Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-22 / 34. szám

Regensburgtól a Duna deltájáig összesen 55 híd Ívelt át a folyót. Az ötvenhatodik Duna-hfd Szlovákia fővárosának büszkesége. A legűjabb, az egyik legke­csesebb bid ez, amelynek építése nem kis próbatétel volt. Európában ilyen eljárással még nem építettek hidat. Bratislava szimbóluma e gyönyörű építmény nyel lett most teljesebb .,. HlDTORTÉNETI VISSZAPILLANTÄSpontonhidat építettek, amelyet később Az Európán keresztülhömpölygő Duna hajdan még nem szelte ketté Szlovákia tővárosát, hiszen a város hosszú időkön keresztül a folyó bal partján épült. A túloldalon történő terjeszekdés ritmusa csak napjaink­ban kezdett igazán fokozódni, és köz­tudott, hogy a közeljövőben új, a fő­város egészét alkotó, óriási lakótelep épül a ligeti oldalon. De a hajdani körülményektől füg­getlenül is, a városnak már nagyon- nagyon régen hídra volt szüksége. 1434-ben, Zsigmond király uralkodá­sa alatt épült meg az első. Fahíd volt, s hozzá kell tenni, hogy nagyon rövid, alig néhány éves élettartamú, öt évvel később már új király ural­kodott, és épült az új híd, a máso­dik híd, melynek építői már műsza­kilag is körültekintőbbek voltak. Ám ha a hidat a jégzajlás és az áradá­sok viszontagságaitól még akarták kímélni, szét kellett szedniük, s olyan­kor állították össze, mikor a víz sze­lídebben folydogátt. Tudni kell, hogy ezek vízen fekvő pontonhidak vol­tak. A második híd hat évig állt, ívelt a két, illetve a négy part kö­zött, mert a Duna közepén fekvő szi­get érintésével épült. A harmadik híd húsz esztendeig szolgált. Egy bé­csi építész műve volt, s ugyancsak egy másik szigetet érintve kötötte \.igj Kati a nyári szünidőben brigádos- ként dolguzolt a hid építésén. Az ugyan­csak Itt dolgozó édesapja révén került Ide. A hidat söpörgette az aszfaltozók előtt. Szerény munkának tartja, de mégis büszke rá, mert joggal a hid sgyik sze­rény építőjének valihatja magát. össze a partokat, A XVI. században épült híd szintén rövid életű volt. Ezután épült fel a billegő híd, amely tulajdonképpen nem is híd volt, in­kább komp, amely még a napóleóni hadaskodásokat is megérte. V. Fer- dinánd alatt kezdtek gőzhajók köz­lekedni a Dunán. Ezért Ferdinánd a maga hídját már ügy építette meg, hogy az középütt szétnyitható volt. Meg kell említeni, hogy Mátyás ki­rály is hidat építtetett a városnak uralkodása alatt. Az első állandó jel­legű vashíd Ferenc József alatt épült, Baross Gábor Iparügyi miniszter meg­bízásából. A második világháborúban visszavonuló német csapatok robban­tották fel — ki tudja, hány ezredik hídként a hátuk mögött? 1890 szil­veszterén Ferenc József jelenlétében, nagy parádés ünnepség keretében ad­ták át. .Háromnegyedmillió aranyba került, egy esztendeig épült, és ötven­öt esztendőn keresztül szolgált. Pár­ját, a hat évvel később felépült vasú­ti hidat ugyancsak a németek pusz­tították el. Röviddel azután, hogy a felszabadító szovjet csapatok átvonul­tak a városon, jöttek a szovjet had­sereg műszaki egységei, és gyorsan a lakosság is használhatott. Egy évig szolgált a híd, és közben a szovjet katonák egy másik tahidat is ácsol­tak a Dunán, majd 1945 októberében hozzáfogtak a ma is állő, ma is szol­gáló vashíd építésének. Óriási erő­feszítésükbe került. Nem egészen fél év alatt, zimankos, téli hónapokban épült fel. 1946. február másodlkán adták át a felszabadítás nagy aján­dékát követő második ajándékként. A hídavatő szalagot Konyey marsall vágta el. A híd vasúti részét 1951- ben adták át. ... HlDLELTÁR A DUNÁN Regensburgtól, a felső Duna-sza- kasz hajózható pontjától a Fekete- tengerig 2800 kilométer hosszúságú a folyam. Ezen a szakaszon összesen 55 híd ível felette. Igaz, hazánkat csak rövid szakaszon szeli keresztül a folyó, de e rövid szakaszon az egyetlen, a szovjet hadsereg által épí­tett híd már régen kevésnek és ki­szolgáltnak bizonyult, és már régen szükségszerű volt egy új híd megépí­tése. A folyó hazánk és Magyaror­szág közti határvonalán további két közös híd áll. Az egyik a medvedo- vói (Medve), amelyet most újítani fel, a másik a komárnói (Komárom). A štúrovól (Párkány) híd csonkán, használhatatlanul áll a második vi­lágháború óta. Az NSZK-ban 15, Ausztriában 17 hidat számlálnak, eb­bőt 7-et Bécsben. A 11 magyarországi Duna-híd közül kilencet vallhat ma­gáénak a főváros. Jugoszláviában már csak öt, s a (Be!grádt61 a deltáig el­nyúló szakaszon már csak két Duna- híd van, de közülük az egyik, a bol­gár-román közös híd a világ tíz leg­híresebb hidjai közé tartozik. Külön­legessége az, hogy emeletes. ...MŰSZAKI ADATOK — ESZTÉ­TIKAI SZEMPONTOK És ki ne tudná, hogy a felsorolt hidak száma eggyel megszaporodott, és augusztus 29. napjától Szlovákia fővárosának új hídja bevonul a Duna- hidak leltárába. Nemcsak műszaki adataival számít Európa egyik leg­szebb és legérdekesebb megoldású hídjának, hanem azzal is, hogy me­derpillérek nélkül, egyetlen parti os- torpiUérrel épült meg. E pillér ki­lencven méter magas csúcsán kávé­ház is készül, amelynek átadása saj­nos kicsit megkésik majd, és nem is esik egybe a híd átadásának nap­jával. Az átadás napja tudvalévőén a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordu­lójának dátuma egyben, s olvasóink már nyílván azt is tudják, hogy az új mű a Szlovák Nemzeti Felkelés hídja nevet viseli. Méltó jubileumi ajándék ez, amelyre rászolgált a vá­ros. Bratislava szimbóluma, a vár és a dóm képe átalakul, kiegészül majd ezzel a csodálatos, kecses építmény­nyel. Néhány műszaki adat: a tartóká­belek teherbíró képessége nyolcezer tonna. A hídív hosszúsága 424 méter, szélessége huszonegy méter. Felső szintjén bonyolódik majd le a két­irányú közúti forgalom, s a hídtest alsó, úgynevezett „fülalagútján“ u- gyancsak két irányban hűződlk a gya- logforgaimi sáv, amelynek szélessége egyenként három és fél méter. Be kell vallani, ez a mű nem ke­vés erőfeszítéssel, nem ■ kevés meg­próbáltatással épült fel, de épp ezért lesz értékesebb. Szép híd. Értéke nemcsak a hidak jószolgálatával tel­jesedik ki, hanem azzal is, hogy har­monikusan, szépen Illeszkedik a vá­rosképbe, ami ugyancsak nem elha­nyagolható tényező, hiszen kimon­dottan csak hídként szolgáló, eszté­tikai igényeket mellőző hidat sokkal olcsóbban, és sokkal gyorsabban is fel lehetett volna építeni. Természe­tesen a város ennél szebbet, nagyob­bat igényelt, s ez az Igény most be­teljesült. Bratislava a Duna egyik legszebb, pillanatnyiag legújabb híd­ját vallhatja a magáénak, amely nem csupán a két part összekötésének céljából épült. Több ennél, és a híd- avatás egyik lényeges tényezőjeként kell megemlíteni azt Is, hogy itt nem csupán híd épült, hanem folyamatban van a bal parton fekvő váralj és óvá­ros rekonstrukciója, restaurálása, mégpedig igényes urbanisztikai, mű­emlékvédelmi megfontolások ábécéje szerint. Megkezdődött a jobb oldali, petržalkai rész íramos fejlesztése, a- hol néhány év múlva őrlési, modern városrész épül majd fel. Ligetváros lesz. Építői a meglévő természeti ér­tékek, a park számtalan százéves fá­jának megkímélésével dolgoznak majd, azok közé Illesztik az épüle­teket. Ráfér a városra ez a megol­dás, hiszen sok a betonunk, kevés a közvetlen életkörnyezetünkben el­terülő zöld terület. A probléma ezzel a megoldással lényegesen enyhül majd, s a város jobb oldalán lakók az új hídon keresztül könnyebben megközelíthetik majd a ligetvárost. Természetesen az új híd funkciója még sok tényezővel több ennél. ... SÜRGÉS-FORGÁS: TERMÉKENY MUNKA Augusztus 29-én -lesz tehát a híd- avatás. Ottjártunk napján, 14-én nagy még a sürgés-forgás a hídon, s nagy lesz még 28-én is, de az építők egyértel­műen, kemény hittel ígérik, elkészül. Pontosabban szólva el Is készült már, s az utolsó simítások az elvégzett munkához képest nem is számítanak már feladatnak. Persze az építkezés fő Irányítója, Sládkovlö mérnök még ottjártunk napján Is nagyon elfoglalt ember, annyira, hogy egy fénykép- felvételre sem tudta őt elkapni a tü­relmetlen újságíró. De ez persze ért­hető. A híd felépült, A teherpróbák, a stvatikai próbák bebizonyították, hogy jól épült fel. Számos vállalat, még több építő, tervező nevét kéne itt fel­sorolni, akik a feladatból részt vál­laltak. Hosszú lista lenne. A fő vállal­kozónak viszont elsősorban a Dopra- stav számít. ...MINDENKI BÜSZKE LEHET Amikor ott jártunk, a Žilinai Köz­lekedési Főiskola szakemberei a di­namikai próbát készítették elő, ame­lyeknek sikere már akkor nyilvánva­ló volt. A Doprastav egyik öreg szakija, Pavlík Vojtech meztelen felsőtesttel, pipával a szájában forgólódott a hí­don. Az ott dolgozó két ütburkoló csoport egyik dolgozója. — A jobbiké — teszi hozzá. — Kemény munka ám ez. Az óriási acél­test felveszi az embertelen hőséget, s ehhez még tessék hozzászámítani ezt a tikkasztó napsütést, és azt, hogy mi aszfaltozók vagyunk, forró, buzogó, hőséget lehelő aszfalttal dol­gozunk. De sebaj! Nincs le-hsí­Vojtecb Pavlik, aszfaltozd — sok munka­társával egyetemben — szintén és jog­gal büszke a műre. Az egyik aszfaltozó­brigádban dolgozik. Kötelezettséget vál­laltak, hogy az átadás napjáig minden szombaton ás vasárnap dolgoznak A leber- és sztatikái próbák ideális eredményeket hoztak. Ottjártunkkor a Zilinai Közlekedési Főiskola szakembe­rei a dinamikai próbákat készítették elő, amelyek prognózisa úgyszintén ked­vező. Képünkön ján Proíka, a mérése­ket végző szakomberek egyike több, mint részt vállalni ilyen gyö­nyörű feladatból. Izgalommal várjuk az átadás napját, és persze egy kié büszkeséggel is. Kötelezettséget vál­laltunk, hogy az átadás napjáig min­den szombaton és vasárnap is dol­gozunk. Szóval én személyesen büsz­ke vagyok egy kicsit, és nagyon-na- gyon jó érzés tölt el, hogy háromszor kerültem Ide dolgozni, mert ennyi­szer volt itt szükség aszfalfozókra. Elbúcsúzok az öreg aszfaltozó sza­kitól, Indulok lefelé a hídról. Notesz- szál a kezében fiatal, fürdőruhás ka­maszlány jön szembe. A hídra egye­lőre civileknek tilos a feljárás, gör­bebotos, nyugdíjas őrök gondoskod­nak arről, hogy a szabályt be is tart­sák. A fürdőruhás lánynak ezek sze­rint itt kell dogoznia. Megszólítom. Nem tévedtem. Itt dolgozik. — Igaz, csak brigádos vagyok — mondja Nagy Éva —, de otthon lel- kilsmeretfurdalás nélkül, egy kis büszkeséggel még sokáig emlegethe­tem majd, hogy én is építettem ezt a hidat. Nagy Éva Suranyből Jött, most megy harmadik gimnáziumba. Itt töltötte az egész szünidőt, és természetesen itt marad az átadás napjáig. Aztán alszik még kettőt, és kezdődik a tan­év, amely Éva számára már érettsé­givel ér véget. Ügy került Ide, hogy édesapja is itt dolgozik. Ha akkor valaki megkérdezte volna: Mi lesz belőled, Éva? — bizony nem tudott volna válaszolni. Mošt én is megkérdezem. — Mi lesz belőled, Éva? — Építész — mondja határozottan. — Ez mér biztos? — Nagyon biztos. Megihletett a hfd. A hfd, amely Itt feszül ft talpunk alatt. Szép, biztonságos, kecses, és jól szolgál majd. Jóval, de Jóval hosz- szabb ideig, mint azok a hidak, ame­lyekről a bevezetőben szóltunk, ame­lyek már csak levéltárak sárga kró­nikáiban, sárga metszetein létemek. A szerző felvételei Keszell Ferenc TELEFONSTATISZTIKA Kilencven évvel ezelőtt, 1882-ben helyezték üzembe Prágában az első telefon- központot, amelynek 11 elő­fizetője volt. Egy évvel ké­sőbb már 187 előfizetőt tar. tottak nyilván, s a telefon« vonalak hossza 183 kilómé« tér volt. Az első Lnterurbá* vonal 1888-ban jött létre Os­tí nad Labern és Teplice kö­zött. Bócs és Prága között 1889. november 24-én léte­sült közvetlen telefonkap­csolat. Ma Prágában 455 ezer, egész Csehszlovákiában 2 millió 112 000 telefon-előfi­zető van. Évente mintegy 2 milliárd helyi — Prágában 360 millió — és 165 millió tnterurbán — Prágában 4 millió 300 ezer — beszélge­tést bonyolítanak le. A te­lefonvonalak hossza csupán Prágában hétszerese az e- gyenlítő hosszának. Ennek dacára mégis 76 000 prágai előfizető hasztalan vár ké­szülékre, az egész ország­ban pedig 192 000. OjABB VtZFORRÁSOK BRA- TISLAVANAK Július 20-a óta, a Hamulia­kovo — Kalinkovo — Brati­slava vízvezeték üzembe he­lyezése óta alapjában véve megoldódott Szlovákia fővá­rosának vízellátása. Az Ille­tékesek azonban előrelátóan újabb vlzforrásoikat építe­nek, hogy egyszer 8 min­denkorra elejét vegyék a múltkorihoz hasonló hely­zetnek. A petržalkai erdők­ben fokozatosan 34 kutat fúrnak a városi vízvezeték tápláláséra. Hat kút már be­fejezés előtt éli, és rövide­sen üzembe helyezik őket; másodpercenként 200—250 liter vízzel járulnak Brati­slava vízellátásához. LIPTOVSKÁ MARA SZAMOK­BAN Annak Idején riportban számoltunk be a Liptovská Mara-l vízterőmü építőinek életéről. Ezúttal néhány számmal szeretnénk érzékel­tetni a Vágón épülő mü mé­reteit, és azt, hogy milyen segítséget jelent majd nép­gazdaságunknak. A Liptovská Mara-l vízl- erőmü építése 2 milliárd 134 mllliö korona ráfordítást i- gényel. Az áramfejlesztő csúcsteljesítménye 202,8 me­gawatt lesz, s évente 268,86 gigawatt (1 gigawatt — 1 millió watt) áramot fejleszt. Ezenkívül a Vág vizének szabályozásával 250 000 hek­tár termőföld öntözését te­szi lehetővé. A fő gáttal alaprajza 250 méter széles, a koronája 7 méter széles. A gát magas­sága a víztükör fölött 45 méter, szélessége 1200 mé­ter, összesen 3 millió 388 ezer 810 köbméter építőa­nyagot nyelt el. öcskavasbazAr Érdekes kis üzlet Prágá ban e Týni utca végén An­tonín Capek ócskavas-keres­kedése. Čapek úr a ma 88 éves apjától örökölte a bol­tot, aki 1909-ben vásárolta, majd ócskavas-kereskedést nyitott benne. Čapek úr azonban nem gyári feldolgozásra szánt ócskavassal kereskedik, ha­nem olyannal, amely mű­tárgyként vagy más célra használható. Hihetetlen for­galmat bonyolít le. Az em­berek felkeresik, ha egy öreg mozsárt, kovácsoltvas cégért vagy csak egy egy­szerű stilizált kovácsoltvas nehezéket akarnak venni, amely talán egy középkori kapuról került le. Sokan csak azért néznek be a kis üzletbe, hogy szemügyre ve­gyék a sok ócska „limlo­mot“, de Čapek úr őket Is szívesen látja. Az áru utánpótlása úgy­szólván kimeríthetetlen. A szeméttelepeken, ócska vas­iéra ka tokon mindig akad hasznavehető holmi. Capek úr boltjának emlékkönyve őriz egy esetet, amikor egy régi rézkarcról kiderült, hogy ismeretlen orosz mű­vész alkotása, amely lega­lább 10 ezer régi cseh ko­ronát ért

Next

/
Thumbnails
Contents