Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1972-11-07 / 45. szám

t •PALAGYI LAJOS: A névtelen levélírókról Ha egy Jcicstt neveletlen lennék, akkor most kerek perec megmondanám, mi a véleményem a névtelen le­vélírókról. De én olyan trá­gárságot a számra sem ven­nék. Ezért csak úgy finoman mondom, hogy a névtelen levélírókat eleve tisztesség­telen embereknek tartom. Mert ha valaki fél elárulni a nevét, akkor valamitől tart vagy egyszerűen gyáva. A szerkesztőségben gyak­ran kapunk névtelen levelet. , Safnos, egyelőre azt sem tu­dom, hogy lehetne kiirtani j-ezt a rossz szokást. a napokban hév szérinl kaptam egy névtelen leve­let. A szerzője — bár nem zárom kt, hogy lehet tisztes­séges ember — arra szólí­tott fel, hogy ha fogytán lenne a borom meg a té­mám, akkor fésültem meg az egyik tárást újság nyel­vét. Borom még van, már az újbor is kiforrt, de nem ez­ért nem teszek eleget a fel­szólításnak. Pontosan azért, mert névtelenül írta levelét. Annyi bizonyos, hogy lap­jaink nyelvével érdemes len­ne foglalkozni. De szerin­tem ez nem az én felada­tom, Meg aztán az a véle­ményem — ellentétben má­sokkal —, hogy az újság nem nyelvkönyv. Egy ki­csit furcsa, de szerintem a sajtóhiba is teszt az újsá­got. Máskülönben a napok­ban az egyik kilencéves is­kola igazgatói irodájában üldögéltem, és egyéb szóra­kozás híján a tankönyveket lapoztam. Mit. mondjak any- nyi hibát találtam benne, nyelvművelő egy életre meg­kereshetné rajta a kenyerét. Vagy akár egy névtelen levélíró is. Csakhogy ezek a levelek többnyire oda kerülnek, á- hová valók. A szemétkosár­ba. § i —— DALOLÓ GITÁROK A szovjet pop-zenét elég­gé hézagosán Ismerjük. Egy­két élvonalbeli együttes és énekes bemutatkozásán kí­vül nem sokat hallottunk még róla. Szeretlk-e egyáltalán a szovjet fiatalok a pop-ze­nét? A Szovjetunióban járt énekeseink és muzsikusaink azt mondják, hogy szeretik, sót egyenesen rajonganak érte. Éva Pilairová, Helena Vomdráöková, Karel Gott, Waldemar Matúška és má­sok, a magyarok közül Koós János, az Expressz-együttes és mások azt mondják, hogy sehol olyan hálás és hozzá­értő közönség előtt nem lép­teik fel, mint a Szovjetunió­ban. A szovjet pop-zene és együttesek művészi színvo­nala ]6, sajátos hangvételű, bárhol a világon megállja a helyét. Ez nem Is annyira megle­pő, elvégre a fülbemászó régi orosz népdalokat em­beremlékezet óta gitárral, bailalafkával és egyéb húros hangszerrel adták elő. 0- lyan hangszereken, amelyek a pop-zenében a prímet vi­szik, Illetve egyre gyakrab­ban helyet kapnak. A Szov­jetunióban tehát nem a négy liverpooli „beatle“ fel­tűnése után fedezték fel a gitárt, akkor csak a má- sodvtrágzása következett. A Beatles megmutatta a gitár modern zenei kihasználásá­nak rejtett lehetőségeit, és a szovjet fiatalok azonmód átvették, és népzenei hagyo­mányaiknak megfelelően to­vábbfejlesztették az új 1- rányzatot. A pop-zene ma hallatla­nul népszerű a szovjet fia­talok körében. A gomba­módra szaporodó együttese­ket éppúgy kedvelik, mint bárhol a világon. Ékes pél­da erre a Daloló Gitárok elnevezésű 'leningrádi együt­tes. Amit azonban- ezek a fiatalok elértek, az szovjet viszonylatban mégiscsak rit­ka. Az együttes alig ötéves fennállása óta megismerték ókét a távoli Kamcsatkán, Szibériában, a Kaukázus vi­dékén, a Fekete-tenger part­ján és Ukrajnában éppúgy, mint szűkebb 'pátriájukban, Lenlngrádban, ahol annyi a Jó együttes mint réten a vi­rág. Leningrádi többek között a nálunk is jól ismert Druzsba-együttes, Edita PJe- ha és Valentyin Bagla Jen ko. A Daloló Gitárok tagjai e- gészen különös körülmé­nyek között kerültek össze. 1936-ban valamennyien a Fekete tenger partján üdül­tek: AnatoliJ Vasziljev ima az együttes 35 éves vezető­je), Szerge) Lavrovszki), Vlagyimir Káltnyln, Jevge- nylj Bronyevlcki] és Lev Vil- davszklj. Közös vonásuk volt, hogy mindannyian ra­jongtak a zenéért. Itt, a fes­tői tengerparton, a hullá­mok lélekemelő morajlása közepette született meg a gondolat, hogy együttest a- lapltanak, beat-együttest. A beat-muzsika világszerte a- ranykorát élte, az ú] Irány­zat értelmi szerzőt, a Beat- les-együttes tagjai pályájuk csúcsán voltak. Hazatérésük után mind Járt munkához láttak. To­vábbi tagokkal töltötték fel az együttest, és még abban megtartották az első nyil­vános fellépésüket. Kitörő sikert arattak. És nemcsak azért, mert hódoltak az ak­kori idők divatjának, hamem azért is, mert tökéletes, mű­vészi előadásra törekedtek. Helyzetüket könnyítette az a tény, hogy hárman, Vlagyi­mir Kallnyin, Valért) Sztu- pacseniko és Edgar Bern- stejn rádióműszerészek, il­letve akusztikai mérnökök, tehát értenek azokhoz a be­rendezésekhez, amelyek a beat-zenéhez elengedhetet­lenül szükségesek. Említés­re méltó még ezzel kapcso­latban, hogy SzergeJ Lav- rovszkljnak ts mérnöki dip­lomája van. Kezdetben csak kedvte­lésből muzsikáltak. Ma ez a kenyerük. Az együttes e- gyetlen hölgy tagja. Jeleňa Fjodorova Is mesébe Illő kö­rülmények között került hozzájuk. Jeleňa eredetileg egy kutatóintézet műszeré­sze volt. Az egyik ienlngrá- di művészi alkotóversenyen keltette fel a gitáros fiúk figyelmét. Az al'kotőverseny döntőjét a televízió Is köz­vetítette, a fiúk meglátták a szőke, kellemes hangú kislányt, és meghívták ma­guk közé. Jeleňa még ezu­tán ts sokáig habozott, ott­hagyjad munkahelyét, ne hagyja. Végül mégis az é- neklés mellett döntött, ma a Szovjetunió egyik legked­veltebb táncdalénekesnője. Az együttes műsora e- gyébkőnt meglehetősen tar­ka. A klasszikus liverpooli beat-muzsika mellett a leg­gyakrabban orosz népdalfel­dolgozásokat tűznek műso­rukra. Szívesen Játsszák a szovjet szerzők művelt, de elég gyakran nyúlnak fran­cia, magyar, német, lengyel, mexikói és amerikai sláge­rekhez is. A válogatás a- zonban nem a véletlen mü­ve. Csak azokat a külföldi slágereket veszik át, ame­lyek megfelelnek művészi elképzeléseiknek, sőt még azokat Is sajátos stílusukra ültetik át. Talán ez is az egyik ma­gyarázata hallatlan népsze­rűségüknek. Nem másolnak, nem majmolnak. Igyekeznek saját útjukon haladni. Terveik? Egy látványos. zenés revű létrehozásáról ábrándoz­nak... L. PLESAKOV MURAZOV felvételed z elmúlt években az a felfogás a­A lakúit ki, hogy bárkiből népszerű pop-énekes lehet, a közönség ked­vence, ha jól tud üvöltözni, és van annyira szemtelen, hogy ezzel ki Is mer állni a közönség elé. Időnként e- gyik-másik énekes igazolta is ezt a felfo­gást. Az utóbbi időben azonban egyre sű­rűbben győződünk meg arról, hogy a pop­zenében ts leginkább az viszi valamire, a- kinek a tehetsége mellett van bizonyos ze­nei képzettsége. Aki valamilyen zeneisko­lából került kt. Még ideálisabb az a hely­zet, ha valaki muzsikus családból szárma­zik, és szinte az anyatejjel szívja magába a zene szeretetét. Lada fondová /1952. április 5.7 elmond­hatja, hogy Ilyen szerencsés csillagzat a- latt született. Édesapja karmester, egy če- lákovlcei zenekart vezényel. Szülét min­dent megtettek annak érdekében, hogy zenei képességeit fejleszhesse. Hatéves korában zongorát vettek neki, és beíratták a népi zeneiskolába. Tízéves korától már időn­ként fellépett édesapja zenekarával. Tizen­hat éves korában pedig a kétéves közgaz­dasági iskolával párhuzamosan beiratkozott a konzervatórium zongora és ének szakára. A zenetanulást később sem hagyta abba, a közga/zdaságl iskola befejezése után sem, amikor munkába lépett HoleSovtcén. Nem volt éppenséggel irigylésre méltó dolga. Új arcok - új hangok Lada A I > Napi nyolc óra a konzervgyár könyvelősé- gén, fárasztó utazás reggel, este Celákovl- ce és HoleSovice között, és emellett még a konzervatórium. De Ladka kitartott és az idén befejezte konzervatórtuml tanulmá­nyait. A siker, a népszerűség meglehetősen re­latív fogalom. Nem hrdltk az ember ölébe, sőt, amikor már azt hiszi, hogy megfogta a szerencse farkát, még akkor Is főhetnek buktatók. Ladka életében nem voltak buk­tatók, de az elismerésért keményen meg kellett dolgoznia. Első énekesi sikerét 15 éves korában egy Ifjúsági alkotóversenyen érte el RíCanyban. A harmadik lett. A legközelebbire azonban majdnem négy évet kellett várnia. Jelentke­zett a Talent 71 versenyen és győzött. Mint az Arany Dudlt újdonsült tulajdonosa beke­rült a Jihlava 71 országos dal fesztivál elő­döntőjébe. Ekkor már felfigyeltek rá a Pánton hanglemezgyártó vállalatban Is. Le­mezfelvételt készítettek vele. A lemez a napokban jelenik meg a boltokban.. Az e- gyik oldalán Marat-Krečmár: „Vüdná tvár“ című száma, a másikon Brenda Lee egyik slágere található Kreómár cseh szövegével, „Méj víc nápadú" címmel. Lada Jandová debütálásával egy érdekes új arccal és hanggal gazdagodott a hazai könnyűzene. a ítél \

Next

/
Thumbnails
Contents