Új Ifjúság, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-03-06 / 10. szám

A SZOCIALISTA EMBER EGYÉNISÉGE IV. Az előző Folytatásban megmagyaráztuk a szocialista em­ber személyiségének a lényegét, beszéltünk az emberről mint a természet és a társadalom produktumáréi és aktív tényezőjéről, rámutattunk a munka személyiségformáló hatására. Ezt a témakört ma azzal zárjuk, hogy elgondol­kodunk az élet értelméről, a személyiség helyéről a szo­cialista társadalomban. Az emberi élet, mert oly változatos és bonyolult, igen rövid, ezért nem minden egyén tudja megérteni az alap­ját és értelmét olyannyira, hogy életét értékesen és in­tenzíven tudja leélni. Az élet problémái felett rendszerint csak akkor kezdenek gondolkodni a fiatalok, amikor i- deáljaik szertefoszlanák, amikor rájönnek, hogy az üres élvezetek hajhászására épített életük életörömök helyett csak csalódást és kitátástalanságot hozott. Az életcél, az élet értelmének keresése szorosan ösz- szefügg azokkal a társadalmi-gazdasági feltételekkel, a- melyekhen az egyén él és amelyekkel szerves egységet alkot, összefügg az ember veleszületett adottságaival, az egyéni fejlődés adott feltételeivel, ezeknek a feltételek­nek a felhasználásával és nem utolsósorban az egyén él­ményeivel, benyomásaival és azzal, hogy az egyénnek mennyire van lehetősége szabadon megválasztania élet­módját. Nem kereshette élete célját plédául a rabszolga, aki ar­ra volt kényszerülve, hogy egész életén keresztül lelkét és testét elnyűvő munkát végezzen, akinek nem volt lehe­tősége, hogy természetes emberi körülmények között él­jen. Manapság is találhatunk olyan egyéneket — az iparilag fejlett országokban is —, akik például csökkent mun­kaképességük miatt nem tudják eladni munkaerejüket a munkapiacon, ezért csak az egyik napról a másikra él­nek, nem gondolhatnak családalapításra, vágyaik és szük­ségleteik kielégítésére. Ebben az esetben is az adott tár­sadalmi-gazdasági formáció szabja meg az életmódot. Ez olyan tényező, amely objektíve megakadályozhatja az é- letcél keresését. Az életcél keresését természetesen szub­jektív, egyéni tényezők is befolyásolják. Ezek közé a té­nyezők közé tartozik a műveltség, az öntudatosság, az em­ber nézetei a világról és az életről, az erkölcsi tudat és az egyén ideológiai-politikai beállítottsága. Meghatározó tényező még az egyén belső érettsége, önállósága és a- karatereje. mennyire rendeli magát alá mások befolyásá­nak. és képes-e önállóan elérni céljait. Az objektív és szubjektív tényezők kombinációja és a- ránya határozza meg a társadalmi csoportok — osztályok és ezen belül az egyedek életstílusát. Az objektív társadalmi feltételek között csak akkor fej­lesztheti és érvényesítheti egyéniségét az ember, ha ha­tározott, világos célra tör. és ha e célnak minden igye­kezetét. érdekét és szükségletét alárendeli. A célok gyors változtatása vagy a szükségletek, igyekezetek állandó bel­ső ellentmondása kizárja az erős. szilárd akaraterővel és nagy tudással rendelkező egyéniségek kifejlődését. Pedig a szocialista társadalomnak éppen ilyen erős egyénisé­gekre van szüksége. Szilárd, tartós és társadalmilag hatásos egyéni célkitű­zés csak akkor lehetséges, ha ez a cél összhangban van a társadalom célkitűzéseivel, a társadalmi renddel. Lé­nyeges. hogy ami fontos a társadalomnak, fontos legyen az egyénnek is. A társadalmi célkitűzéseket és érdekeket a távlati és gazdasági tervek, a párt programja és a szo­cialista erkölcs alapjai szabják meg. Az egyéni célkitűzés szilárdságát, pontosságát és hatásosságát tehát ezek a társadalmi érdekek határozzák meg. Vagyis csak olyan egyéni életcél lehet hasznos és elérhető, amely összhang­ban áll az említett társadalmi célkitűzésekkel. Ez fontos és életbevágó megállapítás, mert csak ennek figyelembe­vételével hasznosíthatjuk maradéktalanul társadalmunk­ban természetes adottságainkat. Csak ezekkel összhang­ban érjük el életcélunkat önmagunk és társadalmunk hasznára. Az élet értelmének kérdése tehát nemcsak egyéni kér­dés, amelyről mindenki saját belátása szerint dönt, hanem tulajdonképpen maga az élet, korunk világtörténelmi ese­ményei, a jelen időszak társadalmi rendjei és az osztály­harc. Mindez meghatározza az egyén létezésének és léte­zése értelmének kérdését, és határozottságot követel min­den egyéntől. Vajon bele tud-e illeszkedni a korba, a- melybe született, az adott társadalmi rendbe, az ember­társai közé. Társadalmi rendünk a legmesszemenőbb lehe­tőségeket nyújtja ehhez. A szocializmus az első olyan társadalmi rend, amely lehetővé tette, hogy az ember adottságainak fejlesztését, a kizsákmányolástól megszabadított ember egyéniségének sokoldalú kibontakoztatását legfelsőbb társadalmi célul állítsa. A szocializmusban társadalmi követelmény az egyé­niség fejlesztése. Társadalmi rendünkben, a társadalom fejlődésével párhuzamosan növekszik az egyén szerepe is a termelésben és társadalmi életünk minden területén egyaránt. Az ember egyéniségének — mint e legfontosabb termelőerőnek — a szabad és sokoldalú fejlődése a tár­sadalmi gazdagság és haladás alapja. Ezért államunk min­den igyekezete és intézkedése ezt a célt követi. Az em­ber egyéniségének fejlesztése, tudásának, természetes a- dottságainak kibontakoztatása, az igazi emberi kapcsola­tok megteremtése, a békés, kizsákmányolás mentes alko­tó munka biztosítása — ez a szocializmus nemes célja. A szocialista társadalom, a munkásosztály és az egész emberiség érdekei a szocialista ember legfőbb útmutatói az egyén tevékenységében. —KN— 0) Ifjúság. • Szocialista Ifjúsági Szflvetség Szlovákiai Kéz- ponti Bizottságának lap|a 0 Kiadja a Smena kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: 897 14 Bratislava, Praí- ské 9. Telefon: 485 41-45. Postafiók 38 • Főszerkesz­tő dr STRASSER György. Nyom|a Západoslovenské tlaóiarne 01 0 Előfizetési df| egész évre 52.— Kős, félévre 28.- Kés 0 Terjeszti a Pos­ta Hírlapszolgálata. Előfizethető minden pnstakézbesítőnél vagy postahivatalnál 0 Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldőnk vissza 0 A lapot külföldre a PNS Ostredná expe­díció tinóé Bratislava Gottwaldovo nám. ő. 48 útján lehet megrendelni. Engedélyezve: SCTI 13/1 E z év februárjában ünne­peljük negyed évszáza­dos jubileumát annak a győzelemnek, melyet Csehszlovákia népe, dol­gozói, a burzsoázia felett a- rattak. Mi, fiatalok nem is tudjuk teljesen felmérni, mennyi har­cába, nélkülözésébe került ez a győzelem elődeinknek. Hu­szonhét éven át küzdöttek az­ért, ami 1948 februárjában be­következett. Hiszen a CSKP e- gylk fő célja az volt a megala­kításától kezdve, hogy a mun­kásosztály vegye át a hatal­mat, az ország irányítását. Ez csak 1948 februárjában való­sult meg, és csak ekkor nyílt meg népünk előtt a szocializ­mus építésének új útja. A szo­cializmus eszmél kezdtek va­lósággá válni, s népünk építe ni kezdte a szocialista társa­dalmi rendet. Azóta már sokszor bebizo­nyosodott, hogy népünk a he­lyes úton jár, és ezt mi, fia­talok is tudjuk. 1948 óta ha­zánk óriás! változáson ment át, minden téren nagy fejlődés nek indult. Megszűnt a munka- nélküliség, egyre több új gyár üzem, épül, amelyek már a legkorszerűbb gépekkel van­Ebben és a következő számainkban közöljük a szer­kesztőségünk pályázatára érkezett további legjobb írá­sokat. A pályázat még nem zárult le, továbbra is vár juk olvasóink munkáit. A közölt Írásokat szerkesztősé­günk megjutalmazza. nak felszerelve. Mezőgazdasá­gunkat is gépesítik, így nem­csak a terméshozamot növe­lik, hanem az ember munká­ját is nagyon megkönnyítik. Hazánkban megszűnt az anal­fabétizmus, mindenki tanul­hat, tovább és tovább képez­heti magát. Az emberek szó­rakozást lehetősége is meg­nőtt, hisz a városokban, fal­vakon új, kulturális Intézmé­nyek, sportpályák, üdülőköz­pontok épülnek. Ml, fiatalok vagyunk a jövő szakemberei, vezetői, ezért szeretnénk már most minél többet és Jobbat nyújtani tár­sadalmunknak. Szeretnénk be­bizonyítani, hogy ha kell, mi is készek vagyunk harcolni a szo­cializmusért, a hazáért, a bé­kéért. Tudjuk, hogy ez csak e- gyüttes erővel, 16 és kitartó munkával lehetséges, de vál­laljuk. Ebben nagy segítsé­günkbe van a SZISZ mind munkahelyünkön, mind lakó­helyünkön. A szervezetben megfelelő politikai oktatást kapunk, társadalmi munkát szervezünk, versenyeket ren­dezünk, elbeszélgetünk neves emberekkel. Idős párttagok­kal. A SZISZ-ben könnyen el­érhetjük kitűzött céljainkat, és társadalmunk becsületes és hasznos tagjaivá válhatunk. Ogy gondolom, ez méltó há­la lesz azoknak, akik kihar­colták nekünk, hogy elnyo­más nélküli, boldog társada­lomban éljünk. Az Ilyen tár­sadalom pedig csak a szocia­lizmusban lehet és van. Ezért örökké tisztelettel és megbe­csüléssel gondolunk azokra a dolgozókra, harcosokra, akik a CSKP vezetésével, hosszú és küzdelmes évek után 1948 feb ruárjában a szocializmus út­jára léptek. Nagy Ernő, Tomaíov A HOLNAP A szocialista országok gaz­dasági együttműködése nagy utat tett meg azóta, hogy el­indították egymáshoz az első vagonokat a cserére szánt á- rukkal. Bár az államok külön­böző fejlettségi szintje, más­más hagyománya, eltérő adott­sága sohasem könnyítette és ma sem könnyíti meg a közös munkát, a KGST tagállamat mégiscsak túljutottak az egy­szerű árucserén. Ma már az e- együttmüködés fejlettebb for­mái — a szakosítás, a koope­ráció — hódítanak. Az összefogás egészében vé­ve új szakaszba érkezett. Az Országok nem egyszerűen u- gyanazt csinálják, csak jobban, hanem új utakat keresnek. A gazdasági integráció program­ját valósítják meg. Sok más folyamat tanúsítja még, hogy a testvérországok ezen a téren is Igyekeznek lé­pést tartani a korral: együt­KEDVES FlCK ÉS LÁNYOK! A múlt heti „Fiatalok a mik­rofon előtt“ című műsorunk­ban közvetítettük a februári győzelem 25. évfordulója al­kalmából rendezett második ve­télkedőnket, melyet a flfako- vói (Fülek) Kovosmalt nemze­ti vállalat üzemi klubjában készítettünk. Elmondhatjuk, hogy a flfakovói diákok is leg­alább olyan lelkiismeretesen felkészültek a vetélkedőre, mint a komárnói versenyzők. Ogy érezzük — és ez a fOa- kovói fiatalok érdeme —, hogy a második vetélkedőnk tartal­mában változatosabb és sok­rétűbb volt a komárnóinál. Egy közös vonása azonban volt a két vetélkedőnek: Fü­leken az Iparisták tettek ki magukért, Komárnóban a gép­ipari középiskola, közép-szlo­vákiai versenyünket pedig a luőeneci Klement Gottwald £- pítészeti Szakközépiskola diák­ját nyerték meg. Noha a házi­gazda, a Kovosmalt nemzeti tes erővel megfelelni a két rendszer gazdasági versenyé­ből, a tudományos-műszaki for­radalomból stb. adódó köve­telményeknek. Az egyik legérdekesebb jelen­ségre éppen a minap irányí­totta a figyelmet a KGST vég­rehajtó bizottságának ülése. A tagállamok ugyanis már az 1976—1980-as tervek össze­hangolásában állapodtak meg. A máról a holnapra emelik a tekintetüket, az együttműkö­dés távlati problémái foglal­koztatják őket. Ez a holnap azonban nem­csak a következő ötéves terv időszakáig terjed. Korábban már szóba kerültek a ' 15—20 éves prognózisok is, amelyeket ugyancsak összehangolnak. Megkezdődött a gazdaságpoli­tikai koncepciók egyeztetése, ami évtizedekre biztosítja az együttes cselekvést. A tudo­mányos kutatások közös terve­A KONTAKTUS ROVATA zése és megindítása szinte be­láthatatlan távlatokat nyit az együttműködés fejlesztése e- lőtt. A messzire tekintő országok azonban nem légvárakat épí­tenek. Még a leghosszabb idő­szakra szóló elképzelések is a realitások talajából nőnek ki, s konkrét megállapodásoknak öltenek testet. A KGST-tag- államok például most elhatá­rozták, hogy 1975-ben, amikor Ismét megkötik a hosszú lejá­ratú kereskedelmi egyezmé­nyeket, már az egyeztetett öt­éves tervekből indulnak ki. Es mi tette lehetővé a hol­nap és a holnapután felé for­dulást az együttműködésben? Az azonos elvi-politikai-gazda- ságl alapon túl az a tény, hogy a KGST országait a di­namikus fejlődés és a nagyfo­kú stabilitás jellemzi. Ez a két mozzanat nem mond ellent egymásnak, a dinamikus és a stabilitás együtt van jelen a szocialista országok gazdasá­gában. Az alapjaikban egész­séges pillérekre egyre nagyobb ivü híd épül. Gimnázium diákjaival és a Ko­vosmalt nemzeti vállalat Ifjú­sági szervezetének néhány tagjával iskolájuk, illetve üze­mült Szocialista Ifjúsági Szö­vetségének tevékenységéről, gondjairól, eredményeiről. A fiatalok elmondhatták vélemé­nyüket, észrevételeiket műso­runkról, a Kontaktusról. Szom­bati műsorunk zenei részét már elsősorban az ö kívánsá­gaik alapján állítottuk össze. Mint már említettük, az ilyen találkozásokat fiatal hallgató­inkkal a jövőben rendszeresí­teni akarjuk. Számos hallgatónk tett fel kérdést levélben Dráfi Má­EZERARCÚ MOSZKVA KIÁLLÍTÁS A BODROGKÖZ SZÉKHELYÉN Molnár Jánost, a Krárovsky Chlmac-1 (Kirátyhclmec) gim­názium fiatal tanárát Igyek­vő és becsületes embernek, jő pedagógusnak Ismerik a munkahelyén és a környéken. Nevét azonban azok Is Isme­rik, akik rendszeresen figye­lik a hazai magyar lapokat, folyóiratokat. Szabad Idejének nagy részét kedvtelésének, a fényképezésnek szenteli. Mű­vészi kivitelű fotói sűrűn je­lennek meg az Oj Szó, a szlo­vák lapok, továbbá a magyar folyóiratok, köztük lapunk ha­sábjain is. Nyitott szemmel jár a vl Ifighan, s a fényképezőgép lencséjével igyekszik az érzé­keny celluloid szalagra rög zltenl szocialista társadal­munk, változó világunk ese­ményeit. Tavaly turistaként járt a Szovjetunióban, a ha­talmas ország fővárosában. Moszkvában. Természetesen az elmaradhatatlan fényképező­géppel. Többszáz felvitel őr­zi a Moszkvával való találko­zás emlékeit. Eredetileg a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordu­lója alkalmából szerette vol­na a nyilvánossággal is meg­osztani moszkvai fotósélmé­nyeit. Erre azonban különbö­ző nehézségek miatt nem ke­rülhetett sor. A nehézségek Időközben elhárultak, éa már­cius 8-28-a között a király- helmecl kultúrházban a kö­zönség Is megtekintheti Mol­nár ]ános Ezerarcú Moszkva című fotókiállítását. A mint­egy 300 felvétel bematatja .Moszkva és a moszkvaiak ün­nep- és hétköznapjait. Köszönet illeti a CSEMA- OOK városi szervezetét, amely készségesen támogatta az ér­dekesnek és tanulságosnak I- gérkező kiállítás megrendezé­sét. r. l. vállalat Ifjúsági szervezete csak a harmadik helyen vég­zett, üzemi klubjuk zenekara azonban kiváló amatőr beat- együttesként mutatkozott be, és szorosan beleilleszkedett műsorunkba, vonzóbbá tet­te a fiatalok számára. Itt is elbeszélgettünk a fia­talokkal, a luőenecl Klement Gottwald Épftészeti Szakkö­zépiskola, a Flfakovói Magyar tyásnak, a Magyar Területi Színház művészének, a „Ti kérdeztek, a Kontaktus vendé­ge válaszol“ című új soroza­tunkban. A kérdések közül az érdekesebbeket kiválogattuk és szombaton 14-től 15 óráig meghallgathatjátok Dráfi Má­tyás válaszait. Havasi Péter HELYREIGAZÍTÁS Lapunk múlt számának harmadik oldalán sajnos felcserélődtek az írásokhoz tartozó fényképek. Olvasó­ink és a riportalanyok szí­ves elnézését kérjük. A ké­peket a helyes szöveggel az alábbiakban közöljük: Kalán Ferenc traktoros Erős Vendel, a Nemzetek Kamarájának tagja w*

Next

/
Thumbnails
Contents