Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-07-25 / 30. szám
6 új ifjúság A tömegsportért és a kultúráért! Táborozzon a THALIA művészeivel! A košicei Thália Színpad mellett működő Csehszlovák- Szovjet Baráti Társaság helyi mnportja szép kezdeményezéssel fordult a košicei városi bizottsághoz. Hogy eddigi munkáját színesebbé és vonzóbbá tegye, nyári táborozáson kívánja tagjait és az érdeklődőket megismertetni a szervezet céljaival, a szovjet irodalom értékeivel, a szovjet tudomány újabb eredményeivel... A táborozást jasovon (jászon) rendezik, s azokat a fiatalokat és idősebbeket kívánják „csoportosítani“, akik szeretik a turisztikát és a kultúrát. Szó esik például arról is, hogyan lehetne Fábry Zoltán munkásságát megismertetni a szovjet olvasóval. A résztvevők beszélgetésre hívják meg a Szlovák Nemzeti Felkelés és a partizánmozgalom harcosait, bebarangolják a festői szépségű vidék történelmi nevezetességű részeit. A résztvevők augusztus 11-én gyülekeznének jasovon. a táborozás augusztus húszadikáig tart. Fontos figyelmeztetés: csak az jöjjön, aki tud magával sátrat hozni, és gondoskodik az élelmezéséről isi Részletes felvilágosítást a Thália Színpad košicei irodája ad. Ide kérjük küldeni a jelentkezést, és postafordulatával innen küldjük- majd a részieteket tartalmazó prospektust is. A cím: Scéna Thália, Košice, Tajovského 12. Az érdeklődők mielőbb jelentkezzenek, hogy időben meg tndjnk szervezni az érdekesnek ígérkező, újszerű, de a tradícióra épülő rendezvényt. MÁR CSAK EGY HÓNAP AZ OLIMPIA! Ötezer atléta viszi majd felváltva az olimpiai lángot, hogy az augusztus huszonötödikén este hét órakor Münchenbe érkezzen. A szervezőbizottság ötezernégyszáz olimpiai trikót küldött szét az egyes országokba. Szeretnék, ha minden futó egységes színű mezben futna. A tornanadrágot és cipőt viszont maguk az atléták szerzik be. A olimpiai láng természetesen Görögországból indul. Törökországon, Bulgárián, Románián, Jugoszlávián, Magyar- országon és Ausztrián át jut az NSZK-ba, a színhelyre. Egyre sűrűbben nyilatkozik a tévében Willy Daume, aki a szervezés és rendezés legfontosabb láncszeme. „Fáradt vagyok. Nem tudom magam kialudni, de egyikünk sem bánkódik emiatt. Azt szeretnénk, ha nagyon jól sikerülne az olimpia. Tudjuk, hogy Tokió és Mexikó felejthetetlen volt, de mi még többet szeretnénk." Az olimpia előtti napok Münchené nagyon érdekes. Egyre több az olimpiai karikákkal díszített áruk száma. Mint képünkön látható, még az éjjeliedény falát Is a karikák díszítik. De lehet kapni olimpiai virslit és sört, cukorkát és tányérokat, söröskorsót és nyakkendőt, órát és táskát, sapkát és zsebkendőt, női fehérneműt és fürdőnadrágot. Minden az olimpia jegyében zajlik. Szállodát már hónapok óta nem lehet foglalni. Mindenféle szempontból rekordot dönt majd tehát a müncheni olimpia.. Nagyon érdekes az a csata, amelyet a müncheni prostituáltak ügyvédei és a városi tanács képviselői vívnak. A városatyák be akarják zárni a világverseny napjaira ezt a „boltot“. Nem Illene bele az örömlányok partnerekre vadászása az olimpiai összképbe — érvelnek. Az ügyvédek viszont — ugyancsak logikus mődon — azt mondják, hogy az olimpiának sok vendége lesz, és nem csúcsot dönteni érkezik mindenki Münchenbe. A vita egyelőre nem dőlt el. Ugyancsak érdekes fejlemények várhatók a bajor sör körül is. Tavalyhoz viszonyítva 5 százalékkal nőtt a termelés. de a gyártási költségek Is nagyobbak lettek. A sörgyárak nem dolgoztak a remélt haszonnal. Már ebben az évben várható, hogy a konkurrencla olyannyira kiéleződik, hogy valamelyik sörgyár „összeroppan“. A tulajdonosok éppen az olimpiai vendégektől várnak bizonyos segítséget. Nem kétséges, hogy a jó sör nagy érdeklődésnek örvend majd a vendégek körében. (klochan) Egész biztosan egyetlen olyan ember sem akadna Európában, aki a münche- ií) ni olimpiai játékok helyett a prešov! (Eperjes) „olimpiát“ választaná. Sőt! 1 Szinte meg is kérdeznék, milyen az a Š prešovi „olimpia“? A csehszlovák újságolvasó könnyű- I szerrel tudna rá válaszolni, ha júliusban figyelte volna lapjaink sportanyagát. Prešovon immár harmadszor rendezték meg a SZISZ Pionírszervezete nagyig díjáért kiírt versenyeket, az úttörők ösz- '■ szecsapásait. k. Atlétikában, úszásban, kerékpározés- “‘ban, sakkban, asztaliteniszben mérte ösz- sze tudását nyolc ország úttörő-váloga- *tottja. Volt külföldi vendég — méghozzá a francia küldöttség vezetője —, aki nem hivatalos Európa-bajnokságnak ne! vezte a prešovi rendezvényt, mert egyre nagyobb népszerűségnek örvend külföldön is. Nem árt, ha néhány mondatban összefoglaljuk az úttörők olimpiájának rövid történetét. A „történet“ tulajdonképpen pofonegyszerű: az ötletet ■ támogatni kezdte az ifjúsági szövetség vezetősége és néhány lelkes sportember, mint például Gabo Želenay, a Csehszlovák Rádió ismert sportriportere. A szervezés hálátlan, de nélkülözhetetlen mun- I kája következett, és ugyanakkor postára I adták az első meghívókat. Az eredmény I — és ezt főleg most, a harmadik évfo- I lyam sikere után jogosan megállapíthat- I juk — minden várakozást felülmúlt. Az ötlet egy valóban európai méreteket öltő viadal magva lett. Ami pedig az eredményeket illeti? Említsük meg a szovjet Szorokin idejét a 100 méteres gyorsúszásban — 56,8 mp, és a magyarországi Gubán teljesítményét a női magasugrásban: 167 cml Az úttörők nagydíjának rendezvényeit figyelve egy sereg érdekességet tapasztalhatott az ember. Mindenekelőtt megállapíthatta. hogy a „mai“ fiatalok még sudárabb, még nagyobb növésűek, mint elődeik voltak, fizikailag szinte felnőtt embereknek látszanak. Elég lesz talán erre a fényképre nézni (három résztvevő böngész rajta egy lapot) és nem is kell több kommentár. Megállapíthatta továbbá, hogy ezek a tizenévesek imádják ugyan a sportot, de mégsem olyan megszállottái, mint valamikori elődeik az ötvenes években. Szeretnek és tudnak is sportolni, de nem hoznak érte olyan áldozatokat, mint a sportmozgalom hőskorában élő elődeik. Igaz ugyan, hogy akkor sem televíziós adás, sem egyéb, ma már természetesnek tartott kikapcsolódási lehetőség nem állt rendelkezésükre, de azért mégiscsak többet gyakoroltak edzésen kívül, mint a mostaniak. Az ember felteheti a kérdést: Mi a rokonszenvesebb és helyesebb? Lángolni egyetlen szenvedélyért és azt a tökélyig fejleszteni, vagy belekóstolni ebbe ts, abba is? Erre a kérdésre tulajdonképpen csak a filozófia tudna válaszolni, az sem meggyőzően. Prešovon is bebizonyosodott, hogy nem is az eredmények a lényegesek, hanem a részvétel. Igaz, hogy mindegyik ország jól akart szerepelni á nemzetek nagydíjáért kiírt versenyben, de a legfontosabb mégiscsak az volt, hogy rengeteg barátság kötődött, rengeteg címet cseréltek a résztvevők. A megismerkedés után levelezés útján ápolják majd e kapcsolatot. A nemzetek nagydíját a Szovjetunió nyerte. Jól szerepelt Magyarország, Bulgária és Csehszlovákia is. Érdemes felfigyelni egyetlen számadatra: a különböző, selejtező és egyéb pionlrversenye- ken, csak Szlovákiában mintegy negyed- millió úttörő állt rajthoz ebben az évbenl Nem kétséges, hogy ha sikerülne az úttörősportolók további szakmai fejlődését figyelni és irányítani, Csehszlovákia sokkal nagyobb reményeket táplálhatna az elkövetkezendő felnőtt olimpiákon. Érdemes felfigyelni arra is, amely az ez évi szlovák síbajnokság versenyein derült ki. Csaknem ötven úttörő — a döntőben szereplők — ugyanolyan kiváló minőségű léceken versenyzett, mint az olimpiai bajnok Raš- ka! Most bizonyára összeszorult azoknak az idősebb embereknek a szíve, a- kik valamikor rongylabdával kezdték... Prešovon persze nem rendeztek síbaj- p.okságot. de a közbeiktatott adatok rávilágítottak a lehetőségekre. Szép volt az úttörők olimpiája. Az indulók számára minden bizonnvai felejthetetlen. A kelet-szlovákiai város kiválóan vizsgázott: egyetlen panasz sem futott be a rendezőkhöz a 10 nap alatt! A tervek szerint jövőre még nagysza- básúbb lesz a negyedik évfolyam és az eddigi rendezvényekre a jubileumi, ötödik verseny teszi fel majd a koronát. Aztán kisebb szünetet terveznek; 1974- től kezdve kétévenként adnak randevút egymásnak Európa legjobb úttörő sportolói, akik közül addig Szorokin vagy Gubán már a felnőtteknek Is nagyon komoly ellenfele lehet. (bt) LABDAJÁTÉKOK AZ OLIMPIÁN Az USA, Magyarország és a Szovjetunió a leg eredményesebb Kétségtelen, hogy a labdajátékok a világ legnépszerűbb sportágai. Ennek ellenére csak nagyon nehezen harcolták ki helyüket az olimpiai játékok műsorában. Röplabdában és kézilabdában csakugyan a világ legjobbjai találkozhatnak négy- évenként, de kosárlabdában és futballban, ahol létezik nyílt professzionalizmus, ez már nincs így. És mégis, az utóbbinak van a leggazdagabb olimpiai története; napjainkban a- zonban vita tárgya, hogy sze- repelj'en-e egyáltalán az olimpián a labdarúgás. Kezdjük tehát olimpiai történetünket a világ legelterjedtebb játékával, a futballal. ' MAGYARORSZÁG VEZET 3 ARANNYAL 1908-ban szerepelt először olimpián a labdarúgás, s a tizenkét aranyérmen nyolc ország futballistái osztoznak: Magyarország (3), Nagy-Britannia, Uruguay (2—2), Svédország, Szovjetunió, Belgium, Jugoszlávia, Olaszország. Magyarország 1952-ben, 1964-ben és 1968ban végzett az első helyen. Eredményei a döntőkben — 1952: Jugoszlávia 2:0 (0:0-ás állásnál Puskás 11-est hibázott), 1964: Csehszlovákia 2:0, 1968: Bulgária 4:1. Csehszlovákia kétszer játszott a döntőben, de csak egyszer kapott ezüstérmet. Hogy miért, arrál Josef Läufer, az ismert cseh sportriporter így ír: „Az antwerpeni'olimpiai tornának 15 résztvevője volt. Jugoszláviát 7:0-ra, Norvégiát 4:0- ra, Franciaországot 4:l-re győztük le. Utána „háborgó“ környezetben álltunk a belgák ellen. A találkozót az angol Lewis vezette, aki nagyon részre- hajlóan bíráskodott, s megadott a hazaiaknak két szabálytalan gólt; s ráadásul jogtalanul kiállította Steinert. A csehszlovák csapat a 36. percben 2:0-ás belga vezetésnél levonult a pályáról. A fanatikus nézőközönség megbecstelenítette a csehszlovák zászlót, aminek diplomáciai utóhangja is volt: a belga miniszterelnök kénytelen volt bocsánatot kérni a csehszlovák nagykövetségen. Egészen a 30-as évekig az olimpiai labdarúgótorna volt e sportág legnagyobb világeseménye. A VB megszervezése után azonban fokozatosan ha- nyatlani kezdett a színvonal. Egy időben csak azok a futballisták rajtolhattak az olimpián, akik nem vettek részt a világbajnokságon, tehát nem találkoztak a profikkal. Később hatálytalanították ezt a szabályt; így bármely ország a nagyválogatottját is elküldheti. Minden bizonnyal az olimpiai mozgalom vezetői így akarnak ismét rangot adni a futballnak az olimpián. Mert mégiscsak paradoxon helyzet volt, hogy míg más sportágakban a legjobbak versenyeztek, addig labdarúgásban nem. Másodszor 1964-ben szerepelt döntőben a csehszlovák csapat. Itt csak egy félidőn át tudott lépést tartani a magyarokkal, majd 2:0-ás vereséget szenvedett, főleg a kitűnő formában játszó Bene jóvoltából. A müncheni olimpiára nem jelentkezett Csehszlovákia, így utolsó szereplésünk a szerencsétlen mexikói volt, ahnl szenzációs l:0-ás vereséget szenvedtünk Guatemalától. HITLER KATONAINAK KEDVENC JÄTÉKA A második világháború előtt a kézilabda volt Hitler hadseregének a legkedvesebb játéka. Talón éppen ezért csak három ország vett részt 1936-ban az olimpiai tornán (Ausztria, Svájc, Németország). Talán éppen ezért tartott 36 évig, míg újra visszakerült az olimpiára. Közben a nemzetközi szövetség tagállamainak száma 49-re szaporodott. Az NSZK-ban nem titkolják, hogy hazai környezetben, fanatikus nézők előtt (az NSZK-ban óriási népszerűségnek örvend a kézilabda) aranyéremre pályáznak. De hát Itt vannak a jugoszlávok, az NDK beliek, a románok stb. A kézilabdázóknak elsősorban arról kell1 gondoskodniuk, hogy teljesítményükkel biztosítsák a sportág olimpiai jogosságát. KÉT EZÜSTÉREM RÖPLABDÁBAN Nem túlságosan gazdag a röplabda olimpiai története sem. Először Tokióban (1964) küzdöttek az olimpiai érmekért, a- hol Csehszlovákia ezüstérmet nyert a Szovjetunió mögött. Nagy küzdelemben szenvedett egyetlen vereséget válogatottunk a híres Csesznokovot és Vaszkobojnyikovot felvonultató szovjet csapattól (2:3). Magyarország a hatodik lett. Mexikóban még kedvezőbb volt a helyzet az aranyérem megszerzésére. Csapatunk hét ellenfelet győzött le, egymás után, de a torna végén jelentkeztek a fáradtság jelei, s fgy kikapott a gyengébb Lengyelországtól, majd az utolsó mérkőzésen, amelyen az aranyérem sorsa dőlt el, a Szovjetuniótól is. Végül bronzérmet szerzett válogatottunk a Szovjetunió és Japán mögött. Ugyancsak Lengyelországtól kapott ki női csapatunk is, mely nyolc részvevő közül hatodik lett. Magyarország nem rajtnlt Mexikóban. Egyébként Tokióban a japán, Mexikóban a szovjet lányuk győztek. AZ USA VERETLENÜL A férfi kosárlabda hét olimpiai története nagyon „unalmas“ (1936-ban szerepelt először az olimpián). Mind a hétszer az Egyesült Államok csapata lett az első. ötvenkét mérkőzést játszott és — ötvenkét- szer győzött. A poataránv 4098: :2041 az amerikaiak javára A harc tehát csak a második iie lyért folyt. Egyszer Kanada. Franciaország és Jugoszlávia nyert ezüstérmet, a Szovjetunió pedig négyszer szerzett második helyet. Az USA-ban mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak az olimpiai kosárlabdának. Általában erősebb csapatot küldtek az olimpiára, mint a VB re A kosárlabda óriási népszerűsége következtében sohasem jelentett gondot az amerikaiaknak összeállítani egy erős amatőr csapatot, annak ellenére sem, hogy a legjobbak a profik között játszanak. Csehszlovákia Melbourne. Tokió és Mexikó kivételével részt vett minden olimpián 1936 ban és 1948-ban a negyeddöntőbe került. Helsinkiben a selejtezőkben kiesett. Róma jelenti a legsikeresebb állomást: az ötödik helyért vívott küzdelemben 98:93-ra legyőztük Jugoszláviát.'' Magyarország részvétele és helyezése: London — 16., Helsinki — az előmérkőzésex után kiesett, Róma — 9., Tokió — 13A női röplabdázók már kiharcolták helyüket az olimpián, a kosárlabdázónök csak most várják a premiert: 1976-ban szerepel először női kosárlabda az olimpián. Tomi Vine« i MÜNCHEN VAGY PREŠOV?
