis ellenőrzésről lehet szó. „Szedd össze az eszed és viselkedj nyugodtan“ — súgta magában, általános felkészültséget színlelve. Egy fordulattal felvette fehér köpenyét és csicsergő hangon szólt a látogatókhoz: — Kérem, elvtársak, rendelkezésükre állok kezdhét- jük. — Mit kezdhetünk? — kérdezte tréfásan az egyik férfi, aki Alenának rögtön ismerősnek tűnt. Hosszasan kémlelték egymást, törték a fejüket, vajon hol látták már egymást. — Ügy tűnik, valahol már találkoztunk — mondta a férfi habozva s közben mosolygott. Alena végül is visszaemlékezett. — Tudom, revízió végett jöttek, ugye? — mondta Alena egyenest. Ügy tűnt, mintha kérdezné, de hangjában félelem is érzett. A SZESZÉLYES ALENKA — Igaza van, már tudom. Tudja hol? Azon a jelmezbálon ,., Igen ... együtt táncoltunk.,, emlékszik?... — most csendesebben folytatta — ön egy^kicsit belém esett... szerelmet is vallott... — Igazán nem emlékszem már — bólintott tartózkodóan a férfi, s ^elfogadta Alena meghívását a szomszédos raktárba. — Igen, azért jöttünk, ma ugyanis erre az üzletre került a sor — válaszolta a férfi komoly hangon, és meredten nézett az asszony fekete szemébe. Fucsa játékot olvasott ki ebből a szempárból, ugyanolyant, a- milyent akkor a jelmezbálon látott benne. Számító játékosság, vagy játékos számítás ... Bizalmas hangon megkérdezte az asszonytól: — Nos, hogy áll tulajdonképpen a gazdálkodással? Alena az egyenes válasz helyett ezt mondta: — Annak a másik elvtársnak itt kell lennie? — Látja, hogy ő nem törődik velünk. Most a személyzettel foglalkozik. Alena rászánta magát a válaszra. — Igazat megvallva nem állok a legjobban. Bizonyosan mutatkozik hiány is ... — Mennyi? — Attól tartok, hogy nem kevés. — Bátran ki vele. Majd meglátjuk. Lehet, hogy tehetünk valamit — bátorította a férfi mosolyogva. Alenát föllelkesítették ezek a szavak, hozzálépett és átölelte a férfit. Az plíen- őmeik orrába csapott e női test melege. Sőt Alena még suttogott is a fülébe: — Csak azért árultam el, mert hiszek a szerelmében. Magán kívül senkinek sem vallanék, amíg csak rám nem bizonyítják a hiányt. Te bizonyosan elintézed a dolgot, hiszen közös érdekünk __ Ujjaival finoman játszadozni kezdett a tarkóján. Ez már talán nem is volt áltatás. A férfitest közelsége izgalomba hozta. — Mégis mennyi? Tízezer? Húsz? — kérdezte a férfi rekedt hangon. — Harminc körül... — vallotta be kissé szorongva. — Köszönöm, Fukusné asszony, egyelőre ennyi elég. A többit megtudjuk később — mondta a férfi és eltolta magától az asz- szonyt. Alena elnémult. — Hát te... maga? hápogott zavartan. A következő pillanatban hirtelen gyűlölet lobbant a szemében, aztán minden összedőlt benne. megadóan a polcnak támaszkodott. — Nem, Fukusné, nem voltam és nem Is leszek a maga szeretője. Az én hivatásom ... A zsebéből elővette szolgálati igazolványát. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a hiány 35 000 korona volt. A szeszélyes Alena asz- szony kifejezéstelen tekintettel nézett maga elé. Egyre távolibbnak és homályosabbnak tűnt a jó sorban, bőségben töltött múltja, a- mely végérvényesen befejeződött. A pult melletti székre dőlt és hangosan felzokogott. Martin KriSS xfoiák\ A SZISZ Nővé Zámky-i járási bizottságának jóvoltából falunkba, Pribetára (Perbetére) is ellátogatott a szovjet komszomolisták küldöttsége. Lelkesen készültünk fogadtatásukra. Ebből az alkalomból a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55., valamint a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulója tiszteletére vetélkedőt rendeztünk, melyre a szomszédos falvak SZISZ-szervezeteinek fiataljait is meghívtuk. A szovjet küldöttség nevében Hrisza- nyidisz Konsztantyin elvtárs köszönte meg a meleg fogadtatást, és tolmácsolta a szovjet ifjúság üdvözletét. Vetélkedőnket a chotínj (hetényi) csapat nyerte. Ezek után meleg, baráti beszélgetés, zenés szórakozás következett; vendégeink s mi is nagyon jól éreztük magunkat. Reméljük, a jövőben több hasonló találkozásra nyílik majd lehetőségünk, hiszen céljaink a szovjet fiatalok céljaival azonosak. RANCSÖ BÉLA A jablonovi (szádalmási) fiatalok is vetélkedőt rendeztek a két jubileum alkalmából. A versenyzők a SZISZ helyi szervezetének tagjai, a bírálók pedig a helyi tanítók voltak. Az első részben a Szovjetunió történelméből, földrajzából, gazdaságából vizsgáztak a versenyzők, majd hazánk iparára, a magyar irodalomra és falunk jelentős eseményeire vonatkozó kérdéseket is kaptak. A rendezvény gyarapította tudásukat, nevelt, szórakoztatott. Követésre méltó példa. Németh Zsuzsa
