Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-25 / 30. szám
r íz perc múlva indulunk, de az autóbusz még félig üres. — Hová rohantok? — Kafát vásárolni... Megtudom, hogy az elemózsiáról mindenki saját maga gondoskodik, amennyire persze a kapott diéta-pénzfröi — egész napra 25 korona — telik. A legtöbbször csak néhány sör, kofola, cigaretta fér a „keretbe". Elindulunk, de a busz még j csak mindig félig telt. — Nem hagytunk itt valakit? Nevelnek. Számolunk: az együttesnek összesen 17 tagja van. A zenészek öten — Vont- szemüék — a kisállomáson várakoznak ránk. Irmuskát és a Szőttes másik énekesét Galán- tán vesszük föl. A többiek meg itt vannak. A Kertész utcában a mindenes Gellért és Quittner felszalad az egyik táncosért. Visszajönnek — beteg. Míg tanakodunk, mégiscsak befut, betegen, otthonhagyva feleségét, gyereket, gondokat. A kisállomáson csak három Vontszemü vár a villamosmegállónál. — Ketten bementek a városba, nem tudtuk• mire vélni a késésieket. — Jóságos ég! Ezt többen mondják. Irány az állomás étkezdéje. Csupa maradék, amit esznek: fasíro- zott gombóccal — de péntek délután van, és a szakácsot bizonyára ez izgatja a legjobban. Mire a két Vontszemü gyerek megjön, mindenki a helyén van, indulhatunk. Irány: Trno- vec had Váhom jTornócf.-O— — „Csákalam" — ezt Galán- tán a buszból kiáltják egy kislány felé, akiről csak én nem tudom, hogy Irmuska, az együttes egyik énekesének a leánya. Hetedikes, és most ö is jön anyukájával. A pár perces várakozást a ház előtti két meggyfa sínyli meg. — Lajos, húzass odébb egy kicsit, ott pirosabbak... Lajos bácsi begyújt, a busz odébb áll, még egy pár szem, így a buszból —. ülve — uz ablakon -át ■ rettentő kényelmes, és főleg ai ember nem töri a nyakát. De itt van Lajos bácsi, ö és a busz annyira a Szőtteshez tartozik, hogy akár nekik is kijárna a diétapénz. Az autóbuszt sofőrrel együtt a Szül les a öenkovcei szövetkezettől bérli. Lajos bácsi szombat-vasárnaponként fuvarozhatná a szövetkezet tagjait kirándulásokra meg egyéb helyekre. A borravalókból akár második keresete Is lehetne. Hogy mtért nem csinálja? Nem tudja, éppúgy, mint ahogy az együttes tagjai sem tudják, miért áldozzák szombat-vasárnapjukat és úgyszólván minden szabad idejüket a népművészetnek. Közben megérkezünk Trno- vecre. Míg a két „főnök“ Intézkedik, elöl a buszban valaki „akváriumot“ fedez fel, és sokáig ez marad a tréfálkozás középpontjában. A busz lámpában már évek óta gyűlhetett a viz. Jó helyen volt, senki sem bántotta, csak épp most. G. Molnár, az együttes konferanszlé- fa csavarhúzóval lát munkához. A többiek bíztatják, a csavar azonban szívósabb. Az „akvárium“ marad. — Gyerekek, lemondták az előadást, pakolhatunk... A bejelentésen mindenki mosolyog, a járadtabbja sóhajt, még tréfának is rossz. De jön Quittner és Gellért: valóban lemondták az előadást. — Megbolondultatok, vagy mi? A többség csak akkor hiszi el igazán, amikor a busz indul — visszafelé. — Hát még ilyen sem volt. Az, már viszont igen, hogy a közönség H-t&l 10-ig’- várt ránk. Látom, hogy senkit sem hagy hidegen, a trnoveci népművelők döntése. Nem szeretnék általánosítani, de rettentően ide kívánkozik egy-két mondat. Már csak azért is, mert szükségesnek tartjuk, hogy lapunk a fiatalok kötelességei mellett érdekeivel és emberi mivolt jukkái is foglalkozzék. Népművelés, népnevelés. Rendben. Az egyik oldalon itt egy csomó igyekvő ember — hangsúlyozzuk, fiatal!, akiket az idősebbek szívesen szidnak, hagyományaink ápolásával, tisztelésével kapcsolatban leginkább! — és a másik oldalon senki. Még a népművelést szavakkal hirdetők sincsenek. Trnovecen ez így volt, másutt bizonyára nem. Az ok: késett a Szőttes, ha- zaküldtük a közönséget. Miből él a Szőttes? Az együttes a CSEMADOK KB népművészeti csoportja. Hivatásos művészekként csak a zenészek szerepelnek, a táncosok, énekesek nem. ök csak turnék alkalmával, egyszer-két- szer évente részesülnek pénzjutalomban. Ennek ellenére nem vehetnek részt műkedvelő versenyeken, mivelhogy fellépéseik száma évente több mint hetven. — Tényleg, hány fellépése volt a Szőttesnek ez ideig? — Mire a riport megjelenik, már háromszáznál is több lesz, — válaszolja az együttes művészeti vezetője, Quittner János. A Szőttes tagjai azt mondják, ő az együttes lelke. Nélküle a szétesés után sohasem alakult volna újjá a csoport. Bizony már többször szétesőfélben volt. Ha két-három táncos kiesett — katonaság, házasság miatt —, a többieken máris pánik lett úrrá. — Vannak jelentkezők mindig. fó táncost, énekest találni azonban már nehezebb. Szigorúak a követelményeink. Es ez így van rendjén. Kik azok az emberek, akik hetente kis falukba, isten háta mögé hordják népünk kultúráját, egyetlen jutalomért: tapsért? Ritka pillanat: pihenés Ilonka: Magdi, a te üveged szófogadóbb.. Az előadás kezdete fél hétre volt kitűzve. Az együttes autóbusza pontban fé' hétkor ott állt a trnoveci k trház előtt. Nem volt kinek ..láncolniuk. —0— Az autóbuszban beszélgetünk. Kicsit lehangoltan, egymást buzdítva élményeket idézve. — Zsóka, mondd el, hogyan estél tánc közben a cimbalom alá... — Az is fó volt, amikor Csi- rike elfelejtette a dalszöveget... — Meg az is, amikor a lányok a közönség öléből szedték össze csizmáik sarkát. — Es a közönség? — kérdem. Másképp beszélnek művészetük kedvelőiről, mint azok, a- klk tudatában vannak annak, hogy művészek. Szőtteseket sok faluban dédelgetik, és szócsép- lésnél kifejezőbb az adat, hogy fellépéseik idejének felét Ráadások“ töltik ki. Es a dédel- getés? Enni, inni adnak nekik — nem a hivatalos keretből, és megtörtént már, hogy egy fiatalember vendége volt az egész együttes. Születésnapját ünnepelte velük. Különben ott lenn a nézőtéren bizony kevés fiatal szokott ülni... Ilonka, Zsóka, Csirike, Rizse... a nevek mögött lelkesedés, ön- feláldozás, optimizmus — fiatalok állnak. Diákok, akik vasárnap fellépnek, az éjszakát a könyv felett töltik, mert hétfőn vizsgáznak, és nem szabad, hogy elhúzzák őket. Ezt az együttes belső törvényei tiltják. Alkalmazottak, akik még szabadságukat is a turnékra áldozzák. Családosak, akik ha valamit tesznek az együttes érdekében, azt mindig családjuk rovására. Magukból adnak, ha megszólalnak a színpadon, ha perdülnek vagy énekelnek. Mégis: miért? — Mert szeretjük azt, amit csinálunk — így mondta Pereszlényi Irénke Patincén, az együttes aznapi szálláshelyén. A többiek egyetértőén mosolyogtak. —o— Másnap délelőtt a táncosok „fogyókúráztak". így hívják próbáikat, amelyek megszabadítják őket a fölösleges kilóktól. Míg ott voltam, az együttes az üveges táncot próbálta. Csak egy üveg törött össze. Az >'s üres volt. Nem volt 'hőség, arcukon mégis gyöngyözött a veríték... Zácsek Erzsébet — ------------ új ifjúság 5 — E GY FALU SZISZ-SZERVEZETÉNEK KULTÜRTEVÉKENYSÉ- GÉRŰL Munka j és szórakozás Az okod (Ekecs] szövetkezet fiatalja! országszerte ismertek kezdeményezéseikről. Legutóbb a szövetkezet f#jíbrigádja fordult felhívással Szlovákia mezőgazdaságban do-lgozó fiataljaihoz. Látogatásunkkor azonban a szervezet kultúrtevékenysége érdekelt bennünket. Rasztgyörgv Ágival, az Ifjúsági szervezet aleinökével arról beszélgettünk, mennyire összefügg a kettő: a munka és a szórakozás, a gazdasági eredmények és a kultúrtevékenység. — Május 17-én avattuk a falu ifjúsági klubját. Csaknem három hónap leforgása alatt alakítottuk át a kultúrház egyik helyiségét a fiatalok klubjává. Társadalmi akció keretében végeztük el a munka nagy részét, de sokat segített bennünket a falu vezetősége, és természetesen a szövetkezet is. Tőlük kaptuk a klub 16 OOÓ korona értékű berendezését: asztalokat, székeket, könyvszekrényt... — Van Is benne valami? — Még nincs sok könyvünk, mindössze negyven: fele magyar nyelvű, „fple . szlovák, a' SZÍSZ kerületi bizottságának ajándéka. Megígérték, hogy televíziós készüléket, lemezjátszót és magnetofont is kapunk a közeljövőben. — Mindez szükséges ahhoz, hogy egy SZlSZ-alapszerve- zet jó kultúrmunkát végezzen? — Is, is. Hogy a fiatalok valamit adhassanak a falunak, mert hiszen ez kellene, hogy kulturális tevékenységük súlypontja legyen, szükséges, hogy a maguk módján ők is kiszőrakozhassák magukat. — A maguk módján. Ez mit jelent? — Eltérőt az idősebbek szórakozási módszereitől. Beatzene hallgatása, tánc, ki mit tud-versenyek meg Ilyesmi. Ez képezi majd az Ifjúsági klub kultúrtevékenységének nagy részét Is. — Ezek a rendezvények képezik talán tevékenységük könnyebb, „passzív“ oldalát.. — Mi is így reméljük. Mielőbb szeretnénk berendezni a könyvtárat. Vannak jó szavalóink, tánccsoportunk, akik bizonyára kitünően érvényesítik majd képességeiket a klubban és a falu előtt. Aztán szeretnénk rendszeresíteni a klub „kultúrszerdáít“ Is. Eddig ugyan még csak egy előadásunk volt, dr. Kapsa jött el közénk az elsősegélynyújtás problémáiról beszélt telt ház előtt, de távlati tervünkben máris több fró-olvasó-találkozó, zenei és tudományos előadás szerepel. Ha akad megfelelő számú érdeklődő a tánciskola.iránt, akkor azt ts nyélbe ütjük. Nem kérdem: Ez minden? Már majdnem soknak találom, amit Ági elmondott. Okočon megvannak annak a feltételei, hogy a fiatalok munka után pihenhessenek, szórakozhassanak. Rajtuk múlik, mennyire élnek a lehetőségekkel... -zeAz elmúlt évadban a MATESZ nagy sikerrel mutatta be Hollý — A furfangos diák cínui színművét. Képünkkel erre az előadásra emlékezünk (Sipuss Ernő, Fazekas Imre, és Tóth László) Li E napokban jelent meg a Madách Könyvkiadónál Bari] Imre: Emberek, akikkel találkoztam című riportgyüjte- ménye. A jól ismert csehszlovákiai magyar publicista, akinek kél könyve is jelent már meg ebben a műfaj ban évekkel ezelőtt (Barangolás Holnapországban, Tegnap és Holnap közötti, nevezetes kortársaival való találkozásait gyüj tötte össze ebben a kötetben. — Emberek, akikkel találkoztam? — kérdezi a szerző s így válaszol: — Nagyon sokan voltak. Az élet álarcos farsangi menetében szomorúan bandukoltak vagy vidám tánelépésekkei szökkentek előre. Politikusuk, koncentrációs táborok hajdani lakói, festők és táncusnók, hegedükészítö mester és hárfaépito, restaurátor és állatszelídítö. színész és rendező adnak randevút egymásnak e kötet lapjain, vallanak önmagukról, küzdelmes sorsukról, hive tásuk iránti szeretetükröl. — E találkozások nem voltak véletlenek — írja a szerző. Mert útjaim végtelen során Lévától Bukharáig, Pozsonytól Párizsig és Londonig meg az apró délvalesi Ogmor by Sea-ig ke resve kerestem az embert, aki több volt, mint csak érdekes. Kerestem az embert az utcán, a munkahelyen, a villamoson a vonalon, a gőzhajón, a repülőgépen. Kerestem az embert, aki nemcsak színész, festő, orvos, író vagy muzsikos, hanem azon túl ember is. Barsi Imre „Emberek, akikké] találkoztam" című riportkönyve tanulságns szórakozást ígér minden olvasónak. A Madách és a Móra Könyvkiadó közös gondozásában jeleni meg Rudyard Kipling világhírű ifjúsági regénye. A dzsungel könyve. A bozótban megreccsennek a bokrok, és Farkas apó ugrásra készen, szinte a levegőben torpan meg, mert egyenest az orra elolt egy alacsony ágba kapaszkudva meztelen kisgyerek áll Soha ilyen pici, gödrös húsú embervakarcs nem kerüli még éjnek idején iarkas barlangjába. — Éppen hét óra volt, ju meleg este borult a Sziuni dum bokra: Farkas apó fölébredt nappali álmából, vakarózott, ásí tozott, s egymás után nyújtogatta ki a mancsait, hogy az ál mosságot kirázza belőlük. Farkas anyó ágy hevert, hogy nagy szürke orrát keresztiilfektette négy Itancúrozó visítozó köly kén. A hold beragyogni! a barlang száján, ahol a farkaxcsa iád lakott. — Aliit! — szólalt meg Farkas apó. — Ideje már. hugy va dászni induljak. Akik Indiában jártak, és sokáig éltek a dzsungel közelében mind azt állítják, hogy ez a táj semmi máshoz nem hasonlít ható. Rudyard Kipling is Indiában látta meg a napvilágot, abol apja — angol szobrász és festő — azért telepedett meg. hugy felkutassa India művészetét, az őserdő mélyén rejtőző csodá kát. Benedek Marcell ihletett tolmácsolása, Weöres Sándor gyű nyörü versfordításai és Szántó Piruska rajzai teszik felejthe tetten olvasmánnyá A dzsungel könyvének mostani kiadását S ha már az Ifjúsági irodalomnál tartunk: a Móra Ferenc Könyvkiadó népszerű „Vagy embereit élete“ sorozatában két izgalmas életrajzi regény is megjelent. Az egyik Száva István: A nagyságos fejedelem cimü Írása, a másik Erdödy jánus: Sasoknál magasabban című könyve. II. Rákóczi Ferenc a magyar szabadságkiizdelniek legendás alakjává vált ..nagyságos fejedelem“ élete pereg le az első oldalain Kalandos élei, melynek legfőbb állomásai: Munkács vára. Bécs városa, Magyarország északi és keleti tájai. Fran daország és végül Rodostó. Dicsó korszak, nagyszerű emberei nek dicsőségét zengi Száva István posztumusz müve. melynek utolsó bekezdését idézzük ízelítőképpen: — 190B októberében huziák haza a csontokat. Budapesten tíz és tízezrek álllak némán sorfalat, mialatt a menet a fejedelemről elnevezett álon elvonult II Rákóczi Fnrenc, Zrínyi Ilona Bercsényi Miklós, Rercsényiné Csákv Krisztina és Sibrik Miklós tetemét a kassai dómban, Thököly Imre maradványait pedig a késmárki lutheránus templom kriptájában helyezték el Igazi lakhelyük azunban a magyar nép hálás emlékezetében és szívében van. Nem kevésbé dicső alak Erdódy |anos: Sasuknál magasab ban című történelmi regényének a hőse: Hunyadi Mátyás. — Ilyen vata a mi királyunk, melynek emlékezete örökétig lészen a magyaroknál, és kívánsága ennek a vitéz hollónak. Saskeselyüket kergetelt. és azoknál magasabban járt vitézség gél, serénységgel. untalan szorgalmatos fáradsággal...“ — idézi a szerző mottóként Zrínyi Miklós: Mátyás király életéről való elmélkedések cimü írásának egy részletéi, s ugyanez írással végződik a regény: — Ilyen vala a mi királyunk... Ölet senki meg nem győzte az ű udvara Mars oskolája volt, az ö tekintete oroszlánt hasonlított. az ó állandósága és hadi tudománya mindent meghaladott. az ö jóságáért a föld jól termelt... Hyen állapottal voll a mi királyunk, ilyen dicsőségben meg is holt. azért az ő neve fog örökké lenni becsülettel és tisztességgel. \