Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-12 / 50-51. szám
BK Időszerű téma: látogatómba Hi divatról síik »6, gyakran halljuk azt a megjegyzést, hogy ma minden divatos, mindenki azt visel, amtl akar, ami tetszik neki. Igaz ugyan, hogy a mai divat nem „beskatulyézott", mint valamikor volt, a jó öltözködés fő követelményét, az alkalomszerúséget ma sem szabad figyelmen kívül hagyni, és ez mór módosítja az előbbi állítást. Vagyis valóban mindegy, hogy galléros vagy gallér nélküli ruhát csináltatunk, nem mindegy azonban, hogy látogatóba, szórakozóhelyre sport pulóver-szoknyában megyünk avagy elegáns ruhában. És hogy a „minden dlvatos“- nál maradjunk, az elegáns ruha helyett viselhetünk ugyanarra az alkalomra elegáns ruhakosz- tümót, sót nadrág-tunika együttest is — persze az alkalomnak megfelelő fazonút ás megfelelő anyagból. Egyszóval, a „minden divatos“ lényege az, hogy egyazon alkalomra többféle ruhadarab közül választhatunk — amt egyébként nagyon helyes, mert módot ad arra, hogy olyan ruhadarabot viseljünk, amilyen a legelőnyösebb a részünkre. Ha molettek vagyunk, természetesen nem választunk nadrágos megoldást, ha viszont lábunk nem a legtökéletesebb, a nadrág nagyszerűen eltakarja. Most, az ünnepek alatt a legaktuálisabb a lfitogatéruháról beszélni. De még mtelótt rátérnénk, milyen alkalomból milyen öltözék a megfelelő, felhívjuk a figyelmet arra, hogy két dologra kell ügyelnünk: ne öltözzünk „tél“, vagyis elegánsabban a kelleténél, mert az úgy tűnik, hogy mindenkinél különbek akarunk lenni, de ne öltözzünk egyszerűbben sem, mint az alkalom megkövetel!, mert vendéglátónk vagy társas&gunk tagjai méltán gondolhatják, nem tartjuk őket érdemesnek annyira, hogy rendesen felöltözzünk. Milyen tulajdonképpen a látogatómba? Könnyű szövetből, vagy matt vastag selyemből (pl. erlmplen, poliészter vagy más müszálas anyag de nem fényes), jerseyból készült elegáns fazó- nó ruha. Ilyen alkalomra nem való a sportos, sok zsebes megoldás, de ez nem zárja ki a dísz- zsebeket, Az anyag lehet egyszínű, továbbá saját színéből mintázott, esetleg több sztnü mintás, müszálas finom anyag; nem való a vastag, sportos szövet, valamint a nagy kockás, több sztnü anyag, legfeljebb a saját színéből aprő kockás. Fiatal lány — ha nincs hasonló ruhája — viselhet sötét színű szoknyát, fehér vagy pasztellszínű blüzzal; ha ez sincs, vékony, egyszínű pulóverrel. Kockás szoknya, sportpulóver vagy nadrág és sportpulóver nem való látogatóba. A nadrág-tnnlka együttes több változatban Is alkalmas. Az egész együttes lehet egyszínű vagy mintás Jersey- vagy terllénszerü anyagból, de egyszínű nadrág mintás tunikával Is megfelel. A fémszálas anyag, valamint a brokát, bársony és bármilyen fényes anyag csakis estére való; a fazonja a legkülönbözőbb lehet, mindenképpen elegáns, akkor Is, ha a legegyszerűbben van megvarrva. Alkalmas a kétrészes (szoknya-kabátkás) vágy nadrágos megoldás Is, pl. egyszíTiű nadrág fémszálas vagy brokát tunikával), bársony nadrág csipkeblúzzal stb. Hosszú ruhát csakis kimondott estélyen viselünk; ilyen esetben leghelyesebb,; ha előzőleg megkérdezzük a háziasz- szonyt, milyen jellegű az est, milyen ruhában lesznek a vendégek. 1b Ünnepre terítünk Az ünnepélyesen terített asztal emeli a hangulatút s egyben lehetőséget nyújt a háziasszonynak, hogy főző-sütő tudománya mellett tzlésót és fentázláját is bizonyítsa, s mindezt a terítésre vonatkozó általános szabályok betartásával. Az asztalt febér vagy pasztellszínű abrosszal (lehetőleg daraaszt legyen) takarjuk le; pasztellszínt csak akkor válasszunk, ha „megy“ hozzá étkészletünk színe. A finom minőségű abroszokhoz szalvéta Is tartozik ugyanabból az anyagból, de ha nincs, nyugodtan adhatunk jó minőségű papírszalvétát is. Az asztal leterftése után először a terítékeket helyezzük el, mégpedig olyan távolságban egymástól, hogy étkezés közben mindenki kényelmesen elférjen. (kb. 60 cm-nyire; ha asztalunk kicsi, meg kell „toldanunk".] Kozmetikai gyorssegély' Alulra jön a lapos tányér a főételnek, erre jön egy kisebb tányér az előételnek (ha szerepel az étrendben), majd rá a levesestányér vagy csésze a csészealjjal (ha a levest csészében tálaljuk). A nagy tányérok széle egy cm- nyire legyen az asztal szélétől, tehát ne legyen túlságosan az asztal közepe felé, de ne Is „lógjon le“ az asztalról (ez nemcsak nem szép, hanem veszélyes Is, mert köny- nyen leüthetik.) A tányér jobb oldalára tesszük a késeket (élükkel a tányér felé] és a leveseskanalat (domború oldalával lefelé). Közvetlenül a tányér mellé a nagyobb kés kerül (.a fő húsételhez), melléje a kisebb (az előételhez). A villákat a tányér bal oldalára tesszük (hegyükkel lefelé), közvetlenül a tányér mellé a nagyobbat, melléje a kisebbet. (Az evőeszközök tányér melletti sorrendje az éIgen, karácsony előtt rengeteg a dolgnnk, annyi mindent kell még csinálni... végül Is elkészülünk mindennel, csak éppen megijedünk, amikor a tükörbe nézünk: arcunkról lerl a fáradtság, a kimerültség. S hléba „fér be“ még a fodrász a tennivalókba, a kozmetikusra már semmiképpen sem jut Idő. Márpedig Ilyen elcsigázott arccal nem ülhetünk az ünnepi asztalhoz! Nem Is kell. Egy frissítő arcpakolás megteszi a magáét, s míg arcunkról eltűnteti a fáradtságot, mivel a pakolás ideje alatt fekszünk, ki is pihenjük magunkat és ez már maga is szépít. Gyorssegélyként kitűnően bevált a glicerines pakolás: 3 mokkakanál hideg vízhez adunk egy mokkakaná! glicerint, majd egy mokkáknál mézet és Jő! elkeverjük. Ezután hozzáadunk egy púpos kávéskanál lisztet és sűrű pépet keverünk belőle. Az arcra kenjük, tíz percig hagyjuk rajta, azután hideg vízzel lemossuk. Ez a módszer szinte letöröli a fáradtságot. A húspakolás nemigen ismeretes, pedig nagyszerű hatású: 5 dkg sovány marhahúst ledarálunk, összekeverjük néhány csepp olajjal és fél tojásfehérjével. Félóráig hagyjuk az arcon, majd hideg vízzel lemossuk. A mézes pakolás igen egyszerű, arcbőrünk mégis „hálás" lasz érte: Egy evőkanál mézet jól elkeverünk egy kávéskanál citromlével. Félóra múlva kamillateával mossuk le arcunkról. A tojásfehérje-pakolás hatása nem állandó, de ünnepi alkalmak előtt megfelel, mert átmenetileg kisimítja az arcbőrt: egy tojásfehérjéből 3-4 csepp citromlé hozzáadásával habot keverünk. 10 percig hagyjuk a* ercon és hideg vízzel mossuk le. Csakis száraz arcbőrre alkalmas! telek sorrendjéhez igazodik). A desszertvilla, esetleg a kls- kanál a kompothoz a tányér fölött keresztben kap helyet. A tányér bal felső sarkához Jön a salátás- vagy kompotos- tányér, a Jobb felső sarokba a poharak, olyan sorrendben, ahogy szükség lesz rájuk. Az első pohár — . az aperitifhez — a nagy kés hegyéhez kerül, utána a vizespohár, majd a borospoharak (ha többféle bort adunk) és esetleg a pezsgőspohár. Az anyagból való szalvétát a tányérba tesszük (higiéniai szempontból nem hajtogatjuk különböző formákra, csak egyszerűen kettéhajtjuk). A papírszalvétákat az erre való tartóban tehetjük az asztalra, de a villák alá Is helyezhetjük őket. Ha az asztal nagy, só- és ' fűszertártól mindkét oldalra tegyünk, hogy ha szükség van | rá, ne kelljen az asztal egyik i végéből a másikba nyújtani. j A felszeletelt kenyeret kézi-1 munka kendőcskével kibélelt j kosárkában helyezzük az asz- j tatra, ha van rá hely, szín-! tén kettőt. Ha az asztal kicsi, I a kenyér a vizeskancsóval I vagy ásványvízzel és desszer-1 testányérokkal együtt külön j kis asztalkán kap helyet, mert \ az asztalt semmi esetre sem \ zsúfoljuk „agyon“. Ha az alapteritéssel készen vagyunk, hozzálátunk a díszítéshez. Karácsonyi asztalra virág helyett fenyőgallyacskákat teszünk, lapos vázába vagy tálra. A fenyőgallyakat j füzér formában is elszórhat-1 juk az asztalon, de ehhez nagyon kell érteni, nehogy ren- detlenül hasson. Az ünnepi j asztalt a gyertyatartó a gyertyákkal egészíti ki. A szépen terített asztal „titka“, hogy hagyjunk elég időt a terítéshez, s ne „csapjuk össze“ az utolsó pillanatban. BMiWU—I— s» A hagyományos karácsonyi szárnyasétel a pulyka, de a narancsos kacsa Is olyan ínyenctalat, amelyet nyugodtan adhatunk az ünnepi asztalra: a kacsát a szokásos módon sütjük, de a levéhez hozzáadunk 1/8 liter fehérbort. 3 narancsot megtisztítunk és szeletekre vágunk; egy narancs és egy citrom levét kinyomjuk, és a gyümölcs héját vékony csíkokra vágjuk. Hozzáadjuk a kacsa levéhez és egyszer felforraljuk. Egy kávéskanál cukrot megpirítunk, 2 kávéskanál ecettel felengedjük, a léhez öntjük, egy kevés liszttel behabarjuk és 2 likőrőspohár likőrrel ízesítjük. A kacsát a mártással leöntjük, és felmelegített narancsszele- tekkel díszítjük. Egy másik kitünó szárnyasMANDULÁS CSIRKE: A megtisztított csirkék belsejébe belecsúsztatunk 1-2 egész almát, majd az üreg nyílását fogplsz- kálóval összetűzzük. A csirkéket kívülről megsózzuk és a bőrük alá — a comb- és mell- részen megtisztított, egész mandulákat dugunk. A csirkéket alobalba csomagoljuk és megsütjük. Ezután az alobalt télül kibontjuk és még vlsz- szatoljuk a sütőbe a pecsenyét, hogy szép pirosra süljön. (Kitünően sül a grlll-sü- tőben.) ANANÄSZ- vagy ÖSZIBA- RACKXORTA: 30 dkg lisztet összegyúrunk 13 dkg vajjal, egy egész tojással, 5 dkg cukorral és csipetnyi sóval. Ha nem áll jól össze, kevés vizet is adhatunk hozzá. Tortaformába tesszük úgy, hogy az Én is szépen felöltöztem az ünnepre. Ruhácskám egyszerű, mégis ünne- pies, és ugye, tetszik? Világoskék szövetből készült, egybeszabott, a felsőrészt fent nagy kiengedett hajtások díszítik és a bal oldalon kis gombokat is varrtak rá. A kis állógallér és a mandzsetták széle tűzéssel szegélyezett. A ruhácska hátul cipzárral csukódik. Mindenkinek ízleni fog oldalán néhány centis peremei adjon, ezután aranyszínűre sütjük. Ha kihűlt, az üreget a következő krémmel töltjük meg: 3 tojássárgáját simára keverünk 20 dkg cukorral, 5 dkg liszttel és tél liter tejjel [elengedve gőz fölött sűrűre főzzük. Hidegen a tortára öntjük, és a tetejét sűrűn befedjük ananász- vagy ősztbarack- kompóttal. Az ananász. Hl. a barack levében feloldunk egy evőkanálnyi zselatint, a tortára öntjük, és néhány órát jégszekrényben-hagyjuk hűlni. Tálalás előtt a tortasütő oldalát levesszük, a tortát a sütőlapon adjuk asztalra. Az ünnepi süteménynek nem szükséges mindig tortának lennie. Változatosságképpen adhatunk néha krémet is, általában szeretik. NARANCSKRÉM: 18 dkg cukrot elkeverünk 2 narancs reszelt héjával, majd hozzáadunk 2 tojássárgáját, egy e- gész tojást és az egészet simára keverjük. Belecsavarjuk a narancsok levét, egy evőkanálnyi rumot, kávéskanálnyi vizet adunk hozzá, és gőz fölött habüstben sűrűre főzzük. Egy dkg zselatint kevés vízben félóráig áztatunk (ha nehezen olvadna, kissé meg- langyosltjuk) és a meleg krémhez öntjük. Többször megkeverve kihűtjük, majd hozzáadunk 3 deci kemény habbá vert tejszínt, és vízzel kiöblített formába öntjük. Hűvös helyen néhány óra alatt megkeményedik. Tálalásnál a tormát egy pillanatra meleg vízbe mártjuk, kiborítjuk a megdermedt krémet és narancs- szeletekkel, valamint tejszínhabbal díszítjük. NARANCSOS TOROKRÉM: 30 dkg tehéntúrót porcelán keverőtálba teszünk. 3 deci tejszínt habbá verünk, megcukrozzuk és a felét hozzáadjuk a túróhoz, a másik felét félretesszük a díszítéshez. Ezután a túróba teszünk 2 tojás sárgáját, egy narancs kicsavart levét, fél citrom levét, egy narancs és fél citrom reszelt héját, végül fél deci rumot. Habverővel jól összekeverjük, és üvegtányérokba osztjuk. Szétosztunk még egy szeletekre vágott narancsot Is, és az egészet befedjük a maradék túrókrémmel. Narancsszeletekkel, tejszínhabbal díszítve, jól lehűtve, babapiskótával adjuk asztalra. Finom különlegesség a TÖLTÖTT NARANCS: 4 narancs tetejét levágjuk, belsejét kiszedjük és apróra össze vágjuk. 2 tojássárgáját habosra keverünk 3 evőkanálnyi cukorra! (tetszés szerint többet Is lehet), egy evőkanálnyi liszttel és 3 deci tejjel felengedve sűrűre főzzük. A tűzről levéve forrón hozzákeverjük a tojások habbá vert fehérjét és az összevágott narancsbelet. Ha kihűlt, a ki- vájt narancshéjba töltjük, és jó hidegen tartjuk. Tejszínhabbal díszítve tálaljuk. ■ilIbiWlill 'Ilii "—Ml i llllUllll—IIiiM V
