Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-30 / 22. szám
2 új ifjúság A kapitalizmus védelmének hamis elméletei X kapitalizmusnak Marx Károly által elvégzett beható tudományos elemzése, majd a kapitalizmus magasabb 1 okozatnak, az imperializmusnak az ugyanilyen elemzése — melyet Lenin végzett el — lett az elmúlt évszázad forradalmi harcának a kiindulópontja. Az utolsó száz év társadalmi fejlődése bizonyította a marxizmus-Ienlnizmus helyességét. Maguk a burzsoá ideológusok is belátták, hogy a kapitalizmus egyenes védelme hatástalan, Ideológiailag meddő fáradozás lenne. Ezért az utolsó évtizedek alatt igyekezetük nem is annyira a kapitalizmusnak a marxiz- mus-leninizmus által lefektetett jellemvonásai kiforgatására irá- gyul, hanem inkább e jellemvonás elavultságát szeretnék bebizonyítani azzal az indokkal, hogy a kapitalizmus az elmúlt évtizedekben megváltozott. A burzsoá közgazdászok és szociológusok a gyakorlat széles korú felmérésével szeretnék bebizonyítani, hogy a kapitalizmus olyan általános jellemvonásai, mint a termelő eszközök magántulajdona, az ember ember által való kizsákmányolása, az ellentétes társadalmi osztályok létezése stb. ma már nincsenek meg, illetve ha léteznek Is. nincs semmilyen gazdasági és szociális jelentőségük. A kapitalizmus védelmére kiagyalt új taktikának a célja felmorzsolni az Imperializmus ellen harcoló haladó érőket, bebizonyítani nekik, hogy tulajdonképpen szélmalom ellen harcolnak. Az „új kapitalizmusról“ szóló elméletek kiindulópontjaként nemcsak a kapitalizmusban való vélt, hanem a valóságban is végbement változások szolgálnak. A kapitalizmusnak ugyanis alkalmazkodnia kellett a szocialista világrendszer létezéséhez, az eddig ismeretlen tudományos és műszaki fejlődéshez, az induló tudományos-műszaki forradalomhoz. És a kapitalizmusnak éppen ezekhez a tényékhez való alkalmazkodásából próbálják a burzsoá ideológusok levezetni az „új kapitalizmusról“ szóló elméleteket. Ezt az „új kapitalizmust“ különböző nevekkel látták el. Kezdetben az úgynevezett „népi kapitalizmus“ volt véleményük szerint a legjelentősebb, melynek fő jellemvonását a kapitalista magántulajdon állítólagos megszűnésében látták. Bizonyítékként a „népi részvények" létrehozását hozták fel. A „népi kapitalisták“ ebben a munka és a tóke közti partneri viszony kialakulását látták. Elméletüknek nemcsak ideológiai kihatása volt (a munkásosztály osztályöntudatának gyengítése), hanem gazdasági célokat is szolgált. Ezzel a módszerrel kívánták az állam tulajdonában lévő üzemek „átjátszását" a magánmonopóliumokba és ugyanakkor kimeríteni a dolgozók megtakarított pénzének nagy részét. A tőke demokratizálása helyett tehát tulajdonképpen elmélyült — a dolgozók segítségével — a tőkének • monopóliumokban való koncentrációja és centralizációja. A „népi kapitalizmusról“ szóló elmélet viszonylag rövid Ideig élt, mert lényegében a kapitalizmusnak mint természetes és ezért örök társadalmi rendnek a közvetlen védelmére épült. A második világháború befejezése után kezdett elterjedni a „korszerű ipari társadalomról“ szóló elmélet. Szerzőik szerint ez olyan társadalom, melyben a lakosság abszolút többsége a városokba koncentrálódik és kapcsolatban van az iparral. Az iparban az új technika és technológia játssza a főszerepet, és ez eleve meghatározza az óriási kooperálások szükségességét, ezáltal feltételezi, hogy az üzemek irányításának a kapitalisták kezéből a technikusok és a menedzserek kezébe keli átmennie. A menedzserek tevékenységét már nem a haszon irányítja. Különböző társadalmi és szociális célok lépnek az előtérbe. A technika és a termelés fejlettsége megköveteli a tervezést nemcsak üzemi, hanem nemzetgazdasági szinten is. Ezáltal megszűnik a piacon az ösztönösség. A műszaki fejlettség következtében csökken a fizikai dolgozók iránti igény és viszont megnövekedik a szellemi dolgozók száma és jelentősége. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy bizonyos „deproletarizálódásl“ folyamat van kibontakozóban, és ezért gyengül az osztáiyharc. Az „ipari társadalom“ ideológusai szerint tehát a tudományos-műszaki forradalom lényegében helyettesit! a szociális forradalmat és feleslegessé teszi. A kapitalizmus átváltozik „ipari társadalommá", ahol a termelőeszközök magántulajdona, kizsákmányolás, osztályharc a háttérbe szorul. A fő szerep a termelőerőkre, főleg a korszerű tudományra és a műszaki vívmányokra hárul. A szociális forradalomra nincs szükség, feleslegessé vált. A kapitalizmust nem a szocializmus cseréli tel, hanem az „ipari társadalom." Az „ipari társadalom“ negatív vonásainak okát tehát nem a termelőeszközök kapitalista birtoklásában, a társadalom osztálykonstrukciójában kell keresni. Ez a jelenkori kapitalizmus jellegének elferdítése. Elkendőzik, hogy a „korszerű“ 1- pari társadalom" tulajdonképpen állam-monopolista kapitalizmus, melynek jelen jellemző vonása a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetei. A burzsoá ideológusok ma már nem tagadhatják a szocializmusnak mint gazdasági-társadalmi rendszernek a fejlődését. El- ismerik ugyan a szocializmusban elért sikereket, de annak tulajdonítják, hogy állítólag a szocializmus is az „ipari társadalom" Irányába halad. Ennek alapján jött létre a konvergenciő elmélete. Az elmélet megalkotói olyan elképzelésekből indulnak ki, hogy a termelés, a technika, a szervezés és az irányítás követelményei mindkét társadalmi rendszerben egyformák és Így végeredményben a fejlett szocialista országok a műszaki-tudományos fejlődés következtében egy irányba haladnak és találkoznak az „ipari társadalomban“. Ezért felesleges a szocializmus építése, hisz a kapitalizmusból is oda jutnak, ahova a szocializmus is Irányul. A konvergenciő elméletének jellege világosan kommunistaellenes. Gyakorlati bemutatását a burzsoá ideológusok megkísérelték 1968-ban Csehszlovákiában. A központi tervezés és a párt vezető szerepének megszüntetése a nemzetgazdaságban, a konkurrencia mechanizmusának felújítása és a szabad árképzés voltak azok az eszközök, melyek segítségével kellett volna a mi „demokratikus szocializmusunknak“ megközelítése az „ipari társadalmat" — tehát a kapitalizmust. A burzsoá ideológusok elméleteinek fő célja bebizonyítani a marxizmus-Ienlnizmus tévedését, amikor a jelen korszakot a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti korszaknak határozza meg. A kapitalista rendszerben beállt változások nem szüntetik meg a kapitalizmus ellentmondásait, sót elmélyítik őket. A tudományos-műszaki forradalom széles körű kibontakozásának csak a szocializmus biztosíthat teret. Oj ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalata • Szerkesztőság és adminisztráció: Bratislava, Pražská 9. Telefon: 485-41-45. Postafiók 30 • Főszerkesztő dr. STRASSER GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské tlačiarne 01 % Előfizetési díj egész évre 52.— Kčs. félévre 28.— Kčs • Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. Előfizethető minden postakézbesítőnél vagy postahivatalnál 0 Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza • A lapot külföldre a PNS Ústredná expedícia tlaße, Bratislava, Gottwaldovo nám. C. 48 útján lehet megrendelni. E! ,gy hónappal ezelőtt adták át ünnepélyes külső* ’ ségek között a felújított i Král. Chlmec-1 (Kírály- helmec) pionír- és ifjúsági házat. Ezt megelőzően két éven és négy hónapon át megnehezült körülmények között folyt a nevelési tevékenység, mert nagyjavítást végeztek az épületen. Most itt áll megfiatalítva, ü- dén és frissen, célszerűen átalakítva, új bútorral berendezve. Igaz, a munkálatok és a beruházás a jnb és a vnb költ' ségvetéséből megemésztette! több mint 300 000 koronát, d£ Nagy Zoltánné, a ház l gazgatónője úgy véli, halaszt hatatlan volt a felújítás, s hogy a befektetett anyaglai megtérülnek majd a pionír- és ifjúsági ház gazdag, sokolda lú tevékenységében, Illetve ennek nyomán a gyermekek és »*' í^krétü testi-szellemi fej Egy újjávarázsolt pionír- és ifjúsági házban játékra, tévénézésre, filmvetítésre, irodalmi estek szervezésére stb. Ezenkívül a gyereke! és az ifjak rendelkezésére áľ egy, olvasóterem könyvtárral kényelmes párnázott székek kel, sakkasztallal. Sötétkam ránk van teljes felszereléssé: az ifjú fényképészek számáré (a kört Bogoly János yeze ti). Félkész állapotban van égj barkácsolóműhely, ahöl fával és fémmel dolgozhatnak majc -* barkácsolók. Gulyás Béla mérnök, a vnb elnöke átnyújtja a felújított pionír- és ifjúsági ház kulcsát Nagy Zoltánná igazgatónőnek — örül-e az igazgatónő megszépített otthonnak? zed Is.-j-n Az átadási ünnepség egy mozzanata: a pionírok elindulnak új otthonuk felé. Foto: Bogoly János Köszönijük Rudolf Helexát I Rudolf Helexa peve bizonyéra nem cseng ismeretlenül olvasóink fülében, hiszen évek éta találkoznak vele lapunk hasábjain, a nagyszerű fotók, pillanatképek, zsánerképek alkotójaként. A mindig mosolygós, fiatalos kolléga kedves jubileumhoz érkezett: a napokban ünnepli 50. születésnapját. Ebből az alkalomból köszöntjük szerkesztőségünk minden tagja, valamint olvasóink széles tábora nevében, és kívánjuk neki, hogy sok-sok évig dolgozzon még erőben-egész- ségben mindannyiunkat gazdagítva művészetével. A szerkesztőség FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FIG Egy hét múlva indul a Kontaktus és az Űj Ifjúság nagy nyári versenye u0ngress^ ssi Korábban már közöltük, hogy a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének népszerű Kontaktus műsora és lapunka közeljövőben nagy nyári versenyt hirdet. A magunk részéről ezzel Is hozzájárulunk az Ifjúság fokozott aktivitásához a SZISZ I. kongresszusa előtt. A kérdéseket úgy válogattuk össze, hogy a részvevők a verseny izgalmai mellett hasznos ismereteket szerezzenek hazánk haladó ifjúsági mozgalmának, a szovjet fiataloknak és az egész Szovjetuniónak a történetéből és Szocialista Ifjúsági Szövetségünk életéből. Időnként társadalomépítő akciókat Is beiktatunk, amelyekért a részvevők külön prémiumpontokat szerezhetnek, és előnyben részesülnek az értékes díjakért folyó sorsolásban. A nyolcfordulős verseny első kérdései a Kontaktus szombati műsorában hangzanak el, és lapunk legközelebbi számában látnak napvilágot. A válaszokat fordulónként külön-kü- lön, és a verseny végén egyszerre Is beküldhetitek majd a Kontaktus vagy lapunk címére. Ha figyelmesen követitek a Kontaktus adásait és lapunkat, akkor a kérdésekkel könnyen megbirkóztok. Reméljük, hogy nagy versenyünkkel hasznos és tanulságos időtöltést szerzünk mindenkinek. FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FIG' hajlam :(még az év folyamán kiállítása nyílik eddigi rajzaiból, festményeiből), s így ezen a téren is előre léphetünk. A járási oktatásügyi osztálytól kaptunk egy 16 mm-es vetítőgépet. Hetente háromszor fogunk szórakoztató és népszerű tudományos filmeket vetíteni a gyerekeknek és az ifjúságnak. Továbbra is szervezni fogjuk' az egyik legnagyobb sikerű vállalkozásunkat, a Tiszául. Latorca-parti sátortáboro- zásokat. E tevékenységi forma iránt különösen nagy az érdeklődés. 35-40 pionírt tudunk egy turnusban sátortáborban elhelyezni. Ehhez van kellő meny- nyiségű és korszerű sátrunk, hálózsákunk, felfújható matracunk, turistafelszerelésünk. A táborozás elsősorban az üdülés céljait szolgálja, de itt is sok mindenre megtanítjuk a gyerekeket: sátrat verni, úszni, főzni, elsajátítják a táborrendet, megtanulnak viselkedni a természetben, eközben megismerkednek a környezettel, megszeretik a tájat és a szülőföldet. — A gyermekek és az ifjúság foglalkoztatásán kívül módjuk van-e egyéb jellegű tevékenység támogatására? — Igen. A megszépült feltételek nagyon kellemes, meleg otthont nyújtanak az irodalmi esteknek, író-olvasó találkozóknak. Meghitt hangulatot á......... . . ■>,„• -VMW.-.-.-lWAV.-.'AVWW.’fflWZ raszt a kisszínpaddal, függönnyel ellátott új nagyterem. A felújítás után Duba Gyulát és Ozsvald Árpádot láthattuk itt vendégül. A pionírház továbbra is betöltheti ezen a téren a szíves házigazda szerepét. — Mitől ilyen örökké fiatalos, derűs és életvidám az i- gazgató elvtársnő? — A gyerekektől. Tizenegy éve végzem ezt a munkát, és végtelenül szeretem a gyerekeket. Velük együtt érezem. Tudom, ők Is szeretnek. „Örökmozgó“ vagyok, ilyen a természetem. Amikor átadták az újjávarázsolt otthont, örömkönnyek szöktek a szemembe. Lett volna lehetőségem, hogy más beosztásba menjek, de azt mondtam magamban: ha takarítónőnek, akkor Is megmaradok a pionírházban — úgy hozzánőttem. Tavaly, a píonírház fennállásának tizedik évfordulóján senkinek sem jutott eszébe, i — Milyen tevékenységi formákra nyílik még lehetőség az új körülmények között? — Hogyne ormnea, uisz végre kulturáltabb és esztétiku- >abb körülmények között végezhetjük a nevelőmunkát. 1961. július 4-én egy gerendás nennyezetű, piszkos falú, lyu- sas padlójú, korhadt ablakkeretes, elhasznált, régi épületjen, egyetlen helyiségben, két izékkel és egy törött lábú asz- :allal Indultunk. (Kezdetben nostohagyermekként kezelt a /áros! nemzeti bizottság is; é- »1 költségvetésünk azóta öte- ter koronáról ktlencvenezerre lövekedett, s ma a vnb Is teljes megértést tanúsít velünk izemben.) — A korszerűsített, központi íűtéses épületben két remekül trendezett nagyterem áll ren- ielkezésünkre. Az egyik: klub- telyiség különböző társasjátékokra, asztaliteniszre, csoportos foglalkozásokra. A másik Esősorban kulturális célokat szolgál: ezt rendeztük be báb— Eddig alig volt lehetőség tömeges jellegű rendezvényekre. Most módunk lesz magasabb szinten működtetni azt a bábkört, amelynek a városunkban már komoly hagyományai vannak. Nagyobb lendületet vehet a sporttevékenység: az asztalitenisz-csoporton kívül két futballcsapat is fog működni (kicsinyebbekből és nagy óbbakból), megélénkülhet a röplabdázás. Kedvezőbb viszonyok között dolgozhat az ügyes kezek köre (itt kötnek, horgolnak, varrnak), de a vegyészeti, növényismereti kör és a fi- latelistáké meg a halászoké is. Szeptembertől 17-18-ra emelhetjük a körök számát, mert az érdeklődés olyan nagy — főleg az alsó tagozatos gyerekek között —, hogy bővítenünk kell a lehetőségeket. A pionírház új alkalmazottja, C z i b á k Mária képzőművész
