Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-11-07 / 45. szám

« Ül EURÓPA-BAJNOK Marina Krosina mindössze 19 éves, egy alma atai főiskola hallgatója, de máris sok sikerrel dicsekedhet. Közü­lük a legnagyobbat a budapesti Európa- ; bajnokságon érte el. Amikor a szovjet sportolók 1958-ban első ízben vettek részt a nem hivatalos világbajnokságon, a wimbledoni verse­nyeken, Fred Perry hires angol tenisze­ző kijelentette:, ,Jó lesz vigyázni az oro­szokra. Ha azok belefognak valamibe, nagyon komolyan csinálják. Meg vagyok győződve róla, hogy, néhány év múlva ' már a wimbledoni központi teniszpá­lyákon is találkozhatunk orosz tenisze­zőkkel.” Fred Perry kitűnő jósnak bizo­nyult. 1968-ban Olga Morozova és Alek- szandr Metreveli bejutottak a vegyes- i páros döntőiébe. Igaz, akkor még nem ; sikerült győzniük, de már megalapoz- ■ " ták eljövendő sikereiket. A szovjet teniszsport tekintélye az elmúlt évek folyamán jelentősen nőtt. Metreveli 1971—72-ben Ausztráliában tizenegy versenyből kilencet megnyert,- s ezzel kiérdemeltea,,zöld kontinens” legjobb teniszjátékosának címét. Moro­zova az év elején két olyan nemzetkö­zi versenyen aratott győzelmet, ahol sok neves teniszező mérte össze erejét. Szocsiban, a szocialista országok ifjúsá­gi teniszversenyén, a női egyéniben is ö szerezte meg az első helyet. S ztán a legújabb siker: Marina Krosina Európa > legjobb teniszezőnöje! L. Kulesov Fotó: L Kivrin Négy évig kémfiit a sportvi­lág erre az eseményre. A kü­lönböző országok sportolói négy éven át igyekeztek tökéletesí­teni tudásukat, hogy jogot sze­rezzenek a müncheni kikülde­tésre, és eredményesen szere­peljenek az 1972-es olimpiai játékokon. A XX. olimpia már a múlté. Mi, akik szemtanúk voltunk, aHg akarjuk elhinni. Nehéz do­log valóságnak elfogadni, hogy az olimpiai stadion lelátói üre­sen tátonganak, a helyiségek, ahol a versenyek győzteseivel beszélgettünk, elcsöndesedtek, a tornászok, ökölvívók, súlye­melők, birkózók eltávoztak. Az olimpia lebilincselő látványos­ság, örökre emlékezetünkbe vé­sődő esemény volt. Most, amikor a forrongó szen­vedélyek elcsitultak, az érzel­mek lehiggadtak, elérkezett az elemzés ideje. A Münchenben elért nagyszerű eredmények kü­lönös jelentőséget nyernek: ájabb négyéves periódus kezde­tét jelentik, optimista hangu­latú nyitányul szolgálnak a montreali versenyekhez. A szovjet sportolók, akik va­lamennyi szövetségi köztársasá­got képviselték, 50 arany-, 27 ezüst- és 22 bronzérmet szerez­tek, s ezzel megelőzték legve­szélyesebb ellenfelüket, az Ame­rikai Egyesült Államok csapa­tát. A különböző versenyező- mokban kapott 30 Urányérem rekordot jelent a háború utáni olimpiák történetében. Ám akármilyen ékesen be­szélnek is ezek a számok, a tel­jesítmények jelentőségét csak úgy tudják igazán értékelni, ha egy pillanatra sem feledkezünk meg arrél, hogy Münchenben az olimpiai versenyek a lehető legizgalmasabb, valósággal drá­mai körülmények között zajlot­tak le. A szoros vetélkedésben az elismert esélyesek közül so­kan nem tudták megállni a he­lyüket. A legtöbb versenyszám­ban teljesen meg kellett vál­toztatni a rangsorolást. Ki gon­dolta volna Mexikóban, hogy négy év múlva Borzov lesz a világ legjobb sprintere! A vi­lágsajtó a szovjet vágtázó ket­tős aranyérmével kapcsolatban azt Irta, hogy az európai atlé­ta két győzelme, a két rövid távon kivívott diadal feljogosít minket arra, hogy a müncheni olimpiát Borzov olimpiájának' nevezzük. Sikeresen szerepeltek a szov­jet birkózók, röplabdázók, tor­nászok. Győzelmeik nagyszerű látványt nyújtottak, e szépség, a mesteri tudás bizonyítékai voltak. Az 1972-es müncheni olimpia már a hatodik olimpiai győzel­met hozta a szovjet tornász- nőknek. Milyen különböző tor­násznők szerepeltek a szovjet csapatban az elmúlt húsz év fo­lyamán: Gorohovszkaja, Bocsa- rova, Latinyina, Asztaliévá, Mu­ratova, Ljuhina, Patrik, Kucsin- szkaja — és valamennyien a művészettel határos, kimagasló tudásuknak köszönhették a győ­zelmét. Meg kell említeni, milyen kö­rülmények között érték el ered­ményeiket a szovjet sportolók. Kiegyenlítődtek az erőviszo­nyok, ma már mindenki telje­síteni tudja azt, amit tegnap csak néhányan vittek véghez. A technika és a leleményes tak­tika magétól értetődővé vált. Az kerülhet csak az élre, aki helyesen osztja be erejét, nem veszíti el a fejét, ismeri az em­beri szervezet felépítését. Nem kell szakértőnek lenni, hogy megfigyeljük a mai sport­ra jellemző fontos tendenciát: a sportolók pszichológiai fel­készülése, erkölcsi és akarat­beli szilárdsága fontos követel­mény az elsőségért vívott harc­ban. Ennek ismeretében az éj olimpiász még szorosabb ver­senyeket Ígér, még kimagaslóbb eredményeket tartogat. Természetesen senki sem pi­henhet habárain. Annál kevés­bé, mert a müncheni küzdel­mek számos gyönge pontra is ráirányították a figyelmet. Nem lehetünk elégedettek a szovjet súlyemelők szereplésével, akik­nek az idegei nem bírták a ver­senyek izzó légkörét. Nem ér­demelnek dicséretet a férfi vi­vők, de a szovjet labdarúgó-vá­logatott sem. A szakértőknek és az edzőknek gondosan érté­kelniük kell ezeknek a sporto­lóknak a teljesítményét, hogy levonhassák a tanulságokat, és jobban felkészülhessenek az el­következő nagy versenyekre. Az olimpiai versenyek szin- pompás panorámáját embermil­liók törekvése teremti meg. A béke és a barátság ápolásét sürgető jelszavak ellenállhatat­lan erővel ragadják magukkal a legkülönbözőbb nézetű és meggyőződésű embereket. Ép­pen ebben látjuk a játékok el­sőrendű jelentőségét, ez adja meg az olimpia vidám, derűs hangulatát. Ezért kéri Moszkva az 1980-as olimpia megrendezé­sét, s ezt nyomós érvekkel tá­masztja alá: a szovjet sporto­lók mostani teljesítményével és a versenyek sikeres lebonyolí­tásához szükséges követelmé­nyek biztosításával. A Kolodnij, V. Kivrin MONTREAL KÖVETKEZIK Az 1922. évi brnói spartakiád üzenete i. ■. 11 • • >< < *./' ' Az 1922-es esztendő nagyszerű seregszemléje volt a Munkás Testnevelési Egyesületek Föderációjának. Ezer meg ezer lelkes dolgozó vonult fel. A prágai I. Mamini Spartakiád átütő sikere megmozgatta és munkára ser­kentette a dolgozók tömegét a testnevelés és sport te­rén is. Nyilvános testnevelési ünnepségeket, helyi, já­rási, megyei versenyeket rendeztek, amelyekém a. for­radalmi munkásosztály hitet tett a gyárosok, nagybirto­kosok és pénzmágnások uralmától mentes Igazi népi köztársaság mellett. A Munkás Testnevelési Egyesületek Föderációjának tevékenységében a huszonhétté« esztendő legkiemelke­dőbb eseménye a Július ötödikétől kilencedikéig tartó brnói országos spartakiád volt, amelyet aztán t brnói spartakjádnak neveztek el. A szervezés gyors volt, si­került összetoborozni az embereket a Szabadság téren, nagyhirtelen felépíteni a mai Téli stadion és a Zbrojov­ka korszerű sporttelepének térségében, a Luíanky mö­gött a spartakiádstadiont, és a felvonulást is megszer­vezni. A vörös munkészászlők egész erdeje, a szovjet néppel való barátságot éltetők sok ezernyi tömege, a moszkvai tornászküldöttség, a több mint 13 000 kitü­nően felkészült tornász — diákok és felnőttek — és 75 000 főnyi közönség a nézőtéren — ez volt a bmői spartakiád, a morvaországt forradalmi munkásság nagy eseményének hangulatos képe. Valamennyien tudatában voltak a burzsoázia elleni harc jelentőségének, megér­tették, mennyire fontos a munkásosztály győzelme a ka pl tails t a Csehszlo vá ki á ban. A spartakiád természetesen csak egyik formája volt ennek a harciak; Prága után a második nagyváros, Brno proletariátusa kért szót! Idén júliusban emlékeztünk meg a bmői spartakiád ötvenéves jubileumáról a Munkás Testnevelési Egyesü­letek Födarácdéja egykori tagjainak és a Cseh Testne­velési Szervezet jelenlegi képviselőinek a találkozóján. A tarnői spartakiád résztvevői és szervezői visszaemlé­keztek a jelentős eseményre. Sokan közülük még min­dig tevékenyen működnek a testnevelésben, részt vesz­nek testnevelési egyesületeink jelenlegi tevékenységé­ben, hogy megvalósítsák a szakágazatokban és szakosz­tályokban azokat a gondolatokat, amelyekért hosszú éveken át harcoltak, és amelyekért az elv,társaik közül igen sokan az életüket áldozták. Brno büszké lehet az első spantakiédjára, miint ahogy büszkélkedhet a mai testnevelésével is. A tömeges fej­lesztés helyes útján Jár, élsportolókat nevel, akik mél­tóan képviselik a csehszlovák sportot a nemzetközi ver­senyeken, s egyre jobb sportteljesítményei vannak. Szervezési téren, a sportolók szocialista szenemben va­ló nevelésében is már több éve az ország legjobbjai közé tartozik. A CŠTSZ bmői városi bizottsága már öt­ször i bizonyult a legjobbnak a „Példás közösség“ és a „Példás testnevelési egyesület“ címért rendezett ver­senyben, és a legjobbak közé tartozii a „Pártunk tisz­teletére — a testnevelés sikeréért“ jelsző alatt megren­dezett versenyben, amelyet a CSTSZ tavaly februárban — Gottwaldovban hirdetett meg. Tekintettel arra a fontos szerepre, amelyet a brnói testnevelés a múltban és ma is betölt, a Cseh Testne­velési Szervezet Központi Bizottsága úgy döntött, hogy 1972. október 24-én és 25-én a brnói spartakiád ötven­éves évfordulójának záróünnepélyén megrendezi a CSTSZ politikai dolgozóinak konferenciáját. Szervezetünk ez­zel kezdte meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55., a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége meg­alakulásának 50., a csehszlovák nép februárt győzelmé­nek 25. évfordulójára rendezett ünnepségeket, és egy­ben ez a konferencia jelenti a CSTSZ jövő évi, II. kon­gresszusát, Illetve a Csehszlovák Testnevelési Szervezet IV. kongresszusát bevezető kampány kezdetét. A politikai nevelésben mindent teljesíteni akarunk, ami benne szerepel a szocialista testnevelési szervezet programjában. Az ország Ifjúságát abban a szellemben akarjuk nevelni, amely a dicső munikássparta kiádok szervezőit és résztvevőit fűtötte, a proletár tnternacto­■■■■■■■ nalizmus szellemében, a szovjet barátainkkal való együtt­működésre ösztönözve őket. Az iskolákkal, a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel és Pionírszervezetével vállvetve akarjuk nevelni az ifjúságot széles alapokon, korszerű munkamódszerekkel. De a többieknek Is alkalmat aka­runk nyújtani a „Légy erős, egészségesl“ és „Az egész­ség tárháza“ akciók megvalósításával. így aztán a test­nevelés! mozgalomban közvetlen állami segédlettel Lúd- vík Danekhez, Ondrej Nepelához, Vítézslav Máchához hasonló új olimpiai bajnokok vagy a világbajnok cseh­szlovák jégkorongozők méltó utódai nőnek fel. Lefek­tethetjük a szükséges alapokat az új szooialista sport­nemzedék felneveléséhez, olyan nemzedékéhez, amely méltóan képviseli majd hazánkat, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságot. A politikai dolgozók brnói kon­ferenciája újabb lépése nemes célok megvalósításához. A stadion nyomán -mb-

Next

/
Thumbnails
Contents