Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-08 / 6. szám
új ifjúság 7 VÁLLVETVE A Madách Könyvkiadó 1971 sen mindenkor szem előtt kell végén Ízléses kiállítású, érté- tartanunk azt, hogy a forra- kes ajándékkiadvánnyal örven- dalmi mozgalom eseményei deztette meg barátait és mun- nem szakíthaték ki természe- katársait. KISS JÖZSEF: VÄLL- tes közegükből...“, a nagyabb VETVE című tanulmányát a tájegységekből, egész Szlová- CSKP megalakulásának 50. év- kia, sőt egész Csehszlovákia ferdulújára írta, s a kiadó le- munkásmozgalmának keretei leményességét dicséri, hogy közül. így, külön „füzetben“ adta az Ügy gondoljuk, hogy a szerolvasók kezébe. zőnek ez a törekvése a tanulA tanulmány az első köztár- mányban maradéktalanul érvé- saság munkásmozgalmát tár- nyesült. A figyelmes olvasó a gyalja, s abból is elsősorban dolgozat mindhárom fejezeté- Oél-Szlovákia többségében ma- ben, minden esemény felvázo- gyar lakta vidékének küzdel- lásában érzi a szélesebb „köméit, sztrájkjait, tüntetéseinek zegnek“ a jelenlétét, amely a- jelentőségét, országos kihatá- latt a CSKP országos harcát sát„ a CSKP öntudatosító és értjük. Az események mértékszervező munkáját tárja az ol- tartó, sőt kritikus szellemű ér- vasó elé. A szerző mindjárt a tékelése, mérlegelése nem csu- kötet első mondataiban leszö- pán mondandójában, hanem gézi célját, nézőpontját és mun- módszerében és stílusában is kamódszerét, amellyel a gaz- kerek egésszé formálja a fiatal dag történelmi anyag feldolgo- szerző sok szempontból úttörő zásához hozzálátott: „Csehszlo- jellegűnek mondható munkáját, vákia Kommunista Pártja meg- Mi az a mondanivaló, szándék alakulásának fél évszázados jn- és indok, amely a tanulmányt bileuma alkalmat ad a cseh- létrehozta és amely bennünket szlovákiai munkásmozgalom is megragadott? Erre a kőrútjának tanulságokat szolgál- désre ismét a szerzőtől kapunk tató végigkísérésére. Eredmé- választ: „Az első köztársaság nyékben és sikerekben gazdag, idején végbement osztálgjharc de hibáktól és tévedésektől regionális meghatározottságá- sem mentes út volt ez, melyen ból kiemelt eseményeinek fel- Szlovákiában vállvetve halad- sorakoztatását a máig ható hátak együtt a közös célért küz- ladó hagyományok kihangsú- dő szlovák és magyar dolgo- lyozásának szándéka indokolja, zók. Közös harcuk két évtize- Olyan eseményekről van szó, dének felidézését kísérli meg melyek mind lefolyásukban és ez az ismertetés, mely a CSKP- jellegükben, mind pedig a fórnak nemcsak a szűkebb érte- radaími mozgalom országos lemben vett Dél-Szlovákiában, szintézisének kialakításában a Csallóközben és Mátyusföl- betöltött szerepükkel a nemze- dön lefolyt gazdasági és poli- tiségi különbségeket feloldó In- tikai küzdelmét öleli fel, ha- ternacionalista összetartást do- nem az egész Szlovákia déli, kumentálják.“ Antikor újszerű többségében magyar lakta te- és úttörő jellegű munkáról be- rületein lezajlott össz-szlová- szélünk, akkor ezen elsősor- kiai jelentőségű megmozduló- ban ezt a következetesen Iwter- sokra is kiterjed. Természete- nacionalista szemléletet ésgonTolvaj1 Bertalan az Uj Ifjúság újévi számában (1972/1., 5. o. Figyelő rovat) elmarasztalta a szlovákiai magyar sajtót, hogy nem méltatta Rákos Péter egyetemi docens munkaközösségének cseh nyelvű írólexikonát. Az Irodalmi Szemle decemberi számában megjelent kritikámról nyilvánvalóan azért nem vehetett tudomást, mert amikor a kezébe került, már megjelent az ő bírálata is. Az Irodalmi Szemlét tehát e szempontból gáncs nem érheti, mert recenziós példányt nem is látott, és csak a könyvkereskedésből behozott példányra reagált, megbízva e sorok íróját az ismertetés megírásával. A szerkesztőség lelkiismerete tehát tiszta. Tolvaj Bertalan kritikája nekem tetszik, de úgy érzem, hogy túl szigorú. Talán azért is, mert megfeledkezik róla, hogy ezt a lexikont nem magyarok, hanem csehek számára írták, akiknek Rákos Péter bevezető tanulmánya újdonság, a magyar olvasó számára viszont olyan adatokat tartalmaz, amelyeket egy érettségizőnek tudnia kell, vagy legalább is tudnia illene. Természetesen nem ellenezném, ha mint igen jó összefoglalás magyarul is nyomdafestéket látna. Nem ítélem el Rákos Pétert azért, mert nem iktatta be a lexikonba a csehszlovákiai magyar egykötetes költőket. A Tolvaj Bertalan dolkodást értjük, amely az e- tislavai Komenský Egyetemen, gész dolgozaton végigvonul. Az egyetem elvégzése utón a Ebből a téamkörböl születtek CSEMADOK Központi Bizottsá- már előbb is tanulmányok, sőt gán dolgozott, majd a Szlovák tanulmánykötetek is, de azok- Munkásmozgalmi Intézetbe ke- ban éppen ez a következetes- rült, ahol tudományos kntató- ség szenved csorbát. munkát végez. Többször olvasTermészetesen e rövid ismer- hattunk már tőle kisebb-na- tetésben nem térhetünk ki gyobb írásokat lapjainkban, részletkérdésekre. Csupán azt Reméljük, hogy mostani natartjuk még szükségesnek el- gyobb munkáját több is követi mondani, hogy a fiatal szerző majd, hiszen a csehszlovákiai Kiss József a Bodrogközből magyar dolgozók mozgalmi származik, és alig néhány éve múltja bőven kínál témát, fejezte be tanulmányait a bra- —ó— A törnöd béketüntetés plakátja. által felsorolt nevek túl regionálisak ahhoz, hogy a prágai, litoméficei vagy jihlavai lexikontulajdonosnak mondjanak valamit. Ha már egy- vagy kétkötetes szerzőről kell megemlékezni, azoknak legyen olyan nevük, mint Kuncz Aladárnak, akinek „Fekete kolostor“-át francia nyelvre is lefordították. A kimaradtak közül csak Lehocky Terézt hiányolom. A többieknek azonban volna helyük egy magyar nyelvű könyvben vagy hosszabb tanulmányban, amely a csehszlovákiai második és harmadik írónemzedékről számolna be. Az első nemzedékről írt Csanda Sándor, a „Harmadik nemzedék“ c. könyve pedig — mint alcíme is elárulja — könyvkritikák és tanulmányok gyűjteménye. Abban viszont egyet tudok érteni Tolvaj Bertalannal, hogy a lexikonban talán helyet lehetett volna szorítani a romániai, jugoszláviai és kárpátaljai magyar irodalom vázlatának is stb., ezt azonban Rákos Péter csak pium desideriumnak tekintse, Mivel cseh környezetben él, jobban tudhatta, hogy mi az a kötelező minimum, amit a cseh értelmiséginek nyújtania kell, anélkül, hogy munkáját adatokkal zsúfolná túl. FELHÍVÁS! Az SZSZK Művelődésügyi Minisztériuma ,,A' népművészeti mozgalom számára 1972—1976-os időszakra szőlő versenyki- Irásá“-nak irányelve alapján a Csehszlovákiai, Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének Központi Bizottsága, a bra tislavai Népművelési Intézet, a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztősége, a HÉT és a NŐ képes hetilapok szerkesztősége TAVASZI SZÉL VIZET ÁRASZT... címmel meghirdeti a csehszlovákiai magyar népdalénekesek III. országos versenyét. A hagyományokhoz híven a versenyek kettős célja van: a) Versenyt hirdetni a műkedvelő népdalétiekesek részére. b) E lehetőséget felhasználva hozzájárulni népi dalkultű- ránk közkinccsé tételéhez, s azt a versenyzők műsora által újabb, eddig ismeretlen népdalokkal és népdalváltozatokkal gazdagítani. A VERSENY SZERVEZÉSI SZABÁLYAI 1. A népdalénekesek versenye két kategóriában folyik: a) Szólóénekesek b) Éneklő csoportok (legfeljebb 12 tagú) Szeretnénk, hogy a népdalestek, járási döntők, elődöntők és az országos döntő műsora színesebb legyen, ezért — versenyen kívül — a járásban található népi hangszereken játszó egyének s csoportok szerepeltetését ajánljuk. 2. A verseny három fokozatú: a) Járási döntök b) Országos elődöntők c) Országos döntő 3. A járási verseny szervezői és rendezői a CSEMADOK járási bizottságai, illetve a járási népművelési intézmények. A járási versenyek előtt helyi vagy körzeti népdalesteket rendezhetnek, amelyek sei*jtezőkként előzhetik meg a járási döntőket. A járási döntők győztesei, az országos elődöntők előtt, a járási és az országos méretű CSEMADOK-napokon, ill. népművészeti fesztiválokon is fellépnek, ahol az előadók helyi sorrendjét a közönség szavazólapok révén leadott véleménye dönti el. 4. Az országos elődöntőt és az országos döntőt a verseny kiírói szervezik. 5. A versenyzők elbírálása az előadásmód és a műsor megválasztásának értékelésével történik. A járási döntök zsűrijét öttagú bíráló bizottság alkotja, melynek a központi bíráló bizottság képviselője is tagja. Az országos elődöntők és az országos döntő értékelését héttagú biráló bizottság végzi. 6. A járási versenyek után három helyen: Nyugat-, Kelet- s Középszlovákiában országos elődöntőket szervezünk. A verseny kicsúcsosodása a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában, a Műkedvelő Népdalénekesek IH. Országos Döntője lesz. 7. Az egyes döntők időpontja: a) Járási döntők 1972. május 30-ig. b) Országos elődöntők 1972. szeptember 30-ig. c) Országos döntő 1972. október 31-ig. 8. A járási selejtezők és döntők költségeit a járási rendező szervek s a résztvevők; az országos elődöntők, valamint az országos döntő költségeit a központi rendező bizottság fedezi. 9. Az énekesek elbírálásánál kedvezőbb elbírálásban részesülnek azok, akiknek műsorában saját helységük, illetve közeli környékük vagy tájegységük népdalai szerepelnek s azokat önmaguk kutatták fel, nem pedig publikációból keresték ki. Az eddig ismeretlen vagy tájegységhez kötött jellegzetes, kevésbé Ismert dallamváltozatokat a biráló bizottság egy-egy külön ponttal jutalmazza. A hitelesség igazolására a versenyző a jelentkezőlapon beküldött műsorszámaival egyidóben annak nevét, életkorát és címét Is feltűntetni köteles, akitől a dalt tanulta. Az énekeseknek, illetve az éneklő csoportnak az országos elődöntőből az országos döntőbe jutását a község és a járás lakossága, Hl. a társadalmi szervezetek oly módon segíthetik, hogy támogatást nyújtanak a falu vagy annak környéke népdalainak felkutatásában. A népdalokat a gyűjtők magnetofonszalagra rögzítik (vagy lekottázzák), és 1972. augusztus 31-ig beküldik a CSEMADOK KB. Bratislava, Mlerovo nám. 3—4. címre. Minden új változatért, illetve dalért a gyűjtő által megnevezett versenyző vagy éneklő csoport egy-egy plusz pontot kap. (Ezt az országos elődöntő bíráló bizottsága az illető szereplő elődöntőben elért pontjaihoz adja hozzá). A gyűjtés révén elért pontokat a rendezőség az elődöntők kezdete előtt jól látható helyen kifüggeszti. Ezenkívül a legtöbb népdalt felkutató és beküldő személyt vagy kollektívát a CSEMADOK mellett működő Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság díszoklevéllel tünteti ki. 10. Az országos elődöntőkbe a járási verseny szőlőének kategóriájának I. és TI. helyezettje, az éneklő csoportok kategóriájának I. helyezettje, valamint versenyen kívül a biráló bizottság által legjobbnak minősített népi hangszeren játszó szólista vagy csoport kerül be. Az országos elődöntőkből a továbbjutást az Itt kialakult végleges pontsorrend dönti el. A VERSENY FELTÉTELEI 1. A versenyben minden csehszlovák állampolgár részt vehet, aki a) Nem hivatásos énekesként működik, és 1971. december 31-ig betöltötte 16. életévét. b) A sajtóban közzétett vagy a CSEMADOK JB-n beszerzett jelentkezési lapot 1972. február 29-ig kitöltve megküldi a CSEMADOK illetékes járási bizottságának. 2. A verseny magyar nyelven folyik, 3. A csehszlovákiai magyar népdalénekesek III. országos versenyére minden versenyző öt népdallal nevez be. 4. A járási döntőkben helyezést elért versenyző díjazását a járási rendező szervek biztosítják. 5. Az országos döntőben helyezést elért versenyzők díjazását a központi rendező szervek biztosítják. AZ ORSZÁGOS DÖNTŐ DlJAI: — A CSEMADOK KB dija (szólóénekesek és éneklő csoportok) — A bratislavai Népművelési Intézet díja — A Szlovákiai Nőszövetség KB díja — A Csehszlovák Rádió magyar adása szerkesztőségének díja — A HÉT képes hetilap dija — A NŐ képes hetilap dija — A közönség dija — A többi csehszlovákiai nemzetiségi szervek, üzemek, efsz- ek ajándékai. Megjegyzés: A csehszlovákiai magyarok Ili. országos népdalversenyének országos döntőjét a Szlovák Televízió, valamint a Csehszlovák Rádió magyar adása is műsorára tűzi. CSEMADOK Központi Bizottsága A bratislavai Népművelési Intézet A Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztősége A HÉT és a NŐ szerkesztősége Dr. Fogarassy László A Versbarátok Köre köteteként jelent meg Szabó Lőrinc válogatott verseinek gyűjteménye Homlokodtól fölfelé címmel, a Madách Könyvkiadó és a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó közös gondozásában az ízléses kivitelű Kiskönyvtár sorozatban. Szabó Lőrinc századunk magyar lírájának egyik legjelentősebb alakja (Illyés Gyula azt mondotta róla egy ízben, hogy Arany halála óta nem volt olyan jeles költője a magyar lírának), noha a látszat szerencsésebb csil- lagzatú pályatársainak juttatta a nagyobb közönségsikert. A most megjelent válogatott kötet lényegében tartalmazza a szerző minden jelentősebb versét a pályakezdő 1921-ik évtől 1957-ig, haláláig. A Madách Könyvkiadó másik sorozata, a Magyar Könyvbarátok Köre ugyancsak új kötettel jelentkezett, a Mács- ás Šotola- regények után a népszerű angol írú, Graham Greene: Utazások nagynénémmel című regényével. A hetvenöt éves tiszteiéire méltó Augusta néni magával cipeli unokaöccsét, Hen- ryt rejtélyes célú utazásaira. Ezek során fény derül a matróna viharos múltjára és nem csekély találkonyságot igénylő jelenére. A bravúrosan megírt, bohózatba illő jeleneteket a szerző fanyarul lehiggadt filozófiája szövi át. A Madách Kiadó és a Corvina közös gondozásában látott napvilágot Szíj Rezső: Lőrincz Gyula-monográfiája az igényes Művészet Kiskönyvtára sorozatban, magyar és szlovák szövegmelléklettel. Szíj Rezső monográfiája végigvezeti az olvasót Lőrincz Gyula egész művészi és társadalmi pályafutásán, a magyar- dióspatonyi kezdetektől, a budapesti főiskolai években s a párizsi tanulmányokon át egészen napjaingik. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának 50- dik évfordulójára adta ki a Madách Könyvkiadó Varga Rózsa: Keressétek, ami összeköt... című igényes monográfiáját a két világháború között Csehszlovákiában megjelent Magyar Napról. Varga Rózsa monográfiája jelentős tett a csehszlovákiai magyar sajtó történetének a feldolgozása terén. Külön jelentőséget ad a kötetnek, hogy a CSKP megalakulásának jubileumi esztendejében jelent meg ünnepi kiadványként. A cseh irodalomból az utóbbi hetekben két érdekes könyv jelent meg a Madách Kiadónál. Az egyik Karel Čapek: A szen- vedelmes kertész című érdekes kis remekműve Josef Čapek illusztrációival, Mayer Judit fordításában, a másik K. J. Benőé: A piros pecsét cimű regénye, Havas Márta fordításában. Čapek könyve jé negyven évvel ezelőtt jelent meg először, s az elmúlt négy évtized alatt mit sem vesztett üdeségéből. Témája a kertész láza, öröme, gondja, baja, kudarcai és sikerei, ahogy egymást követik a kertészkedő ember lelkes tevékenységében januártól januárig. K. J. Beneš regénye, A piros pecsét egy hegedűművésznő tövises életútját írja le. A történet szép, fiatal hősnője a művészetben találja meg élete értelmét, számára a muzsika sors és beteljesedés. Bő választék várja az érdeklődőket az fin. „közös kiadási egyezmény“ keretében Magyar- országról behozott könyvújdon- ságok terén is. Újra megjelent Győri Dezső nagysikerű történelmi regénytrilógiájának harmadik kötete, a Tűzvirág. A két előbbi kötettel — a Vihar- virággal és a Sorsvirággal — a Tűzvirág kalandokban, izgalmakban bővelkedő pergő _ cselekménye képet ad a múlt század végi dualista monarchia megszilárdulásáról, majd belső rothadásáról, a világháború e- lőtti mágnás-dzsentri világról, elvezet első világháború viharába, a Tanácsköztársaság északi hadjáratának színhelyére. Ojra megjelent Nagy Lajos klasszikus kisregénye a Kiskunhalom, ezúttal az Iskolások Könyvtára sorozatban. A magyar szociográfiairodalomnak ez az 1934-ből származó mestermüve egyre nagyobb népszerűségre tesz szert az olvasók között. Az Európa-Zsebkönyvek legújabb kötete a világhírű svájci író, Max Frisch: Homo Faber című regénye. Az ifjúsági irodalom újdonságai közül ezúttal a népszerű Fekete István két, most megjelent könyvére szeretnénk felhívni a figyelmet. A Kele című regénynek immár ez az ötödik kiadása; egy megsebesült gólya történetét mondja el, a- mely nem tarthat a többiekkel Afrikába. A hetedik kiadásban megjelent, s annak idején a televízió filmsorozatában is nagy sikert aratott történelmi regény, „A koppányi aga testamentuma“ a török időkbe viszi olvasóit izgalmas, kalandos cselekményével. S még egy nagy csemege a legifjabb olva- címmel megjelent a Képes Gyermeklexikon. A kivitelezésben is pompásan megoldott kiadvány örömet szerez majd legifjabb olvasóinak. S végül még egy verseskötet, a fiatal Kmeczkó Mihály első könyve, amely ugyancsak e napokban jelent meg Mozdulatok címmel. Kmeczkó egyike a csehszlovákiai magyar líra legújabb nemzedéke tehetséges tagjainak. Metaforabőség, gazdag fantázia, tömör, pontosan fogalmazott képek jellemzik a Mozdulatok verseinek nagy részét. Még egyszer a cseh nyelvű írólexikonról
