Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-23 / 21. szám
A MAI CSEH FILM KOMIKUSAI Ismét parádés lehetőséghez jutattak. A francia Eugene Labich filmen és szinpadun egyaránt sokat játszott bohózatát a Szalmakalapot készítette el színes filmen, ezáttal OLDRlCH Upskýnek sajátos helye van a cseh filmgyártásban. Szinte kizárólag vígjátékokat forgat, mindig kerülve a szokványt, gyakran érdekes formai újltá sokat Is alkalmazva. Bravúros western-paródiája, a Limonádé Joe emlékezetes slkerpályát lu- tott be az egész világon. A visszafelé forgatott élet — visszafelé forgatott filmképek LIPSKÝ. kel — egy gyilkosságot vezet a boldog végig, vagyis a kezdetig. E film cfme Happy and volt. A legújabb filmjéről így nyilatkozott a rendező „Bár a film témája egyezik a bohózatéval, mégis sokat változtattunk — tekintettel a mai filmigényeinkre. ÜJ szerepeket és új helyzetkomikumot teremtettünk Ezt egvszer már színre vittem Voskoveccel és Werich- chel „Helénke boldog“ elmen... A námet változat Heinz Riih- mannal feledésbe merült, de Clair filmje a néma-korszak legjobbjaihoz tartozik. Nem a* karunk Clair filmjével versenyre kelni. Jó vígjátékot a- karnnk, amelyen az emberek jól szórakoznak. Ugyanolyan szórakoztató szatírát a kispolgárról, mint amilyen majdnem száz évvel ezelőtt Labicbé volt“. Lipský óhaja teljesült. Filmjén remekül szórakoznak, ha- hotáznak a nézők akkor Is, ha a szatíra gyakran elsikkad, akkor is, ha Lipský ezúttal, tőle szokatlan bohózatf sablonmegoldásokat is alkalmaz. Egy-egy remekül megoldott helyzet a könnyfakadáslg megnevettet, de mégsem bírjuk végig szusszal. A filmben naben nagyon hamar „átugorjék“ a 225, 230-as magasságokat, és ezekután nem lelkendezünk annyira a kétméteres szökkenéseken Amiért mégis érdemes megváltani erre a színes filmre a legyet, az a cseh film gazdag komikusgarnitúrá- )a. Ha a néző legalább bárom cseh filmvígjátékot látott az utóbbi években, bizonyára legalább egyszer találkozott az aläbbí színészekkel. Vladimír MENSlK az egyik legtöbbet foglalkoztatott cseh filmszínész. Véglgharsogja, végigfújtatja a legtöbb cseh filmet, mindig ugyanaz a „natúr“ Menšik, de mégis „hozzá“ a szerepet. Hogyan? Ezt nem vesszük észre; s ezt elérni a legnehezebb. Stella ZÁZVORKOVA Klotyl- da nénije pikáns kis bajuszával úgy magyarázza lányának „a titkot“ annak násza előtt, hogy a nézők hahotája megremegteti a mozifalakat. Helénke a menyasszony, a kis butus, a csúnyácska, a szeplős arcú szeplőtlen Iva JANZUROVA. Mindenkit meggyőz, hogy fogalma sincs róla, hogyan csinálják azt a méhek. janžurová ezt eljátssza — szöveg nélkül. jiŕ HRZÁN a szomszéd fiú, egyébként unokaöccs. Minden tenyérnyi helyet kihasznál, hogy érdekes legyen. Helena RUŽIČKOVÁ tragikomikus alkat a maga fölös kilóival. Ogy vállalja külsejének „humorlehetőségeit“ mintha ő lenne a legjobb éveiben tündöklő Brigitte Bardot. A többiek is méltóak Jó nevükhöz. Miloš KOPECKÝ a kikopott bonviván, az üres zse- bű. kifáradt kéjenc Fadinard, Pavel LANDOVSKÝ mint Emil kapitány, a gyönyörűen rút Karel EFFA a polgármester, Ľubomír LÍPSKÝ a ziccer-szerepben, mint süket nagybácsi kü- lön-külön azt bizonyítják, hogy filmvígjátékot Prágában kell keresni A SZALMAKALAP — amelynek ürügyén a bonyodalmak összejöttek, színészek, színek, és két kellemes óra — természetesen sárga. Zöld díszítéssel. (88) Béiy községben a tdmegszervezetek közül az utóbbi években legaktívabb tevékenységet a Szocialista Ifjúsági Szövetség falusi alapszervezete fejti ki. Ez a megállapítás még fokozottabban érvényes, amióta a szervezet élén SALAMON Márta tanítónő áll. Számos sikeres rendezvényt szerveztek már ebben az évben Is. A tagság eszmei-politikai nevelését a pártoktatás keretében valósítják meg- A „CSKP gazdaságpolitikája a XIV. kongresszus után" című előadást 40 helyi SZISZ-tag hallgatta végig figyelmesen. Az előadás utáni vita pedig kellő hozzáértésről tett tanúbizonyságot. Ezen kívül számos esztrádmüsort. több sikeres brigádot szerveztek még a fiatalok. Egyik legjobb rendezvényük 1972. május 7-én volt. Ezen a napin hazánk felszabadulásának 27. évfordulója tiszteletére nagyszabású, az egész környéket megmozgató „Körzeti ifjúsági vetélkedőt* rendeztek. A vetélkedőben négy község — Bácska. Bély, Kaponya, Nagygéres — hat négytagú csapata vett részt. Bacska és Bély 2-2 csapattal, Kaponya és Nagygéres pedig 1-1 csapattal Indult. A csapatok öt „műfajban* versenyeztek és akik jó helyezést akartak elérni, azoknak jónéhányszor be kellett bizonyítaniuk sokoldalúságukat. A versenyzők öt témakör 30-30 kérdéseiből választhattak: 1. Világirodalom. 2. Világtörténelem. 3. Politikai aktualitások. 4. Földrajz. S. Sport. A játékvezető szerepét Salamon Márta töltötte be — és tegyük hozzá — nagyon talpraesetten. A zsűri öttagú volt es egy-egy helyes választ maximálisan tiz ponttal jutalmazott. Jó verseny, hasznos szórakozás A fiatalok ezen a délutánon bebizonyították, hogy figyelemmel kísérik a világ eseményeit „otthon vannak* minden tudományágban és a rendkívül tanulságos, nemes szórakozás le tudja érdeklődésüket kötni. A szép számú — főleg fiatalokból álló Itözön- ség — gyakran jutalmazta vastapssal a talpraesett válaszokat. A fiatalok nagyszerű felkészültségét és rátermettségét ekesen bizonyítja az a tény is, hogy a győztes bélyi I. csapat a maximálisan megszerezhető 130 pontból 129-et ért el. Bély második csapata is jő teljesítményt nyújtott. Alig 10 ponttal maradt le a győztes mögött. A kaponyaiak harmadik helye meglepetésnek számit. Járásunk legkisebb faluja derekasan kitett magáért, bizonyítva, hogy lelkes, többet tudni akaró Ifjúsága van. A további csapatok is minden dicséretet megérdemelnek szereplésükért. Ogy érzem, hogy e hasznos vetélkedőnek nem volt vesztes csapata, mert aki részt vett rajta — akár mint versenyző, akár mint néző —. csak nyerhetett, mert tudását gyarapftbatta. A bélyi SZISZ szervezet vezetősége • versenyzőket értékes dijakkal és szép könyvjutalmakkal ajándékozta meg. Reméljük, hogy a közeljövőben újabb sikeres rendezvények segítik majd községünk SZISZ szervezetének jő hírét. Mag Cyula A szakadék egyik oldalán mi állunk, az egészségesek, a túlsó oldalán pedig a rokkantak, az elesettek ezrei. Hányszor Indultak már felénk okos szóval s kérve, vessük ki magunkból a sértő közönyt, s hányszor fogadtuk meg az emberi humánum nevében, hogy rokkant polgártársainkat a megértés és a szeretet, a tisztelet és a megbecsülés lényegesen nagyobb hányada illeti meg az eddigieknél. Szocialista társadalmunk ösztönző s alkotó ereje s a rokkantak életakarása egymagában nem elég a célok eléréséhez, az elesettek felemeléséhez. Ahhoz mindannyiunk támogató készségére van szükség. Ez pedig csakis úgy következik be, ha a közönyt a megértés, az érzéktelenségíinket a szeretet, közömbösségünket a megbecsülés váltja fel. Ha e fontos társadalmi és szociális kérdés megítélésében az egészséges polgárt nem a tétlenség, a restség, vagy az egykedvűség jellemzi majd, hanem egész éne az emberi kötelességek elismerésével és vállalásával azonosul. Hányszor sóhajtunk fel az utcán, ha nyomorék gyermekkel találkozunk: „Milyen boldogtalan lennék, ha..." Sajnos, minden ennyiben marad. — Az érzelmekből eredő esetleges nemes vállalások előtt a tettek sorompóját leeresztjük s közönyösekké válunk. Nem törődünk a mások bajával, a mások fájdalmával. Egyszerűen ktrekesztjük szivünkből, agyunkból a vakokat, süketeket, nyomorékokat, öregeket s fiatalokat. Hová lett hát az emberség belőlünk? A napokban találta erre egy sugárzó példát, a- zért szeretnék még befejezésül erről Is hírt adni: Ján Clkker nemzeti művész, az Európa-hlrü szlovák zeneszerző a vakok ez évi nemzetközi napja alkalmából a következő szövegű levelet intézte a vakok bratislavai városi szervezetéhez — „Engedtessék meg nekem, hogy „Szlovák szvitt" című alkotásomat nemzetköz! napjuk alkalmából felajánlhassam önöknek s ezzel egyidejűleg, engedjék meg kérem, hogy e szerzeményem — melynek balett bemutatójára a közelmúltban került sor a Banská Bystrlca-i J. G. Tajovský Színházban —, tantlemjét alapszervezetüknek átutalhassam. Elhatározásomat ne kövesse köszönet, hisz én e megnyilvánulásommal csak 1- gazolnl szeretném tagságuk iránti mély együttérzésemet s megbecsülésemet. Kérem fogadják tiszteletemet.“ Aláírás: Ján Clkker. Eddig a levél s ehhez még egy rövidke gondolatot szeretnék hozzáfűzni: igen, jö lenne, ha a költö szavait nemcsak szavalni tudnánk, de tettekké is formálni: — s a sors értelme: nép lenni a népek, s ember lenni az emberek között!...“ —gy— Sztmonov pipája munkaeszköz. A haditudósító pipája volt. A költő pipája. A regényíró pipája. Egy-egy gondolatért tülfüstölte a sztálingrádi lövészárokban a mahorka- füstöt, amerikai sajtókonferenciákon fhinden makacsul izzó arany Kentet is. — Ügy tudom, öt esztendeig irta háborús regényciklusát, s ebből két és fél évig csupán az anyagot gyűjtötte; okmányokat böngészett, szemtanúkkal beszélgetett, tárgyolf — így van, de megérte. Sokan azt gondolják, hogy az egykori haditudósítónak csupán elő kell vennie jegyzet füzetét, meg kell csapolnia írói vénáját, aztán kész a regény. Sajnos, a tudósító túlságosan az eseményekre koncentrált, s a történelem Is kiteljesedett azóta. A regény műfaja pedig pontosan, hitelesen megformált regényalakokat követel az írótól. Ez jóval több az események rekonstruálásánál. Ugyanakkor mégsem Írhat kitalált városokról, kitalált ütközetekről, mert egy valóságos Honvédő Háborúról ir, valóságos alaphelyzetben bonyolódik a cse lekmény. A művészt ábrázolás igénye éppen olyan erősen köti a valóság ábrázolásához, mint a szemtanút az okmányok. Ráadásul szembetalálkozik egy fogas etikai kérdéssel: egyetlen szemtanú sem akar negatív figura lenni a regényben, s ez korlátozza egyes emberek őszinteségét. — Ez a megnyilatkozási készség manapság igény is a Szovjetunióban; az utóbbi évtized azt jelzi, hogy az olva sók — főleg a fiatalok — el ts várják az íróktól az új szemléletű regényeket a Nagy Honvédő Háborúról, az őszinte hangú memoárokat a szemtanúktól, katonai vezetőktől. — Társadalmunk s benne fiatalságunk mintegy tudati lag ellenőrzi a tényeket, és szembesíti magát velük, ön vizsgálat ez, nem valamiféle divatjelenség. Egészséges önvizsgálat. Még az úttörők „nyomkereső“ akcióit Is ide sorolom: az eddig fel nem kutatóit hősi epizódok felku totósát — Mély barátság fűzi az „új hullám“ több képviselőié hez. Gondolom, foglalkoztatja életpályájuk, amely a szovjet Irodalom új derékhadába vezette őket. — Jevtusenko, akt pályakezdésekor a közéletlségével ragadott meg, s modern költészetünk egyik legjelentősebb egyéniségévé vált, meglehet, holnap jeles prózairóként Is bizonyítani fogja tehetségét. Voznyeszenszktjt Is nagyon szeretem. A prózában én tartózkodom az „új hullám“ ki fejezéstól. Az ábrázolás mélységében több nemzedék adott újat. Az általam különösen kedvelt Akszjonovban sem a formaktsérleteket becsülöm, hanem éppen az ábrázolás újfajta mélységét. Ezt becsülöm Akszjonov kortársaíban Glagytltnben, Szolouhinban, Ezért szeretem Baklanov, Bon darjev, Blkov és Asztafjev müveit. — Verseskötetet irt, filmet forgat Vietnamról. — Alkotóként ezt teszem a vietnami háború ellen. A mai világ egy és oszthatatlan, és az aktuális problémák ra megoldást, segítséget csak a szocialista társadalomtól kaphat. Kötelességem, hogy tegyek valamit. — A szovjet írókongresszuson elhangzott felszólalásé ból Is sokan megértették, mi foglalkoztatja a közgondol kodást befolyásoló emberek felelősségéből. — Akkor Is mondtam, most ts megismétlem: a hazafiság és a nemzetköztség elválaszthatatlan. Aki azt mondja előttem: „az én hazám a legszebb“, és elfelejti hozzátenni, hogy „nekem“, az arra Ingerel — ki kell Javítani, meg kell győzni a „nekem“ szócska fontosságáról. Ez nem stflusvlta, hanem a viták magva, és ábrázolásmód, szemlélet van a „nekem“ szócska jelenléte vagy hiánya mögött. S mindent megteszek érte, hogy ne hiányozzék, hanem jelen legyen mindig és mindenütt. K. Gy. E napokban jelent meg a Madách Könyvkiadónál, a Magyar Könyvbarátok Köre 71-es negyedik tagilletményeként SZABÓ PÄL: NYUGTALAN ÉLET című önéletrajzi regénytrilógiájának első kötete. Ez a kötet az önéletrajz első két könyvét, az 1934-ben írott „Gyermekkor"-t és a következő esztendőben megjelent „Legények vagyunk“ című részt tartalmazza, vagyis a szerző gyermek- és Ifjúkorának a krónikáját egészen az első világháború kitöréséig. Hatvanadik születésnapján, 1953. április 5-én kezdte írni az életírást: „Hatvanéves korában minden író számára szinte kötelező a saját életének megírása — mondja a „Gyermekkor“ elején. Any- nyit, de annyit törődött mások életével, sorsával, szomorúságával, sírásával, nevetésével, éppen Itt az ideje, hogy önmagával is törődjön egy kötetnyit. — Ideje, hogy megnézze saját magat, honnan jött, mit akart elvégezni, mit végzett el, mit hagyott abba, miben nem érkezett el mégcsak a kezdethez sem? KI keli, hogy jelölje önmaga helyét a nap alatt, meg kell Ismernie önmagát. Ideje megnézni a mélységet, ahonnan felfakadtak a betűk, mint soha meg nem szűnő forrása való vagy vélt szépségeknek és igazságoknak.“ A cseh irodalom újdonságai közül JlRÍ MAREK: BOLDOGKOR című regényét jelentette meg a Madách Könyvkadő, Moyzes Ilona fordításában. Idő: a. u. (atomháború után) 87. Helyszín: a technika immár alig fokozható tökélyét elért City világváros. Szereplők: emberek és automaták, automata embereik és emberautomaták. Scl-fi tehát? Több annál. Az Írót a technika nem érdekli, de még a jövő sem. Érdeklődésének középpontjában az ember áll és a — ma. Olyan jelenségeket vetít a jövőbe, amelynek nyomai már felismerhetők, de kimutatni csak erős nagyítással lehet, figyelmeztetni rá. elriasztani tőle, eleve védekezni ellene csak akkor lehet, ha végső fejlődésének alakjában leplezzük le. MEGJELENT A „VÖRÖS ÉS FEKETE* Stendhal világhírű, filmről is nagyon népszerű regényének legújabb magyar kiadása. Illés Endre Immár klasszikus értékű fordításában, s a Magyar Helikon könyvkiadás közismerten magas színvonalú kiadásában. Krónika 1830-bÓI, mondja a regény alcíme. „Az igazságot, a kíméletlen igazságot!* — idézi Dantont, az első rész mottójában. Egy másik nagy francia, ugyancsak a XIX, századból, Maupassant. A novella nagymestere. .Válogatott elbeszéléseit ugyancsak a Magyar Helikon adta ki „GYÖNGYKISASSZONY" címmel. Megtalálhatók ebben a gazdag gyűjteményben a szerző legszebb novellái a „Gömböc“-töl, a „Simon apjá“-tól a „Telller ház“-tól kezdve, az „Öreg Ml!on“-on az „Ordas anyö“-n, át az „Urak és höjgyek csevegnek", a „Háromkirályok" és a „Vá- lőok'Mg valamennyi nevezetes Maupassant-novella. A kötet fordítói között pedig olyan nevekkel találkozhatunk, mint, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Benedek Marcell, lliés Endre, Rónay György. EMILY BRÖNTE: ÜVÖLTŐ SZELEK cimü regénye viszont az angol XIX. századba kalauzol vissza bennünket, mégpedig két francia szerzőnkkel ellentétben a leghitelesebb XIX. századba, a romantikába. Harmincéves sem volt Emily Brönte, amikor — egy esztendővel halála előtt — megírta ezt a regényt, a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi történetét. Valóság és látomás, természet és lélekelemzés, vadság és odaadás furcsa szövedéke a történet, egy magába- forduló írói lélek költői vallomása a szerelemről és a szenvedélyről. Stendhal. Maupassant, Brönte. Mivel lehetne koronázni ezt a sort, mint a valóban legnagyobb realistával, Tolsztojjal. Neki is a „Háború és béké“-jével, ezzel a hatalmas regényeposszal, az „Iliász" prózai testvérével, hogy a szerzőt magát idézzük. „A modem kor eposza* — ahogyan Babits Mihály nevezi, így folytatván: „De akkor hősnélkült eposz, mert a hősök gyatrán festenek benne, kezdve a hösök-hősével, Napóleonnal" „Azt hiszed, hogy tolsz, pedig téged tolnak* — kiáltja oda a regény a történelem nagy mozgatóinak". A „Háború és béke" két hatalmas kötetben jelent meg a Madách és az Európa közös gondozásában, Makai Imre kiváló fordításában.. Ha van magyar regény, melyet a „Háború és béké"-hez hasonlítani lehet, úgy MÓRICZ ZSIGMOND: ERDÉLY című trilógiája az. Az összehasonlítást meg is tette annak idején Sarkadl Imre. mondván: „Állíthatom én, hogy az „Erdély"-lyel legfeljebb a „Háború és béke" vetekszik, de ki hiszi ezt ei nekem?" Ki hiszi el, aki nem olvas magyarul? Nem a mi feladatunk eldönteni Sarkadl kérdését, egyet azonban bizonyít ez a kérdés Is: az „Erdély" trilógia hatalmas jelentőségét Móricz Zsig- mond életművében és az egyetemes magyar Irodalomban. A háromkötetes remekmű a Szépirodalmi Könyvkiadó „Magyar Elbeszélések" sorozatban jelent meg. Ízléses kivitelben. A klasszikus és az újabb magyar irodalom határvidékén helyezkedik el Déry Tibor. Összegyűjtött munkálnak sorozatában a nemrég megjelent életrajzi regény, az „ítélet nincs" után másodiknak A KIKÖZÖSÍTŐ* jelent meg. Ambrus, Milánó szent életű püspöke a főhőse Déry regényének, melyet 1966-ban jelentett meg először, s azóta nemet, francia, szlovák kiadása nyomán méltán állíthatjuk, hogy világhírre tett szert. Kevésbé Ismert író Déry kitűnő kortársa, a nemrég elhunyt, kalandos életű Remenylk Zslgmond. Hatalmas vállalkozásának, az „Apocalypsls Humana" nevű regényciklusnak egyik legjelentősebb érsze jelent meg a minap „VÁNDORLÁSOK KÖNYVE* címmel. „Jelen kötetemben — írta Remenyik Zslgmond a regény első kiadásáról — Igyekeztem visszatérni a 17., 18. és 19. század valaha oly kedvelt, de oktalanul elhanyagolt klasszikus regénytípusához. amely elbeszélések közbeiktatását alkalmazta a regény szélesebb, unlverzálisabb keretein belül, ezáltal szinte módot keresve, hogy teljesebb képet adjon a természetről, az emberi életről és a létező (akér valóságban, akár elképzelésünkben létező) világról*. A „Vándorlások könyve* egzotikus kalandjainak színhelye Re'« menyik kedvenc világa: a század első felének Dél-Amerikája. A magyar néprajz klasszikusai sorozatában jelent meg Diószegi Vilmos szerkesztésében „AZ ŐSI MAGYAR HITVILÁG" , címmel egy válogatás a magyar mitológiával foglalkozó XVIII.— XIX. századi müvekből. Comides Dániel. Horváth János. Kállay Ferenc. Ipolya Arnold, Csengery Antal, Kálmány Lajos és Kandra Kabos nagyrészt elfelejtett, mitológiával foglalkozó Írásait fedezi most fel újra a mai magyar olvasónak ez a beláthatatlan hasznú, értékes kiadvány. _ i .. EMBER LENNI AZ EMBEREK KÖZÖTT!
