Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-04 / 27. szám

új ifjúság 5 CO 'CO ^ GO 5 > I o > H r*j £ * u ■ jz: o “7=ľ z xC° w V? ' ,u . H : CD 8 EE s : c=> N v--- tű :CZD čo ....Az író műve még nem készült el azzal, bogy meg­írták és kinyomtatták. A Kaifaello-kép sötét szobában vagy a IX. Szimfónia kottája olyan házban, ahol senki sem ért a mozsikához, vagy a ház leánya kuplékat dönget a zongorán: halott kincs. Az irodalmi inube is csak akkor költözik bele az élet, ha van, aki el tudja olvasni. Mert az technikailag jóval könnyebb ogyan. mint a IX. Szimfónia zenekari és énekszólamait meg­szólaltatni, de művészet kell ehhez is...“ 1 B ENEDEK MARCELL 1972 a könyv és az olvasás bözőbb dolgokban kérik ki a ünnepi esztendeje. Az UNESCO véleményem, mintha minden- legutóbbi közgyűlése az idei é- hez értenék. Pedig csak arról vet nemzetközi könyvévvé nyíl- van szó, hogy sok minden ér- vánította. Az írók, könyvkia- dekel és ennélfogva többet is dók, könyvtárosok és terjész- olvasok, mint aki kevésbé kí- tök nemzetközi szervezeteinek váncsi a világ dolgaira — képviselői megfogalmazták a mondta mentegetőzve Benedek Könyv Alapokmányát és kiad- doktor, miközben a könyvtár­ták a jelszót: „Könyvet min- ba invitált, denki kezébe!“ Mennyezetig nyújtózkodó köny­Ez adta az aprppót, hogy el- vespolcok, rajtuk lexikonok, látogassunk Benedek István szótárak, filozófiai írások, kul- otthonába, s a népszerű orvos- tűrtörténeti könyvek, müvésze- íróval az olvasás szeretetéről, ti monográfiák, útikönyvek, re- a könyvek egész életen át tar- gények, verseskötetek. Irigyel­té hatásáról, az általuk nyílj- ve méltóan gazdag kincsesbá- tott élményről beszélgessünk nya. A könyvtár gyűjteményé- — Az utóbbi Időben már hoz- nek rendezettsége,' témakénti zászoktam, hogy az orvostudo- csoportosítása, az Igényes vá- mánytól kezdve a kultúrtörté- logatás, a reneszánsz kor neten át a sportig a legkülön- könyvgyűjtőinek szenvedélyét, tudatosságát juttatja eszembe. Négy-ötezer könyvem van, de könyvtáram értékét, gazdagsá­gát nem a kötetek száma, ha­nem elsősorban a művek iro­dalmi színvonala, a tudomány, és kultúrtörténeti munkák en­ciklopédikus gyűjteménye ad­ja. — Mit jelent az ün számára az olvasás? — Nehéz ezt néhány mon­datban elmondanom. Annál is inkább, mivel író és olvasó va­gyok egy személyben Tehát nem kedvtelésből, vagy szóra­kozást igényelve, időtöltésből olvasok. Munkám, életem el­képzelhetetlen olvasás nélkül. A könyv szeretete viszont nem elsődleges feltétele az alkotó munkának. Az olvasás és a könyv szeretete nem azonos fogalmak. Hiszen majdnem min­den ember elolvas életében né­hány művet, de nem biztos, hogy szereti a könyveket. — ön szerint tehát a könyv szeretete az emberrel szüle­tett külön adottság, vagy va­lamiféle kiváltságos szerze­mény. Például az Ön esetében milyen szerepe, jelentősége volt ebben a Benedek család irodalomközpontú légkörének? — A könyvszeretetröl, mint velünk született adottságról nem beszélhetünk. Tény, hogy nagyon sok múlik azon, hogy az ember gyermekkorban, de még inkább serdülőkorban fel­fedezi-e a könyvek nemesítő értékét, örömét találja-e az ol­vasásban. Ami azonban a csa­ládi légkört illeti, mármint a Benedek család miliőjét, egy eléggé elterjedt „népszerű“ tévhitet kell eloszlatnom. Nagy­apám Benedek Elek, az egész ország aprajának-nagyjának mesélt, csak éppen az unokái­nak nem, nekünk, akik nyaral­ni jártunk le Kisbaconba, a nagyszülői házba. Az igazság az, hogy nem a mese érdekelt bennünket elsősorban, hanem a vakáció és a falusi élet ezer öröme. Apám, Benedek Mar­cell, aki százezreknek fedezte fel az olvasás szépségét, mű­vészetét, a fiainak vajmi keve­set beszélt az irodalomról, az olvasásról. Én tehát nem érez­tem az „értelmiségi atmoszfé­ra“ hatását. Éppúgy direkt irá­nyítás, környezeti kényszer nél­kül találtam meg a könyvek­ben a gondolatgazdagságot, mint minden más gyermek. — Ha olvasmányélményeiről kellene írnia, milyen művek szerepelnének a gyűjtemény­ben? — Ha nem akarom megcsal­ni gyermekkori, ifjúkori és fel­nőttkori élményeimet, akkor tulajdonképpen könyvtáram mind négyezer-ötezer köteté­ről kellene vallanom. Vagyis, Arisztotelésztől és Marcus Au­relius filozófiai műveitől kezd­ve Darwin természettudomá­nyos munkáin, Van Gogh leve­lein át, egészen Kardos G. György Avraham Bogatirjálg. Gyerekkorom nagy olvasmány- élményei voltak Elek apó meg­.indítóan szép, tanulságos tör­ténetei és mesegyűjteményei, ifjúsági regényei és történeti munkái. A világirodalom klasz- szikus gyermek- és ifjúsági könyvei közül elsősorban azok a művek hatottak rám, melyek egy kicsit „felnőttesek“. Most, hogy Idősebb fejjel újra és új­ra elolvasom ifjúságom könyv­ideáljait, elcsodálkozom, meny­nyi rejtett szépség, mély igaz­ság maradt felfedezetlenül szá­momra. Ifjúságom máig ható élménye Dosztojevszkij Bűn és bünhódés és Thomas Mann Jó­zsef és testvérei. A világiroda­lom e két műve jelenti szá­momra az igazi olvasmányél­ményt. Úgy vélem, nemcsak a gondolkodásomra, hanem írói munkámra is hatott Dosztojev­szkij és Thomas Mann művé­szete, humanitása. — Mit jelent az ün számá­ra a magyar irodalom? Milyen olvasási tanácsot ad a fiata­loknak? — Nemegyszer tapasztalom, hogy leértékeljük, vagy nem becsüljük eléggé saját kultu­rális értékeinket, saját Irodal­munkat. Pedig mi is adtunk klasszikusokat a világirodalom­nak. De nemcsak a tegnapi magyar irodalom, hanem mai szépprózánk is többre érde­mes. A fiatalok körében kissé sznob divattá vált a mai best­sellerek, „modern“ regények olvasása. Meggyőződésem, hogy mi bizony sokszor túlértékel­jük a külföldi modern iroda­lom egyes könyveit. Nekem töb­bet mond a mai, szocialista magyar valóság, a társadalom­ban tevékenyen, közügyekért élő ember gondja, világa, mint az úgynevezett „elidegenedett“ személyek sokszor zavaros fl- lozofálgatása. E. Sz. Z. „Én egész népemet fogom“ Szerencsére már elmúlt az az idő, amikor a faluban a tanító irta össze a kutyákat, macskákat, és minden ügyes-bajos dolgot a nyakába varrtak. A megváltozott körülmények között azonban mint­ha megváltozott volna a falusi tanítók - szemlélete Is. Egyre ke­vesebben vannak, akik vállalják a közügyeket, a pluszmunkát, a- kik józsef Attilának a címben Idé­zett verssora szerint élnek és cselekednek. Megérdemlik, hogy Írjunk róluk. A kevesek, az áldozatvállalók közé tartozik Jókai Mária, a jele­ned (Gímes) kilencéves iskolából. Az egész környéken jól ismerik, pedig nem Is Ide való, sőt a ne­ve azoknak Is Ismerősen hangzik, akik szeretik és ápolják a nép­művészetet, hagyományokat. Jókai Máriát a tanítóképző be­fejezése után helyezték ide, a szomszédos Ladlcén (Lédecen) te­lepedett le, és szinte összeforrott az új környezttel, a zoboraljai tájjal, emberekkel. Magával ragadó szenvedéllytl látott kezdettől fogva a népmű­vészet, a szokások, használati tár­gyak, kordokumentumok gyűjté­séhez. Egy egész életre eljegyez­te magát e nemes tevékenység­gel.- Kevés helyen maradt fenn any- nyi szép szokás, dal, hagyomány, mint itt a Zobor alján. Húsvétkor még ma is űzik a vtllőzést (más­hol kiszézésnek hívják), a gímesl hfmes tojásoknak, a gyönyörű hímzett kendőknek, térítőknek messze földön nincs párja. Az emberek, különösen az Idősebbek ma Is gyakran öltenek népvisele­tet. Csodálatos népdalaik és tán- saik pedig még Kodályt és Bar­tókot is ámulatba ejtették. Csakhogy a fiatalok lassan már Itt Is megfeledkeznek őseik szo­kásairól, hagyományairól, ame­lyek Idővel egész biztos a feledés homályába merülnének, ha nem lennének olyan fáradságot nem kímélő emberek, mint Jőkal Má­ria. A lédeci CSEMADOK-szerve- zet néhány lelkes tagjával, Faze­kas Jánossal, Bucjai Jánossal, Mes­ter Ferenccel és másokkal egy tájmúzeumra való anyagot gyűj­tött össze. Egykori munkaeszkö­zöket, használati tárgyakat, kony- hafeiszerelést, lakberendezést és dokumentumot. A kis tájmúzeum a régi lskp- láhan bármikor megtekinthető, s csak azt mondhatom, érdemes megnézni. Eléggé mostoha körül­mények között — erről ők persze nem tehetnek —, de együtt van az anyag, és ez a fontos. Ha valaki Lédecen a népi szo­kások, a népi hagyományok, a község múltja után érdeklődik, jőkal Máriához utasítják. Pedig nem is Innen való. De egy életre eljegyezte magát e tájjal, embe­rekkel. Palágyi Lajos VISSZAJÖVÖK, TANÍTÓ NÉNI A Dunajská Streda-t (dunaszerdaheiyi) járás területén fekszik Opatovský Sokolec (Apácaszakállas). A község egyik eldugott utcájának a végén áll egy egyemeletes épü­let, amely már messziről kiválik a lakóházak közül. Do­hányszárítónak készült, később Capka nevezetű légionárius birtokába került, majd csendőrlaktanya lett. A felszaba­dulás után itt alakult meg a járás első magyar nyelvű iskolája. Ezerkílencszázhatvantól az épület a csökkent szel­lemi képességű gyermekek bentlakásos Iskolája. A gyerekek legtöbbje már hatéves kortól Itt lakik, de vannak olyanok, akik a kilencéves iskolából kerültek ide. Türelmes, hozzáértő pedagógusok tanítják őket a betűve­tésre, az olvasásra. Ők ébresztik fel bennük egyes szak­mák Iránt az érdeklődést, hogy a nyolcadik osztály befe­jezése után mindenki az egyéniségének legjobban megfe­lelő szakmát válassza. Ha Julika máshol járna iskolába, gúny tárgya lenne a többinek. Talán dadogni kezdene, ma­gatehetetlenné válna, s terhére lenne a szülőiknek, mások­nak. Lehst, hogy Gyurika kiválna a rosszban, esetleg bű­nöző lenne belőle De ők Itt vannak, kiegyensúlyozottaK, magabiztosak. Az Iskola egyben otthon Is számukra, ahol megértésbe, szeretette találnak. Paulovics Margit Igazgató: — Kilenc éve tanítok az isko­lában. időközben elvégeztem a gyógypedagógiát. Nem köny- nyü munka a miénk, türelmet, kitartást, hivatásszeretetet igényel. Aki ezt vállalja, többletmunkát és bizonyos fokú felelősséget is vállal embertársaival szemben. Számunkra nincse elveszett ember. Aki az iskolába kerül, abból ne­künk embert keil faragni. Itt van például Julika esete. Annak ideién sokat gondolkoztam azon, hogy felvegyük-e az iskolába. Végül Is úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk a szinte lehetetlent. Julika ugyanis nem tudott beszélni. Délutánonként is foglalkoztunk vele, új fogalmakkal, Is­meretekkel gyarapítottuk az ő kis. világát. Fél év múlva megtörtént a „csoda“. Egy szép hajas babát kapott tőlünk karácsonyra. Az első értelmes mondata a babával kapcso­latos volt. Julika most hatodikos. Azőta nemcsak hogy megtanult beszélni, de már szépen olvas és ír Is. — Nem értem azokat a szülőket, akik szellemi fogyaté­kosságú gyereküket mindenáron a kilencéves Iskolába íratják. Mert mi Is történik az ilyen gyerekkel? Osztály- ismétlés, komplexusok. Legtöbb esetben az ilyen gyerek kitűnik a rosszban. Élő példa a múltkori eset. Kerítést festettünk a mieinkkel. Odajött hozzánk a faluból három gyerek, hogy ők Is festeni akarnak. Nem lehet, mondtam, elegen vagyun.K akik fessünk. Akkor a legidősebb az inge alól egy kést húzott elő, azzal hadonászott, hogy ő majd megmutatja nekem, ha nem engedem őket festeni. Az egyik tanítványunk a tanító bácsiért szaladt. Mire vissza­jöttek, már továbbálltak a betyárok. Később kiderült, hogy mindhárman a helybeli iskola növendékei, s vagy harmad­szor ismétlik az ötödik osztályt. Kinek jó ez, a szülőnek, az iskolának, a gyereknek? Azt hiszem, egyiknek sem. Sta­tisztikailag kimutatott, hogy a delikvensek nyolcvan szá­zaléka szellemi fogyatékosságú egyén. Tériké :zőke hajú, kék szemű eleven kislány. A kilenc­éves iskola harmadik osztályából lépett át. Itt az iskolá­ban jó tanuló, talán némileg ki is tűnik a többiek közül. Kedveli a matematikát, az Ifjúsági regényeket, jól kézi­munkázik, varrni tanul. — Nagyon szeretek varrni. Barát­nőim babáinak ruháit mind én készítem. Magamnak még nem varrtam semmit, de rövidesen arra is sor kerül, ml- . vei az Iskola befejezése után varrónőnek készülök. A beszélgetést az Igazgatónő Is végighallgatta. Mikor a kislány elment, megkérdezte: Nem vett észre semmit Te­rikén, mikor vele beszélgetett? — Mit kellett volna ész- revennem? — kérdeztem. Tériké kezdetben rosszul ejtette ki az „sz“ betűt. Örülök, hogy nem vett észre semmit. Az Idén hatan fejezik be a nyolcadik osztályt. Közülük csak egy lép közvetlen munkaviszonyba, a többi szakmát tanul. Péntek délután van, a gyerekek hazamennek, készülnek a vonatra. Nevelőnő kíséri őket az állomásig, ahol egy szülő gondjaira bízva utaznak a Járási székhelyig. Onnan busszal vagy vonattal kl-ki a saját lakhelye felé. Julikéért személyesen Jön az édesanyja. Látszik rajta, hogy örül, gyorsan összecsomagol, s indulnak. Az ajtóból még hátra­szól: Visszajövök, tanító néni. Marton Iván Most jeleni meg a Madách Könyvkiadó gondozásában EGRI VIKTOR: Tiszta források cfraü kötete. Állami és nem­zetiségi díjas Írónk e kötetében harmincöt év alatt írott könyv­ismertetéseit. kritikáit adja közre. „Kezdettől az olyan könyveket kedveltem és tartottam fon­tosnak — írja Egri a kötet előszavában —, amelyeknek íróját az élet megváltoztatásának gondolata foglalkoztatta. Ez segi tett hozzá ahhoz, a [elismeréshez, hogy az ember sorsa jobbra nein fordítható, ha a világ változatlan marad. Az irodalom tehát adjon fegyvert az ember kezébe, hogy ezt a változást vegre tudja Hajtani . Három ciklusra osztotta fel a szerző kötete anyagát. Az első­ben, melynek címe „Antifasizmus", Egri azokat az írásait vo nultatja fel, amelyek a pártos, szenvedélyes és mélyen emberi humanizmus védelmében a fasizmus embertelenségét elmarasz­taló müveket veszik bonckés alá. Olyan könyvekről esik itt szó. mint Anna Seghers: A hetedik kereszt, vagy Solohov: A hazáért harcoltak című regénye, jorge Semprun vagy André Schwarz-Bart, Keszi Imre vagy |an Otéenásek könyvei. A „Szlovákiai magyar irodalom“ című fejezetben többek kö­zött Győry Dezső és Fábry Zoltán, Bábi Tibor és Ozsvald Ár­pád. Rácz Olivér és Duba Gyula írásaival foglalkozik; a „Cseh és szlovák irodalom“ című fejezel Olbracht, Majerová, UrbáTT. MioáC és más jelenkori szerzők munkásságát taglalja, egy-egy ma­gyarul megjelent kötetük alapján. A könyv külön értéke, hogy helyet kapnak benne olyan írá­sok is, amelyek mintegy újra felfedeznek néhány, az első köz­társaság idején Irt szlovákiai magyar müvet. Ugyancsak most jelent meg az ismert cseh írónő, MARIE KUBÁTOVA: Az Ifjú Werther szédelgései elmú regenye. Kopasz Csilla fordításában, Kopécs Tibor illusztrációi­val. Ohm, a mintagyerek, a matematikai zseni, és barátja, Kid, akt szorgalomban ugyan messzi Ohm mögött áll, viszont zene­szerzőnek kimondottan szenzációs — még a fogurvosi férő és az ébresztőóra hangjaiból is passiót komponál —, érettségi előtt áltó fiatalemberek. A közelgő érettségire meglehetősen szorongó érzéssel gondolnak, ám ennél sokkal több gyötrődést okoz a felnőttek meg nem értő viselkedése, rideg magatartása, folytonus példálőzgatása: Ez a mai fiatalság) A regény azt akarja bizonyítani, hogy a „mai fiatalok" elviselhetetlennek tartják az Idősebbek intelmeit, szerintük az „ifjúkort csakis azzal a céllal találták ki, hogy az üregeknek legyen kin bebi­zonyítaniuk. milyen bölcsek“. Méllatlankudnak és háborognak. cinikusak, de világmegváltó tervekkel állnak elő szóval egy jottányival sem rosszabbak, mint a „régi“ fiatalok voltak — annak Idején. A közös könyvkiadási egyezmény kereléhen jelent meg a Madách és a Szépirodalmi Kiadó gondozásában, a népszerű ..Magyar Elbeszélők" suruzatban a századelő méltatlanul fele­désbe merült nagy magyar írójának. CHOLNOKY Lászlónak, Piruska című, öt regényt tartalmazó kötele. Az egyes re génycimek: Régi ismerős. Piroska. Bertalan éjszakája, Prikk mennyei útja. Tamás. A kötet regényeinek főhősei tulajdon­képpen ugyanannak a típusnak, lelki alkatnak a változatai más és más helyzetekben s a -megbasonlás különböző szakaszaiban. — Azok. akik meg emlékeznek rá. mert a lelkűket a rózsa- piros öröm vagy a halványsárga szunturúság hozzáfűzi még ma Is. azt mundiak. hugy az volt akkoriban a legszebb ősz. Arról az őszről talán megfeledkeztek a runtó hatalmak: a pompás halduklőt nyugodalmas verőfény kísérte el jeges, tél! sírjáig — kezdődik a „Tamás“ cfinii regény, melynek alcíme: Egy ver­gődő élet története. A hang. a sílus szokatlan, de ismerős. Honnan Is? Krúdy. Chnlnnky László —- aki Krúdy Gyula szerint „a lélek, a má­mor. az eniberfiilöttiségek“ detektivregényeivel bajlódott“ — szinte minden müvében a helyüket nem találó, emberek re ménytelen hontalanságáról, üzöttségéről. a nyugtalan lélek belső háborgatásairól s a személyiség felbomlásának gyiitró tudatáról Ir. Újrafelfedezése a magyar Irodalom nagy esemé­nyeinek soréba tartozik. Ugyanennek a századelőnek az irőja, igaz, hogy európai vi­szonylatban, Virginia WOOLF. Hosszú évek mellőzése ntán, úgy tetszik, a magyar kiadók Is újra felfedezték századunk nagy angol Írónőjét, hiszen a néhány éve újra kiadott „Orlando“ s a csak néhány hónapja megjelent „Mrs. Daltoway“ után immár a harmadik Wnolf-regény kerül a magyar olvasők asz­talára. A elme: A világítótorony. Egy különös asszony külső és belső portréját ábrázolja Woolf ebben a talán leg­jobb regényében. A lélektani remeklés folyamatában valóságot és álomszerűt ütvözö, nagyszerű stflusmuvészettel fejezi ki mondanivalóját élet és szellem, szerelem és halál, család és nemzedékek, barátság és magány bonyolult összefüggéseiről és ellentniundásalról. Hősnője feledhetetlen személyiségének Urai bemutatásán túl az idő szerepének művészi elemzése a regény fő célja; a pillanattői az emlékké válásig követi a szüntelen változás folyamatát. Virginia Wolf nagyszerű regényét Mátyás Sándor lordftottR magyarra. Mint az előbbi kötet, IRIS MURDOCH: A HALO ALATT című regénye is a Magvető népszerű „Világkönyvtár“ sorozatában került a magyar olvasók asztalára. Kicsoda Iris Murdoch? — 1954-ben, amikor ,,A háló alatt" megjelent, legfeljebb szakmai körökben jsmerték a fiatat oxfordi filozófiaiénál- nevét. Sartre-röl szóló, gazdag történelmi, esztétikai és főleg isme­retelméleti felkészöltséggel megírt tanulmányát elismerő mél­tatásuk fogadták, és aligha gondolt bárki is arra, hogy egy évvel később a kor legtermékenyebb angol Írójának első re­gényét olvashatják, akit ettől fogva méltán illethettek a beér­kezett jelzővel. „Társadalmi kalandregény“ — mondják egyesek, s hamaro­san az „új angol regény“ akkoriban feltűnő művelői, a „dü­hös fiatalok“ Írásai közé sorolják. A regény főhőse Jake Donaghne, a „szabadúszó“ irodalmár helyet keres magának a világban. A legelképesztőbb kalandok surán sem veszti el nyugalmát... Krimiparódia? Több annál! Jake egyetlen kérdésre keres vá­laszt: feloldható e a magány, létrehozhaték-e igaz emberi kap csőlátók? A Bátl László fordította regény nagy élménye lesz a magyar attaséknak Is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents