Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-29 / 35. szám
ft «f*! «I VAS t s BETON — Mastei évvel ezelőtt még itt szántottam — meséli Mirek Hajný, Prunerovből. — Februárban felépítettük a fabarakkokat, és tavasszal, igen, tavasszal kezdődött a népvándorlás. Mondta Is a feleségem, hogy amióta Itt dolgozom, legalább tíz évet fiatalodtam. Pedig nem Is könnyű a munkája. Lapáttal dolgozik egész nap. Azok közé tartozik, akik a hőerőmű építésénél megtették az első csákányvágásokat. — Ott, azokat a vágányokat ml raktuk le, és amott, hátul, látja azt az épületet, ott lesz a hőerőmű agya, hát azt Is ml építettük. A „mi“ jelzővel illetett csoport, Mi- rek csoportja, nyolc 20 év körüli Az építkezés szakszervezeti bizottságának elnöke, Aullcky Zdenék jár velem a félelmetes méretű daruk, kémények és csövek között. A csizmát, amelyet Itt sétaclpőként használnak, nyugodtan ráhúztam a cipőmre, de még így Is elég hely maradt benne. A „kobak“ — ezt a kifejezést a magyarországi brigádosoktől hallottam, — 111. bukósisak — kötelező viselni — jó volt. Főleg hangszigetelés szempontjából. — Nők számára itt alig akad munkalehetőség. őket inkább adminisztratív munkaerőként alkalmazzuk. Ezért csak férfiakra méretezett munkaruháink vannak. — Tud mindent az építkezésről? — Kérdezzen, majd meglátjuk. A „csövecske“ átmérője 2,5 méter. Benne lesz elhelyezve az a futószalag, amelyen szüntelenül megy majd a táplálék a hőerőmű gyomrába, évente 8 millió tonna szén. Még szerencse, hogy az éléskamra — barnaszénbánya formájában — itt van a szomszédban srác, Dél-Csehországból. Csaknem egy éve dolgoznak együtt, de szeptemberben vége: öten magukra öltik a zöld egyenruhát, egy közülük megnősül, és az öreg? Nem mondta, de láttam rajta, számára sem mindegy, hogyan alakul a csoport sorsa. — Majd jönnek új zöldfülűek... —O— A Tuäímlce II. hőerőmű építését 1971 februárjában a SZISZ KB országos ifjúsági építkezéssé kiáltotta ki, mintegy ezzel is hangsúlyozva az építkezésr gazdasági fontosságát. Az első brigádosok 1971. április 5-én jelentek meg a „szántóföldön“. — Nem volt rossz idő, csak a szél csípett. Es valaki megjegyzi, hogy jó lenne bekeríteni azt a helyet, ahol akkor álltunk. Ide járnánk emlékezni... Azt hiszem, sokkal szebb emlék az, ami most már Itt a föld felett és a föld alatt felépült. — Hány brigádosházasságot kötöttek az építkezés kezdete óta? — Eleinte nagy port vert fel minden ilyen esemény. Most már csak három ember kezén lehetne összeszámolni a brlgádos lagztkat. Érdekli, hogyan élnek? Prunefovban és Kadaűban laknak — különben ott építettük fel a munkásszállókat is —, öt perc autóbusszal Innen, megnézheti. —0— A „tušimiceí házaspárok“ Kadaűban laknak garzonlakásokban, de nem élnek elszigetelődve az építkezéstől. Úgyszólván minden este lejönnek Pruneíovba a többiek közé. Szórakoznak, beszélgetnek, tervezgetnek, mint azelőtt leány- vagy legényfejjel. A munkásszállóban aznap filmvetítés volt, egységes belépődíj — 2.- korona — fejében én is megnézhettem a Koronatanú című angol filmet. Vártam, hogy a film majd elszakad, mint az ilyen amatőT vetítéseknél Ma: vas és beton. Csak győzzük majd etetni a négy szénfaló turbinát. Az elsőt már az 1974-es év folyamán üzembe helyezik. Teljesítménye havonta 200 megawatt lesz. Ez kb. annyi, mint Budapest napi áramszükséglete a nyári hónapokban történni szokott, de nem. Az Is szokatlan volt, hogy a vita nem a vetítés után, hanem előtte bonyolódott le, mert a brigádosok többsége nem először látta a filmet. A szobát, ahol aztán többen összegyűltünk, a 35 tagú német brigád négy tagja lakja. Hirtelenében több jó falat került az asztalra, valaki megjegyezte, a bolgárok hozzájárulása, ők ugyanis két nappal ezelőtt jöttek az építkezésre, még tart a hazai. Mindenki a teát dicsérte, úgyhogy a szomszédos konyhafülke gyorsforralója alig győzte forró vízzel a szobácska vendégeit. Beszélgettünk. Munkáról, tanulásról, családról. A hangulat közvetlen, sokan közülük nem is tudják, hogy újságíró vagyok, éppen ezért csodál zozom, hogy beszélgetésünk alatt egyetlen panaszkodó szó sem hangzott el. Elmondták, hogy keresetük felét, sokan a háromnegyed részét megtakarítják. A lehetőségek jók, és a boríték vastagsága a munkabeosztástól, szombat-vasárnapi műszakoktól függ. Egy fillérrel sem kapnak többet a hazai brigádosoknál. Rendszerint fél évre szerződtetik ősét, de többen már most is hosszabb ideig szeretnének maradni. Zdenék Félixtől, az építkezés ifjúsági szervezete vezetőségi tagjától megtudtam, hogy a külföldi brigádosok nem véletlenül kerülnek TuSimi- cébe. Az illető ország mintegy jutalomként küldi őket hozzánk. Szakmájuknak mindnyájan mesterei, és többségük kitüntetés, elismerés tulajdonosa. — Sajnos más a helyzet a hazai brigádosokkal. A kerületi SZISZ-szer- vezetek sokszor nem is tudják, kit küldenek Tuslmicébe, csak a létszám betöltését tartják a fontosnak. Sok pénzt kidobunk az ilyen álbrigádo- sokra. — Hogyan néz ki a munkaerő-fluktuáció? — Külföldi brigádosalnk közül eddig hatan távoztak egészségi okok miatt. Különösebb gondot csak a hazai munkaerők okoznak. Többen „ka- lózhajőnak" vélték Tuštmicét, ahol „útlevélre, múltra“ való tekintet nélkül minden kézre szükség van. Eleinte voltak kisebb-nagyobb kihágások, lopások, erkölcsi vétségek. Az ilyen bemutatkozás után a lelkes bri- gádos oda jutott, ahol Ismerték betegsége kezelési módját: a közbiztonsági szervek kezeibe.-0— A szobában közben romlanak a látási viszonyok, az ablak nem győzi tiszta levegővel. A dumcsizás cseh és szlovák nyelven folyik, pedig már jóval túl van éjfél után. A cseh nyelvet mindenki „beszéli“, ugyanis a brigádosok számára hetente háromszor két óra nyelvleckét adnak a ka- dani gimnázium tanárai. Az építkezés vezetősége gondoskodik a brigádosok szabad idejének helyes kihasználásáról is. Minden külföldi csoportnak van védnökségi vállalata, üzeme. így a magyar csoporté a komofanyi V. I. Lenln-bánya, ahová már többször ellátogattak. A magyar- országi brigádosok csoportja különben versenyez „A SZISZ I. kongresz- szusának brigádja“ cím elnyeréséért. —0— Nem mondhatjuk azt, hogy pár nap múlva látszatja lesz a tušimiceí brigádosok keze munkájának, de 2—3 év múlva bizonyára sok cseh család gondol majd rájuk, ha szobájuk égője nemcsak világosságot, hanem valamiféle belső meleget is áraszt majd... Melegebbet a radiátorok melegénél. Zácsek Erzsébet Mirek Hajný: „Másfél évvel ezelőtt itt még szántóföld volt...“ gyszerű hétköznap, de a főváros, Bratislava lakossága részére mégis vidám, ünnepi. Nem játszik katonazenekar a főtéren, nincs fáklyás menet, és mégis... június húszadika, már a koránkelőket is hangos csobogással, bugyborékolással fogadja. A vízvezeték viselkedik ekképpen, a viz duzzog így benne. Elkészült a város III. számú vízmüve, s bár a hivatalos és ünnepélyes átadás délelőtt tíz órakor lesz, a víz már most is ott feszíti mellét a csövekben. Másfél hetes próbaüzemeltetés, csőtisztítás, — öblítés, — próba után most már teljes erejével adja a vízmű a vizet, és ime — bírja... Ezzel persze még nem telt be a nap vidámsága. A később kelőket és a délelőtti járókelőket a vizeskocsik bangos tülkölése, vidám ficánko- lása, utcahossznyi öntözködése fogadja, vidítja fel. Búcsúznak — szimbolikusan —, hiszen két rónap után ismét régi tisztségüket, a város utcáinak tisztogatását láthatják el. Ott kint, a tett színhelyén viszont inás a hangulat. Valamiféle fojtott izgalom, sürgés-forgás tartja lázban az embereket — közöttük néhány igazgatót, akik a kis ünnepséget készítik elő. Utolsó simításokat végzik a föld felszíne alá rejtett nyolcvanméteres „épületek“, a kutak körül. Az aprócska kis motorházban még egyszer feltörli egy bütykös férfikéz a padlózatot és... Egy negyedórára leállítják a motorokat, hogy ne csak szimbolikus, hanem valóságos és végleges is legyen az átadás, a víz elindítása. Aztán a délelőtti napsütésben lassan megtelik a tér. Pionírok, igazgatók, kormánytagok, pártvezetők gyülekeznek. Nem is hinné az ember, itt a szabad ég alatt, a Dunától alig egypár lépésre az erdők között, vagy százötven ember gyűlik össze. MÁR NEM KEIL SORAKOZNUNK A kötelezettségvállalásunkat becsülettel és hamarább teljesítettük — hirdeti a tábla, s a szónok, Ladislav Martlnák, a főváros polgármestere pedig mindannyiunk nevében köszöni az építők szorgalmát és az odaadását. Jelentős pillanat ez, hiszen vize van most már a városnak, s egyben tudatosíthatja azt is: bajba kerültünk, de gyorsan és haladéktalanul úrrá lettünk a problémán — képesek voltunk rá, van bennünk erő és akarat.... Az ünnepi szónok, Ladislav Martlnák, a főváros polgármestere is erről beszél. Méltatja az építők szorgalmát, odaadását, ügyszeretetét. Kicsit talán forróbbak is a szavai, izgatottabb ö maga is, de ezen most nem lehet csodálkozni, hiszen ő a város atyja, 140 000 lakos nevében köszöni mindenkinek a munkáját. Es nem is akármilyen munkát! Szavaiból megtudhatjuk, hogy Euröpa-szerte három-négyszáz liter víz jut a városokban egy lakosra, Bratislavában már jelenleg 520 liter napi fogyasztásra elegendő víz áll minden egyes ember rendelkezésére. Ezzel jóval a fejlett országok átlaga fölött vagyunk, s közben épül már a város újabb a pecsni-szigeti IV. számú vízműve is, amelyet ugyancsak rövid időn belül a lakosság rendelkezésére bocsátanak... Nagyszerű. Ám azért ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Csallóköz víztartaléka csak akkor szolgálja hűségesen az embert, ha az vigyáz is rá. Erről is beszél a szónok, s elmondja, hogy a kormányrendeletek értelmében most már a város is szigorúbb és könyörtelenebb lesz azokkal, akik nem gazdálkodnak kellően a vízzel. A jövőben már a tapasztalat is segíti majd a vízügyi szakembereket, hiszen talán a legjobbkor jött a természet figyelmeztetése. Talán egy későbbi és nagyobb természeti katasztrófától óvott meg, amikor a tavalyi rendkívül csapadéktalan évben figyelmeztetett bennünket. Végre Ismét van vizünk. S most talán már soha sem kell vödrökkel, fazekakkal sorba állnunk, hogy megfőzhessük az ebédünket, vagy szomjun- kat olthassuk.-nthH0RGÄSZSTAT1SZTIKA Hazánk 22 000 természetes és mesterséges tava 42000 hektárt, 47 duzzasztott tava 17.000 hektárt foglal el. És mennyi még a csermely, patak, folyó. Cosmas, az első cseh krónikás már 1225-ben írt a halászatról. Feljegyezte, hogy a vizek tiszták és átlátszók, lvásra és ívásra egyaránt alkalmasak, s a halak nagyon Jó ízűek, pompásan tálalják ókét. Csehszlovákia vizeinek átlaghozama 1968-ban hektáronként 331 kiló hal volt. 130 ÉVES „PILZENI“ A világhírű plzeiít Pra- zdroj sörgyár az Idén ünnepli megalapításának 130. évfordulóját. A matuzsálemi évfordulót azzal szeretnék megünnepelni, hogy a Gam- brlnus sörgyárral együtt fennállásuk éta az Idén első ízben akarnak 2 millió hektoliternél több sört főzni. Ez vetekszik egy közepes kis patak vízbőségével. Összkomfort Komáméban (Komáromi a hajógyár közelében épül a Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat (CSAD) egyik legkorszerűbb központja hazánkban. A négy hektáron és 50 millió korona költséggel épülő központban a garázsokon és szervizen kívül saját egészségügyi központ, tornaterem, Inasisko- la, sőt még finn szauna is épül. Az összkomfortos létesítményt valószínűleg már jövőre átadják rendeltetésének. ÁRVÁI TÉVÉK VILÁGSZERTE Az oravaí Tesla tévékészülékeit ismerik Európa- Ázsia- és Afrlka-szerte. A legtöbb országban az Ora- vában gyártott alkatrészekből a helyszínen szerelik össze a tévékészülékeket. Cipruson például Vanora védjeggyel licencben gyártják a TVP Orava 235 készülékeket. CfMERGYÜJTEMÉNY Ritka szép városi és családi címergyűjtemény található a Rožmftáli Városi Múzeumban. A 400 címert évekkel ezelőtt Kotrbatý helyi vasöntő faragta ki gyertyán- fából. A LEGMÉLYEBB TÁRNA Hazánkban található Európa legmélyebb tárnája. A pŕíbrami IV. számú uránbánya S aknája 1681 méternyire nyúlik be a föld mélyébe. E mélységben 31 ,C fok állandó hőmérséklet uralkodik. HÉTMILLIÓ GYERMEKLÁBBELI A Zruí nad Sázavou városában található Sázavan a világ legnagyobb gyermek- lábbeli-gyára. Évente több mint hétmillió gyermeklábbelit gyárt. JUBILÁLÓ VAGONGYÁR A poprádi vagongyár az idén, októberben ünnepli megalapításának 50. évfordulóját. Az első kis vagonjavító műhelyt Poprádon 1922-ben helyezték üzembe. A második világháború alatt épült fel a mai gyár mag- vát alkotó épület, azóta a- zonban jelentősen bővült és korszerűsödött. A poprádt vagongyár tehervagonokat gyárt. Legismertebbek közülük a két tengelyű ZTS jelzésű és a RAG és RA tartálykocsik.
