Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-13 / 24. szám

í PALAGY1 LAJOS: Már csak azért is, mert most, ligazáráskor a társa­dalmi érdeklődés középpont­jába kerül. De most nem er­ről akarok beszélni, hanem az NSZK-Szovjetuniő válo­gatott labdarúgó-mérkőzés­ről. Bár Balta kollégám egy héttel korábban már megírta lelkes hangú eszmefuttatá­sát, az ember nem tudja megállni, hogy ne szóljon hozzá. Olyan mérkőzés tolt az, amelyet még az uno­kánknak is emlegetni fog­juk. Olyan labdarúgás volt, amely visszadta a hazai sok évi átlagtól kiábrándult lab­darúgó-rajongó bizalmát. Több szempontból is le­hetne elemezni a müncheni csodálatos kilencven percei, de csak egyet ragadjunk ki annak bizonyítására, hogy megdöntsük a nálunk elég­gé elterjedt tévhitet: válság­ban a labdarúgás. A túlzott védekező játék, a betonvé­delem sírba dönti ezt a szép játékot. Ezzel nálunk rend­szerint megindokolják a so­rozatos sikertelenséget, iga­zolták a meddő, műkedvelő szintű ligafutballt. Sajnai még a sajtóban is olyan vé­lemények látnak időnként napvilágot, hogy ez van, ez ellen nincs gyógyír, a sza­bályokat kéne megváltoztat­ni, mert ugye — egyesek szerint — a szabályok te­szik a labdarúgást. Olyan jól kispekulált kényelmes szemlélet ez, hogy lassan már el is hisszük. Aztán egyszer csak vé­gignéztük az NSZKSzov- jetunió viadalt, és rájöttünk, hogy tévedtünk. Kérdem én azt; kell a nyugatnémet vé­delemnél szilárdabb véde­lem? Keresve is aligha ta­lálnánk. Konykovék, Koloto- vék áttörték, átlövöldözték. Némi szerencsével sokkal hízelgőbb eredményt is el­érhettek volna. Vagy: aki Hűre Haván átmegy, azt nyu­godtan beírhatják csupa nagybetűvel a labdarúgás nagykönyvébe. Ss átmentek rajta. Persze nem azért, mert rosszul játszott, hanem le­leményességgel, iurfanqgal, gyorsasággal, és különösen — akarással. Persze ehhez szív kell, és ez az, ami itthon hiányzik. Ha időnként megnézek egy hazai bajnoki mérkőzést, rendszerint az az érzésem, hogy ezek megint átvertek engem. Befizettem, holott csak mímelik a labdarúgást. Ha nekik lennék, az NSZK — Szovjetunió-mérkő­zés megtekintése után szé­gyellnék a pályára lépni. Jana Kocianová Az Opus zeneműkiadó Ja­na Knciánnvá előadásában kiadta az ismert Delaney- Bramlett angol szerzőpáros „Never ending song of lu­we" című számának szlovák változatát, amelynek szöve­gét Zoro Laurinc írta. Címe: Nekonečná láska. Jana Ko- ciánová kislemezének másik oldalán Tomáš Seidmann és Boris Droppa erdeti száma, a „Buď trubadúr“ található. Ugyancsak az Opus adta ki a szovjet Vidám fiúk együttes két kislemezét. Egy éve, hogy az Omega új felállításban kezdett dol­gozni. Az elmúlt idő alatt nem sok hír érkezett róluk. Most az Omega bemutatja új nagylemezét, amelynek érdekessége, hogy a számok nem stúdióban készültek, hanem élő felvételek. Tizen­három koncert anyagából válogatták ki a kilenc szá mot. A lemez maratoni, öt venöt percig szól. Az Omega terve szerint ebben az év­ben még egy következő le­mez anyagát is elkészíti. Gj kislemeze jelent meg Aradszky Lászlónak, Koós Jánosnak, Szécsi Pálnak, Za- latnai Saroltának és a Non­stop-együttesnek. S végül a sláger: megjelent az illés- együttes új nagylemeze. ötnapos New York-í tur­nén volt nemrég Haeky Ta­más és az Ex Antiquis- együttes. „A neves Impresszárió. Sol Hurok zártkörű estet rendezett születésnapja és a londoni Royal Opera Balett­jának tiszteletére, a Rocke­feller Center tetején“ — új­ságolja Haeky Tamás. „Hurok úgy hívott meg bennünket, hogy nem is ő, csupán egyik embere látta együttesünket Budapesten, s ennek alapján hívta meg telefonon az Ex Antiquist. Kinti fellépésünk alapján Hurok megígérte, hogy a jövő évre egy amerikai tur­nét készít elő.“ A Nonstop együttes: Köves Miklós, Somló Tamás, Benkö Róbert, Victor Máté, Závodí János. Zádor István Az idén a Zobor alján Nitra városában harsan fel a dolgozók filmfesztiválját megnyitó ünnepélyes kürt­szó. Már csak pár nap vá­laszt el bennünket ettől a jelentős kulturális esemény­től. A megnyitás napja jú­nius 15. A nyári kertmozik, amfiteátrumok — de ahol ezek híján vannak —, mozi- termek várják ragyogó mű­sorral hű közönségüket. Bra- tislavában, Banská Bystri- cán, Košicén, LuCenecen, Martinban, Nltrán, Prešov- ban, Trenčínben, a Magas- Táträban, Žiar nad Hronom- ban és ŽUinán tíz ország filmalkotásaiból kapnak íze­lítőt a filmrajongók. És mint minden esztendőben, az idén Is olyan a műsor, hogy min­denki talál kedvére valót. Egy-két kivételtől eltekintve, a szórakoztató műfajhoz so­rolható alkotások kerülnek bemutatásra. Persze ezen nem azt értjük, hogy sem­mitmondó, banális történe­teket lát majd a néző, mert választásakor itt is a mű­vészi érték volt a döntő. A komolyabb filmek kedvelői­nek igényeit a már hagyo­mányos őszi bemutatók elé­gítik majd ki. Most egy kis előzetes tá­jékoztatót nyújtunk kedves olvasóinknak a nitrai fesz­tivál műsorából. Elsőnek említjük a FEL- SZABADITAs című szovjet filmet, amely a szovjet ka­tonáknak a második világ­háborúban való emberfelet­ti, hősi harcát eleveníti fel. A film tulajdonképpen egy ötrészes legenda. A negye­dik és ötödik része, a Ber­lin eleste és Az utolsó csa­pás lesz Nitrán a megnyitó film. Valószínűleg a darab rendezője, Jurij Ozerov is részt vesz a filmfesztivál megnyitásán. A Zahar Ber- kut című szovjet film ese­ményei a Kárpátok erdeiben játszódnak. Ennek a törté­nelmi kalandos drámának rendezője Leonyid Oszika, a főszerepekben pedig Szim- csicset, 1. Gavnyiljukot és A. Leftyijovát láthatjuk. Vlagyimir Rugov A tisztek című filmjében olyan embe­rekkel Ismerkedünk meg, a- kik egész életüket a haza védelmében élték le. Tulaj­donképpen három nemzedé­ket mutat be, akik vala­mennyien hősök, katonák voltak. A főszerepeket A. Pokrovská, G. jumatova és V. Lanovoj játsszék. Az operettkedvelők bizo­nyára örömmel tekintik meg Kálmán Imre világhírű Csár­dáskirálynőjét. Ennek a tar­talmát nyilván felesleges kö­zölnünk, mert talán még a legfiatalabbak előtt sem is­meretlen a szép Szilvia és Edvin története. Mindenki rék Osceola című film. mint elődei, DEFA produkciójá­ban készült, Konrad Petzold rendezésében. Az NDK és köztársaságunk koproduk­cióban elkészítették Az ello­pott csata című filmet, ren­dezőle Erwin Stranka. A film Nagy Frigyes korába vezet bennünket, amikor ez az uralkodó el akarta fog­alakitják. További amerikai film a Bullit esete; az ame­rikai politikusok kulisszák mögötti manipulációit leple­zi le. Ennek főszerepét Ste­ve McQueen játssza. A Ma- gobei visszatér japán filmet Hideo Gosa rendezte. A tör­ténet az 183I-es esztendőbe vezet bennünket, amikor a Tokugava nemzetség ural­mának alkonya kezdődik. E nemzetség ellen harcol a de­rék szamuráj Magobei. Igen nagy érdeklődésre tarthat számot Vittorio de Sica A napraforgó című olasz-szov­jet ko.produkciós filmje, a- melyben Sophia Loren, Mar­cello Mastroianni játszanak. A történet részben Olaszor­Anna Moffo, a Csárdaskirályno című filmben ismeri, ha másképp nem, bi­zonyára a szüleitől hallott tréfás Bóniról meg a kedves Stáziról. A filmet Magyar- országon forgatták Szinetár Miklós rendezésében és nem­zetközi szinészgárdával. A nagy sztár, Anna Moffo játssza benne a női főszere­pet. A román filmgyártás az Angel és a hét paripa című filmmel vesz részt a feszti­válon. Egy hajdú-betyár sor­sát vetíti elénk a film, sok kalanddal tűzdelve, de nem feledkezik meg sem a sze­relemről, sem a romantiká­ról. A mindvégig izgalmas filmet Dinu Cocea rendezte, Florin Piersico és Marge Barbuva) a/ főszerepekben. Gojko Mitičet, a nagy nép­szerűségnek örvendő jugo­szláv filmszínészt egy in- diánszerepben látjuk. Á de­lalni Prágát. De egy szeren­csés véletlen keresztezi ter­veit és Így lemond szándé­káról. A filmben Manfred Krug, Herwart Gross, Hele­na Ružičková, Josef Lang­müler, Fero Velecký és František Husák szerepel­nek. A lengyelek Tadensz Chmielewszky: Korhelyhétfo című vidám, enyhén ironi­kus és szatirikus filmjét mu­tatják be. Ebben a filmben ismét megcsodálhatják a né­zők Kazimier Witkiewicz re­mek humorérzékét és komé- diázótehetségét. Abraham Polansky rendező Harry Lawton novellája nyomán készítette a Willie Boy Című filmet. A történet egy mű­velt indiánról szól. aki min den erejével a fajgyűlölet ellen küzd. A főszerepei R<: bért Redford és Robert Bla' szágban, részben a Szovjet­unióban játszódik. Központi témája a háború, pontosab­ban annak következményei. A szlovák kinematográfia a Sastoll című filmmel mutat­kozik be, Martin Hollý ren­dezésében. A film tulajdon­képpen a Réztorony folyta­tása. Régi ismerősökkel ta­lálkozhatunk a vásznon: Ivan Kajniak, Ivan Mistrík. alakítják a főszerepeket. Az aranylakodalom című filmet Jaroslav Mach rendezte. Van benne sok humoros és ke vésbé humoros helyzet is, de a vége mégis happy end. Jiŕiiia Scjbalová, Bohuš Zá­horský, Zdenka Hadrbolco- vá, Vladimír Menšik, Slávka Budínuvá. Radovan Lukav- ský és tnég sok más Isme rős színész kitűnő a la kí tá sát láthatjuk. Jól szórakoz hatunk a Václav Vorlička rendezte A leány a seprű- nyélen című filmkomédián is. Egy fiatat boszorkányról szól, akit Petra Cernocká ismert énekesnő alakit. Ez a film különösen a fiatalabb korosztályúak szerez majd örömet. — Jean Paul Belmondo személyében egyesült jean Gabin, Gerard Philipe ôs Fernandel minden varázsa — jelentette ki nemrég Francois Truffaut neves francia rendező. •— Ez a legnagyobb elis­merés, amit valaha is kap­hattam — válaszolta Bel­mondo —, de Truffaut, saj­nos túloz. Ha igaz volna az állítása, minden idők leg­nagyobb színésze volnék-, a valóság pedig az, hogy csak átlagosan jó bohóc vagyok A Rolling Stones-együtt cirkuszt szándékozik ala| tani. Mick Jagger a Sun i mú lapnak adott nyilaik zatában elmondta, hogy egyfajta utazócirkusz les amely zenészekből, éneki sekből. szórakoztató müv székből, artistákból, állt idomárokból fog állni, s k Ion vonaton bejárja égé Nagy-Britanniát. Az együ tes most az Egyesült Áll mokban turnézik, hazatér után megkezdi a próbát cirkuszi fellépésre a Wl rock-együttessel. A kél gyüttes közösen fog fellé ni a 10 000 személyt bef gadó sátor alatt Fellépt sükról filmet is készítene

Next

/
Thumbnails
Contents