Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-23 / 21. szám

á CSALÁDOT KELL KOVÁCSOLNI... A SZISZ komáméi járási bi­zottságán azt mondták, a bod­zái fiatalok szervezete úgy­szólván minden téren a leg- példásabbak közé tartozik. A 46 tagból álló szervezet gyű­lésein csak ritkán teljes a lét­szám, ugyanis a leányok és fi­úk nagy része szombat vasár­napokra tér haza Bodzára. En­nek ellenére is érvényes a fentebbi állítás. Hogyan csinálják? Ezt kérdeztük a falu ifjúsá­gi szervezetének elnökétől, K ó s a Gyuszitói: „Mi a titka egy ifjúsági szervezet jó működésének? Ak­tív tagok és kitűnő vezelőség. Mindkettőnek agilisnak, életké­pesnek kell lennie, meg kell érteniük egymás problémáit, nehézségeit. Aztán több kívül­álló tényező összejátszása is szükséges. Ilyen például a falu helyi nemzeti bizottságának, földműves szövetkezetének se­gítsége, ha kell, elismerő, di­csérő szavai, a falu lakossá­gának buzdítása, segítsége, minden nagyobb méretű akció­ban. Áldozni kell, ba nem is sokat, de kell. A családtagok­nak, akik esténként nélkülözik a SZISZ vezetőségi tagjait. Ál­dozni, vagy inkább lemondani sok egyéni érdekről a többség, a társaság kedvéért. Módosíta­ni igényeinket, vagy ha meg vagyunk győződve ügyünk hasznosságáról, megnyerni a tagok nagy részének támogatá­sát — de meg kell hallgatni az ellenvéleményeket is. Miért ne? Egy ifjúsági alapszervezetbő) családot kell kovácsolni, anél­kül, hogy a tagok ezt tudato­sítanák. Megnyerő, sokrétű programmal, tevékenységgel, o- lyannal, hogy ott aztán min­denki kedvére valót találjon. A mi szervezetünk „csinál“ már vadászversenyt, most a ha­lászversenyre készülünk, ötle­tes kvíz-játékokkal tarkítjuk összejöveteleinket stb. A legu­tóbbi emlékezetes esemény if­júsági szervezetünk számára Gorbako szovjet űrhajós láto­gatása volt, akit sóval, kenyér­rel, fogadtunk községünkben. Élmény volt ez az egész falu számára. Ha valaki azt kérdezné, mit csinálunk a leggyakrabban, meglepő választ kapna. Brigá- dozunk. De ehhez is van ked­vük a fiataloknak. Nem min­dig, de azt lehet mondani, hogy ott, csupa fiatalok között szívesen elvégzik még azt a munkát is, amelyhez otthon nem fűlik a foguk. Meglehet, más ifjúsági szer­vezetekkel összehasonlítva elő­nyös helyzetben vagyunk: van ifjúsági klubunk és a kultúr- liázat is használhatjuk, még­hozzá díjmentesen, mert amint már említettem, a falu szövet­kezete, a fiatalságot a leg­messzebbmenőén segíti. Meg­van ez az előnyünk, de sokáig nem voll semmink. Mindenki egy bizonyos pontról indul el és talán az a jó, ha ezen a ponton az ifjúsági szervezet vezetősége rájön, hogy ha va­lamit el akar érni, azért meg kell dolgozni, azt valamivel ki kell érdemelni." —e— fiO 8HpJ ^SBBSS UJiN mmm, a a ■ « j Kffiwri Essfcsl IM# ra®J A < • tt jj^ • uy _ 2 ini ^ • (/) Nagy Éva, a SZISZ zemnei szervezetének elnöknöje •■■■■■•■■■■■«■■■■■•a ■■■■■»■»••■«■■■•■■•a ■■•■■■•■■i ■■■■■■■■■■ aaaaaaaaai aaaaaaa». äääaaäääaaat Zemné község magyar neve Szi- mő, és a kultúrtörténet ismerői tudják, hogy itt ringatták Jedlik Ányos bölcsőjét. Azóta persze nagy tdő telt el, s aki fiatal, az nem élbet a régi dicsőségből. A falu fiataljai nem is élnek. Ha csak futólag nézzük is mun­kájukat, azonnal feldereng, hogy mindig tevékenykedtek, cseleked­tek. Volt idő, amikor egyszerűen még azt sem várták meg, hogy megküldjék nekik a jelentkező la­pokat, igazolvánnyal lássák el őket. így volt ez 1969-ben is. Orszá gos viszonylatban még csak for­málódtak az erők, szervezkedtek az új, a leendő ifjúsági szervezet, de ők már — valahogy önkénte­lenül is — az új, az elképzelt el­vek alapján próbálgatták lehetősé­geiket. Abban az időben harmin­cán voltak, s függetlenül attól, hogy a Stretá a falusi Ifjúság szervezete működött, ők megpró­bálták összefogni nemcsak a mező- gazdasági fiatalokat, hanem az ipari valamint a középiskolás ifjú­ságot is — egységes szervezetbe tömörültek. Egyszerűen kezdték. Szerveztek egy Ki mit tud? vetélkedőt, sikert arattak, s kész volt a munkaképes szervezet. Voltak ugyanis éneke­seik, szavalóik, elkezdhettek szín­darabot játszani, esztrádmüsort adtak stb. Ezt a lehetőségüket főleg 1971- ben gyümölcsöztették. A választá­sok előtt számtalan előadást, kul­túrműsort szerveztek és a korábbi hazai — községi adón közvetített heti zenés rádióműsorukat agflá- ciós műsorrá alakították át. Azt mondja az elnöknő, Nagy Éva, jó volt ilyenkor végig menni a falun, f A fiatalok kint álltak és csopor- | tokba verődve, vagy egyenként I hallgatták a Smíd Lászé által I ügyesen és ötletesen szerkesztett I zenés rádióadás. Az idén tovább léptek. Betanul- I fák és előadták Dimitrij Birinov szovjet Írónak A világjáró bőrönd című szatirikus vígjátékát, részt vettek vele a járási színjátszó fesztiválon és kivívták maguknak azt a nem hivatalos büszke jel­szót, hogy ők a falu legjobb tár­sadalmi szervezete. Ugye nagyszerű eredmény. És még nem is soroltuk fel a többi, a falu kulturális élete szempont­jából oly fontos és hasznos ren­dezvényeiket, mint amilyen a Jed­lik Ányos életéről szóló emlékest, s az ezzel összekötött kiállítás volt. Nem említettük a szórakoz­tató esteket, a sportvetélkedőket, a szomszéd- vagy távolabbi közsé­gekkel, Nededdel (Negyed és Svo- dínnal (Szőgyén) tartott Ifjúsági találkozókat. A munkájukat méltányolták a faluban és számítanak is az agi­litásukra. A közelmúltban például gondjaikra bízták a Jedlik-házat. Hozzák rendbe és alakítsák át maguknak klubbá. Tudják ugyanis, hogy ba a fiatalok valamit elvál­lalnak, annak gondját is viselik. És ez így igaz, Azt hiszem, Iga­zán megilleti őket a falu legjobb társadalmi szervezetének a rang­ja.-n­K ét évig katonáskodtak, s közben a szervezet teljesen szétzüllött — mondja Jezso Gábor, a Szocialista Ifjúsági Szövetség köbölkúti szerve­zetének egykori s mai elnöke, az If­júsági szövetség nyugat-szlovákiai kerületi szervezete konferenciájának küldötte. — Amikor hazajöttem, mindenki haragudott a fiatalokra, senki sem bízott bennük. Fél éve aztán három-négy fiúval megbeszéltük, hogy kellene valamit tenni, s egy héten belül „felélesztettük“ a szervezetet. Egy hőnapon belül huszonheten voltunk, ké­sőbb ötvenen és a felnőttek visszavonásán is sikerült változtatnunk. Visszakaptuk a klubot, klubestet szerveztünk, kivettük a részünket a választás előtti időszak teen­dőiből, nekifogtunk egy ifjúsági park léte­sítésének, segítettünk a kultúrház környé­kének szépítésben, dolgoztunk a Svázarm épületének a tatarozásán, politikai iskolá­zásokat, előadásokat tartottunk. Mindezt többes számban mondja. A ta­pasztalt ifjúsági vezető szól belőle, pedig, mint ahogy utalunk rá, még csak most szerelt le, tehát fiatal: mindössze huszon­két éves. Több mint öt éve, hogy először elnökké választották a falu fiataljai, s há­rom éven át, amíg be nem vonult, becsü­lettel helytállt. De a katonaságnál sem tét­elnökvAltAs a szervezetben lenkedett. Először az alakulat kultúríele- löse, majd elnöke volt. Azt mondja: „Hob­bym az ifjúság, az ifjúság szervezkedése, a fiatalok szervezése. Mi szívesen elbisszük neki. Sőt, Igazat adunk neki abban is, hogy az ifjúságot szervezni, irányítani kell: — Még gyermekkoromban, mint pionír tanultam bele ebbe a munkába. Rájöttem, hogy szervezni, vezetni kell a fiatalokat, s magam mindig szívesen vállalkoztam rá. Ügy érzem, ma már meg is vannak hozzá a legszükségesebb tapasztalataim; hallgat­nak rám a fiatalok, tudok a nyelvükön be­szélni... Arra törekedtem mindig, hogy so­kan legyenek körülöttem, hogy másokkal egyetemben vezessem a szervezetet. Ez si­került Is és most sincs másképp. Ha ösak a legaktívabbakat, legügyesebbeket akar­nám felsorolni, akkor is vagy fél tucat ember nevét kellene említenem: Hypolit István, Szuper Ferenc, Halász Vera, Vlrga Terézia, Jezso Vilmos, Méry János... Itt az utolső névnél álljunk meg egy Jezso Gábor pillanatra. Méry János ugyanis Jezso Gábor helyettese, a szervezet alelnöke, egy hónap múlva talán az elnöke lesz. Az történt u- gyanis, hogy a Járási bizottság felkérte Je­zso Gábort, hogy változtasson munkahelyet: legyen a járás falusi szervezeteinek inst­ruktora. Ügy vélik, rendelkezik azokkal a tapasztalatokkal, amelyekre szüksége lesz. Mint ahogy ő is vallja, tud a fiatalok nyel­vén beszélni, kedvvel végzi a munkát, és ez csak hasznára válhat a járási szerve­zetnek. — Nem fél attól, hogy ismét szétzüllik a Járási szervezet? — Nem. Egyrészt, mert továbbra is tag­ja maradok és most már hivatalból is gondját viselem a szervezetnek. Másrészt pedig maga Jezso Vilmos is olyan ember, akit szeretnek a fiatalok. Egyenes, jó szer­vező. Fiatalabb is, csak tizenkilenc éves, s úgy hiszem, az elnökválasztás csak gazda­gítja a szervezetet, hiszen saját, új elkép­zeléseit és módszereit alkalmazza majd. Ügy legyen. — n th— A TANULÓIFJÚSÁG NYÁRI AKTIVITÁSA A SZISZ KB mellett létrehozott törzs a tanulóifjú­ságnak 1972-es év nyarára vonatkozó aktivitását egy­séges elgondolás alapján központilag szervezi és irá­nyítja. Az 1972-es évben a különböző építkezéseken, a 14- es trnavai hőerőmű, továbbá lakónegyedek építésén 465, mezőgazdasági üzemekben 855, az éjelmiszeripar- ban 1098 középiskolás dolgozik majd július és augusz­tus hónapokban. Három járás, Trnava, Nitra és Senica középiskolásai a lounyi járásban vesznek részt a kom­lószedésben (kb. 700 középiskolás). A július, augusztus és szeptember hónapokban három főiskola, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola, a Nitrai Pe­dagógiai Fakultás és a Trnavai Pedagógiai Fakultás 720 hallgatója dolgozik majd a mezőgazdasági és élel­miszeripari üzemekben. A központi építkezéseken az említett három főiskola 300 hallgatója, a „Főiskolások a prágai várhoz“ nevű akción pedig a Nitrai Mezőgaz­dasági Főiskola 80 leendő mezőgazdásza vesz részt. Az 1972. évi nyári aktivitás két fő célt követ: 1. Konkrét segítségnyújtás a mezőgazdaságnak; 2. A tanulóifjúság nevelése manuális munka megbe­csülésére és az elvégzett munka iránti öröinérzet- re, felelősségtudatra. Kvarda József, a kerületi törzs elnöke A komárnői járás fiataljai tavaly 78 hektár cukorré­pa megművelését vállalták brigádakció keretében. A legmagasabb hektárhozamot az imeli ifjúsági alapszer­vezet érte el, amelynek tagjai hét hektár cukorrépái gondoztak. x A komárnói járásnak 396 fiatal képviselője van a nemzeti bizottságok különböző fokozataiban. A járás­nak két fiatal képviselője a Szlovák Nemzeti Tanács tagja, Opálka Milan és Földes Vince személyében és a Zlatná na Ostrov-1 (Csallóközaranyos) efsz mezőgaz­dasági gépelnek jávítőja, Erős Vendel a Szövetségi Gyűlés képviselője. x Meg kell dicsérnünk a hnrbanovói (Úgyalla) diá­kokat, ugyanis róluk azt hallottuk, hogy nemcsak a hurbanovói pionírokkal foglalkoznak, de a murai és a pribetai iskolákon is ellátják a pionírvezetők feladatát. Vajon mit szólnak ehhez a murai és pribetai fiata­lok? x A kolárovói pionírház rendezvényeibe évente 5000 pionír kapcsolódik be. Huszonhat különböző érdek­körének 255 tagja van. Híresek főleg műszaki szakkö­reik, amelyeknek tagjai járási méretű versenyeken ér­tékes sikereket értek el. x A levicei járásban összesen 666 harmincöt éven aluli képviselőnek szavaztak bizalmat a választók. Közülük 141 nő. A helyi nemzeti bizottságoknak 584, a városi nemzeti bizottságoknak 55, a járási nemzeti bizottság­nak 25, és a kerületi nemzeti bizottságnak 2 fiatal kép­viselője van a levicei járásban. A levicei járás SZISZ tagjainak nemzetiségi megosz­lása az 197 -e2 véseelj lása az 1972-es év elején: szlovák nemzetiségű 3631, magyar nemzetiségű 1677, cseh nemzetiségű 8, ukrán és német nemzetiségű 1-1 volt. A SZISZ-tagok kor szerinti megoszlása: legtöbben, 3493-an vannak a 15-18 évesek, őket követik a 19-21 évesek. 22 és 30 év között 777-en vannak és 15-en a 30 éven felüliek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents