Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-25 / 4. szám
(Folytatás az 1. oldalról) 1980-ig 85,5 kilométernyi szakaszon négy vonalnak kell megépülnie, s ez a kővetkező szakasz megvalósításáig megoldja a nagyváros közlekedési problémáit. Az első vonalat 1974-ben adják át az utazóközönségnek. Nagy esemény lesz Prága életében. Az építkezés természetesen a föld alatt folyik, de az állomások építése úgymond a járókelők szeme láttára, a lüktető utca életéből kirekesztett területeken. Itt gépek zakatolnak, légkalapácsok erőlködnek, vaskonstrukciók csörömpölnek, s a legkeményebb prágai hidegben is a- kad egy-egy tucat érdeklődő az é- pltkezések vaskorlátjainál. A sétabotos, okulárés öregür kedves pátosszal mondja: „Addig nem halok meg, amíg a metrőn nem utazom. Mindennap kijövök, megnézem, hogy megy a munka. Én csak közönséges nyugdíjas nézelődő vagyok, de ha ön írni akar a „metrónkról“, pontos adatokkal szolgálhatok. Az építésvezetőt úgyis nehéz megtalál ni, elfoglalt ember. Persze hogy elfoglalt. Hát csak nézzen le ebbe a gyönyörű gödörbe. Napról napra váldott, hogy még nem ebélelt, biztosan elugrott ' lamit enni. A kantin apró fabódé. Králik mérnököt, a Múzeum előtti megálló építésvezetőjét valóban itt találom. Gyorsan, kapkodva ebédel: szalámit mustárral, kenyérrel és sörrel persze. Sietségéből előre tudnom kell, tőle nem szedek ki információt. Valóban nem. Munkaértekezletre siet. Azt mondja, menjek a vállalat igazgatóságára, ott úgyis többet tudok meg. De azért mellém ad egy fiatal mérnököt, az majd végigkísér az é- pítkezésen. I — Antonín Pevný vagyok — mutatkozik be. Ugyanolyan gumicsizmát, ugyanolyan kék munkaegyenruhát visel, mint a többiek. — Én se tudok magának sokat mondani, nekem is sok a dolgom. Valóban sok, és kérem, ne vegye udvariatlanságnak. Különben is még csak három hónapja dolgozom itt. Na induljunk, végigfutunk az építkezésen. Fejemre fehér védősisakot nyom — ez kötelező —, és bemegyünk a föld alá. Magyaráz. — Ez itt a „milánói fal“. Ennek megépítésében már részt vettem. Szép feladat, igényes mun; • Szemet gyönyörködtető vaskoustrukciók tartják majd az állomások mennyezetét. toztk. S mi lesz még ebbőll Majd meglátja. Gyönyörű lesz. Láttam a tr veket.“ A prágai matuzsálemi korú öregúr, aki talán még a lóvasútra is emlékszik, aki hajdan még konflissal járhatott az ódon, utánozhatatlan hangulatú prágai utcákon — nem e- gyedt dédelgetője, „magánellenöre“ a metróépítés munkálatainak. A prágaiak máris szeretik a metrót, odafigyelnek rá, kommentálják. S nem Prágában lennénk, ha nem lenne f- gaz az alábbi kép: a januári hideg ben egy nagykabátos ember áll a festőállvány előtt, hogy megörökítse a Vencel tér Múzeum előtti részének felnyitott gyomrát, az úgyis megismételhetetlen, nemsokára újra aszfalt alá kerülő, széttúrt Vencel teret. Az építésvezetőt valóban nagyon nehezen találom meg. Küldenek az irodába, küldenek a föld alá, küldenek a fabódéba, mindenütt azt mondják, most ment el, sok a dolga. — Nézze meg a kantinban — mondja egy kék munkarahás hegesztő. Viselete a metró építőinek egyenruhája. — Mert az előbb panaszkoka volt. Most kezdünk neki a másiknak. Ez a nyolc gombaoszlop u- gyancsak sajátos technológiával é- pült meg. Én mondom magának, nincs ennél szebb hivatás. Hogy miért jöttem Ide, miért nem maradtam a rajzasztalnál? Már a főiskola harmadik évfolyamában elhatároztam, ha végzek, csakis építkezésre megyek dolgozni. Sikerült. Ennél szebb és maradandóbb, igényesebb munkát nem is találhattam volna. Megpihen, mert ordítani kell, hogy a döbörgő gépek zaját túlkiabálja. — A munkát megnehezíti, hogy nagyon kevés az Időnk, nagyon kis területre vagyunk kényszerítve, de ez már minden metróépítésnél Így szokott lenni, hiszen a város rend szerint hamarabb épül fel, mint * földalattija, és... tudja. De mondom, szeretem, sőt. Huszonhárom éves vagyok és nagyon-nagyon elégedett. Ezt mindenekelőtt az 'teszi, hogy itt dolgozhatom, ezeket a feladatokat oldhatom meg, ennek a nagy műnek lehetek egy kicsit a létrehozója. Lehet, hogy patetlkus vagyok, de nem baj. — összecsapja a kezét. — Gyerünk tovább. Ez Itt a pályaudvar felőli alagút, az a Pavlov tér felé húzódik. Egyelőre Kaőerovban lesz a végállomás. Jelenleg a Florenc és Kaőerov közti szakaszon dolgozunk. Ez az első szakasz, ebbe esik az a világviszonylatban Is különösnek számító megoldás, tudja, a a Nuslei- völgy fölötti híd, amelyen felül autóút, belsejében meg a metró vonala vezet. A fiatal mérnök érthető oknál fogva szereti munkáját. Itt valóban ed ződhet, hiszen a három műszakos ir.-'nka gyors, igényes, és sokat tanulhat. És célja ennyi. Nincs egyedül a prágai metró építésén. Nagyon sok a íiatal, szakmunkások és mérnökök egyaránt. Szívesen Jönnek ide dolgozni. Nemcsak a kiemelt bérezés vonzza őket, hanem a munka szépsége, kClön'egessége is, az, hogy ilyen nagy műnek, az ország első s Euröpa egyik legmodernebb mc* ' ínak lehetnek alkotói. A Florenc—Kaőerov vonal hossza hót kilométer lesz, kilenc állomással. A metró kivitelezésére létrejött nagyvállalat, a Metrőstav több építőipari és szakosított vállalatot tömörít, de a kivitelezésben még ezen kívül Is sok nagyvállalat vesz részt. zásával dolgoznak. A műszaki és a- nyagl segítségről Jóval kori ban szovjet-csehszlovák egyezményt írtak alá, amely nélkül a prágai metró megépítése elképzelhetetlen. 1970 novemberében foglalta el prágai munkahelyét a Szovjetunió metróépítési szaktanácsadója, Valentyln Ka- lisztretovics Fedorov, aki a világhírű moszkvai metró megalkotóinak f- gyik legtapasztaltabb szakembere. 1938 őta dolgozik a metróépítésben. Műszaki felk“—ültségén kívül jelen tős szerepe van e speciális, nálunk semmilyen hagyományokkal nem ren- de’kező munka szervezésében, s m’ndezt te-- szetesen érvényesíti is. Tudvalevő, hogy a prágaival csaknem egyídőben épül a budapesti metrő is. A két mű kivitelezői és szakemberei között gyümölcsöző a kapcsolat, kölcsönösen sok segítséget nyújt- - pA „ó-.iak. A prágai talajviszonyok 'nem a legideálisabbak. Rengeteg épületet kellett alálnjekclőznt, és egyes szakaszokon az alagutat fúró hatalmas szf Vezet teljesen sziklás talajai volt kénytelen megbirkózni. De a munka ennek ellenére is a terve• Három műszakban, éjszakai villanyfénynél is folyik a munka Természetes, hogy a prágai metró építői a harmincnyolc éves tapasztalatokkal rendelkező szovjet vállalatok és szakemberek, a fejlett szovjet technika közreműködésével, nélkülözhetetlen tapasztalataik alkalmazett tempóban halad, hiszen a- utasok az tgért dátumra várják a nagy eseményt, s az építők szeretnék ezt betartani. RESZELI FERENC Ilyen briási gépezet dolgozik a föld alatt, töri a falat, épül a metró alagútja Foto; Zdenék Bofek ÜDÜLJÖN CSEHSZLOVÁKIÁBAN Szinte már a Jó modorhoz tartozik, hó^y az emberek a bolgár, ro 'n vagy jugoszláv tengerpai.on töltik szabat águkat. Közben nagyon gyakre- megfeledkeznek arról, hogy hazánk Is bővel: edlk olyan helyekben, amelyek ezépsé" vetekszik az említett országok természeti szépségeivel, ahol szítén kellemes napokat tölthet"nk, megpihenhetünk. A CEDOK utazási Iroda Idei ajánlatai között hazai üdüléseket kínál, többek között horgászással egybekötött kirándulásokat " ' ' -csehországi halastavak mentén, a zempléni Slraván stb. Az utazási iroda ezenkívül <— a szülök gondjainak megkönnyítésére —i üdüléseket szervez a gyermekek számára, szülői felügyelet nélkül. HADÁSZOK PARADICSOMA Valóságos vadászparadi- csom a Rimavské Sobota (R Lmaszomba t) közelében húzódó Teplý vrch. Három évvel ezelőtt ezer hektáron dámvadrezervátumot I'té- sítettek itt. Akkoriban id- össze 40 dámvad élt e területen, számuk azóta 150- re nő"-, de a környék vadászai legalább 250-re szeretnék szaporítani e nemes vadakat. Ezen’ U szép számban van itt őz, szarvas, vaddisznó, nyúl, nyest és egyéb nemes vad. A LEGNAGYOBB HALASTÓ Dél - Csehországban van hazánk legnagyobb halastava, a Rožmberk. Vízfelülete 711 hektár, és több mint 6 millió hektoliter vizet tartalmaz. Építői annak idején primitív eszközökkel egymilli'i tonna földet helyeztek át. asztmasok Mekkája A Magas-Tátrában, a Cs r- ba-tón épül Európa legnagyobb és legkorszerűbb asztt-asza1- ' iuma. A hely m-gv'áiasztása rendkívül szerencsés volt, mert az orvosok már régebben ’ egíi- gyelték, hogy a Magas-Tátra levegője kedvezően bet az asztmás betegekre, Elősegíti gyógyulásukat. A 350 ágyas gyógyintézet tervezői a betegek teljes kényein é- ről gondoskodtak. A gyer- megrészlegen például bábszínház létesül. A szanatő- ’ 'umot 1974-ben nyitják meg. SZOMORÜ ELSŐSÉG Hazánk vízhálózata meglehetősen sűrű, ami több szempontból is előnyös. Sajnos, néhány folyó szer-'ye-' ződése elszomorító. A Bíll- na, Odra, Ostravice és az Ondava például a nyugatnémet Emschec, Majna, Lippe, Ruhr és a Rajna hollandiai szak^za, az angol Temže, az amerikai C-to, Hudson, . otomac ás rris folyókkal » v"*i a világ legszennyezettebb folyól közé tartoznak. RADIOAKTÍV FORRÁS Jéchymovban van hazánk és egyben Európa egyik legerősebb radioaktív vizű forrása. A víz radloaktivitasa a Mach-félt fokozat 500C egységének felel meg. A Svornost-bánya körzetében végythajtotí mélyfúrások során bukkantak rá. Azóta gyógycélra használják. (Pl)
