Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-09 / 19. szám
A BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLES ELVEI Korunk legfontosabb problémája a béke megvédése, a termonukleáris háború kitörésének meggátolása, a háborúk kiküszöbölése általában és a különbőzé társadalmi rendű államok békés egymás mellett élésének megteremtése. Amikor a tömegpusztító fegyverek pusztulással fenyegetik mindazt, amit az emberiség évszázadokon át létrehozott, a háború és béke kérdése a jelenkor legalapvetőbb kérdésévé vált. A békés egymás mellett élés gondolata az egész földön elterjedt és az emberek milliói keresik az új világháború meggátolásának módját. A háború és béke, a békés egymás mellett élés problémáira, csak a marxisták adtak helyes, tudományosan megalapozott választ. A kérdés fő vonásait Marx és Engels, majd Lenin fektette le. Kidolgozta az együtt élés alapelveit és ezeket az első szocialista állam külpolitikáié alapjává tette. A második világháború után, amikor az osztályviszonyok a szocializmus javára billentek, a háború és béke, valamint a békés egymás mellett élés kérdései új formában jelentkeztek. Az új helyzet megkövetelte, hogy a marxisták-leninisták ezeket a gon. dolatokat tovább fejlesszék. Főleg az SZKP XX. kongresszusa és a kommunista és munkáspártok 1957-es, 1960-as és 1969-es moszkvai tanácskozásainak okmányai mutatják a helyes utat, a világháború kitörésének meggátolására, a béke megszilárdítására. A kommunisták a következő tézist állították fel: a háborúk nem „sorszerűen“ szükségszerüek. A szocialista világrendszer létrejötte után a szocializmus építésére szükséges békés feltételek metgeremtése lett az egymás mellett élés legfőbb politikai tartalma. A Szovjetunió és a szocialista országok hatalmának megnövekedése és megszilárdulása lehetővé tette a szocializmus és a kapitalizmus között dúló harc háborúmentes kibontakozását. Leheitővé tette, hogy ezek az országok fokozzák védekező képességüket, a gazdasági potenciájuk, politikai és ideológiai befolyásuk növekedjen és Így elősegítse a világ forradalmi mozgalmát. A kommunista és munkáspártok 1966-os moszkvai tanácskozásainak okmánya leszögezi: ....a béke védelme elválaszthatatlanul összefügg azzal az 1gyekezettel, amely az Imperialista országokra rákényszeríti a békés egymás mellett élés elveinek betartását. Ez feltételezi a szuverenitás elveinek betartását, egyenjogúságot, a kis és nagy államok területi sérthetetlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozást, a nemzetek azon jogát, hogy szabadon választhassák meg társadalmi rendszerüket és a függőben levő nemzetközi problémák tárgyalással, politikai úton történő Intézését." A szocialista országok feladata nemzetközi viszonylatban érvényt szerezni ezeknek az alapelveknek. Ezek a demokratikus elvek nemcsak a munkásosztály érdekét szolgálják, hanem azon burzsoá rétegek érdekét Í9, amelyek tudatában vannak egy esetleges termonukleáris háború következményeinek. Ezért a békés egymás mellett élés elveinek életbe léptetése az egyetlen reális út a világkatasztrófa meggátolására. A SZKP programja megállapítja, hogy a kapitalista és szocialista államok békés egymás mellett élése az emberi társadalom továbbfejlődésének objektív szükségszerűsége. Ma több olyan tényező van érvényben, amely elősegíti az egymás mellett élést: — a Szovjetunió és a többi szocialista állam katonai, gazdasági és politikai hatalma; — a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom hatásai — erős békemozgalom a kapitalista és a fejlődő országokban; — az imperialisták között fennálló ellentmondások, melyek gátolják ezeket az országokat, hogy háborút kezdjenek a szocialista tábor ellen; — a burzsoázia egy részének politikáját nemcsak a szocialista országokkal való kereskedelem érdeke, hanem az egymás mellett élés általános érdeke is vezeti; — a szocialista országok békeszerető politikájának támogatása az egész világon; Természetesen a fő tényező a Szovjetunió és a szocialista országok háború utáni gazdasági fellendülése. Ez teszi lehetővé, hogy a szocialista és a kapitalista államok közti viszony fő jellemzőjévé a gazdasági versengés vált. A felszabadító erők fellendülése a világban és a gyarmati rendszer felbomlása is hozzájárult az erőiviszonyok megváltozásához. A felszabadult országok nagy része külpolitikájának alapjává a békés egymás mellett élés elveit tette. A különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élése nem jelenti az osztályharc megszűnését. Ellenkezőleg. Ez a szocialista és kapitalista országok között folyó osztályharc egy különleges formája. Korszakunk alapvető viszonya a szocializmus és a kapitalizmus között, továbbra is az osztályharc. Ezért a szocialista országok ebből a szemszögből közelítik meg az egymás mellett élés kérdését. Tudatosítanunk kell, hogy az imperialista országok nem mondanak le önként agresszív politikájukról és továbbra is azon igyekeznek majd, hogy elfojtsák a világ forradalmi mozgalmát. A törvényszerűen felmerülő osztályharc nemcsak a gazdasági verseny területén létezik, hanem az ideológiában Is. A szocializmus és a kapitalizmus egymás mellett élése nem jelenti semmi esetre sem a burzsoá és a szocialista ideológia egymás mellett élését. Sőt, a marxizmus-Ieninizmus feltételezi az egymás mellett élés feltételeiben az ideológiai harc kiéleződését. Az imperialisták látják a jelenlegi helyzet katonai hatalmi erővel történő megváltozásának veszélyességét, ezért igyekezetük a szocialista államok legyöngitésére és egységük megbontására, éppen az ideológia területére irányul. Sok olyan antikommunista elméletet állítottak fel, melyeknek célja a szocialista közösség a kommunista és a forradalmi antiimperialista mozgalom gének megbontása. A békés egymás mellett élés elvei sem maradtak védettek a burzsoá ideológusok támadásai előtt. Azt hirdetik, hogy ezek az elvek az osztályharc mellőzését és az osztálybéke létrehozását jelentik. Helytelenül ítélik meg a békés egymás mellett élés lenini elveit a dogmatikus, szektáns áramlatok is. Szerintük ezek az elvek a forradalmi osztályharc feladatát jelentik és végső eredményként az imperializmust konzerválják a kapitalista országokban. A szocialista világrendszer eddigi gazdasági, politikai, katonai és ideológiai sikerei, a világ erőviszonyának a szocializmus javára történő eltolódását eredményezték és ez azt bizonyltja, hogy a békés egymás mellett élés kedvező feltételeket teremt a szocializmus fejlődéséhez és a szocializmus végső, összvilági gyözel- méhez. 0) Ifjúság, a Szoelalista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja • Kiadja a Smena kiadóvállalata <§ Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Pražská 9. Telefon: 485 41 45. Postafiók 3D • F 6 s z e r k e s z I ő: dr. STRASSER GYÖRGY, Nyomja: Západoslovenské tlafiiarne 01 Q Előfizetési dl) egész évre 52.- KCs, félévre 28.- K6s • Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizethető minden postakézbesitönél vagy postahivatalnál % Kéziratokat nem örziink meg és nem küldünk vissza • A lapot külföldre a PNS Ústredná expedícia tlafie, Bratislava. Gotlwaldovo nám. fi 48 útján lehet megrendelni. A z érettségiző osztályok diákjait jelenleg legalább olyan mértékben foglalkoztatja a jövőjük, mint maga az érettségi. Ki tudja, kinek köny- nyebb? Azoknak-e, akik úgy határoztak, nem válnak meg az iskolapadtól, tovább tanulnak, vagy azoknak, akik alkalmazásba lépnek. Mi már megtettük ezt a fontos lépést és tudjuk, hogy nehéz, nagyon nehéz, akár így, akár úgy határozni érettségiző fiataljainknak. Ezúttal azokat szeretném tájékoztatni, akik az érettségi után főiskolán szeretnék folytatni tanulmányaikat. Az Gj Ifjúság kérdéseire az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma tanulmányügyi osztályának vezetője jUDr. Stefan Knut válaszol. — Jellemezhetné azokat a kritériumokat, amelyek alapján a felvételiző bizottság megállapítja a jelentkező felkészültségét, adottságát, a választott tanulmányi ág iránt? — Az 1972/73-as iskolai év felvételi vizsgáin lényegében egyazon követelményeket támasztjuk a jelentkezők iránt, mint az előző években. Szeretném azonban hangsúlyozni, a jelentkezők tudásának teljes értékelését, amelynek alapját a középiskolától kapott értékelés képezi. Ez magába foglalja az osztályfőnök véleményezését, a diák osztályonkénti tanulmányi eredményét és az alaptan- tárgyak tanárainak tájékoztatását. Az értékelés továbbá felöleli a jelentkező erkölcsi-politikai, fejlődési színvonalát, érdeklődését, tehetségét a választott szakma iránt, társadalompolitikai angazsáltságát, valamint családi körülményeit. — A gyakorlat azt mutatja, hogy bizonyos tudás színvonalat ténylegesen meg lehet állapítani az úgynevezett pontozási rendszerrel. Mi a véleménye erről? — Ezt a módszert már régebben alkalmazzák a szocialista országok főiskolái és természetesen mi is. Jónak és valóban ténylegesnek, objektív- nek tartom, de legnagyobb pozitívuma az, hogy gyors. Az 1- dén is ezzel a módszerrel fogTUDÁS ÉS TEHETSÉG juk felmérni a jelentkezők nagy részének rátermettségét. — Több tantárgyból lesz felvételi vizsga. Melyek ezek a tantárgyak és milyenek a követelmények a tudásszintet illetően? — A felvételi vizsga írásbeli része a középiskolai tananyagon belül mozog. Tilos o- lyasmit követelni, amit a középiskolai tananyag nem ölel fel. A különböző fakultásokra jelentkező diákok a választott szakhoz legközelebb állé középiskolai tantárgyakból felvételiznek. Például a technikai főiskolán matematikából és fizikából, a filozófiai fakultáson humán tantárgyakból stb. Különben az egyes fakultások felvételi tantárgyainak jegyzékét elküldtük minden középiskola igazgatóságának. — Az Oktatásügyi Minisztérium dolgozói a harmadik fokozatú iskolák diákjai között ez évben is végeztek véleménykutatást. Arra voltak kíváncsiak, milyen a diákok érdeklődése a továbbtanulás i- ránt és hogy mely tagozatok a „felkapottak“. Elégedettek a véleménykutatás eredményeivel? — Nem egészen. Az eredmények ismét rámutattak a fiatalok egyirányú érdeklődésére a humán tagozatú főiskolák i- ránt. Nagy az érdeklődés például a jogi, a bölcsész és az orvosi fakultás iránt. Aránytalanul kisebb azok száma, akik a technikai irányzatokra jelentkeztek. Annak ellenére, hogy műszaki káderekből ebben az ötéves tervben 14 000- re lesz szüksége nemzetgazdaságunknak. — Hány elsős ülhet majd szeptemberben a műszaki főiskolák „padjaiba“? — Az 1972/73-as iskolai évre felvehető főiskolások száma összesen 10 300. Többségük természetesen a technikai 1- rányzatú főiskolák hallgatója lesz. A bratislavai Technikai Főiskolának 2280 új hallgatója lesz, közülük legtöbben, 620- an, az építészeti fakultáson tanulhatnak. A košicei Technikai Főiskola 880 új hallgatót vehet fel, közülük legtöbben a- gépészeti fakultásra. A žilinai Közlekedésügyi Főiskola 850, a nitrai Mezőgazdasági Főiskola 740, valamint az Erdészeti és Tejipari Főiskola számára 280 új hallgató az Oktatásügyi Minisztérium által megállapított irányszám. Jelentősen emelkedett a pedagógiai fakultásokra felvehető diákok száma. Trnava 380, Nitra 390, Prešov 370 érettségizett tanúiét vehet fel. Es még egy szám: a Ko- menský Egyetem Természettudományi Fakultásának 595 elsős lehet hallgatója. — A szükségletek tehát meghatározottak és várható, hogy több humán irányzatú fakultáson „nagy lesz a verekedés“. — Sajnos, ez a helyzet. Például az egy orvosra eső lakosok számát illetőleg már ma a világ első államai közé tartozunk. Ezért nem csoda, hogy a felvehető orvostanhallgatók számának emelését még a távlati terv sem irányozza elő. Hasonló a helyzet több „felkapott“ szakmában. Például a néprajz tanszéket ez évben nem is nyitjuk meg, ugyanis a diplomás néprajzosok elhelyezése mér most gondokat o- koz. — Azt hiszem, a diákok érdeklődésének egyenlőtlen megoszlása a pályaválasztás helytelen irányításáról tanúskodik. — Igen, későn kezdtük/ a szakemberek útján tájékoztatni a fiatalokat társadalmunk szükségleteiről. Így nem csoda, ha azok ellenkeznek érettségiző diákjaink egyéni vágyaival. — Esetleg segítene, ha a középiskolák szorosabb összeköttetésben állnának a gyárakkal, üzemekkel. — Ez csak jé hatással lenne a pályaválasztókra. A gyakorlat, a munka több fiatallal megszerettetné a termelést, a helyet, ahol valami születik, létrejön. Ezt a tényt hangsúlyozták azok a politikai-szervezési intézkedések is, amelyet legutóbb pártszerveink elfogadtak. — Érdekelne bennünket, hogy elnázik-e majd a felvételi vizsgákon a magyar tannyelvű iskolák diákjainak nyelvi fogyatékosságait? — A nyelvi fogyatékosságot igen, de nem a tanulásban mutatkozó hézagokat. A gyakorlat azt mutatja, hogy a magyar anyanyelvű diákok rövid időn belül behozzák szlovák kollégáik nyelvi „tökéletességét“. — Mikor lesznek a felvételi megbeszélések? — Az érettségi, tehát június 20-a után. A felvételi vizsgák időpontjáról az illetékes főiskolák legkésőbb tizennégy nappal a kitűzött terminus előtt értesítik a jelentkezőket. Egy fontos megjegyzés: abban az esetben, ha a diák nem felel meg a felvételi vizsgán, kérvényét csak a diák kérésére továbbítjuk a második megjelölt fakultásra. Beszélgetett: ZÄCSEK ERZSÉBET A SZISZ I. KONGRESSZUSA BRIGÁDJA CÍMERT VERSENYEZNEK LEÁNY BRIGÁD Amikor arról volt szó, brigádot alakítanak, mindenki húzódozott, minek az, meg hogy eddig is megvoltak, ezután Is meglesznek nélküle. Amikor látták, hogy az üzem brigádjainak jobban megy a munka, mert versenyben vannak egymással, és főleg, hogy ebből a mozgalomból csak hasznuk származhat, ők is „megalakultak“. így mondják, mert a huszonhárom leány közül ma már egy sem emlékszik, ki ts volt a brigád gondolatának értelmi szerzője. — Így, ahogy vagyunk, mindnyájan... Ez a leánybrigád volt a Salat Duslo üzem első ifjúsági brigádja. Két évvel a megalakulásuk után beneveztek a Szocialista Munkabrigád elmért folyó versenybe. Akkor keresztelték el kollektívájukat az első űrben járt nő neve után: Valentyina Tyereskova brigádja. Máig Is ez a neve. A brigád életének kísebb- nagyobb határkövei közé tartozik 1972. januárja, a- mikor elhatározták, versenyezni fognak a SZISZ I. Kongresszusa Brigádja cím elnyeréséért. Ezért született a riport erről a huszonhárom szorgalmas lányról, asszonyról. Itt ül előttem a brigád jelenlegi vezetője Jurášová Éva, és habár ő megalakulása óta tagja a brigádnak, a visszaemlékezés számára se-m könnyű. — Hogy is volt... Mindig inkább a jövőről gondolkodom, mint a múltról. Valójában véve a brigád alapító tagjai egy osztály tanulói voltak, az iskolapadból kerültek a laboratóriumba, egymás mellett ültek, egymás mellett dolgoztak továbbra is. Sokszor nevettünk, hogy már csak a katedra hiányzik, és jöhet a súgás. — Mi volt a brigád megalakulásának fő indítéka? — Olyan negatív jellegű dolgok, amelyeket azóta sem észleltünk. Áskálódás, sug- dolódzás, kisebb-nagyobb csoportok „élet-halál harca“ a jobb érvényesülésért, de főleg azért, ki tud jobban a mester bizalmába férkőzEva jurášová, a Tyereskova nevű ifjúsági brigád vezetője. ni. Az aztán rendszerint nagyobb jutalmat kapott... Hát most már ilyen nincs. A lányok férjhez mentek, többen közülük családos a- nyák, két gyerekkel is. Ha a gyerek beteg, hiányoznak, a brigád többi tagja végzi munkájukat, ha szórakozni akarnak, újra a brigád vigyáz a gyerekekre, nagytakarításkor segítenek egymásnak és kultúr-rendezvé- nyekre is együtt járnak. Még „családiasabbak“ lennének, ha nem dolgoznának négy műszakra. így, úgyszólván sohasem lehetnek együtt mind a huszonhármán. Munkájuk nagy felelősséget igényel. Ök állapítják meg különböző anyagok vas- és mangántartalmát. — Heyrovský... — Igen, tudom, polaro- gráf, csak még nem láttam ilyen műszert. — Hát az úgy van, hogy... És itt számomra egy magas színvonalú magyarázat következett, már nem is a polarográfiáról, hanem valamilyen bonyolult kémiai képletekről. Ing. HudcoviCová Margita három éve került ki az egyetemről és inkább még az elméletnek semmint a gyakorlatnak él. Ezért a precíz és hosszadalmas magyarázat. Szereti a gyárat és munkáját is örömmel végzi. Ö is a leánybrigád tag- ja. — így, friss szemmel nézve — hiszen még rövid ideje tagja a „Tyereskova- családnak“ — hogyan fest a brigád? Elmondható-e tagjairól, hogy jó kollelTtí- vát képeznek? — Igen, elmondható. A jó kollektíva persze csak akkor jő, ha tagjai őszinték egymáshoz, nem takargatják egymás előtt azt, ami előbb-utőbb úgyis kitudódik. Ami egy jó kollektíva alapfeltétele, az együttműködés, segíteni akarás, megértés, az a mi brigádunkban megvan. A SZISZ összüzemi elnöke még a brigáddal történt találkozásom előtt megsúgta, hogy a lányok szabad idejükben sokat foglalkoznak a jövő nemzedékével, a pionírokkal. Van három pionírvezetőjük, ezen kívül a brigád két tagja, a Salai Alapfokú Kilencéves Iskola gimnasztikái szakkörét vezeti. i A brigád tagjai a SZISZ I. kongresszusa tiszteletére többek között vállalták, egy Ing. Margita Hudcovičová, a polarográfia szerelmese. újítási Javaslat kidolgozását és mielőbbi gyakorlati alkalmazását, továbbá, a brigád minden tagja hat brigádóra ledolgozására kötelezte magát a kongresz- szus tiszteletére. És mivelhogy még mindnyájan fiatalok, igénylik a mozgalmas kultúrális életet Is. Teljes mértékben kihasználják a Duslo ifjúsági klubját. Legutóbb részt vettek egy kvíz játékon, ahol egy első és két második helyet értek el. A februári plénum határozatai nyomán a brigád tagjai elsőként álltak elő a kezdeményezéssel: próbáljunk itt segíteni, ott takarékoskodni, ezt ellenőrizni... Nem, még nincs pontos kimutatásuk az eredményekről, mert az összegyűjtött vasat le kell mérni, a megtakarított villamosenergia mennyisége majd csak a hőnap végén „ugrik ki“ és több értékes észrevételüknek majd csak a későbbiek folyamán lesz haszna. Dolgoznak. Becsületesen, szerényen, példamutatón; eddig kevesen tudtak róluk. —ze—
