Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-01 / 5. szám
I 4 új ifjúság 186. Meló Ronika 187. Singliar Viktor 194. Répási Lacika 195. Borsi Pistike 203. Andrássy Anikó 202. Krajik Renáta 192. Forró Ildikó 200. Treiičík Andrea 208. Papp Zsuzsika 193. Kuczman Ildikó 201. Pálinkás Marika 209. Szabó Attila 188. Berta Péterke Robika Katika 199. Králik Diana < 204. Weitschok Andrea 205. Andrusko Andrea 208. Kovács Norbert 207. Kollár Ferike 198. Seffer Marian 197. Ondró Gyurika tt Ogy is mondhatnánk, hogy foglalkozásuk címere a ceruza, a tus, a vonalzó, a rajztábla. Modern foglalkozás — mindamellett, hogy keletkezésénél a mai fiatalok közül már senki sem lehetett jelen. Műszaki rajzoló. Még két éve sincs, hogy elvégezte a lučemeci Klement Gottwald Építőipari Középiskolát. Bratislav&toan dolgozik, a Hydroconsult vállalatnál: Neve: Czére Piri. — Beszélj valamit a munkádról. Ogy, mintha azokhoz szólnál, akik még tétováznak, nem tudják, hová, merre, milyen pályát válasszanak. — Én véletlenül kerültem a luCeneci iskolába, de úgy látszik, szerencsés véletlen volt. Az iskolában, mint mindenütt, a kezdet nehéz volt, de ez nem szabad, hogy valakit elkedvetlenítsen. Ez nem ok arra, hogy valaki lemondjon a tanulásról. A tantárgyak többnyire szaktantárgyak, nagyon érdekesek, könnyebbek, nehezebbek, de vannak általános jellegűek is, magyar' nyelv, történelem stb. Az iskola négyéves, érettségivel végződik, de akinek kedve van a továbbtanuláshoz, jelentkezhet egyetemre. Az Iskola elvégzése után nem kellett sokáig állás után kutatnom. Azt hiszem, hogy műszaki rajzolóból sosem lesz e- lég. Minden modern iparág >gényli ókét, ma már úgyszólván semmi új nem képzelhető el a rajzolók számai, precíz vonalai nélkül. Én egy olyan vállalatnál dolgozom, amely vízgazdálkodási tervezéssel foglalkozik. Ezt ugyan nem tanultuk az iskolában — Lu- cenecen az építőipari középiskola magasépítészetre (pozemné stavby) szakosított —, de azért hamarosan belejöttem, hiszen volt mire alapozni az új ismereteket. Most egy jor- dánial város kanalizéciós tervének kidolgozásával, kiszámításával és megrajzolásával foglalkozom. Nagyon érdekes munka, nagy figyelmet igényel minden pont a rajzlapon. Ezt a tervrajzot külföldi megrendelésre készítjük. Talán mindenkit érdekelni fog hivatásom gazdasági oldala. Keresetem 1300 korona körül mozog, de a kereset megállapítása minden vállalatnál egyéni. Erre abból következtettem, hogy vannak osztálytársaim, akik többet, és vannak, akik kevesebbet keresnek. Aztán a jutalmazás is egyéni módon történik a vállalatoknál. Foglalkozásom árnyoldalai? Talán az, hogy túlságosan igénybe veszi a szemet. De a kőművesnek megerőltetett a keze, az elárusítónőnek a lába stb. Örülök, hogy a véletlen éppen ennek a foglalkozásnak csinját-blnját taníttatta meg velem és bizonyos vagyok benne, hogy aki a műszaki rajzolói pályát választja, az Iskola elvégzése után sem fog csalódni. gaUmtal járásban fcőA rülbelül négyszáz harmincöt évnél fiatalabb képviselő van. Hogy munkájuk menynyire lesz eredményes, azt majd a Jövő mutatja meg. Két hónappal a választások után csupán elképzeléseikről és a legjobb esetben is csak első lépéseikről beszélgethetünk velük. A SZISZ járási bizottsága elnökének tájékoztatója szerint a SZISZ JB csakhamar háromnapos tanfolyamra , hívja meg a fiatal képviselőket. Egyébként is, koordinálni kívánja munkájukat, tanácsadójukként szeretne szerepelni. Összejöveteleiket rendszeresíteni akarják, úgy, hogy egy évben legalább egyszer találkozzanak minden fiatal képviselővel. Eles Károly a Trnoveci fTornác) Helyi Nemzeti Bizottság képviselője. A faluban sokáig 6 volt az Ifjúsági szervezet elnöke, Ismeri a fiatalok problémáit, tudja, mire van szükségük, mire képesek a falu fiaUT tálját, mit adhatnak ők az országnak. „Reám ugyan a kultúra ü- gyeit bízták a hnb vezetői, de az is szorosan összefügg a fiatalokkal, mert lehet-e egy o- lyan hagyományokkal bíró falu kultúráját fiatalok nélkül ápolni, mint Trnovec. Hogy csak egy-két példával éljek: a trnoveci események emlékét őrző tábla, kiállítások, mindmind a fiatalok munkájának eredménye. Trnovec ifjúságának van hol összejönnie; igaz, a helyiség kicsi, de annál kedvesebb, fiatalosabb és a mienk. Brigádmunkával 10 000 koronára növeltük az értékét. Csak nem futja mindenre szerény „jőve delmünkből“. járunk brigádra, igaz, de nem mindenütt veszik úgy munkánkat, mint amelynek értékét társadalmi javakra szeretnénk fordítani, és még a filléreket semt kerekítik koronákra... Régebben az állami gazdaság nehézségek nélkül bármikor kölcsön adta autóbuszát a fiataloknak, vagy' ha vasat gyűjtöttünk, autót kölcsönzött. Most már nehezebb, de meg kell mutatnunk, hogy éppen a fiatalok azok, akik meg tudnak állni a saját lábukon is. Hiszen mi mást ts bizonyít a Szocialiéta Ifjúsági Szövetség Szlovákiát Központi Bizottságának kitüntetése, ha nem azt; hogyatmo-veci ifjúsági szervezet működésével elégedettek. A fiatalok általános problémái közé tartozik a lakáskérdés. Ez a probléma országos méretűnek is mondható. Bn boldogan újságolhatom, hogy a lakáskérdés megoldásában falunk fiatalságának nincsenek nehézségei. Nagy részük a Duslo alkalmazottja, és a gyár épít dolgozóinak... Más lapra tartoznak Trnovec lakosságának kulturális igényei. Ha nagyok is, könnyebb kielégíteni, mint á szociális jellegű igényeket. Képviselői munkámról a faluban lezajlott beszélgetések alapján van bizonyos elképzelésem, és . minden erőmmel a-, zon leszek, hogy ezt még is valósítsam, mert. nem szeretném, ha választóim elégedetlenek lennének munkámpjal.“ ' ' " — z — a tények BESZÉLNEK IV. Mit várhatunk az ötéves tervtől? öt év rövid idő, munkanapokban számítva összesen 1300 nap, illetve annyi sem, mert II kell belőle számítani az évenként járó fizetett szabadságot, a betegségből eredő munkakiesést, mivel a betegség ennyi idő alatt kevés embert kerül el. A most folyó ötéves tervben tehát gyakorlatilag mindenki legfeljebb 1200 munkanapot tölt a gyárban, a földeken, a kutatóintézetben, hivatalban. E rövid idő alatt azonban népgazdaságunk olyan fejlődésen megy át, amilyenre eddig még nem volt példa. Ipari termelésünk agy- harmadával, sőt a gépipar termelése közel a felével, a vegyiparé pedig több mint a felével fokozódik. Hasonló fejlődés várható az építőiparban és a külkereskedelemben Is. A mezőgazdaság; termelés 1975-ig 20 százalékkal fokozódik, sőt az állattenyésztésben ennél gyorsabb ütemű fejlődés is várható. A. népgazdaság egyes ágazatainak ilyen arányú fejlődése nyomán az ötödik ötéves tervben 28 százalékkal fokozódik a nemzeti jövedelem. Az itt felsorolt adatok puszta számok csupán, de ezek a számok az emberek életszínvonalát is kedvezően befolyásolják. Az ötéves terv irányelvei szerint az 1970. évi 1837 koronás havi átlagjövedelem 1975-ben 2300 koronára növekszik. Ez viszont már egészen tisztességes kereset. Ha figyelembe vesszük, bogy a piaci árak szintje lényegében megállapodott, 6őt a népgazdaság előnyös fejlődése következtében az ötéves tervben bizonyos árleszállításokra is számíthatunk, akkor a napnál is világosabb, hogy lesz mit a tejbe aprítanunk. Felmerülhet azonban a kérdés: Vajon megvalôslťhat6k-e az ötödik ötéves terv célkitűzései? Az ötödik ötéves terv irányelvei meglehetősen józan és tartózkodó célkitűzéseken alapszanak. A népgazdaság egyes ágazataiban már a megelőző öt évben is elértünk hasonló vagy nagyobb fejlődést. Pártunk azonban abból a józan megfontolásból indult ki, bogy inkább kisebb, de elérhető feladatokba bocsátkozzunk, ás komoly erőfeszítésbe kerül, míg teljes mértékben felszámoljuk az 1988— 89-es általános gazdasági felfordulás következményeit. Persze, mindenképpen rajtunk, mindannyiunk jó munkáján múlik, milyen számlával zárjuk majd az ötéves tervet. P. L. Következik: Legfőbb érték az ember BÉBISZÉSSÉGI/ERSENYE r
