Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-20 / 25. szám
4 fii ifjúság A bölömbika, az uhu meg a lappantyú Bohém madár a kakukk 0 A varjú is énekesmadár 0 Láttál-e már gyurgyalagot? 0 Felborulásban a biológiai egyens A csallóközi madárkiállítást messze tőle a vörösgém meg két, de kevesen tudják róla, nézegetem, álmélkodva olva- a nagy kócsag és a vádlód. hogy a leghasznosabb madarak som a magyarázó szöveget, a öregapámnak nem futotta az egyike. Egy nyáron szerény madarak szlovák, magyar és idejéből, hogy megmutatta vol- becslések szerint is 15 000 rolatin nevét. Azoji kapom ma- na a fészékét. Most a bölöm- vart pusztít el. A rekorder agam, hogy hangosan ejtem ki bika kitömve áll a többi ma- zonban kétségkívül a legkeda madárneveket, hogy hosszan dár között, a mellé tűzött cé- vesebb madarak egyike: a fecsízlelgetem a rég hallott sza- duláról megtudom, hogy hallal ke. Ez a hűséges madár egyvakat. Hamvasvarjú, erdei can- él, kétéltüekkel meg csúszőmá- egy nyáron egymillió rovart kó, partfutó, búbos vöcsök, ká- szókkal. Is elpusztít, rókatona, pocgém, jégmadár, De vajon él-e még? Vajon A biológusok sokat beszélórgébics, szajkó, csuszka... hány példány él még belőle nek arról, hogy veszélyben van Vajon mikor ejtettem ki u- a Duna mentén? a biológiai egyensúly. Egyesek toljára azt a szót, hogy: pa- Iskolások érkeznek, tizenkét- szerint ez lesz a huszadik szá- csirta? tizenhárom évesek lehetnek, zad legnagyobb civilizációs árCsoda történik velem, olyan, Tátott szájjal állnak meg a kü- talmalnak egyike. Mit jelent ami a technikai csodák korá- szöbön, egyikük felkiállt: ez a gyakorlatban? Például ban is csak hébe-hőba esik „Mennyi madár“. Számukra a azt, hogy a megváltozott élet- meg az emberrel. Mintha csak túzoktól kezdve az ökörszemig körülmények hatására egy-egy H. G. Wells Időgépe nyergében úgyszólván minden madár madárfajta vagy kipusztul, ülnék, huszonöt, harminc, csak „madár“. Madár a ciné- vagy elhagyja régi otthonát és negyven esztendőnyit pörög ge, az őszapó, a szarka, a sár- más vidéken telepszik le. Ha vissza velem az Idő. garigó, madár a seregély és a történetesen e madárfajta fő És öregapám hangját hallom: fülemüle és a barázdablllege- táplálékát rágcsálók — egerek, „Egyszer, ha a nádasba me- tő. Heurékázva néha felrikkan- hörcsögök — képezik, akkor gyek, megmutatom neked a bö- tanak: „gólya“... Olykor Igazuk várható, hogy az illető vidéken lömbikát“. van, olykor nincs, mert a bio- a legközelebbi években a rágA bölömbika nevét is félve lógiatanár helyesbít: a gém u- csálók majd rendkívül elsza- ejtettem ki. Mert az öregapám gyan olyan forma, mint a gó- porodnak. A vörösvércse pélnem magyarázott sokat. És én lya, de... Ismerik a varjút, az dául — amelyet általában kár- a bölömbikát böhöm nagy ál- uhut, a galambot, a verebet tékony állatnak tartanak — é- latnak képzeltem, legalább és ez — minden. Úgyszólván vente több mint 500 egeret kétszer akkorának, mint a bi- minden. pusztít el. A bagoly és az egekalstállóban toporzékolő füstös- Igaz, ornitológus legyen a résző ölyv rajta is túltesz, pofájú bika. Ha egyedül jártam talpán, aki Ismeri a Csallóköz mert az elsőnek évi „fejadag- a nádrét környékét, vagy srá- egész madárvilágát. A komár- ja“ 1000, a másiké pedig 2000 cokkal csavarogtunk arra, ki- nói (Komárom) kiállításon a egér és más rágcsáló, váncsi borzongással figyeltem legismertebb 160 fajta mada- Általában azt tartják, hogy a a suttogó nádtengert, mikor rat mutatták be. Sajnos azon- XX. század embere végleg elválik ketté, mikor dugja ki po- ban ez a 160 fajta madár se távolodott a természettől. Ritáját a bölömbika. közeli „ismerőse“ már az em- asztő dolog ez, és jő tudni, Most szemtől szembe állok bernek. Az átlagos csallóközi hogy nincs ez teljesen így. a bölömbikával. A pocgém szom- jó másfél-két tucatnyi madarat Úgyszólván nincs iskola a kör- szédságában áll szelíden, nem ismer. Ismerik például a cin- nyéken, amelyik el ne hozta volna növendékeit a madárkiállításra. A csallóközi madárvilág tanulmányozására több helyen ornitológiái szakkört a- lapítottak. Közeledik a nyári szünidő, hasznos dolog lenne, ha a tanulók — természetesen szakképzett pedagógus irányításával — tanulmányoznék a bennünket körülvevő természetet. Komárno (Komárom) környékén az illetékesek időben — és nem későn — felismerték, hogy a természetvédelem egyúttal az ember védelmét is jelenti. A látogatók nemegyszer megállnak például a kitömött túzok előtt és felteszik a kérdést: Vajon él-e még ilyen madár a Csallóközben? Szuchy Emil, a Duna menti Múzeum dolgozója Ilyenkor nem kis büszkeséggel tájékoztat: „Él bizony, mégpedig védett helyen, a Zlatná na Ostrove-i (Csallóközaranyos) rezervátumban. A csallóköziek sokszor nem tudják, hogy néhány kilométerre tőlük jó életkörülmények között él néhány tucatnyi ebből a madárból, a- mely Európa legnagyobb szárnyasa.“ Kintről behallatszik a kakukk szava. „Vajon milyen madár a kakukk?" — kérdi egy kisiskolás. Tanára megmutatja a tavasz e hírnökét és nyomban arról is tájékoztatja a nebulókat, hogy a kakukk — bohém életű madár. Lakása nincs, más fészekbe rakja a tojását. — Nahát...! — csodálkoznak a gyerekek. XXX Enyhén szólva keveset tudunk a bennünket körülvevő természetről. Jó lenne a helyzeten változtatni. A csallóközi madárvilág megismerése egy lépés a természet intenzívebb megszeretése felé. Ettől pedig már csak egy lépés az aktív természetvédelem. Aktív természetvédelem olyan értelemben, hogy mindannyian tudatosítanánk; a madarak a bennünket körülvevő világ szerves részét képezik. A madárkiállítás megszervezése a múzeum dolgozóinak az érdeme. Jozef Kajtár igazgató, Pavol Binder és Szuchy M, E- mil munkatársak jól tették, hogy az 1972-es tervbe e kiállítás megrendezését is beiktatták. —dk— Soha többé nem saság POLGÁRAIT! KRASZNOV TÁBORNOK 19X7. november 7-e után *<*<” állt me* ** események, v folyása. Minden nap újabb és újabb tényeket hozott. November 11-én a „Bizottság a haza és a forradalom megmentésére“ elnevezésű egyesületben tömörülő junkerek és cári tisztek megkísérelték átvenni Pétervárott a hatalmat. Krasznov tábornok katonáival elfoglalta Gatcsi- fi nát és Cárszkoje Szelőt, s fennállt a veszély, hogy minden pillanatban megjelenhetnek a fővárosban. Másnap azonban a forradalmárok szétverték Krasznov katonaságát. Ezekben a percekben A. V. Lunacsarszkij, a művelődési Í népbiztos már előkészítette nyilatkozatát, melyben az első helyen az írástudatlanság elleni harc és a gyermekek ingyenes iskoláztatásának biztosítása szerepelt... I A Népbiztosok Tanácsa kiadta a nyolcórás munkaidőről szóló rendeletet és jóváhagyta a „Deklaráció Oroszország népeinek jogairól“ című okmányt. A Szovjetek Összoroszországi Központi Végrehajtó Bi- I zottsága (élén J. M. Szverdlov állt) kiadta dekrétumát, melynek értelmében Oroszországban megszüntették a rendeket és a rendi elmeket. Ezután minden lakos hivatalos megnevezése: az Orosz Köztársaság polgára. Vágyak, tervek - érettségi... AZ ÉLETBE LÉPVE! Ä napok szüntelen, gyors rohanása gyakorta megtréfálja, időzavarba szorítja a diákélet aktualitásán kereső riportert. Különösen ilyenkor, tanév végén, az érettségik időszakában. A diákélet egyik legemlékezetesebb napján: az n t o 1 s 6 tanítási napon beszélgettem például a Komárnöl (Komáromi) Magyar Tannyelvű Gimnázium tanulóival; most, amikor ezeket a sorokat Írom, már a zöld posztóval bevont asztal mellett, a vizsgabizottság előtt izzadnak és valahogy így kezdhetik egymás után a feleleteiket: „Tételem Ady és a szimbolizmus... Tételem..." Es mire ezek a sorok nyomdafestéket látnak, talán már a fáradságűző banketten is túl lesznek, s az oly nagy szorongással várt matúra inkább csapán egy kedves emlék lesz számukra... E nagy múltú gimnázium tanári szobájában beszélgettem a reál s a humán tagozat négy-négy végzős diákjával: Both Katival, Kocsis Arankával, Tőth Péterrel, Asböth Józseffel, Károlyi Máriával, Sebő Edittel, Dobls Mártával és Cséplő Gáborral. Kötetlen beszélgetésünk témája pedig aligha lehetett volna más, mint az akkor még csak előttük állö érettségi és az életbe lépő fiatalok tervei, vágyai, elképzelései. Utolsó nap vagytok diákok... Milyen érzés utoljára az iskolába jönni, tudni, hogy néhány nap múlva már mindenütt felnőttekként kezelnek benneteket? KATI: Számomra szomorú. Egy nagyon szép, emlékekkel teli, változatos szakasz zárul le ezzel az életemben. jó volt gimoazistának lenni. Kicsit tartok attól is: mi lesz. ha véletlenül nem vesznek föl a főiskolára... Hol helyezkedem majd el s a mindennapi munkába járás nem teszi-e majd nagyon egyhangúvá az életemet?... EDIT: Bizonyára fölvesznek, évek őta készülsz a pedagógiai pályára... De ellenkező esetben is elsősorban rajtad múlik, mennyire lenne egyhangú az életed... Gondolom, mindig akad valami hasznos időtöltés, sok újdonságot rejtő kedvtelés, ami meggátolja, hogy valaki atánozzék, elfásoljon. Én mindennek ö- rülök, ami új — igy az érettségit követő felnőttebbé válásnak is, hiszen minden döntésemért elsősorban én leszek felelős. ARANKA: Nagyon gyorsan elszálltak az itt töltött évek... Mintha csupán néhány hete jártunk volna itt fölvételizni — és máris bőcsúzunkt... Nagyon sajnálom, hogy véga már a diákéletnek, mert most bizonyára egyre több komoly hónap és esztendő következik majd. Az érettségi azonban nemcsak fontos próbatétel, hanem a megfontolt, többnyire egy életre szóié döntések 1- dőszaka Is... Milyen pályára készültök hát? GABOR: Gottwaldovba, a világbírü cipőgyár mellett nyílt cipőipart főiskolára. Érdekes, újszerű foglalkozást Ígér az itt szerezhető diploma, és arai különösen örvendetes: a jövőben itt a Csallóközben Is megélhetést biztosít majd ez a végzettség, hiszen a leendő komáméi cipőgyárnak is szüksége lesz a szakemberekre. KATI: Nltrára, a Pedagógiai Fakultásra jelentkeztem. Régi vágyam, hogy tanárnő leszek... jÖSKA: Én már túl Is vagyok a fülvételin! Budapestre, az ELTE-re jelentkeztem magyar — angol szakra, és fölvettek. Örülök már a budapesti diákéveknek. EDIT: Prágába, a Károly Egyetemre jelentkeztem, pszichológia — orosz szakra. Az orosz nyelv mindig jől ment, tagja vagyok az iskola orosz nyelvi klubjának és a pszichológia eddig a legkedvesebb tantárgyaim egyike volt. Ha fölvesznek, gondolom, megállóm a helyem) PÉTER: Én is Prágába, az orvosi karra készülök. A nyelvi nehézségektől nem tartok, bizonyára sok segítséget, támaszt nyújt majd ebben a Prágában tanulú magyar diákok köre. ARANKA: Néprajzkutató szeretnék lenni, Brnóba készülök egyetemre. Ez a szak, sajnos, ez idén nem nyílik Bratis- lavában. MARTA: Fölépftményü szakiskolára, könyvtárosi — grafikusi irányzatra jelentkeztem. Eredetileg iparmúvészettel szerettem volna foglalkozni, úgy érzem, ez a munka sok tekintetben közel áll eredeti elképzeléseimhez. MARIKA: Az összes érettségiző isko- latársam közül a legmesszebb: Moszkvába készülök, ahol nyelveket: orosz és angol szakot tanotok majd. Akárcsak Jóska, én is túl vagyok már a fölvételi izgalmain. Augusztusban több hetes összpontosításnak lesz és szeptemberben utazunk a szovjet fővárosba. Befolyásolt, segített benneteket vala ki a pályaválasztás során? PÉTER: Afféle pályaválasztási tanácsadás természetesen a mi iskolánkban is volt. mielőtt kitöltöttük volna a jelentkezési űrlapot, így pontosan tájékozódtunk a lehetőségekről. Terveinket megbeszéltük az osztályfőnökkel és persze a szülőkkel is. A tényleges döntés a- zonban mindenkinek a saját feladata. ARANKA: Valamikor régen orvos, aztán tanítónő és mint a lányok többsége, színésznő is akartam lenni. A nyáron ellenben régészek mellett vállaltam idénymunkát s azóta már a Duna menti Múzeummal is sikerült együttműködnöm. Magam döntöttem a hrnói tanulmányok, a néprajz mellett. MARIKA: Tavaly jártam már a Szovjetunióban, Így részben ismerem e szovjet embereket. Amikor lehetőségem nyílt Moszkvában tanulni, nem haboztam sokáig a válasszal. JÓSKA: Angliában élő rokonaimtól kapott levél ébresztette föl bennem az angol nyelv iránti érdeklődést. Bosszantott, hogy nem értem, nem tndom elolvasni... Azóta már nem nekem fordítanak, hanem én segítek, fordftok másoknak... Véleményetek, saját tapasztalataitok szerint, ml nehezíti a mai érettségizők pályaválasztási gondjait? GABOR: Sajnos bizonyos kettősség tapasztalható a társadalmi igény és a fiatalok érdeklődése között. Telén többet kellene népszerűsíteni a műszaki pályákat. Számos fiatal úgy tesz, mintha az érettségi ntán. mintegy varázsütésre. hirtelen elfelejtené a matikát, holott a gimnázium reál osztályában jelesen érettségizik belőle. Néhány nappal később pedig a bölcsészkaron fölvételezik. MÁRTA: Lehet, hogy tényleg csupán lokozottabb népszerüsités kérdése az e- gész, hiszen akit nem vesznek föl az orvosira vagy a bölcsészkarra — az többnyire a műszaki főiskolák fakultásain köt ki... EDIT: A túljelentkezés sok fiatal pályáját megkérdőjelezi vagy megmásítja. Talán már a középiskolában kellene ne- gyobb kedvet csinálni a műszaki főiskolákhoz... A felnőttség, a „tényleges érettség“ a mai fiatalok körül folyó viták egyik sarkalatos kérdése. A mesterlevél vagy az érettségi bizonyítvány valóban felnőtté avatja hát — szerintetek — a fiatalokat? GÁBOR: Az érettségi csupán egy szimbólum. Hogy valaki mikor felnőtt, azt a tetteivel bizonyítja. PÉTER: Én az érettségi után is számítok szülői tanácsra, bár döntéseim többségében eddig is önálló voltam. ARANKA: Csak az lehet felnőtt, aki ennek megfelelően cselekszik, gondolkozik. A fiatalok többsége jől tudja és tudatosítja ezt. EDIT: A kirívó esetek alapján tett általánosítás e kérdésben nem lehet mérvadó. KATI: Szerintem az számit felnőttnek, aki nemcsak önállő, hanem a társada lom és a saját lelkiismerete előtt teljes mértékben felelős minden tettéért. Kissé komolykodó befejezése volt ez beszélgetésünknek, de ki nyilatkozzon ezekről a kérdésekről, ha nem éppen az élet kapájában állö fiatalok?!... U- tulsó kérdés már hagyományos volt: Milyen gondolatokkal vesznek búcsút a diákélettől, az iskolától? ARANKA lélekben örökké tizenéves, fiatal akar maradni; PÉTER a fiatalság gyorsan szaladó évelt szeretné kihasználni; GÁBOR egyszer majd nem csupán teljes ember, de ideális szülő is akar lenni... EDIT egy mettőszerü idézettel válaszait: Em- bernek lenni, csak embernek; semmi e- gyébnek; de annak Igazán!... Dgy érzem: ezt nemcsak a saját, hanem a komáméi gimnázium tantestülete által töbh évig nevelt, csiszolt, most é- rettségizett 58 fiatal mindegyikének nevében mondta. BORSAI M. PÉTER Kati Aranka Márta Jóska Edit Marika Péter
