Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-08 / 6. szám
Ml LENNE HA... mondta, az iskolai ifjúsági szervezőtek között a galantai magyar tannyelvű gimnáziumé a legjobb. Tevékenységükért akár saját klubot is megérdemelnének. Az iskola diákjai közül hárman mondták el mindennapos utazási viszontagságaikat: Tóth Mária, Juhos Teréz és Mészáros László. Koppért Józse, a SZISZ VB elnöke: Kell, hogy megismerjük egymás problémáit... Van egy város, amelynek nevében háromszor is előfordul az ábécé első betűje: Galanta. De nem ez rajta az érdekes. Ha valaki tíz évvel ezelőtt járt a városban, ma már ne állítsa, hogy Galántát ismeri. Itt azőta ugyanis 2411 áj lakás épült, a sok közszolgáltatási épületről nem is beszélve. A város állandóan növekszik: a múlt évben 11 és fél ezer volt lakosainak száma. Közülük csaknem 4000-en még nem töltötték be huszonharma- dik életévüket. Szórakoznának, táncolnának, ha volna rá módjuk. Galántának nincs ifjúsági klubja, sem kultúr- háza. Lakosai az ország leghűségesebb tévénézői... Miért? Ezzel a kérdéssel fordultunk Koppért Józsefhez, a nem létező városi SZISZ-szervezet elnökéhez. Azért nem létező, mert a fiatalok üzemeikben, vállalataikban tagjai a SZISZ-nek, úgyhogy csak egy úgynevezett SZISZ városi bizottság létezik, amely koordinálja Galanta 22 ifjúsági alapszervezetét. — A SZISZ-tagok létszámát illetőleg nem tudok pontos adatot mondani. Egyik szervezetnek 20 tagja van, míg a másiknak 200. A helyi szervezet 1970-ben szűnt meg. A helyzet azóta csak annyiban változott, hogy míg 1970-ig a Družba szállodában szombat-vasárnaponként teadélutánokon gyűlhetett össze a város fiatalsága, ma már ezt a szórakozási lehetőséget sem tudjuk biztosítani. Miért? Valakinek szemet szúrt, hogy a fiatalok nem villanyvilágításnál, hanem gyertyafénynél táncolnak... Már akkor kértük, adják nekünk a kastély pincehelyiségeit, kihasználatlanok, átalakítjuk ifjúsági klubbá. Hangsúlyoztuk, brigádmunkával kívánjuk megoldani mind az átalakítás, mind a berendezés kérdését. Süket fülekre találtunk. Pedig nem is pénz miatt zörgettünk. Ugyanígy jártunk, a- mikor felfedeztük a Közszolgáltatási Üzemek kihasználatlan pincehelyiségeit... Szomorú dolog és nagy kár, ha a fiatalok Igyekezete Így kárba vész. Pedig a város nem egy ifjúsági szervezete ajánlotta fel segítségét a klub kiépítéséhez. Meglehet, ha más választásuk nem lenne, ma is előjönnének hasonló javaslattal. De nekik valóban nincs más választásuk, mégis kénytelenek várni. „Miértünkkel“ ismét egy illetékes, a galántai városi nemzeti bizottság elnöke, Morav- őik Ferenc után mentünk: — Évente több mint 200 lakást építünk. Nem elég. Ma éppen arról fogunk tárgyalni, hogyan osszuk el az 50 átadásra váró lakást, ha azokból 48-ra az aszanált házak tulajdonosai várnak. Nemcsak a fiataloknak vannak problémáik. A pionírházat nem tudjuk hová költöztetni. A magyar tannyelvi gimnáziumnak öt helyen vannak osztályai, és tanáraiból lassan maratomi futók lesznek. Itt, a városi nemzeti bizottság épületében is van egy osztály, noha a vnb bizottságainak nincs hol ülésezniük — kata- sztrófális a mi helyzetünk is. A kultúrháznak ebben az évben kellett volna elkészülnie. Még az optimista lelkek is két évet adnak a befejezésre. Az épületen 14 millió korona értékű munka hiányzik. Kell, persze, hogy kell egy kuckó a fiataloknak. Ezt hallom minden szombat-vasárnap a fiamtól is, aki más szórakozás hiányában az egész napot átüli a tévé előtt. Ez még a jobbik eset. De Galanta bővelkedik olyan létesítményekben, amelyekre pontosan, vagy egy kis jóakarat mellett ráhúzhatjuk a kocsma szót. Csak az állomástól az iskoláig vezető úton van belőlük négy darab. Azt kell megszokni, ami van. Ifjúsági klub nincs. És úgy látszik, nincs is nagyon olyasvalaki, aki verje az asztalt, hogy legyen. — A város fiataljai már lassan megbékélnek a gondolattal, hogy szórakozás után falura kell utazótok. A környék falvaiban, városaiban, csodaszép Ifjúsági klubokban, kul- túrházakban tölthetik szabad idejüket a fiatalok. Ezt szintén Keppert József mondta. Az ifjúsági klubok mindenekelőtt a fiatalok szórakozási és tanulási igényét kell hogy kielégítsék. Igen, tanulási igényét is. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert Galántán különösen sok a diák. Köztük is a bejárók azok, akiknek a tanítás befejezése és a vonat-, illetve buszíndulás közötti időben nincs hová menniük. A „valahová“ számukra egy csendes helyiséget jelentene, ahol legalább szórakozási igényeiket kielégíthetnék, ugyanis az ő idejükből szórakozásra úgyszólván egyáltalán nem futja. Rajtuk mindenképp segítene az ifjúsági klub. Persze, ha létezne. Zelinka István, a galantai gimnázium igazgatója sorrendbe szedte az iskola problémáit: Zelinka István, a magyar tannyelvű gimnázium igazgatója: Tanítás után bejáró diákjaink az osztályban maradhatnak... — A bejárók nehézségei az iskola másodlagos problémáját képezik. Sokkal többet foglalkoztat bennünket az új iskola- épület. Még a levegőben lóg, jóllehet már évekkel ezelőtt tervbe vették építését. Jelenleg öt épületben vannak osztályaink. 262 diákunkból 211 bejáró... Helyzetükön csak a magunk módján segíthetünk. Tanítás után az osztályban maradhatnak, tanulhatnak, leckét írhatnak. — Sokt hiányoznak a bejáró tanulók? —- Az utazás miatt egyikük sem , szokott hiányozni. Aki a bejárás viszontagságait vállalja, tudatosan csinálja, tudja, mit akar. Bejáróink rendkívül lelkiismeretesek. Azért választottam ezt az iskolát példaként, mert a SZISZ járási bizottságának elnöke azt Tóth Mária: Reggel fél hatkor kelek, este fél hatra érek haza Mária Selicéről jár be, az út felét busszal, felét vonattal teszi meg. — Bírod? — Muszáj. — Hánykor kelsz? — Fél hatkor, és van úgy, hogy csak este fél hatra érek haza. Teréz szintén korán kel. ö Trsticéröl utazik naponta Ga- lantára. — Mit reggeliztél? — Azt csak szombat-vasárnap szoktam. — Ma hány órakor leszel otthon? — Délután ötkor. Az elsós László nededí, ó nemcsak hogy reggelizni nem szokott, de még az sem történt meg, hogy ült volna a buszban. — Szórakozni mikor szoktál? — Erre csak szombaton jut idő és akkor is a kezem ügyébe eső „szobakultürához“, a tévéhez nyúlok. Közepes tanulók, de lehetnének sokkal jpbbak is, ho futná idejükből tanulásra. Jó, hogy délutánonként az osztályban maradhatnak, de ha az ilyesmi tanári felügyelet nélkül történik, akkor a diák máris nem diák. Énekesnő, maneken, tánctanár, susogó partner. Azt a kis időt mindenki a maga módján ellógja, és a tanulás marad otthonra, éjszakára, amikor a fáradt agy nem képes felfogni mit tömnek belé... A bejáró diákok helyzete részben megoldott lenne, ha legalább a vasútállomás biztosítaná várakozásra megfelelő feltételeket. De a vasútállomásnak egyetlen váróterme Is kisebb egy lakószoba méreteinél. Van itt ugyan még egy helyiség, de azt raktárnak használják. Az ablakon keresztül látni az összezsúfolt padokat. A vasútállomáson még a délelőtti órákban is tolakodnak a várakozók. Hideg, eső, zivatar, mindegy — nincs hová búj- niok. Ha csak a két kocsmát nein számítjuk búvóhelynek. A nevük ugyan sokkal hangzatosabb, de a törzsvendégek !s csak „resti“-nek vagy kocsmának nevezik. Belőlük van kettő is, úgyszólván övék az állomás nagyobbik fele. A diák, de a nem-diák is vá laszthat, hol tölti el szabad idejét: a városban kószálva, vagy, ha fázik, akkor a fent említett „kultúrhelyiségek“ e- gyikében. Oda persze csak akkor mehet, ha pénze van, bírja a cigarettafüstöt és a része- geskedők hangulatát. Csak azon csodálkozom, hogy ez így van évek óta és — nem történik semmi. Senkinek sem fáj, vagy akinek igen, már kigyógyult és nem gondol többé orvosságra. A vnb elnöke nem tudott időpontot mondani az ifjúsági klub kérdését illetőleg. Pedig, ha azt mondta volna, talán öt év múlva, már ezt sikernek tekintettem volna. Mészáros László: Szórakozásra csak szombaton jut idő — Az új kultúrházban bizonyára sikerül majd helyet szorítani a fiataloknak is... De miért nem gondolnak már most rájuk? Mit csinál a SZISZ képviselője a vnb tanácsában? Talán pem szereti ez a város a fiatalokat? Ha szereti, miért nézi nyugodt lelkiismerettel, hogy a város lakossága, ha szórakozni akar, pendliznie kell a környező falvak között? Hiszen két kezük munkájával á várost segítik. Miért mostoha hát az hozzájuk? Juhos Teréz: Egy klub segítene a bejáró diákok „kultórszomján“ Az emberek, akikkel az ügyről beszéltem, szeretik a fiatalokat és segíteni akarnak rajtuk. Kell ennél több? Igen. Csak annyi, hogy összedugják a fejüket és vitázzanak, de eredményesen. Vnb-tanácstagok SZISZ tagokkal, az, aki nem adja, azzal, aki kapni akar — mindegy. Ismerjék meg egymás problémáit. Mi lenne, ha ezzel kezdenék? Hiszen a városban megvan a segíteni akarás. Zácsek Erzsébet Az elkövetkező napokban tartják a SZISZ járást konferenciáit. Milyen mértékben sikerült előkészíteni ezeket az Ifjúsági tanácskozásokat az önök járásában? — kérdeztük az egyes kerületek képviselőitől. Juraj Doms, a SZISZ bratislaval vb elnöke: A város új területi elrendezése, négy közigazgatási, politikai körzet kialakítása új gondokat hozott és egyben új körzeti bizottságok megszervezését tette szükségessé, A konferenciákra jól felkészültünk és azoknak sikeresen kellene lezajlaniuk. Föltételezzük, hogy a konferenciákon fele részben új, fele részben pedig régi képviselőket, Illetve vezetőségi tagokat választanak majd a küldöttek. Ez bizonyos értelemben biztosítékot nyújt arra, hogy nem szakad meg a folytonosság, a munka, mert az új tagokban meglesz az akarat, a lendület, a régiekben pedig a tapasztalat. Válaszolnak a kerületek Ladislav Janák, a SZISZ nyugatszlovákiai KB elnöke: Pár nappal ezelőtt fejeződött be a SZISZ nyugat-szlovákiai kerületi bizottságának VI. plenáris ülése. A résztvevők értékelté^ az évzáró közgyűléseket, a pionír szervezetek munkáját, a fiatalok részvételét a választásokban és a PSZ, valamint a SZISZ járási konferenciáinak előkészületeit. Az egyes területeken elért eredmények reményteljesek, de egyben köteleznek Is az első konferenciák jó előkészítésére. Üröminél tölt el az a tény, hogy a SZISZ alapszervezetei, de a PSZ is elindult azon az úton, amelyet a választási programban kitűzött. Ügy gondolom, ezzel megteremtődtek a járási konferenciák előkészítéséhez szükséges jó feltételek, s mivel káder és szervezési szempontból is jól eló vannak készítve a tanácskozások, mindennek a legnagyobb rendben kellene mennie. A mostani időszakban szükséges lesz a SZISZ KB VI. plenáris ülése határozatainak értelmében körvonalazni az 1972-es és főbb feladatait, biztosítani kpll az új politikai-szervezési elvek betartását, hogy így teljesíteni tudjuk a kitűzött feladatokat, és az elért eredményekkel üdvözölni tudjuk a SZISZ I. országos kongresszusát. Jozeť Guspan, a SZISZ keletszlovákiai kerületi bizottsága politikai és szervezési osztályának vezetője: A mi kerületünkben február 18- án és 19-én, valamint február 25- én és 28-án kerül sor a konferenciákra és semmit sem szeretnénk a véletlenre hagyni. Az évzáró közgyűlések után minden egyes járásban még össze fogjuk hívni a küldötteket, s ezeken a találkozókon informálni fogjuk őket arról, hogy nagyjából mit is várunk és ők mit várhatnak a konferenciától. A járási bizottság komoly tényeket és érveket tartalmazó tájékoztatót ad a küldöttek kezébe, amelyben benne lesznek mindazok az eredmények és tapasztalatok, amelyeket az egyes járások elértek. Ján Brindza, a SZISZ közép-szlovákiai kerületi bizottságának alelnöke: A mi kerületünkben már január 27-én sor került a pionírvezetők első járási konferenciáira. Ezek megmutatták, hogyan teljesíti a gyermekszervezet a maga feladatát. Azt az időt, ami a járási konferenciákig a rendelkezésünkre áll, arra használjuk fel, hogy megjavítsuk a tanácskozások tartalmi színvonalát. Azt akarjuk, hogy a konferenciák ne Jussanak mellékvágányra, hogy ne csupa dicsérettel, esetleg pesszimizmussal legyenek teli, hanem hogy tükrözzék a való helyzetet. Előbbre szeretnénk lépni, ehhez persze kevés a szó: csak a fiatalok tettei biztosítják az előrehaladást. A Smena nyomán Juraj Varholik, a SZISZ KB elnökének vezetésével SZISZ-küldöttség tartózkodik a Vietnami Demokratikue Köztársaságban. A küldöttség azzal a céllal utazott 4 baráti Vietnamba, hogy fenntartás nélküli támogatásunkról biztosítsa a szabadságáért harcoló nemzetet. De nemcsak erkölcsileg akarjuk támogatni a vietnami népet. Hazánk fiataljai segítséget nyújtanak többek között a hanoi pionirház és a Nguyen Van Troy-i gyermekkórház építésében. DIAKOK A MUNKA FRONTJÁN A nyári vakáció még messze vám, de a SZISZ Szlovákiai Főiskolai Központja már a nyári építőtáborok előkészítésével foglalkozik. A nyári épitőbri- gádok jelentős segítséget jelentenek a népgazdaságnak. Tavaly 13 ezer hazai és külföldi főiskolás összesen 30 millió korona értékű munkát végzett. A főiskolások idei legnagyobb akciója a bratislavai malomvölgyi diákváros építése lesz. A napokban megegyezés született a SZISZ, a SZSZK Művelődés ügyi Minisztérium és 9 Nitrai Magasépítő Vállalat között, amelynek értelmében júliusban, augusztusban és szeptemberben 500 diák segít majd a diákszállók és a sportlétesítmények befejező munkáinál. A többi munkahely közül a diákok különösen a Žilina) Közlekedési Főiskola, a Banská Bystrica-1 Pedagógiai Főiskola, a zlatovcei gyermek- város és a košicei Kórház és műszaki főiskola építésén vesznek részt nagy számban. Most folynak a .tárgyalások arról, hogy a diákok segítségével rendbe hozzák a bratislavai Hegyi Parkot. E munkába elsősorban a Zvolení Erdészeti és Faipari Főiskola diákjai kapcsolódnának be. Az Illetékes szervek ügy tervezik, hogy 20 millió koronás ráfordítással megtisztítják az értékes fákból álló parkerdőt, kis vendéglőket, sétányokat és virágos teraszokat létesítenek benne. PRÁGÁI KIÁLLÍTÁSOK MENETRENDJE Hazánk fővárosa az idén is néhány érdekes nemzetközi kiállítás színhelye lesz. Február 23-a és március 2-a között rendezik meg a grafikai másolóberendezések REPRO 72 elnevezésű nemzetközi kiállítását. Az élelmiszeripari gépek III. nemzetközi seregszemléje lesz az AL1MA 72 kiállítás — április 10—15-e között. A MEDIEXPO 72 kiállításon szeptember 10—18-a között a legmodernebb hazai és külföldi orvosi műszereket és gyógyszereket mutatják be. Az AVRQ 72 október 15— 24-e között a rádió és televízió vevőkészülékek és berendezések, gramofonok, magnetofonok nagy nemzetközi seregszemléje lesz. Ezt a kiállítást később Brítisla- vában is bemutatják. Ugyancsak Prágába* és Bratlslavában rendezik meg (valószínűleg novemberben) a fűtő- és légkondicionáló berendezések V. nemzetközi kiállítását — a PRAGO- THERM 72-őt. (P)
