Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-11-14 / 46. szám

ILLEMTAN ÉS HELYESÍRÁS (Folytatta) A BEMUTATÁS Sokan kimondottan zavarba jönnek, ha be kell mutatniuk va­lakit, mert nem tudják az erre vonatkozó szabályokat. Így aztán jobbnak látják egyáltalán nem bemutatni az illetőt — ezzel viszont szintén Illetlenséget követnek el. A bemutatás alapszabálya egyszerű — azért mondjuk, hogy alapszabály, mert mindig a körülményekhez kell igazodni. Az alapszabály szerint a férfit mutatjuk be a nőnek (de a nő nyújt kezet); a fiatalabbat az idősebbnek (az Idősebb nyújt kezet); az alacsonyabb beosztásban lévőt a magasabb beosztásban lévőnek (az utóbbi nyújt kezet). Habár a bemutatás fontos része az Illemszabályoknak, még­sem számit durva hibának, ha összetévesztjük a sorrendet, és véletlenül a nőt mutatjuk be a férfinak. Ez hiba ugyan, de nem olyan nagy, mintha tudatlanságunkban teljesen elmulasztanánk, a bemutatást. MIKOR KELL VALAKIT BEMUTATNI? A bemutatást illetően más szabályok vonatkoznak a legköze­lebbi hozzátartozókra és mások az ismerősökre, barátokra. Ha például az utcán megyünk a barátunkkal, és találkozunk egy ismerőssel, akivel egyikét szút váltunk, nem szükséges a be­mutatás. Ugyanakkor férjünket, feleségünket bemutatjuk, ha csak egy pillanatra álltánk Is meg beszélgetni. Eltér az alap­szabályoktól az Is, hogy mindig azt mutatjuk be elsőnek, aki rokoni kapcsolatban van a bemutató személlyel. Tehát ha a férj megismerteti a feleségét egy fiatalabb nővel, akkor Is a fele­sége nevét mondja elsőnek. Visszatérve az utcai találkozásra: ha barátunkkal megyünk, s már néhány percig beszélünk az ismerőssel, szintén be kell őt mutatni. Csak abban az esetben nem mutatjuk őket be egy­másnak, ha tényleg csak valamit odaszólunk az Ismerősnek, és Ilyenkor barátunk tapintatosan tesz néhány lépést és kissé tá­volabb várja be, amíg ismét csatlakozunk hozzá. Éppen ezért nem szabad az ismerőssel sokáig időzni, nehogy barátunkat megvárakoztassuk. Ha fontos beszélnlvalónk van az Ismerőssel, és olyan jellegű, amit négyszemközt akarunk elintézni, men­jünk oda a barátunkhoz és kérjük elnézését, amiért néhány percig magára hagyjuk őt. Ha Így kimentjük magunkat, bará­tunknak nincs oka megsértődni, de ha szó nélkül hagyjuk vár­ni, bizony neheztelhet. Bemutatjuk az ismerőst barátunknak, ha pl. vonatban egy fülkébe kerülünk, ha autóbuszban közel ülünk egymáshoz, de fölösleges olyankor (autóbuszban, villamosban), ha közvetlenül a leszállás előtt látjuk meg az illetőt. Magánlakásban a vendéglátó feladata a vendégek összeismer­tetése. Ha nagy társaság gyűlt össze, és a vendéglátó nem biztos benne, kik ismerik egymást és kik nem, a biztonság ked­véért Inkább megkérdezi, mintsem hogy valaki is bemutatás nélkül -maradjon, mert ezzel nemcsak hogy vendéglátói köte­lességének nem tett eleget, hanem sértődésre Is okot adott. Az illető ugyanis — akit nem mutatott be a többieknek, esetleg egy valakinek — azt hiheti, szándékosan mellőzte őt. Szórakozóhelyen az mutatja be az Ismeretlent — azoknak, akik nem Ismerik — aki magával hozta őt a társaságba, Illetve alti meghívta. Ha úgy adódik, hogy az illető egyedül jön, az mutatja be, aki a legközelebbi kapcsolatban van vele, tehát rokona, közeli barátja stb. (Folytatjuk) Csíkos mintájú kötött férfipulóver A kombinálás mindig praktikus divat, mert lehetőséget ad régi ruhadarabjaink felhasználására. Amint azt képün­kön is látjuk, új anyag hozzáadásával a legdivatosabb ka­bát készülhet régi minikabátunkbél. A modell eleje és háta vastag kockás szövet, az újszerű denevérujjak és a kapuc­ni pedig egyszínű. A kabát teilbe szabott, a teilen a koc­kák ferdén haladnak. Gjszerü a modell színezése is: a kockás anyag világos és sötétzöld, az ujjak, a kapucni és a nadrág sötétkék, a magas nyakú pulóver, a kötött sapka és kesztyű piros, az esernyő piros és zöld kombinálásé. (Külföldi modell). pulóver eredetiben bézs színű küze­A pes vastagságú fonálból készült, de bármilyen világos színű fonálból is szép. A méret 95—100 és 105—110 (zárójel­ben) cm-es mellbőséghez felel meg. 3-as (bordáskötés) és 3%-es (minta) kötőtűkkel dolgozunk. Bordáskötés: 1 sima, 1 ford, vál­takozik. Csíkminta: 1. sor: 5 (0) ford. * 2 sima, egy ford., 1 sima, 1 ford., 1 sima, 1 ford., 2 sima, 5 (6) ford. A *-tól lsm. 2. sor: úgy kötjük le a szemeket, amilyeneknek látsznak. 3. sor: 5 (0) ford., • 1 sima, 1 ford., 1 sima, 1 ford., 1 sima, l ford., 1 si­ma, 1 ford., 1 sima, 5 (0) ford. 4. sor: úgy kötjük le a szemeket, amilyeneknek látsza­nak. Az 1—4. sor lsm. Kötéspróba: 21 szem 27 sorban — 10 cm?. Háta: 117 (120) szemre kezdjük, és 5 cm bordáskötés után a csíkmlntával folytatjuk. 37 cm-nél fogyasztjuk a karöltőt, mindkét oldalon, minden 2. sorban 1x4, 1x3, 1x2, 4 (5)xl szemenként. 17 cm karöltőmagasság- nál, mindkét oldalon, minden 2. sorban 4x5, 2x4 (0x5) szemenként elfogyasztjuk a válla- kat. A maradék 35 szemmel még 5 cm-t kö­tünk, majd befejezzük a munkát. Eleje: Ügy kötjük, mint a hátát, de 15 (17) cm karöltömagasságnál a középső 7 (10) szemet lekötjük a nyakklvégásnak, és külön fejezzük be a két részt. A nyakklvá- gásnak még minden 2. sorban 2x3, 4x2 sze­met fogyasztunk. A vállakat ügy képezzük, mint a hátánál. Ujjak: 57 szemre kezdjük és 5 cm-t bor­dásán kötünk, miközben a színén 1 sima, a visszáján 1 ford, szemmel kezdjük a sort. (A nagyobb méretnél a bordáskötés utolsó sorában a 10. majd minden 14. szem után 3-szor 1 szemet szaporítunk (a keresztszál- ből felvéve). A csíkmlntát a köv. képpen kezdjük: 1 sima, 1 ford., 1 sima, 1 ford., 1 sima, 5 (0) ford; ezután a minta 3. sorá­val a “-tói kezdve kötünk tovább, és a sort 1 síma, 1 ford., 1 sima, 1 ford., 1 sima szemmel fejezzük be. Az ujja vonalának ki­alakítására a minta 3. (7.) sorában mindkét oldalon 1 szemet szapor., majd ezt a sza­porítást még minden 8. sorban 5-szőr és minden 8. sorban 10-szer lsm. 40 cm-nél fogy. a karöltőt, mindkét oldalon, minden 2. sorban a köv.képpen: 1x4, 1x3, 2x2, 4x1, 1x2, 3x1, 1x2, 2x1, majd még 2 (3)x2, 2x3, szemet fogy. A maradék 21 szemmel 14 (15) cm-t egyenesen kötünk a vállrésznek, azu­tán befejezzük a munkát. A vállrészt az eleje és háta közé Illeszt­jük. Bevarrjuk az ujjakat, összevarrjuk az oldalszéleket. A nyakklvágásből felveszünk 100 (108) szemet, és 8 cm-t kötünk bordás­kötéssel, majd a felére visszahajtva leöltö- getjük. A sertéshúst nem szükséges nálunk reklámozni, kevés ki­vétellel mindenkinek a ked­vence. Mégis, általában egy­formán — rántva vagy sütve — készítik, pedig a családta­gok bizonyára szívesen fogad­nának egy kis változatossá­got. Próbáljuk ki az alábbi re­cepteket: Fokhagymás sertéskaraj: Egy kb. másfél kilós rövidkarajt kicsontozunk, sóval, törött borssal bedörzsölünk, és 2 ge rezd, hosszúkásra vágott fok­hagymával megtűzdelünk. E- vőkanálnyl zsiradékon a húst körös-körül megpirítjuk, hoz­záadunk még egy egész gerezd fokhagymát, 2, cikkekre vá­gott vöröshagymát és egy ke­vés babérlevelet. Aláöníünk egy pohárka, száraz fehér­bort, kevés vizet, és lefedve puhára pároljuk. Végül a húst tűzálló tálra helyezzük, leönt­jük az átszűrt mártással, és sütőben szép pirosra sütjük. Burgonyapürével és párolt zöldséggel tálaljuk. Mandulás kotlett: Fejenként egy-egy szelet sertésbordát vs- szünk, kicsontozzuk (a csont­ból leves készülhet), alaposan kiverjük és besózzuk. Az Így előkészített hússzeleteket elő­ször lisztben, majd felvert to­jásban, végül nagyon apróra vágott (de nem őrölt!) man­dulában megforgatjuk, és bő, forrö zsiradékban ropogós-pi­rosra sütjük. A mandula na­gyon laktató, ezért egy sze­let mindenkinek elég Almával töltött sertéshús: Egy szép darab sertéscombba éles késsel óvatosan nyílást vágunk. A nyílásnak elég mélynek kell lennie, ugyanak­kor sértetlenül kell hagynia a hús széleit, nehogy a töl­tés kiessék. Töltés: egy egész vízben áztatott, kifacsart és egy kevés reszelt zsemlét, 2 reszelt almát, egy tojást, bor­sot, sót és egy kevés fok­hagymát elkeverünk és ezt a tölteléket a nyílásba töltjük. i.A nyílást bevarrjuk és a húst tepsibe téve, zsiradékon ropogósra sütjük. Burgonya- gombóccal vagy sós vízben főtt burgonyával adjuk asztal­ra, de hidegen felszeletelve Is Igen finom. A tej a szépségápolásban Habár boltjainkban kitűnő minőségű kozmetikai ké­szítmények kaphatók — és aránylag olcsón — sokan a házi szépítőszerekei részesítik előnyben. Ezek kö­zül talán első belyen áll a tej, amelyet már az ókor asszonyai is használtak szépítkezés! műveletekhez. Ma a púderhez és különböző arcfestékekhez szokott arcbőrnek szinte felüdülés a tejjel való kezelés. A tejet pakolás formájában juttatjuk az arcbőrnek, másféleképpen a száraznak és másképpen a zsíros­nak. Száraz bőrre: a tejet őrölt mandulával péppé keverjük, az arcra kenjük s kb. 10-15 percig hagy­jak rajta. Langyus vfzzel mossuk le. Zsíros arcbőrre: forralatlan tej és élesztő keverékéből sűrű pépet ké­szítünk, az arcra kenjük, s legalább fél óráig hagy Juk rajta (lehet egy óráig Is). Langyos vízzel mossuk le, utána pedig hideg vízzel átöblftjük arcunkat. Ráncok ellen nagyszerűen bevált az aludt tej, ame­lyet mézzel keverünk össze. Az arcról előbb langyos, majd hideg vízzel mossak le. A fájós, szélfújta, fe szülő arcbőr gyógyszere a nyers, forralatlan tej. Be­kenjük vele az arcot, s a fájdalom csakhamar meg szűnik. De a tejet nemcsak külső kezelésként alkalmazhat­juk a kozmetikában, hanem belsőleg Is szépítő — és amellett gyógyító — hatású. Egy pohár tej este le­fekvés előtt megnyugtatja az Idegeket, altatóként hat; s mint tndjnk, az elegendő alvás a szépség egyik feltétele. Továbbá: egy pohár tej, naponta, reggel az ágyban és este lefekvés előtt — tisztítja az arcbőrt s nyugodt, kiegyensúlyozott benyomást kölcsönöz az arcnak. Sokan félnek tejet inni azért, hogy a tej hizlal. Az igazság az, hogy napi egy pohár tejtől senki nem hízik meg, két pohár viszont hozzájárul ahhoz, hogy aki lefogyott, visszakapja normális testsúlyát. És hogy a tej mennyire egészséges, úgy gondoljuk, nem kell hangsúlyozni. Gazdag fehérjetartalma is­meretes, s jelentős mértékben tartalmaz A-, B-, C- és D-vltamint is nyáron, télen pedig A- és B-vita- mint. Lényeges még szénhidrát-, és tejcukor tartal­ma, s „képviselve“ vannak benne a különböző ásvá­nyi anyagok Is. Ebből következik, hogy a tejkúrával a kellemeset a hasznossal kötjük össze. „MÁJUS“: Télíkabátra nagyon divatos a te veszőr utánzatú szövet (drapp) továbbá a zöl­des árnyalatok. A „sláger“ a denevérujj (alul bő, egybeszabott kimono). Ml derékban karcsú sított kabátot terveztünk, de a lefelé bővülő szabás is Igen divatos. A kabát ujja alul tng- ujjszerü és mandzsettába foglalt (ez Is újdon­ság). A férfigalléron a szőrme lehetőleg hosz- szú szálú legyen, pl. róka. „RÓZSASZIROM“: Alakjához megfelelő alkal­mi ruhát terveztünk, sötétebb színű bársony­ból, esetleg brokátból csináltassa (hosszú ujja Is lehet). „HORDÖ ZSO“: A rővldnadrág maxi mellény együttes nyáron volt divatos. A bársonyból in­kább hosszú ujjú ruhát ajánlunk. Elöl három, hátul két részben egybeszabott, elöl a derék­nál egy elkerekltett résszel. Ez a rész, az el- kerekltett négyszögletes nyakklvágás és az új­lak széle arany-fekete-plros díszzslnőrral díszí­tett. „TÉLI ELJEGYZÉS“: A sötétkék szilonbár- sonyt kívánságára vastag fehér csípkedlszítés- sel terveztük. A felsőrész a váltaknál kiszéle­sített, az ujjakra borul, elöl-hátul négyszögle­tesen szabva. (Ezt a részt alá kell bélelni.) Az eleje közepe betétszerűen és az ujjak a csip­kéből készülnek. A külön szabott széles övrészt Is díszítheti a csipkéből kivágott minta, de a- nélkül Is szép. FELHÍVJUK OLVASÓINK FIGYELMÉT, hogy a következő számunkban még közlünk szalagava­tóra alkalmas ruhákat. VERONIKA A VÁLASZOL Jelige: „ELVALT MINTAFERJ Őszintén remélem, hogy soraimat a súlyos mű­tét után felépülve, vagy legalábbis a javulás útján olvassa. Levele valósággal megrendített, minden szaván éreztem az igazi anyai szeretetet lánya iránt, a kívánságot, hogy boldognak lássa őt, s ugyanakkor azt a keserűséget és fájdalmat, amely­ben része van lánya hálátlansága és meggondolat­lan házassága miatt. Tadom, a vigasztaló szavak üresnek hatnak, de azért a reményt nem szabad elveszítenie. A lánya előbb-utébb rájön, hogy az életben nem a Mercedes kocsi a fontos, s különö­sen nem úgy, hogy berendezett lakás helyett mun­kásszállási vaságy egészíti ki. Sajnos a fiatal lá­nyok gyakran nem veszik figyelembe a szülök jó­akarata figyelmeztetését, és korban nem hozzájuk illő, idősebb férfiak nagyon könnyen el tudják bolondftani őket. Az ön helyzetét még súlyosbítja férje helytelen viselkedése. Igaz, neki is ugyanúgy fáj a lányuk magukhoz fűződő rossz viszonya, mint önnek, de sajnos a férfiak az itallal igyekez­nek enyhíteni bánatukat, amivel persze nemcsak a saját bánatokon nem segítenek, hanem a hoz­zátartozóikét is súlyosbitják. Más tanácsot nem adhatok, mint hogy várjanak türelemmel. Lányuknak ne adják tudtára, hogy ne­heztelnek rá, viselkedjenek ágy, hogy mindig tud­ja, visszafogadják őt, van hová mennie. Pénzbeli segítséget azonban ne adjanak, mert nyilvánvaló, hogy újabb lnxnsantö vásárlására menne. Szívből örülnék, ha lányuk belátná ennek a házasságnak az értelmetlenségét és visszatérne a szüleihez, akik ulyan odaadó gondossággal nevelték. Jelige: „A ROSSZAT NEHÉZ JÔVÄ TENNI“ (19 évesj A tanácsadáshoz ismernem kellene a fiú néze­teit, tulajdonságait, te azonban semmit nem frsz róla. Annyit mondhatok, hogy bár én mindig és mindenben az őszinteség hive vagyok, néha bizo­nyos körülmények arra késztethetnek, hogy vala­ki ne vallja be teljesen az igazat. jelige: „HOL VAN MAR AZ EZÜST NYÁR“ Az első esetben mind a négyen hibásak vagytok. A fiúknak bocsánatot kellett volna kérniük, amiért olyan későn jöttek látogatóba. Neked viszont — mint vendéglátónak a film befejezte után foglal­koznod kellett volna a vendégekkel, valamint azonnal megmagyarázni, hogy barátnőd azért nyitotta ki az ajtót, hogy kimenjen a főst. Ha al­kalmad lesz rá, mondd ezt el így a fiúnak. Jól gondold meg, hogy levelezz-e a katona fiúval, mert ha kibékülnél az elsővel, bizony a levelezést is meg kellene okolnod. Ha azonban az elsőről már lemondtfil, és úgy találod, hegy a másik rendes, és idővel megszereted őt, válaszolj a '^veiére. Jelige: „SZERETNÉM HA ENYÉM LENNÉL“ (19 éves) A férfi kifogása nevetséges. Neki kellett volna megmondania, hogy nős és gyermekei vannak. így te komolyan vetted az udvarlását, pedig ő csak kalandot, szőrakozást akart. Elóbb-ntőbb úgyis otthagyna — hiszen esze ágában sincs elválni, és ne Is kívánd, hogy elhagyja a gyermekeit. Egyéb­ként is idős hozzád, még ha nőm is lenne nős ás családapa. Minél előbb szakíts vele! VERONIKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents