Új Ifjúság, 1972. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-03 / 40. szám
T PALAGYI LAJOS: Hogyan lendítsük fel az idegen- forgalmat ? n. Két héttel ezelőtt már jeleztem, hogy szívemen viselem a hazai idegenforgalom ügyét. Megígértem, még lesz egy-két észrevételem, amelyek egész btztos hozzájárulnak ahhoz, hogy idecsaljuk, de idecsalogassuk a turistákat. Folytatom a sort. A hetivel. A Yeti vagy köznyelven Hálva a himalájai havasember népszerűségében vetekszik bármely filmszínésszel vagy hazai élvonalbeli futballistával, Illetve másokkal is. Bár még nem látta senki tmellesleg: a hazai futballistát is legalább kétszer, háromszor szemügyre kell venni, hogy az ember teljes bizonysággal megállapíthassa; lám csak, mozog ott valami a zöld gyepen, de nem az Igazi], legfeljebb a lábnyomát vélték felfedezni jobb fantáziáid hegymászók és hegyi lakók, de reklámnak ez sem rossz. Yeti, a szórós havasember fogalom. Namármost, mibe kerülne nekünk, ha ml Is elhíresztelnénk, hogy a Magas-Tátrában feltűnt egy Yeti, a tátrai havasember. Mit, havasember? Inkább havasasz- szony. Yeiiné, a himalájai havasember hüllen felesége, aki azért tette át hozzánk a rezidenciáját, mert kevesellette a konyhapénzt, a társasági meg ehhez hasonló életet. Ebben lenne egy kis pikantéria is, és az emberek bolondulnak a pikantériáért. Köztünk legyen mondva, azért az ember mégiscsak inkább megnéz egy formás testű havasasszonyt, mint egy göcsörtös térdű, szórós medvét. Csakhogy nálunk? Nálunk még egy vacak repülő csészealjat sem vagyunk képesek észrevenni. Ha jól emlékszem, néhány évvel ezelőtt láttak egyet Észak Csehország fölött', de a köztiszteletben álló tudósaink igyekeztek a hírt rövid úton megcáfolni. Hát lehet így idegenforgalmat szervezni? Nem. Ezért én sem erőlködöm tovább... A százados Jegyzetek egy készülő filmről Senkt sem születik hősnek. Sajnos a legtöbbször Viszont már csak akkor ismerjük fel az ember hősiességét, amikor késő, amikor életét áldozza meggyőződéséért, az igaz ügyért. A napokban emlékeztünk meg egy ember meg nem ért 60. születésnapjáról, aki szintén élete feláldozásával bizonyította hősiességét, bár hős volt ö már korábban is. Korfordulón, korunk meis- ■ gyéfén élt. Tisztességben és szépen. Ezért vált hőssé. — fán Nálepka százados. Ölünk az író, Miloš Krno tágas nyaralójának verandáján. Előttünk ízes szentgyörgyi muskotály gyöngyözik a pohárban, alattunk a kristálytiszta hegyi patak lélekemelőén csobog és csillog az őszt verőfényben. Némán hallgatjuk, tekintetünk Időnként a Szitnya (Sitno) 1011 méter magas csúcsára réved, amely méltóságteljesen őrködik a környék fölött. Hősi harcok néma tanúja. Hősi harcok élő szemtanúja és beszédes krónikása az író, aki egészségre emeli a poharat, és lassan beszélni kezd. Élete, írói munkássága krédójáról, amely valahol Itt fogalmazódott, vagy legalábbis itt vált teljessé, a Szlovák Nemzeti felkelésben. A fiatal egyetemista, aki már a felkelés előtt örült színjáték című verskötetével valósággal idegsokkot mért a mondvacsinált Szlovák Állam áruló uraira, nem habozott fegyvert ragadni hazája szabadságáért. Valahol Itt vált közössé a fiatal egyetemista és a távoli Ukrajnában harcoló és hősi halált halt szlovák tiszt és egykori tanító sorsa. — Emlékszem, itt, vagy valahol északabbra találkoztam először )án Nálepka százados nevével, amikor a felkelést a hegyekbe szorították. Bajtársaimmal cédulát találtunk egy csűr ajtaján a következő szöveggel: „Harcba, szlovák testvérek, Nálepka százados hív bennünket!“ Nem tudtuk, ki az a Nálepka, csak sejtettük, hogy derék, bátor ember lehet. Azt sem tudtuk, hogy lassan már egy éve halott, s teste messze a hazától, Ukrajnában porlad. Talán éppen ekkor született meg az író fantáziájában az első szikra, az első Impulzus, hogy örök emléket állítson az embernek, akinek a puszta neve erőt és elszántságot öntött a lassan kllátástalanságba esett partizánlel kekbe. — A felszabadulás után, amikor hazánk moszkvai nagykövetségén dolgoztam, lekötötte a figyelmem Nálepka százados sorsa. Az egyszerű szovjet emberektől Is világos legendákat hallottam a partizánok oldalán Rjep- kín álnéven harcoló szlovák katonatisztről. — Hogy mennyire szeretik és tisztelik Nálepkát a Szovjetunióban, az abból is kitűnik hogy a belorusz és ukrán gyerekek — ahogy a ml gye- mekeink „jánošíkosdit“ — „nálepkás- dit“ játszanak egymás között. Kétőbb szinte megszállottként tanulmányoztam a szerintem nagyszerű ember életének minden apró mozzanatát. Bámulatos életpálya rajzolódott ki előttem, amelyet nem lehetett nem megírni. így látott napvilágot 1958-ban a Visszatérek (Vrátim sa živý a mü eredeti elme — a szerk. magj.) című könyvem, amely átdolga- zás és kibővítés után újabb kiadások* banban is megjelent — a legutóbb tavaly —, és több nyelvre lefordították. A regény az író egyik legklforrot- tabb alkotása. Szinte a dokumentum hűségével kíséri hősét rövid, de tartalmas életén át. Ennek ellenére nem száraz dokumentum, hanem élmény- szerű és érdekfeszítő olvasmány. Szia* te már kívánkozott a filmvászonra. — A könyv, Illetve Nálepka élettől ténete megfilmesítésének gondolatával már régebben foglalkoztam. Ér estem, hogy egyenesen filmvászonra való a szikár tanítóból és szlovák katonatisztből lett partlzánparancsnok eléggé zaklatott élete. Ogy gondoltam, hogy ez az életpálya maga a feszültség, ehhez semmit hozzá sem kell adni, sem elvenni belőle, hogy a film nyelvén is mindvégig lenyűgözze a nézőt. Külön fejezet Ján Nálepka ragaszkodása a Szovjetunióhoz, amely a fasizmus leverésének legfőbb terhét viselte. Az az érzésem, hogy Nálepka megelőzte korát. Szinte ösztönösen megérezte, sőt meg volt róla győződve, hogy egyedül a Szovjetuniótól várhatjuk hazánk felszabadítását. Az egyszerű falusi tanító kommunistává érett, a mai szocialista társadalom embertípusának előhírnöke volt 6. Sajnos, a hatvanas évek végén a hasonló témájú filmek forgatását nálunk nemigen pártfogolták. Ezért várni kellett. Mindenesetre AnatolIJ Gye- lengyik neves belorusz drámaíróval tüzetes környezettanulmányozás után — beszélgettünk Nálepka volt tanítványaival Stupaván és másutt, hozzátartozóival, harcostársaival, végiglapoztuk katonanaplóit, klvallattuk ténykedése színhelyének lakóit - megírtuk a forgatókönyvet. A film is koprodukcióban készült, a Beloruszfilm és a bratlslavai Koliba filmstúdió munkatársai közreműködésével. Rangos nemzetközi gárda gyűlt össze. A rendezés Martin Ťapák — akit a hazai mozinézőknek nyilván nem kell bemutatni — és az egyik legnevesebb belorusz rendező, Alekszandr Karpov munkája. Sokáig nem tudtunk dönteni, ki alakítsa a főszerepet. Előbb Ivan Mlstrík jött számításba, végül azonban Milan Kňažko, a bratlslavai Oj Színpad művésze mellett állapodtunk meg. Partnernője a belorusz film egyik legnagyobb ígérete, Jevge- nytja Vetlova. A további szerepekben is neves színészek mutatkoznak be. Többek között Jozef Króner, Ivan Raj- nlak, Mikuláš Huba/ Bucký, Doőolo- manský és Sarvaš oldalán Morgvűko- va, Smakov, Belohvosztyik stb. A színes, szélesvásznú filmen a bra- tislaval filmstúdióban az utolsó simításokat végzik. A napokban a mozi- nézők is megtekinthetik. Palágyi flajos ____ új ifjúság 7 FELHÍVÁS Levelet kaptunk egy szomorú kislánytól, amelyben arra kér bennünket, hogy szerezzünk számára Szécsl Páltól egy autogrammal ellátott képet. Sajnos, kérésének nem tehetünk eleget. Nem foglalkozunk színész-, énekesképek, autogramok közvetítésével, végül a címét sem írta meg, tehát ha akarnánk, sem tudnánk segíteni. Levele további részében azonban érdekes ötletet vet fel. A következőket írja: „Az Oj Ifjúság régebbi számában találtam egy képet a fülekl beat-együttesről. Sajnos, nem a legjobb minőségű volt. Szeretném, ha újabb képet közölhetnének róla, nehogy kimaradjon az albumomból, természetesen rövid leírásával! annak, hogyan alakult meg az együttes, és milyen volt eddigi pályafutása. Szívességüket előre Is köszönöm és további sok sikert kívánok az Oj Ifjúság szerkesztőségének‘ A levél elolvasása után arra a belátásra jutottunk, hogy valóban érdemes lenne bemutatni a hazai amatőr és félhivatásos, esetleg kevésbé ismert hivatásos együtteseket. Ogy döntöttünk azonban, hogy ezt rátok, az olvasókra bízzuk, Írjátok meg nekünk, milyen beat-együttes, tánczenekar működik ifjúsági vagy üzemi klubotokban, lak- vagy munkahelyeteken. Írásotokhoz mellékeljetek egy ■kifogástalan kivitelű fekete-fehér képet a bemutatott együttesről. Az együttes bemutatása legyen rövid, tárgyilagos. Tüntessétek fel az együttes tagjainak nevét, életkorát, foglalkozását, azt. hogy ki milyen hangszeren Játszik, az együttes pályafutását stb. Reméljük, ezzel hozzájárulunk egymás kölcsönös megismeréséhez, esetleg a tapasztalatok kicseréléséhez, ami elősegítheti az együttesek színvonalának emelkedését. léiénél a filmből. Képünkön a főszereplő Milan Kňažko és Jevge- nyija Vetlova Lapunk következő számában bemutatjuk a Nélepkáról készült film főszereplőit, Jevgenyija Vetlovát és Milan Kňažkot! AMID EGY CSILLAG FELRAGYOG BOB FRÍDL Az Aranycsaiogány versenyben a tizenkettedik helyen végzett. Eddig nyolc lemeze jelent meg, amelyekből körülbelül 50 ezer példányt adtak el. Legkeresettebb számai: „Léna“, „Dívka ze severnfho kraje.“ A közönség körében szomorkás, romantikus trubadúrként ismerik. A következőképpen vélekedik önmagáról: — Kezdettől fogva a saját, külön világomat élem. A katonai szolgálat letöltése után kezdtem énekelni. Kezdetben az Elefteriadu nővérekkel, Marthával és Tenával. Most saját együttesemmel lépek fel amelyet Jan Sochor vezet. Az igazat megvallva valami o- lyasmit szeretnék, mint Petr Ulrych vagy Pavol Hammel. Teljesen a saját éton haladni. Csakhogy ez egy be nem futott énekest és együttesét komoly feladat elé állítja. Könnyebb át az elismeréshez az, amelyet a legtöbb énekes választ; énekelni mindent, amelyből lemez, lemezsiker lesz. Mi a műsorunkat saját szerzeményeinkből állítottuk össze. Kockázatos vállalkozás volt a nyilvánosság elé állni kétórás szóló- műsorral. Eddig úgy tűnik, nyertünk. Igaz, a fiúk az együttesből azzal ugratnak, hogy a közönség fele csak azért jön a hangversenyünkre, mert valahol látta a fényképemet. A valóságban közönségünk túlnyomó része fiatal, sőt túlságosan fiatal. De ez nem baj, mert meggyőződésem, hogy idővel sikerül a figyelmüket oda irányítani, ahová szeretném. A „súlyosabb“ dalokhoz, megfelelő mondanivalóval, amely nem ígér szédületes karriert, csupán valamiféle belső megnyugvást a jól végzett munkából. Remélem hogy sikerül megfelelő kapcsolatot teremtenem a közönségemmel. Bob Fridi ma 26 esztendős. Tulajdonképpen csak két évvel ezelőtt került a hangversenydobogőra. E- lég későn. Mások ebben a korban már fényes karriert futottak be. Kíváncsian várjuk, vajon hú marad-e elképzeléseihez, önmagához. A népszerű külföldi slágerek műsorra tűzése jól jövedelmez, és e- mell az énekes népszerűségét. Csakhogy ha minden egyes előadóművész e szerint igazodik, a hazai köny- nyűzene felemelkedése továbbra is nyílt kérdés marad. Ezért érdemel dicséretet Bob Fridi és a többiek törekvése, akik a kisebb elismerés ellenére is vállalják a sajátos hazai Irányzat úttörőinek szerepét. (Befejező rész) Lapunk előző számaiban közölt cikksorozatunkban azt kívántuk bemutatni, hogy milyen göröngyös utat tesz meg egy pop-énekes az érvényesülésig. Petr Novák, Jiŕí Hromádka és Jitka Molavcová után most további fiatal énekessel zárjuk a sort.
