Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-07 / 45. szám
Hfl» rrvölePn A szocialista demokrácia tartalma és jelentősége ni. A dolgozó ember életének jelentős részét a munkahelyén tölti. Természetes tehát, hogy a munkahelyen belflH élet elválaszthatatlan része ex egésznek, s ami a munkahelyen történik, nemcsak egyénileg tönte«, hanem a társadalom tevékenységében Is döntő szerepet játszik. Ha tehát az országban a szocialista demokrácia fejlesztésének, kiteljesítésének Időszakát éljük, Így kell ennek lennie a munkahelyeken is. Az üzem, a gyár, a hivatal élén egyszemélyi vezető — Igazgató, vezérigazgató stb. — áll. Hogyan érvényesülhet az egyszemélyi felelős vezetés elvének megtartása mellett a szocialista demokrácia? A vezető embereknek az a kötelességük, hogy álláspontjukat, döntésetk helyességét meg Is tudják Indokolni, és meggyőző érveléssel, bizonyítással el Is tudják fogadtatni a munkatársaikkal. A meggyőző érveléshez, a bizonyításhoz természetesen tudásra, alapos felkészültségre, képzettségre van szükség... A szakszerűség, a hozzáértés és a demokratikus vezetési módszer tehát összefügg egymással. A kettő nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást, szerves egészet kell hogy alkosson. Természetesen nemcsak a vezetőn, hanem a vezetőiteken, a gyár, üzem, hivatal valamennyi dolgozóján Is múlik, hogy milyen az üzemen belüli demokrácia. Mindenekelőtt azon, hogy hogyan működik a pártszervezet, mennyire tekintik szívügyüknek az ott dolgozó kommunisták az üzemen belüli demokráciát. A pártvézétőség. amelynek éppen az ad sülyt és tekintélyt, hs a párt országos politikájához méltóan képviseli a szocialista demokrácia fejlesztésének elvét a legkisebb termelő egységben 1«. Az alapelv: a gyár, az üzem az egész társadalomé, mindenkinek — elsősorban természetesen az ott dolgozóknak, s azon belül is különösen azoknak, akik legjobban értik az Illető szakmát, a munkahely sajátságait — joga van javaslatot tenni a még jobb munka érdekében, s kötelessége a termelést fejleszteni, korszerűsíteni, a társadalmi tulajdont védeni. Mindez természetesen igen bonyolult kérdéstömeg, s szinte minden munkahelyen más- és másképpen jelentkezik. Fontos szerepük van az üzemi demokrácia további fejlesztésében a szakszervezeteknek is. Nekik keni — nemegyszer gyorsan, szinte azonnal — eldönteni: melyek a dolgozók jogos igényel, meddig képviselik ezek az Igények valóban a szocialista demokráoia fejlesatését — és hol kezdődnek a demagóg követelések, ae Irreális, csupán hangulatkéltést szolgáló frázisok. Ehhez Is a pártszervezetek tudják megadni a legtöbb, legjobb segítséget. Minél szélesebb az üzemi demokrácia, minél inkább megbeszélik a dolgozókkal az őket, munkájukat, keresetüket érintő problémákat, annál jobban magukénak érzik az emberek a gyárat, üzemet, a munkahelyet. To- vábbmenve: annál közvetlenebbül érzik a munkóshata- lom, a szocialista demokrácia jelenlétét. 0| Ifjúiig, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Kas- ponti Bizottságának lápja 0 Kiadja a Smená kiadóvállalata • Szerkesztőség és adaiinlsztráeló: Bratislava, Pražská S Telefon: 485-41 4» Postaitok 36 • Fószerkesitódr STRASSEK GYÖRGY Nyomja: Západoslovenská tlačiarne gl 0 Előfizetési díj egtaa évre 52.- KCs, félévre 28.- Kčs 0 Terjaaztl a Poéta Hlrlapezolgáiata. Elótlzetbetó minden postakézbesftónét vngy postahivatalnál 0 Kéziratokat nőm arsttnk mog és nem küldünk vissza 0 A lapot külfOldra a PNS Ostredná expo diets tlače Bratislava. Gottwaldovo nám. g. 48 ttján Iahet megrendelni. Napjainkban soft azé eatk a Szovjetunió fél évszázados létezésének évfordulójáról, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötvenedik megünnepléséről. Es a tény került szóba kostám és Zoltán barátom között is. — Régebben apómtól hallottam — kezdi Zoltán —, hogy az ember gyomra nincsen nemzetiségekre osztva, és nem érdekli, hogy milyen „nyelven“ termelték kt az ennivalót. — Rám né- satt, és amikor látta, hogy nem értettem, mire céloz, magyarázni kezdett. — Tudniillik, a Szovjetunió fél évszázados jnbileumának kapcsán aszómba jutott apámnak ez a gyakran hangoztatott „világnézete". Nem tudom agyon pontosan, hogy szára szerint mennyi nemzetiségből tevődik össze ennek a nagy országnak a lakossága, cask azt tudom, hogy sokbál. Gaz dereka láván, kedvező volt as idő, s esen a napsütéses délutánon mi napi feladataink végeztével egy közeli park félreesőbb padjára telepedve élveztük a „vénasszonyok nyarát", nem siettünk sehová. — Gyakran elgondolkodom azon — folytatta barátom beszélgetésünk fonalát —, bogy mi is rejtőzködik a hazaszeretet fogalma alatt. Ügy érzem, hogy haza nélkül, a szülőotthon, a hovatartozás tudata nélkül emberi élet elképzelhetetlen. Minden emberi lény valahol „gyökeret" vert, beleilleszkedett ebbe a világba, valóból megkezdte ténykedését, mint társadalmi részecske, megtanult beszélni, dolgozni, megtanult élni. Természetünkhöz tartozik, hogy azt a környezetet, ahol ezekhez a „tulajdonságokhoz“ jutottunk, hazánknak érezzük, ragaszkodunk hozzá, becsüljük és tiszteljük. Tudom, hogy a történelem folyamán országhatárok keletkeztek, ás a haza fogalma ezekig a határokig terjedt ki. Az egyes országokban élő népek hazaszeretetüket államaik iránti szeretőtökkel fejezték ki. Nemzetek és nemzetiségek lakták ezeket az arszágokat. Vallomások Sofón baráWál A munka nemzetisége De tudom még azt is, — és te, PnU barátom, ne kérdezd most, hogy honnát —, hogy a kizsákmányoló társadalmi rendszerekben a magántulajdonon alapuló törvényszerűségek értelmében ezeket az országokat a ki- zsákmányolék saját, „magántulajdonuknak“ tekintették és ágy is kezelték. Az egyes országhatárokon belül a kapitalista „államtulajdonosok“ mint a nemzetek képviselői léptek tel, „hazaszeretetüket" hangoztatták, nyilvánosan fitogtatták azt az elszántságukat, hogy ha ksll, készek a „haza“ védelmére. Ez a „hurrá-hazafiság“ érthető volt náluk, mert hiszen ez a „haza“ nagyon jövedelmező forrás volt a kezükben. Ilyen értelemben a dolgozóknak „hazájuk“ nem volt, nem lehetett, mert ők nem voltak a „haza“ tulajdonosai. Ok csupán eszköz voltak az állam „tulajdonosai“ kezében, ágyátöltelé- kek, akiket nemzetvédelmi jelszavak hangoztatásával bármikor halálba küldtek. Ez a burzsoá nacionalista elméleteknek az alaptétele. Mi, dolgozók munkahelyeinken sohasem éreztünk ellenszenvet egymás Irént azért, mert különböző nyelveken beszéltünk, vagy hogy különböző helyeken születtünk. Nemzetiségi gyűlölet nem jellemzi a munkásembereket. Nincs indok az ilyenfajta gyűlöletre közöttünk, mert a szülőhely iránti sseretetét és anyanyelvét senkinek „elvenni“ nem lehet, és nem is volna mit tenni vele. Gyűlöltük a háborúkat és a nemzetek közötti viszályok szítéit, gyűlöltük kizsákmá- nyolóinkat — a kapitalistákat. Ötvenöt évvel ezelőtt, első Ízben az emberiség történelmében, «került a világ egyhatod részében olyan társadalmi rendszernek az alaptételeit megalkotni, ahol a munkásosztály eltávolította a termelőeszközök magántulajdonát. Eltűntek a kapitalisták ás velük együtt a „nemzeti államok“ egyéni tulajdonosai la A kizsákmá- nyolőktál mentes népek a földteke ezen területén fél évszázaddal ezelőtt megalakították közös államukat — a Szovjetuniót. Ismétlem, hogy nem tudom pontoson, hány nemzetiségből tevődik össze ennek a nagy országnak a lakossága. Tudom azonban, hogy az „egyéntulajdonosok“ korszakában ezek a nemzetiségek igen gyakran voltak egymás ellen uszítva, s mint a világ többi részeiben, Ht is a tőkések szaporitgatták vagy onn kát a nemzetek közötti viszályok kihívásával. De azt is tudom, hogy ezek a nemzetek ma már egy nagy családot képeznek, hogy az országban létező összes termelőeszközök közös tulajdonosai, ugyancsak közös „tulajdonosai“ hazájuknak — a Szovjetuniónak Tudom, hogy ezt a hazájukat a történelemben eddig nem ismert hősiességgel védték meg a fasiszta betolakodóktól. Tudom, hogy nemcsak az ennivaló, hanem az embert méltóságot megillető más tárgyak termelését is bámulatos szintre emelték. Eltűnt ezeknek a nemzeteknek az elmaradottsága, és ma az eget „fürkésző“ űrhajék, a kibernetikus számítógépek és a tudományos-műszaki forradalom más vívmányainak a megalkotói. A Szovjetunióban ma áj nemzetiség alakult ki — a munka nemzetisége, a szocialista világrendszer előképe, a szocialista hazafiság mintaképe. Zoltán barátomat eddig még sohasem hallottam egy szuszra ennyit beszélni. De jélesett ét hallgatni. , Pali OKTÓBER FÉNYEI Ötvenöt év telt el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta. A történelem távlatából nézve nem hosszú ídó. önkéntelenül is párhuzamot von az ember az események között, és csodálattal állapítja meg, milyen fiatal a szocializmus, mit művelt izmos karjaival az 55 esztendő alatt földgömbünkön. Ami változás 1917. november 7. óta a világon történt, nem mérhető fel semmilyen korábban ismert mértékkel. Az a nap felszabadította az emberi fejlődés kimeríthetetlen e- rőforrását, elindította a társadalmi haladás feltartóztathatatlan láncreakcióját. Ez alatt az 55 év alatt nemcsak az Október szülte Szovjetunió vált a világ egyik leghatalmasabb országává, hanem kialakult a szocialista országok világrendszere is. Az imperializmus ennek folytán bekövetkezett gyengülése kedvező feltételeket teremtett egész sor ázsiai és afrikai országnak, hogy lerázza a gyarmati igát és független államot hozzon létre. Az Auróra ágyúi nem hiába dördültek el, alaposan megváltoztatták a világot. Ma már döntően befolyásolja ez a tény a történelem menetét. Korunk egyik alapigazsága, hogy a szocializmus anyagi léte és eszmei befolyása nélkül nem képzelhető el a világ. Minél messzebbre távolodunk időben, 1917. november, 7. napjától, fénye annál erősebb lesz, annál több embernek világít, mert hatalmas tettek, világra szőlő e- redmények táplálják szüntelenül. Október eszméinek hatására tárult fel, hogy micsoda alkotásokra képes valójában az ember, ha megszabadul a kizsákmányolás igája alól. Az októberi forradalmat ünnepelve Leninre gondolunk. A Szovjetunió 55 esztendeje az ő tanításának igazát bizonyítja. Felvételi pályázat A CSEMADOK mellett működő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara — sikeres bulgáriai szereplése ntán — felvételi pályázatot hirdet az énekkar szoprán, tenor ás basszus szólamaiba. A felvételi megbeszéléseket 1872. december 9-én (szombaton) tartják 10-12 óráig a Bratislava! Magyar Gimnázium épületében (Dunajská 33.). A felvételizőknek az itiköltséget megfizetjük. Értesítés A CSEMADOK KB népművelési osztálya az irodalom- népszerűsítő mozgalom fejlődését szolgáló irodalmi színpadi műsorokra kiírt pályázat beküldési határidejét — több személy kérésére — 1972. november 20-ig meghosszabbítja. Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a jelzett határidő ntán beküldött munkát nem vehetjük figyelembe. Levelezőink találkozója A Szocialista Ifjúsági Szövetség nyugat-szlovákiai kerületi bizottsága szemináriumot rendezett a Smená, Hlas fndn és az Üj Ifjúság levelezői számára. A szemináriumon az ifjúsági sajtó szerkesztőin kívül részt vett Gerstner István, az SZLKP Központi Bizottságának dolgozója és J. Borgufa mérnök, a SZISZ nyugatszlovákiai kerületi bizottságának titkára. A résztvevők a tanácskozáson betekinthettek az újságírók mindennapi munkájúba, gondjaiba, s meghallgattak több érdekes előadást. Különösen termékeny volt az ifjúsági sajtó minőségével és a levelzők munkájával kapcsolatos vita. Levelezőink a jelenlévő illetékesekkel elbeszélgettek a SZISZ I. kongresszusán hozott határozatokról, a bennük foglalt rájuk vonatkozó feladatokról. Megegyeztek, hogy ezután szorosabb lesz az együttműködés a három újság levelezői között, és ez majd kellőképp vissza is tükröződik a Smená, a Hlas rudu és az Üj If jóság oldalain.
