Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-11-28 / 48. szám

TE VAGY AZ ALAPSZERVEZET ELNÖKE? Akkor tudatosítsd, hogy mun­katársaid és barátaid azért vá­lasztottak téged, mert megfele­lő erkölcsi, Jellembeli, politikai és szervezési tulajdonságokkal rendelkezel, s bizalmuk téged is kötelez. Az alapszervezet elnöke irá­nyítja a vezetőség és az egész szervezet munkáját és felelős is a tevékenységükért. A jó el­nök tulajdonságaihoz tartozik a kezdeményezőkészség, a sze­rénység, a pontosság és követ­kezetesség. Ne feledkezz el ar­ról, hogy a felmerülő kérdé­sekről a közösség dönt, ezért hagyd, hogy a csoport min­den egyes tagja véleményt mondhasson és véleményük ér­vényesüljön is a döntésben. Az elnök hívja össze és ve­zeti a vezetőségi gyűléseket, és maga is részt vesz az előké­születekben. Minden egyes ve­zetőségi és taggyűlés az alap­szervezet munkatervéből indul ki, és a jóváhagyott műsor szerint valósul meg. Az elnök ellenőrzi a vezetőségi gyűlé­sek előkészületeit, és minden taggyűlésre jelentést készít a vezetőség tevékenységéről. Az elnöknek részt kellene vennie a szervezet által rendezett ösz- szes megmozduláson, Jó példá­val kellene elöljámia, s fon­tos, hogy kellőképpen értékel­je a vezetőségi tagok munká­ját, valamint kellő Időben és pillanatban bírálja azokat, akik nem teljesítik vállalt kötele­zettségeiket. A szervezet ösz- szes fontosabb problémáját is­merned kell. Munkádban a le­hető legnagyobb mértékben használd ki az ifjúsági és párt­sajtó orgánumait. Tarts állan­dó kapcsolatot a SZISZ járá­si bizottságaival. Tájékoztasd munkádról a CSKP helyi szervezetének az elnökét, a szakszervezet veze­tőit, az iskola, illetve az üzem igazgatóját, és ha szükséges, tárgyald meg velük nehézsége­idet, gondjaidat. Működ] köz­vetlenül együtt a hnb, a szö­vetkezet, az NF elnökével és funkcionáriusaival. Azt is vésd az emlékezeted­be, hogy az alapszabályok be­tartásáért, a tagok nyilvántar­tásáért és a szervezet gazdál­kodásáért is felelsz. Tudatosítsd továbbá, hogy az elnök a szervezet első és leg­fontosabb vezetője, ezért tőled függ a szervezet tevékenysé­ge. A Pionírszervezet nemcsak a SZISZ utánpótlása, hanem a tiéd is, ezért a lehető legjob­ban segítsd! A Szocialista Ifjúsági Szövet­ség tevékenységével összefüg­gő legfontosabb kérdések e- gyik csoportja a gazdálkodás kérdései. Minden egyes ifjúsá­gi szervezetnek és pionírcsa­patnak, amely nevelő, kulturá­lis, sport- és más akciókat szervez, nemcsak az akciók szervezési előkészületeire kell gondolnia, hanem a gazdasági feltételek biztosítására Is. Ezért az alapszervezetek szükségleteire megjelentek a szervezetek gazdasági tevé­kenységét szabályozó előírá­sok, amelyek a SZISZ minden járási titkárságán megtalálha­tók. Ennek ellenére úgy gondol­juk, hogy az alapszervezetek gazdasági felelősei szívesen veszik, ha az egyes kérdésekét jobban megvilágítjuk. A SZISZ alapszabályai ki­mondják, hogy minden egyes a­lapszervezet önálló jogi sze­mély. Ez azt jelenti, hogy ön­állóan gazdálkodik és felel sa­ját pénzügyi kötelezettségeiért. Az alapszervezet tehát saját el­határozásából szerződéseket köthet, és ezeket nem köteles előzőleg jóváhagyatni semmi­lyen más. szervvel. Ugyanak­kor minden egyes szerződés­ért felel, és az esetleges adós­ságait nem téríti meg a SZISZ semmilyen más magasabb szin­tű szerve. Egyedüli felelős te­hát a szervezet vezetősége. Az alapszervezetek ezért csak ké­pességeiknek megfelelő szerző­déseket köthetnek, amelyek a tevékenységüket szolgálják. Megalakulásától kezdve — minden egyes alapszervezet sa­ját könyvelést, vagyonának nyilvántartását köteles vezetni. A szükséges nyomtatványokat mindenki megkapja az adott járási bizottságokon. Az alapszervezet vagyonát •- zonban nemcsak nyilvántartani kell, hanem annak biztonságá­ról is gondoskodni kell. Ha a pénzösszeg például meghaladja az 500 koronát, akkor saját fo­lyószámláján köteles elhelyez­ni az Állami Takarékpénztár legközelebbi kirendeltségében. Ahhoz, hogy az alapszerve­zet folyószámlát nyithasson, kérvénnyel kell fordulni az Ál­lami Takarékpénztár legköze­lebbi kirendeltségéhez, amely ezután az előírások értelmében intézkedik. Hogyan is van a biztosítással ? Az alapszervezetek rendez­vényein különböző balesetek a- dódhatnak. Ezért a Szlovák Állami Biztosítóval megkötöt­tük a 379 034-es számú bizto­sítási szerződést, amely értel­mében a SZISZ és a Pionír- szervezetének minden tagja biztosítva van a szervezet sport-, kulturális és egyéb ren­dezvényein. A biztosítás érvé­nyes akkor is, ha a baleset nem idehaza, hanem az ország határain túl, tehát külföldön történt. A biztosító viszont nem kö­teles teljesíteni a vállalt köte­lezettségeit akkor, ha a bale­set olyan rendezvényen ésett, amely nem volt bejelentve, s amelyen nem voltak jelen fe­lelős funkcionáriusok. Ettől függetlenül ajánljuk, hogy az Állami Biztosító leg­közelebbi kirendeltségével kü­lön is kössetek szerződést, vagy legalább konkretizáljátok a biztosítási szerződés alapfel­tételeit. évzáró taggyűlés Irány az Az alapszervezet következő évi munkaterve A munkatervet megkülönböz­tetett figyelemmel kell előké­szíteni. Főleg azt kell szem előtt tartani, hogy az alapszer­vezet tevékenysége tartalmilag összhangban legyen az I. kon­gresszuson kitűzött célokkal és feladatokkal. A munkatervet az alábbi ta­golás szerint ajánljuk összeál­lítani: I. Rövid bevezetés. Megemlí­teni az alapszervezet tevékeny­ségének feltételeit. Röviden szólni a műit év eredményeiről, összehasonlítani az elért ered­ményeket a kitűzött célokkal. II. A fő feladatok Ismerteté­se. Tömören Ismertetni az alap- szervezet fő feladatait, amelye­ket azután a továbbiakban rész­letesen feldolgozunk a tevé­kenység egyes szakaszai sze­rint. Ebben a részben sokat segíthetnek a SZÍSZ felsőbb szerveinek munkatervei, főleg a járási szervezet munkaterve. A fő feladatok meghatározá­sánál ne feledkezzünk meg a következőkről: 1. Eszmei-politikai nevelés — Felsorolni a politikai ne­velőmunkánk során megvalósí­tandó előadásokat, úgy, ahogy azokat a járási szervezet mun­katerve előirányozza. — Tervbe foglalni az alap­szervezet összes rendezvényeit, amelyekre a különböző állam­ünnepek és nevezetes évfordu­lók alkalmából kerül majd sor. Megjegyzés: Szükséges meg­határozni az időpontot és a felelős személyt. 2. Epítőmunka — Ezt a területet az alap­szervezetek a saját helyzetük­ből és feltételeikből kiindulva II. dolgozzák fel. Pl. más-más fela­datok várnak az üzem, falusi, valamint az iskolai alapszerve­zetekre. Az előbbi megjegyzés az időpontról és a felelős sze­mélyről itt Is, de az egész mun­katerv betartása alatt elkerül­hetetlen követelmény. 3. A többi tömegszervezettel való együttműködés Tény és való, hogy a SZISZ tevékenysége szerves része az egész társadalmi életünknek. Ezért arra kell törekedni, hogy összhangban legyen azokkal a feladatokkal, amelyeket a tár­sadalom többi alkotó eleme a helyi körülmények között való­sít meg. Ez viszont elképzelhe­tetlen a szoros együttműködés nélkül. 4. A pionírszervezet segítése 5. Tagfelvétel. III. Az alapszervezet fő ren­dezvényei: Ezeket a rendezvényeket ala­posan meg kell fontolni. Az alapszervezet csak annyit vál­laljon, amennyit meg tud va­lósítani: Például februárban megün­nepelhetjük a dolgozó nép 1948. évi győzelmének 25. évforduló­ját; júliusban lesz az Ifjúsági ta­lálkozó; augusztus az SZNF évfordu­lójának hónapja. IV. Taggyűlések. Az alapszervezet fő felada­tainak alapján össze kell ál­lítani hónapokra meghatározva a taggyűlések tervét. Szüksé­ges, hogy a taggyűlések pro­gramját Is meghatározzuk. A taggyűlések programjának még­ha tár ozásánál az alapszer vezet fő feladataiból kell kiindulni. Például januárban értékelhet­jük a decemberi tevékenysé­get s előkészíthetjük a februá­ri győzelem 25. évfordulójának ünnepségeit. Hasonlóképpen röviden meg­határozhatjuk a taggyűlések tartalmát az egész évre. A tag­gyűlések pontos Idejéről (nap, óra) a közbeeső vezetőségi gyű­léseken kell dönteni. V. Vezetőségi gyűlések. . A taggyűlésekhez hasonlóan munkatervbe kell foglalni a ve­zetőségi gyűlések tervét Is. A vezetőségi gyűlések időpontja és programja legyen összhang­ban a munkatervvel és a tag­gyűlések előkészítésével. A ve­zetőségi gyűlések tervét aján­latos legalább negyedévre elő­re elkészíteni, úgy, hogy a ve­zetőség lehetőleg minden két hétben találkozzék. Pósfay Béla, a SZISZ SZKB politikai-szer­vezési osztályának vezetőhe­lyettese I S HOGYAN KELL DOLGOZNIA AZ ALAPSZERVEZET VEZETŐSÉGÉNEK? A vezetőség kollektív szerv, ezért szükséges, hogy határo­zataiban is a kollektíva elve érvényesüljön. Az Ilyen határozatokat azon­ban nem szabad ügy értelmez­ni, hogy közös a teljesítésük iránti felelősség is. Ellenkező- eg, a határozatok teljesítéséért mindig a vezetőség egy-egy tag­ja felelős. Csak így lehet a ha­tározat konkrét, és csak így le­het azt ellenőrizni. Ezért a ve­zetőségben az egyes funkciók megoszlanak. Még mielőtt valakit tisztség­be javasolnak, mérlegelik, hogy az elvtársnak, Illetve elvtárs­nőnek elegendő ideje, tehetsége és gyakorlata van-e ahhoz, hogy a megbízatással járó feladato­kat teljesítse. A kisebb szerve­zetekben kevesebb a funkció, mert több szerepkört összevon­nak. Egy öttagú vezetőségbe ál­talában elnököt, titkárt, politi­kai dolgozót, kultúr- és sport­felelőst választanak. Az elnök Irányítja a vezető­ség munkáját, és a gyűléseken a szervezet nevében beszél. El­lenőrzi a vezetőség többi tagjá­nak munkáját, és kapcsolatban van a járás felsőbb szerveinek képviselőivel. Röviden: ô az alapszervezet feje, és minde­nekelőtt tőle függ, hogyan dol­gozik a szervezet. Rendszeresen figyeli és értékeli a pionírve­zetők munkáját Is. A titkár betölti a pénztáros szerepét is. Nyilvántartja a ha­tározatokat, figyelmezteti az el­nököt a letelt határidőkre, és kérésére elnökségi, illetve tag­gyűlést hív össze. Nyilvántar­tást vezet a tagokról és ő intézi az új tagok felvétele körüli for­malitásokat. Ügyel a tagsági díj beszedésére és a gazdálkodás­sal összefüggő kimutatások he­lyes vezetésére. Gondoskodik a szervezet írásbeli ügyvezetésé­ről. Tulajdonképpen ő a veze­tőség jobb keze. A politikai felelős ügyel a szervezet tagjainak politikai ne­velésére. Előadásokat, vitaeste­ket, beszélgetéseket javasol a szervezet tagjai és a nyilvános­ság számára, és felügyel ezek­nek a rendezvényeknek a lebo­nyolítására. Figyelemmel kísért az ország társadalompolitikai és gazdasági életét, és annak ese­ményeiről beszámol a tagság­nak. Figyeli és érté deli az elő­adók tevékenységét és a tagság részvételét az előadásokon. A kultúrfelelős színház- és mozilátogatásokat szervez, és gondoskodik a faliújságról. Az ő gondjaira bízzák a különbö­ző kultúrcsoportok tevékenysé­gének megszervezését. A kul­túrfelelős kulturális rendezvé­nyeket tart, versenyedet ren­dez. A testnevelésfelelős biztosítja a különböző sportrendezvényen látogatását, és más tömegszer­vezetekkel közös sportakciőkat szervez. Felügyel a honvédelmi nevelésre és gondoskodik a szervezet tagjai sporttevékeny­ségének Irányítására. Kapcso­latban van a PHSZ-szel és a többi testnevelési szervezettel. Míg a kisebb szervezetekben a funkciókat összevonják, a nagy óbba nban a vezetőség több tagja funkció nélkül marad. A szervezet szükségletei és a ve­zetőség határozatai alapján kon­krét feladatokkal látják el őket. Részt vesznek a vezető­ség gyűlésein — szavazati jog­gal. A vezetőség összeállítja a szervezet munkatervét, amely a SZISZ évzáró gyűlésein ho­zott határozatokból indul ki. Ezt e tervet megtárgyalják a CSKP alapszervezete vezetősé­gével és naptári tervvé Írják szét. A naptári tervben szüksé­ges feltűntetni, mit melyik gyű­lésen tárgyalnád majd meg. A vezetőség minden taggyű­lésen köteles beszámolni az el­múlt időszakban kifejtett tevé­kenységről. A beszámolónak tartalmaznia kell, hányszor ülé­sezett a vezetőség a legutóbbi gyűléstől, milyen kérdésekkel foglalkozott, és teljesítette-e a határozatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents