Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-15 / 7. szám
2 új ifjúság „fői pénzelő szakmát válassz magadnak, fiam!“ Nem kevés szülő Igyekezetét lehetne jellemezni ezzel a mondattal. Az ilyen szándék majdnem természetes szándék, hiszen minden szülőnek elsőrendű kötelessége, hogy gyermeke jövője érdekében a legtöbbet tegye. Az alaposabb vizsgálódás érdekében érdemes a mondatot „szétszerelni“, megvizsgálni a jelzett szándékokat, az első hallásra tisztességesnek tűnő jelzőket. Ha megtesszük, ott áll előttünk napjaink egyik komoly problémája. Mert a „divatos“ szó mögött ott lapul a „kevesebb munkát, nagyobb jövedelmet“ jelszó, s a „jól pénzelő“ is ugyanezt jelenti: egy munkáért két fizetést, vagy ha lehet, még ennél is többet. Nébány példával illusztrálnám, hogyan is valósul meg e szándék a gyakorlatban, s mik az indítóokai. Akad orvos, aki azt mondja: nézze bácsi, nekem van nébány svájci injekcióm, az segítene magán, de hát külföldi gyógyszerről van szó, nálunk az beszerezhe- tetlen, vagyis drága. A hiszékeny és gyógyulni akaró ember fizet, beadatja a hazai gyártmányú, de külföldinek mondott injekciókat, és meggyógyul. Dicséretével természetesen reklámot csinál a doktor üzérkedésének. £s arra gondol, hogy fia jól tanul, miért ne lehetne belőle is orvos. A másik bácsi nem járt ugyan az orvosnál, de látja pazar villáját, autóját, és az ő fia is nagyon jól tanul az alap- vagy középiskolában. Es a példavillák, a példaautók egyre szaporodnak. Akinek nem inge, ne vegye magára. Mert tudom, ilyen probléma feszegetésekor, az ilyen vádak nyilvánosság elé hozatalakor sokan vérig sértve érzik magukat, CSAPJUNK AZ ASZTALRA mondván: ez ránk nem vonatkozik, szó se róla, van ilyen, persze hogy van, de én nem tartozom közéjük. Tudom, s leírom még egyszer: tisztelet a becsületeseknek, azoknak, akikre e vád nem vonatkozik, akik minden igyekezetükkel azon fáradoznak, hogy szapound- janak az egészségvédelmi intézmények, a becsületes orvosok. A visszaélés mindig abból származik, ami nincs. Az autóalkatrész hiánycikk, az autójavító pluszpénzért beszerzi. A pincér felszámolja a dátumot, mert tudja, hogy laza az ellenőrzés. A hentes bátran csal, mert tudja, kevés vevőnek van mersze az áru újramérésé- hez. A taxisofőr — legalábbis Bratisiavában — fejből mondja be a viteldíjat, mert a számlázó órát nem kapcsolta be. Sokan azt tartják, két-három korona miatt nem érdemes a pincérrel veszekedni. Sokan rákényszerülnek felár fizetésére, mert tudják, más módon nem tehetik üzemképessé az autójukat. Sokan elnézik, hogy csal a hentes, mert holnap is hozzá mennek vásárolni. Sokan kifizetik a túlkalkulált taxiszámlát, mert aki taxival utazik, az siet. nincs ideje huzakodni, s nem megy el a feletteshez, nem kérdezi meg, miért nem működnek a kilométerórák. Társaságokban, ha ilyenekről esik szó, az ellenük irányuló vádba egy kis irigység is vegyül. Mert nagyon sokan vannak olyanok, akik hajlamosak az effélékre. Ezek irigykednek. A becsületes ember, a tisztán látó az elmegy, és az asztalra üt, a húst űjramé- reti, a gyanús számlát mind a zöldségárussal, mind a a hentessel és a pincérrel ellenőrizteti, mert tudja, hogy a csalás, a korrupció elleni harcnak ez az eyvik leghatásosabb módszere. Tudott tény. hogy rengeteg az olyan ember, aki nem mer az asztalra csapni, nem mer reklamálni, vagy egyszerűen beleszokott, belefáradt az ilyesmibe. De nem kell félni, nem szabad megszokott, kikerülhetetlen jelenségként elkönyvelni, hiszen akkor óriási méreteket ölthet ez a gyakorlat. Téved az a szülő, téved az a pályaválasztó fiatal, a- kit a szóban forgó megfontolások vezérelnek. Bizonyára akadnak olyanok is, akik azt mondják, kár a gőzért, ilyen emberek, ilyen lehetőségek mindig voltak, mindig lesznek. Társadalmunk megfelelő módszerekkel veszi elejét a jogtalan pénzszerzésnek, a csalásoknak, korrupcióknak. E módszer hatékonynak bizonyul, és meglesz az eredménye. Ha így nem, akkor majd más formában teszünk ellene. Mindenesetre vala- hányunknak kötelessége, hogy ahol csalással, megvesztegetési kísérlettel találkozunk — megakadályozzuk. Ha kényszerhelyzetbe kerülünk, ne adjuk be a derekunkat. ne adjuk át a borítékot, és nézzük meg a számlát, a mérleget, az árlistát. Ne feledjük el, a jól pénzelő szakma fogalma alatt a mellékes, munka nélküli pénzszerzésnek csak alkalomszerű lehetőségét lehet érteni. Szocialista társadalmunkban minden igyekezet arra irányul, hogy annak a munkáját fizessük meg, aki becsületesen megdolgozik érte. Tisztelet tehát a becsületes munkával szerzett jövedelmet becsületesen élvező embernek. KESZELI FERENC Oj Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalata © Szerkesztőse« és adminisztráció Bratislava. Pražská 9. Telefon: 485-41-45. Postaitok 30 9 Főszerkesztő: dr. STRASSER GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské tlačiarne 01 • Előfizetési díj egész évre 52.— Kčs, félévre 2B.— Kčs 9 Terjeszti a Pos ta Hírlapszolgálata, előfizethető minden postakézbesítőnél vagy postahivatalnál 0 Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza • A lapot külföldre a PNS Ostredná expedícia tlače, Bratislava. Gottwaldovo nám. č. 48 útján lehet megrendelni. A SZISZ JÁRÁSI KONFERENCIÁI ELÉ (Folytatás az 1. old.) — Ezt a múltban kevésbé sikerült kihasználnunk és ebben az értelemben nem ritkán magunkat is megkárosítottuk, — Igen, ezzel a kérdéssel a legkomolyabban kell foglalkozni: hogyan megértetni a fiatalokkal, hogy nincs okuk alacsonyabb rendűknek érezni magukat, mert nemzeteink jelentősen hozájárultak az emberiség haladásához. És ha a fiatalok majd megtalálják és megértik helyüket a világban, a szocializmus világrendszerébe való tartozásukat, könnyebben megtalálják majd helyüket a mai fantasztikusan fejlődő tudomány és technika által forradalmasított világban. — Talán mégiscsak visszatérhetnénk a SZISZ első évéhez. Milyen is volt? — Ha gyerek születik, akkor körülötte rengeteg a probléma és gond. Velünk, a mi új szervezetünkkel társadalmunknak vannak gondjai. A másik oldalon viszont már apró örömökkel jelentkezhetünk. Az újszülött szemrevaló legénykévé fejlődött. A legjobban annak örülünk, hogy szervezetünk bevésődött fiataljaink tudatába, és Jelentősen megnőtt hatásunk gondolkodásmódjukra. Valóban tevékenyen kiveszik részüket a szervezet munkájából és amit tesznek, nem formálisan teszik. — Egy évvel ezelőtt 240 ezer taggal indultak... — És jelenleg 640 ezren vagyunk. Természetesen a meny- nyiség nem m'ndie határozza meg a fejlődés fokát is. Igyekezetünk arra irányul, hogy szervezetünk minőségi szempontjai kerüljenek előtérbe. Azt hiszem, az ifjúsági szervezetre is érvényes a mennyiség minőség alá való rendeltsége, de az Is, hogy egy társadalmi tömegszervezet feladatait csak egy bizonyos „mennyiség“ képes teljesíteni. — Természetesen bármily szépek is lennének a szervezet célkitűzései, elegendő tagság hiányában gyakorlatilag nem tudná teljesíteni a kitűzött feladatokat. — Az ifjúsági szervezet küldetése az, hogy befolyásolja a fiatalok többségének gondolkodásmódját. Szükséges, hogy a fiatal generáció politikai e- löljárőja legyen. Segítenie kell összhangba hozni az össztársadalmi érdekeket .az ifjúság érdekeivel. Ezen a szervezeten keresztül kellene a fiatal gene rációnak belépnie a politikai életbe... Szervezetünknek viszont enné! több a faladata. Munkánkban egy új -szocialista ember jellemének megformálásán van a hangsúly és ez csak konkrét, eleven tevékenységgel érhető el. — Nem gondolja, hogy az egykori CSISZ-nek is hasonló céljai voltak? Tevékenységében mégis felütötte fejét a formalizmus, az érdekek mellőzése. Miben látja ön a formalizmus gyökereit a CSISZ-ben és miben látja annak biztosítékát, hogy a fiatalok új, egységes szervezete nem kerül majd ha sonló helyzetbe? — Formalizmus... Annak szerintem két oldala van. Az e- gyik — ha valamit csak azért csinálunk, hogy csináljuk, és ilyen tünetek a CSISZ-ben is voltak. A másik oldala a pasz- szivltás, de bizonyára további fajtái is léteznek. Tekintsünk vissza a CSISZ történetébe. A formalizmus gyökereit a szervezet születésénél kell keresnünk és ezt a CSISZ iránt érzett tiszteletünk ellenére is ki kell jelentenünk, mert hiszen még a legszigorúbb marxista bírálat Is elismeri az érdemeket. Már említettéin, hogy mi valóban építünk a CSISZ jó hagyományaira. Mégis azt hiszem, hogy kezdetben, a CSISZ születésénél elkövettünk néhány komolyabb hibát. Klement Gottwald helyesen tűzte ki a jelszót „milliós ifjúsági szervezet“. Szerintem távlati célokra gondolt, arra, hogy az ifjúsági szervezet tömeges legyen, hogy hatása kiterjedjen a fiatalok széles tömegére. ■ — Ezt a gondolatot akkor sokan helytelenül magyarázták... — Így volt. Ugyanis az 1949. évi egyesítő konferencia óta az 1950-es évi első konferenciáig, a CSISZ-nek egyszeriben millió tagja lett. Az új tagok egy része nem tudta, milyen szervezet tagjává válik, milyen a szervezet küldetése, mik a céljai, mit akar elérni, de azért tagjaivá váltak, és a szervezet létszáma rohamosan növekedett. — Az akkori időszak különlegesnek, lelkesedés időszakának mondható. A szervezet belépési lapja soaknak felért a választócédulával vagy valamiféle beleegyezéssel abban a fejlődési útba, amelyre hazánk akkor lépett. — Az éretlen tömegmozgalmi hullámot az 1949-es év hirtelen fejlődése okozta. A párt IX. kongresszusa elfogadta Gottwald közismert tíz pontját. A társadalom hatalmas léptekkel haladt előre. Úgyszintén a CSISZ Is. A passzlvokat és a készületleneket is magával ragadta. És ha a társadalomra problémák megoldása várt, ez visszatükröződött a CSISZ tevékenységében Is. Nekünk, a- kik akkortájt a CSISZ-ben dolgoztunk, nem Is részünk volt ezekben a hibákban. Nem volt erőnk ahhoz, hogy azoknak e- lejét vegyük, és gyakran bizony az orvoslás módját sem ismertük. Dondolok itt a munkamódszerek és formák problémájára, és arra, hogy a szervezetnek nem volt vonzó, mozgósító programja sem. — Ez azt jelenti, hogy a kezdeti lelkesedést és a milliós szervezetet nem tudtuk céljaink szolgálatába állítani. Megálltunk, egy helyben topogtunk. — Az ifjúsági szervezetnek szüksége van egy világos és reális programra. A fiatalok e- lé csakis világos célt tűzhetünk, érthetőt, hogy tudják, munkájuk az egész társadalom hasznára válik, nem öncélú. De az ifjú generáció a maga nemében mégis különleges, munkájuk tartalma kell hogy szocialista legyen, kommunista, viszont a munkaformákat fiatalosan kell meghatározni. És éppen ezektől a formáktól tért el a- CSISZ. Az ő munkaformái nem feleltek meg a fiatalok mentalitásának. Egész lényükkel valami más után vágytak, szocialista módon szerették volna kiélni magukat. Ilyen helyzetben találta a CSISZ-t az 1968-as év. Meggyőződésem, hogy a CSISZ-tagok többsége akkor arra gondolt, hogy eljött a hibák és félreértések kiküszöbölésének Ideje. — Vagyis nem negáciéról volt szó? — Egyáltalán nem. Csak a hibák és félreértések negáció- járól és azok eltávolításáról. A fiatalok azt akarták, hogy mozgalmuk helyes irányban f ejlödfön, hogy szervezetük egy életképes, dinamikus szervezetté váljon, olyanná, amely valami pozitivet és hasznosat ad a társadalomnak, mert hiszen minden fiatal bizonyítani akar, tehetségét szeretné érvényesíteni, rengeteg érdeklődést köre van. — TeHát meg volt annak a lehetősége, hogy az ifjúsági szervezet hibáit eltávolítsák és tevékenysége színvonalát e- meljék. — A szervezet sajnos nem ezt az utat választotta, hanem a destrukciót. Nem titok, hogy az 1968-69-es években létre- lött sok szervezet, vagy legalábbis történtek próbálkozások több mint 60 Ifjúsági szervezet megalakítására. Még olyan jellegűek Is születtek, amelyeket az 1945-ös nemzeti demokratikus forradalom Is betiltott. Tehát nem a kommunista kormány, mint azt többen is állítják. 1968-ban még kimondottan klerikális jellegű szervezetek is létrejöttek. Sőt, akkoriban az állam is elismert 21 Ifjúsági szervezetet. — Ezekből kezdték kiépíteni az új egységes szervezetet, vagy talán ezek is szétestek? — Nem az adminisztratív u- tat választottuk. A nehezebb, de bizonyára helyesebb módszerhez folyamodtunk. Meggyőzéssel akartuk győzelemre vinni igazunkat. Meglátogattuk az egyes szervezeteket. A Lenin! Ifjúsági Szövetségen kívül, amely kezdettől fogva a tudpmányos szocializmus és internacionalizmus alapján állt, a többi szervezett többé-kevésbé szélsőséges irányt követelt. Például a Cseh és Morva Főiskolások Szövetsége kimondottan anarchista jellegű volt, különböző bal- és jobboldali szélsőséges elemek játsztották benne a főszerepet. E szervezetek élére fokozatosan a szocializmus érdekeit képviselő e- gyének kerültek, akik támogatták az egységes szervezet ogn- dolatát és segítettek a SZISZ felépítésénél. — Az egységesítéshez bizonyára hozzájárult a társadalmi fejlődés is. — Természetesen. És mindenekelőtt a kommunista párt és a kommunista fiatalok voltak az egységes szervezet gon- kánkban. De az említett 21 szervezetből több is jelentősen hozájárult az egységes szervezet megteremtéséhez. Minden fontos dokumentumról széles körű vitát rendeztünk és az országos alakuló konferencia előkészületeinél sokat merítettünk a hozzászólásokból. Hasonlóképp kívánunk eljárni most Is, első kongresszusunk előkészületeinél. — Nem válaszolt még arra a kérdésünkre, ml arra a bizonyíték, hogy a fiatalok új, egységes szervezetében nem üti efl fejét a formalizmus. — Hol vannak a biztosítékok?... Kemény leckét kaptunk. Azt hiszem, egyikünknek sincs Joga ahhoz, hogy megismételje a múlt hibáit. . Persze egyetlen szervezet sem Immunis a formalizmussal szemben. Ezt mi Is tudatosítjuk a SZISZ-ben. De hogyan vessünk gátat a minden oldalról fenyegető formalizmusnak? — Ez nehéz, már azért is, mert ha a formalizmusnak szabad utat engednek, a munka máris könnyebb. — A munka valóban köny- nyebbnek tűnik. Az embereknek nem kell harcolnlok a nehézségekkel, munkájuk leegyszerűsödik, kitaposott ösvényeken járnak. De hamarosan jelentkeznek a már jól Ismert következmények. A formalizmus elleni biztosítékokat mindenekelőtt a szüntelen aktivitásban látom. Nekem például az a véleményem, hogy senkinek se fogjuk előírni, szűk vagy bő nadrágot viseljen-e, rövid vagy hosszú szoknyát hordjon, hogyan fésülködjön. Ez nem alapvető. Ugyanakkor azonban a- zon leszünk, hogy a fiatalok esztétikai érzéke fejlődjön. A lényeges az ember munkája és elkötelezettsége, és főként erről van szó a Szocialista Ifjúsági Szövetségben is. —K— LlflLlZŐINK 1 ľZijcMu JANUAR! számadás A prágai Ady Endre Diákkör decemberben megválasztotta az új vezetőséget. A kör új elnöke Szabó Béla lett. A végzős hallgatók átadták tehát a stafétabotot az ifjabb pályatársaknak, de megígérték, hogy továbbra is segíteni és támogatni fogják az Ady Endre Diákkör munkáját. Az újonnan megválasztott vezetőség januárban esett át a tűzkeresztségen és így a hónap eltelte után elmondhatjuk, hogy nem is a legrosszabbul. A januári műsoros est meghívott vendége Szíj Rezső művészettörténész volt, és Modern képzőművészeti irányzatok Magyarországon címmel tartott e- lőadást a hallgatóságnak. Azt est befejezéseként Balassa Zoltán írásaiból olvastak fel. Január folyamán több színdarab közös megtekintését szervezte meg a vezetőség, felvette a kapcsolatot a Szocialista Ifjúsági Szövetség illetékes szerveivel, valamint felújította kapcsolatait a József Attila Ifjúsági Klubbal. Ozogány Ernő VIDÁM IFJÚSÁGI VETÉLKEDŐ 1972. Január 22-én Dobra községben vidám, szórakoztató vetélkedőt rendezett az ifjúsági szervezet. A vetélkedőn a szervezet fiú és leány tagjai közül két csapat alakult, s ők mérték össze „erejüket“. A vetélkedő döntetlenül végződött, ami azt jelenti, hogy Dobra községnek ügyes leányai és fiai vannak. A vetélkedőt színessé és hangulatossá tette a Stbllla együttes és a közönség nagyszerűen szórakozott. H. V. FELHÍVÁS! A CSEMADOK bratislavai járási és városi bizottsága 1972. március 11-én és 12-én Tomášov (Fél) községben táncdalfesztivált rendez, amelynek vetélkedőjére minden 15—25 éves fiú és leány benevezhet. A jelentkezés írásban történik. Fel kell tüntetni a versenyző nevét, életkorát, pontos lakhelyét, foglalkozását és 3 énekszámot, amellyel szerepelni kíván. A jelentkezést 1972. február 21-ig a következő címre küldjék: Okresný Výbor CSEMADOK, Bratislava, Nám. 1. mája 30. Ugyancsak a fenti címre küldjék jelentkezésüket az 1972. május 20—21-én Podunajské Biskupicén (Po- zsonypüspökin) rendezendő népdalversenyre is. A jelentkezési határidő 1972. február 29. Erre korkülönbség nélkül mindenki jelentkezhet. Mindkét versenyre csak azok jelentkezzenek, akik Bratislava, illetve a bratislavai járás területén laknak. ________________________________________________!
