Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-07-25 / 30. szám

v

új ifjúság 3

tán többen is vannak, mint most is, eljöttek társadalmi munkában a dubnícal Szlovák Kohászati Üzem és a Slovnaft n. v. szakszervezeti és ifjúsági tagjai.

A gyermekváros szép környezetben épül. Egy háromszög két szárnyán a fent említett faluk ölelik át, s a háromszög harmadik oldalán a távolban a szabad természet.

Az építkezés még csak a körvonalakat, a leendő formák és terek lehetőségét mutatja, de már ezek is sokat mondanak. A mintegy 420 gyerek, aki itt kap otthont, jó helyre kerül.

Szóban mindezt azonban nehéz is elmondani. Mit lehet papírra vetni arról a tizennyolc osztályos, korszerű, minden igényeket kielégítő, a huszonötéves tapasztalatainkból kinövő Iskoláról, ahol az alsóbb évfolyamok tantermeihez kert, füves játszótér — vagy ahogy manapság szokás mondani — átrium tartozik?! Mi az, ami híven tükrözheti vissza azt a

pedagógiai lehetőséget, ahol minden tanteremhez külön kis kabinet és a tanító részére pedig dolgozószoba társul, vagy hogy többet már ne mondjunk, ahol az Iskola előtt egy fél futballpályányi fedett tér készül, hogy a gyerekek a szünetekben még a legrosszabb időben is friss levegőn mozoghassanak! Ugye, csak lelkesedni lehet érte?

Miközben sétálunk és nézegetjük a készülő vagy a már majdnem kész épületeket, beszélgetünk. Rehák elvtárs mondja Ismét:

— Az óvoda és főleg az Iskola nemcsak oktató-nevelő feladatokat kap, hanem részben kutatóintézet is lesz. Ezért komoly könyvtárral rendelkezik majd.

Mindent azonban még felsorolni is nehéz. De talán nem is szükséges. Látni kell. Látni, és a vezetők kíséretében megcsodálni. Stefan Rehák korábban a járási nemzeti bizottság iskolai osztályánál! a tanfelügyelője volt, s a városkáért feladta magasabb beosztását, vezetői állását. Vele és František Haluskával „mustrálgat- juk“ az épületeket, ök ugyanis, bár ciceróneként szegődtek mellém, maguk Is látogatóvá válnak, állandóan „kf-klbüjnak* a szerepükből. Olyan áhítattal és szeretettel járják most már ki tudja hányadszor végig a városkát, hogy nem lehet nem látni odaadásukat, lelkesedésüket, szép embert tulajdonságaikat. Űk már látni vélik a gyerekeket, a leendő harmonikus életet a még vakolatlan falak, üvegezetlen ablakok között. Látják és örülnek neki. Valahogy, mintha életük legszebb álma, elképzelésük válna valóra.

František Haluška, akit már csak Feri bácsinak vagy tanító bácsinak szólítgatok, valamelyik épületben hirtelen emlékezni kezd:

— Tanítottam én sokféle Iskolában, de az biztos, hogy a leghálásabbak az elhagyott és a testi fogyatékosságú gyerekek. Húsz-harminc év után is emlékeznek az emberre, megszólítják és elmesélik az életüket. Varázslatos dolog, amikor peregni kezdenek az emlékeik. Engem ezek az élmények késztettek arra, hogy a gyermekváros létrehozói közé álljak. Ha a testi fogyatékosságú gyerekek olyan hálásak tudnak lenni, milyenek lesznek ezek, a- kiknek nincs apjuk, anyjuk, akiket elhagytak a szülők, és többszörösen hiányzik életükből a szeretet, a meleg emberi érzés?

No, de ezzel már vagy egy évvel előbbre szaladtunk. Hiszen a gyermekváros csak a jövő év szeptemberében fogadja lakóit. Addig is azonban jó munkát, sikeres építkezést kívánunk és üdvözletként küldjük e néhány sort nekik Is és a Fóti Gyermekváros vezetőinek is, hadd tudják ők is, hogy a Zlatovcei Gyermekváros vezetőiben munkájuk, eredményeik lelkes nagyszerű folytatóira találtak.

Németh István

Stefan Rehák a leendő gyermekváros igazgatója

|án Samák a zlatovcei község nemzeti bizottságának az elnöke

František Haluška, a leendő gyermekváros igazgatóhelyettese

isztelik ezt az intézT

ményt. Ázsiója, rangja van a szemükben. Időről időre meglátogatják őket, kikérik a vé leményüket, erőt és bátorítást merítenek munkájukból, s elképzeléseikben és saját munkájukban hasonló elveket próbálnak érvényre juttatni, mint a Fóti Gyermekváros vezetői. Rehák elvtárs így vall az elképzeléseiről:

— A nevelés kérdéseivel nem lehet játszani. Még a rendezett családi és társadalmi körülmények között élő gyermekeknél is megbosszulja magát, ha valamit elmulasztunk, ha valamit rosszul teszünk.

Mi minden ilyesmit szeretnénk elkerülni. Nem akarjuk a gyerekeket félrevezetni, becsapni és főleg nem akarjuk őket elszigetelni attól a társadalomtól, amelybe beleszülettek, a- melyben élnek.

Természetesen a szülőket nem tudjuk visszaadni, de talán valamicskét pótolni tudunk abból, amit elvesztettek.

Nem, nem akarjuk azt hazudni, hogy anyát és apát a- dunk nekik. Ezekkel a fogai

makkal nem lehet játszani, és mi nem is akarunk. Azt viszont biztosítani tudjuk számukra, hogy két komoly felnőtt, apa és anya — egy erre kiválasztott család környezetében nevelkedhessenek, s kitapasztalhassák mindazt, amire mint felnőtteknek, leendő szülőknek szükségük lesz. A szocialista társadalom képes számukra megteremteni azokat a körülményeket, amelyekben egészségesen és természetesen fejlődhetnek. Ez sikerült' a Fóti Gyermekvárosnak, s mi is ezt szeretnénk elérni a Zlatovcei Gyermekvárosban.

— Korábban az intézeti gyerekeket lenézték, sértegették, mi arra törekszünk, hogy mindez megforduljon és ők legyenek az irigyeltek, azok, akik jobb módban és kedvezőbb körülmények között élhetnek; a- zok, akiknek a szomszédos községek gyerekei, de a felnőttek Is sokat köszönhetnek. Ha ugyanis felépül a gyermekváros, akkor nemcsak a zlatovcei, hanem a záblatei gyerekek Is hozzánk járnak a nagyszerű óvodákban, s az iskolába — kapcsolódik be a beszélgetésbe

A dubnicaiak, valamint a bratlslavaí Slovnaft n. v. dolgozói, a szakszervezet és az ifjúsági szövetség tagjai vállalták, hogy segítenek a városka építésében. Az építők meg vannak elégedve a munkájukkal

František Haluška, aki hatvan valahány éve ellenére ifjú lo- bogással kilincselt, dolgozott, hogy létrejöhessen ez a szép intézmény.

— Természetesen nem luxusmegoldásokra, kivételes fényűzésre törekszünk — mondja ismét Štefan Rehák —, hanem olyan körülményeket igyekszünk teremteni, ahol a gyerekeknek is a legjobb, s mi ts a legjobban még tudjuk valósítani az elképzelésünket.

Vart a témához illő mondanivalója Ján Samáknak, a hnb elnökének is:

Kezdetben a község idegenkedett a gyermekváros gondolatától. Magám is elleneztem, de most örülünk, hogy végül is nálunk építik fel az ország első gyermekvárosát. Persze most már igazán van minek örülni, hiszen az említett óvodákon és modern iskolán kívül gázt és vízvezetéket is kapott a község. Ha nincs a gyermekváros, ki tudja, mikor került volna erre sor.

A gyermekváros vadonatúj mikrobuszával kimegyünk megnézni az épülő intézményt. Közben hozzánk csatlakozik lozef Kulháň 'építésvezető, aki közvetlen a gyermekváros építését irányítja.

Jozef Kulháň és a gyermek- város vezetői szakavatott idegenvezetőként kísérnek körbe az épülő intézmény 11,6 hektárnyi területén. Megtekintjük a szolgálati lakásokat, majd a kazánházat, iskolát, tornatermet, uszodát, óvodákat, s a nevelés többi céljait szolgáló épületeket, az egészségügyi szociális intézményt s végül pedig az elhagyott gyerekek otthonát, a- ho! nevelőszülelkkel fognak lakni.

Az építkezésen 70—80 ember dolgozik naponta. Alkalomad— Bevezetőben talán a főiskolások, diákok nyári brigádjának hagyományairól kellene röviden szólnunk...

— Nagyon hálás kérdés ez, hiszen visszapillantva 3Z elmúlt másfél-két évtizedre, a fiatalok nyári brigádmozgalmának hagyományaira, valóban van mire büszkének lennünk. Élénk bizonyítéka ennek az Ifjúsági Vasútvonal és az Ifjúság Gátja, de a különböző építőipari, mezőgazdasági s egyéb brigádok ezrei, ahol a fiatalok tettre készen, lelkesen segítettek. Különösen jó eredményekről, pezsgő ifjúsági brigádmozgalomról főképpen 1964—65-ig beszélhetünk. Ekkor azonban a CSISZ-ben érlelődő válság a tanulóifjúság nyári brigádmozgalmában is káros nyomokat hagyott. A diákságnak csupán nagyon hiányosan vagy egyáltalán nem magyarázták meg e mozgalom lényegét, küldetését, nemzetgazdasági szerepét, s így egészen 1970-ig a fiatalok vidám, nyári „iskolája“ jobbára ösztönös, alkalomszerű volt. A SZISZ azonban már a megalakulását követő első hónapokban az ifjúság munkakezdeményezésének fokozását tűzte ki alapvető céljai egyikének, különös tekintettel a nyári brigádmozgalom hagyományainak mielőbbi fölélénkítésére. Két esztendeje hatezer diák vett részt nyári brigádon, tavaly pedig már kereken 20 ezer fiatal, mintegy 30 millió korona értékű munkát végezve a nyári szünidő hónapjaiban.

— Miként jellemezné hát ezt a lapát, kombájn vagy akár habarcskeverö mellett eltöltött néhány hetet?

— Nagyon jó szórakozási és pénzkereseti lehetőség, de egyben komoly tapasztalatszerzési időszak is, hiszen a tanulóifjúság tudatosítja helyét a társadalomban, jobban megérti, hogy nemcsak az elméleti feladatok megoldása érdekében, hanem a dolgozók mindennapi munkájának megkönnyítéséért is tanul. A brigádok nemzetgazdasági szerepéről, hasznáról pedig aligha kell bővebben beszélnünk, hiszen a mező- gazdaságban ilyenkor van a „csúcsforgalom“, az iparban pedig a nyári szabadságok okozta veszteségeket pótolják a fiatalok.

— A fentiek tudatában bizonyára nagyon körültekintően készítették elő az idei brígádnyarat?

— Természetesen! Elsősorban a tavaly szerzett tapasztalatok összegezésével kezdtük munkánkat, melyek lényegét három pontban határoztuk meg: a brigádmozgalom központi irányításában, az eszmei-nevelői munka hatékonyságának fokozásában és a külföldi testvérszövetségekkel folytatott brigádcserék létszámának növelésében. E szempontok figyelembe vételével már januárban összeállítottuk munkatervünket, s így a fiatalok váratlanul nagy érdeklődése sem ért bennünMEGKEZDODTEK A SZISZ NYÁRI BRIGÁDJAI • ELŐTÉRBEN AZ ÉPÍTŐIPAR ÉS A MEZŐGAZDASÁG • EZ IDÉN KEREKEN 50 000 FIATAL „BARÁTKOZIK“ A LAPÁTTAL! • ÚJDONSÁG LESZ A KÉT BRIGÁDFESZTIVÁL • „MENETREND“ - ÉBRESZTŐTŐL TAKARODÚIG • KÖZEL 900-AN DOLGOZNAK MAJD KÜLFÖLDÖN IS

FŐISKOLÁSOK, DIÁKOK

MUNKARUHÁBAN...

(FOLYTATÁS AZ ELSŐ OLDALRÓL)

két készületlenül, hiszen nem titok: ezekben a hetekben kereken 50 ezer fiatal kapcsolódik be a brlgádmozgatomba! Ez a tekintélyes létszám pedig nemcsak kötelez, hanem alapos előkészítő-szervező munkát Is igényelt. A közép- és főiskolások elsősorban a mezőgazdaságban s az építőiparban dolgoznak, de kisebb létszámban az ipar szinte minden ágazatában találkozni ezen a nyáron munkaruhát öltött diákokkal.

— Olvasóinkat bizonyára részletesebben is érdekli: melyek azok az építkezések, ahol a diákok segítenek?

— Szlovákia fővárosában például mintegy háromezer diák dolgozik majd az új Duna-hídon, a Bratislava mellett épülő autosztrádán, a tévé most épülő adótornyán, a petržalkai és kalinkovót új vfzkutakon, a lakótelepeken. Kelet-Szlovákiában például a yelké Kapušany-1 (nagykaposi) kompresszorállomás mielőbbi befejezését segítik, a gépészek különösen a podbrezová! Sverma-vasműben dolgoznak, de a most épülő Banská Bystrica-i, kóšlcel és žilinal főiskolát létesítményeken Is vár-' Ják a brigádosok szorgos kezeit. A mezőgazdaságban dolgozó

fiatalok elsősorban az aratásban s a konzerviparban segítenek.

— Mennyiben befolyásolja a diákok ez idei nyári brigádaktivitását a SZISZ közelgő első kongresszusa?

— A fiatalok nyári aktivitásának egésze a Szocialista Ifjúsági Szövetség I. kongresszusának jegyében zajlik. A tagságtól azt várjuk, hogy mindenki bekapcsolódjék a szeptemberi tanácskozást megelőző széles körű munkaversenybe. A diákoknak pedig éppen e néhány hetes nyári brigádok során — becsületes, jó munkával, de egy-egy rendkívüli műszakkal s értékes felajánlásokkal — nyílik erre kiváló alkalmuk.

— Szólhatna kissé bővebben a külföldi munkalehetőségekről, a brigádcserékről?

— Említettem már: tavaly szerzett fontos tapasztalataink egyike éppen erre a kérdésre vonatkozott. Tavasszal ezért külön munkaértekezleten találkoztunk Prágában testvérszövetségeink képviselőivel, ahol pontosan rögzítettük az Idei brigádcserék tervét. Így ezen a nyáron Szlovákiából közel ezer fiatal dolgozik majd a baráti szocialista államokban. A legtöbben: 340-en a Szovjetunióba látogatnak, de fiataljaink szép számmal utaznak majd az NDK-ba, Lengyelországba, Magyarországra és Bulgáriába is. Természetesen, ugyanennyi külföldi „vendégmunkás“ érkezik hazánkba is.

— A mindennapi munkán kívül milyen műsor várja a bri- gádosokat, az építőtáborok résztvevőit?

— Előkészületeink során erre különösen nagy gondot fordítottunk. Különböző beszélgetések, találkozások keretéban teljesítjük majd a brigádok eszmei-politikai célkitűzéseit, de a szabad idő eltöltése során bőven lesz Igazi „fiatalos“ szórakozás Is. A tábor- s csoportvezetők mindenütt a kötelességek és a szórakozási lehetőségek pontosan kidolgozott tervével várják az újabb s újabb érkezőket. Érdekes újdonság lesz a két brigádfesztivál is, mely küldetésében s tartalmában egyaránt újszerű törekvés s egyben a fiatalok nyári aktivitásának politikai-társadalmi kicsúcsósodása ts.

— Ha most július helyett — szeptembert mutatna a naptár, úgy az idei „brigádnyár“ kapcsán miről szeretne beszámolni?

— Elsősorban egy nagyot, mélyet sóhajtanék, mondván:

végre vége a nyárnakl Ám komolyra fordítva szót: dicsérni szeretném, jé eredményeik alapján, a néhány hétre munkaruhát öltött diákokat! Azt sem titkolnám azonban el, hogy mit kell javítani ahhoz, hogy jövőre még többen, még nagyobb kedvvel kapcsolódjanak be a gazdag múltú nyári bri- gádmozgalombal B. M. P.