Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-25 / 17. szám
10 új ifjúság NEM EĽELEMHIANY, FULLADÁS FENYEGETI AZ EMBERISÉGET Április hupszonkilencedik napja nagy napnak, nemzeti ünnepnek számit Japánban. Nagyon régi ünnep, amely furcsa, illetve egyszerű módon nem mindig április 29-re esik, hanem évszázadok- óta .az határozza meg, hogy a szigetország éppen uralkodó császárja mikor ünepli születésnapját. A japán császároknak nincs vezetéknevük. A Jelenlegit Hirohitőnak hívják, Ten- nónak becézik, de hogy beceneve van, az még Japánban sem jelenti azt, hogy mindenki rajong érte és rendszeréért. Az esztendő Japánban is . háromszázhatvanöt napig tart, ám az időszámítás mindig az új császár trőnralépésétől számítódik. Japánban egy esztendő leforgása a- latt, több mint száztíz millió ember ünnepel születésnapot, de közülük csak egyét ünnepli száztízmillió — Hirohitóét, immár negyvenhatodszor. Huszonöt esztendős korában foglalta el a trónt. Különös és kevésbé különös dolgokat művelt azóta. Többek között belevitte, Illetve császári hatalma mellett is beleengedte a szigetországot a második világháborúba, és kapitulált is annak nevében. Kínos nap volt. Rádióban jelentette be a kapitulációt, s a nép akkor hallotta először istenének hangját. Isteni hatalmát örökölte, de néhány hónappal a megadásról szóló okmány aláírása után egy A szdbanforgő: császári rendőr. Csak mosolyog. újabb okmányt is aláírt, miszerint lemond isteni jogairól. Hirohitő háborús bűnösségének kérdése odahaza sosem került napirendre. Évi kilencmillió dolláros fizetését azóta is folyósítják. Hangját utoljára a Sapporói Téli Olimpia megnyitásakor hallották, s legközelebb születésnapján, az államünnepen hallják, amikor egyszerű, polgári szmokingban megjelenik a császári palota erkélyén, leereszkedik a nép közé. Nagy nap, mert a megközelíthetetlen, a vizesárokkal övezett császári rezidencia kapui csupán ezen a napon és újésztendö napján nyílnak meg a nép, a nagyközönség előtt. Jómagam nem időzíthettem tokiói tartózkodásom sem az egyik, sem a másik napra, nem láthattam a császárt, de napokat kószálhattam a világhírű Ginzán, és nagyon sok turistával egyetemben állíthatom, hogy a japán császárnál jobban ismerem a tokiói Ginzát. Igaz, van köztünk turisták és a császár között egy másik nagy különbség is, sőt, egy harmadik, egy negyedik... értünk még senki sem követett el harakirit, de háborús szerepünk kérdése tisztázódott, bár az is lehetséges, hogy mi, a császár második világháborús szerepében még akkor is harakirit követtünk volna el, ha nem vagyunk japánok, ö Japán létére sem ezt cselekedte. Negyvenhat esztendeje uralkodik, de nem mind a negyvenhat év április huszonkilen- cedik napján nyitotta meg önkényesen a palotakert kapuit. Volt amikor mások nyitották meg, és sétáltak önkényesen, felfegyverkezve a szent felsségterületen.. US- Army egyenruhát viseltek... Amikor ez történt, Hirosima és Nagasaki ekkor már romokban hevert. Nem láttam a császárt, de láttam a rezidenciáját. Felmentem a közelben állő, gyönyörű Imperiál szálló tetejére és tüzetesen szemügyre vettem a világ legnagyobb városának legnagyobb zöld-területét. A vizesárokkal övezett cédrusligetetben fehér. Da- godaszerű épületek világítanak. Mi mást is képzelhet el a magamfajta ember a fehér falak mögött lejátszódó eseményekből, mintsem a nagy akvárium mellett forgolódó császárt, akiről tudvalevő, hogy a tengeri élővilág lelkes kutatója. Hogy az utcák, a gyárak és a rizsföldek' élővilágában milyen lelkesedéssel és milyen eredményekkel kutat, arról nem érkeznek jelentések, de azért senki sem hiszi, hogy a rendkívül fejlett szigetország mai eredményeit Hi- rohítő császár hobbyból, vagy szorgalomból teremtette volna meg. Eíeken a területeken ő olyan ritkán jár, mint a nép a császári rezidencia palotakertjében. Április huszonkilencedik napja egyben a költői versenyek napja is. A harmincégyszótagos, klasszikus japán versformában megírt érzések többtízezres számban érkeznek a pályaválasztásra. A legjobbakat e- zen a napon a császári család jelenlétében szavalják el. Gondolom egy percig sem jogtalan az a feltételezés, hogy például Okinawa-témájfl, Jól megírt versek is érkeznek a pályázatra, ám ezek nem JutJAPÁN: Területe: 369 662 km2, Lakossága: 101,1 millió (1968) Fővárosa: Tokio, 11,3 millió (1968) Államforma: császárság. nak be a rezidencia nyitott kapuin. Nem* hiába isteni kapuk ezek. Amateraszu napistennő a mondvacsinált monda szerint 060-ban küldte el dédunokáját a japán trónra.-Azóta uralkodik az a família, amelynek Hirohitó, és legfiatalabb unokája a legifjabb leszármazottja. A Hak- ko Uku elvét napjainkig egyiküknek sem sikerült érvényesíteni és megvalósítani. E szerint az elv szerint a világ nyolc sarkát japán tető alá kellett volna vonni. Erről az elvről régen nem beszélnek. Pontosan azóta, mióta Douglas McArthur tábornok, japán második világháborús meghódítójának neve eltűnt a japán tan- és történelemkönyvekből. A Hakko Uku elvről nyilvánvalóan Hirohitó is lemondott már, sőt mi több, negyedszázada sikerrel érvényesítik a születésszabályozás tervét. A szaporodás évente nem több az egy százaléknál, az abortuszok évi átlaga egymillió körül mozog. A hagyomány, s a szent törvény arra hagy következtetni, hogy április huszonki- lencedike Hirohitó császárságáig, illetve é- lete végéig nemzeti ünnep marad. Ezt követően majd fia, Akihito születésnapja nyitja meg a rezidencia kapuit. Vagy mégsem? Tudom, merész a kérdésfeltevés, de valószínű, hogy az elkövetkező esztendők háromszázhatvannégy napján át egyre inkább a kíváncsiskodók, mintsem a harakiri képes sintók és hazafiak népes serege várakozik majd a kapuk előtt. Néhány hónappal ezelőtt körülgyalogoltam a rezidencia jónéhány hektáros területét, s leültem megpihenni a vizesárok zöldmezős, pirosvfrágos partján. Talán u- nalmában, talán a megróvás szándékával mellém telepedett egy császári rendőr. A megróvásra nem került sor, de arra igen, hogy a mosolygós, fiatal rendőr igyekezett rábeszélni, maradjak ott újév napjáig, s akkor megláthatom mi van a vizesárkon, a kőfalakon belül. S ha addig maradok — mondta —, akkor április huszonkilencedi- két sem szalasztóm el, biztosan nem, mert a császárnézés élménye még egy fehérar- cűnál is ismétlésre szorul. Magamban valahogy így válaszoltam neki: Jó, egy-két órát várok, s te addig menj, mondd meg a császárnak, hogy fedezze addigi ítt-tartózkodásom szerény költségeit, s én megnézem őt újév napján is, születésnapján is, de engedőimével a császárnéző seregre is szeretnék odafigyelni. Kíváncsi lettem volna, mit válaszol ha hallja, ha megérti. De csak mosolygott. Bizonyára azért, mert nem értette. RESZELI FERENC A császári rezidenciát a külvilággal összekötő, legismertebb hid. Ojév napján és április 29-én nagy megterhelésnek vetik alá. A szovjet Mi-6 helikopter annak idején nagy port vert fel a szakemberek körében. Különösen a nyugati körökben megrökönyödéssel állapították meg, hogy a gépóriás képes a magasba emelni bármelyik addig gyártott helikoptert a teljes terhével együtt. A Mi-6 egé.sz sor világ; rekordot állított fel, többek között 20 tonna terhet emelt két kilométer magasságba. Aztán egyszercsak levegőbe e- melkedett a szovjet repülőipar újabb büszkesége, a B-12 jelzésű helikopter, amely elődjénél ‘ is lényegesen többre képes. Teherbírása például egyszerannyi, tehát 40 tonna terhet emelhet magasba. Az összehasonlítás kedvéért felsoroljuk a két gép fontosabb műszaki adatait. Hosszúság: B-12 — 37 méter, Mi-6 — 33 méter; magasság B-12 — 12,5 méter, Mi-6 8,5 méter. Az új helikopter légcsavarjainak átmérője 35 méter, négy, összesen 6500 lóerős teljesítményű motorjai pedig lehetővé teszik, hogy a legnagyobb megterhelésnél is képes óránkénti kétszáz kilométeres sebességgel repülni. Amerikai tudósok jóslata szerint 2070-ben a szigorú születésszabályozás ellenére 15 milliárd ember jog élni a Földön. Ezért sok szakértő véleménye szerint az emberiség problémája akkor nem az éhínség lesz, hanem a hő, amelyet ennyi ember felszabadít. Mivel a Föld lakosságának egyötöde városban fog élni, a felszabaduló hö megakadályozza a tiszta levegőnek a városba való behatolását. Eszerint a. fövendő városok lakóit jobban fenyegeti a fulladás veszélye, mint az élelemhiányé. • • • • • MESTERSÉGES TÓ Hatszázmilliárd köbméteres víztárolót építenek a brazíliai Para államban. A világon ez lesz az egyik legnagyobb. Hosz- sza B00 kilométer, szélessége 480 kilométer lesz. A Xingu, az Aragnaya és mellékfolyóik vizét gyűjti össze a főváros, Brazília és az Amazonas vidékéről. Ki hitte volna, hogy éppen Finnországban fogják felvetni először ezt a kérdést? Pedig így van. Az ezzel kapcsolatos kutatások G. Teyr professzor irányításával a helsinki egyetemen folynak. Teyr professzor patkányokon végezte kísérleteit. A rendszeres szaunázás rosszindulatú tüdódaga- natokat idézett elő a kísérleti állatokban. 1:1006 000 pontossággal méri a távolságot az amerikai Hughes Aircraft lézerberendezése. A cálbavett tárgy távolG Teyr úgy véli, hogy az említett betegségek ellen némi védelmet nyújt a fürdőhelyiség jó szellőztetése, a 90 foknál nem magasabb hőmérséklet (a szaunákban jelenleg előforduló 100—120 fokot a professzor egyenesen hajmeresztőnek tekinti), a hirtelen bekövetkező óriási hőmérsékletkülönbsé- gek, vagyis a szaunából a jéghideg ságának lemérése gyakorlatilag egy szempillantásig tart. tóba való beugrás kerülésé. A professzor véleménye szerint a szauna, a finneknek ez a szinte szentül tisztelt hagyománya, számos baj forrása. A szívbetegek arányszáma európai viszonylatban Finnországban a legnagyobb, a tüdőrák gyakoriságának indexe pedig a finneknél kétszer akkora, mint a svédeknél és ötször-hatszor akkora, mint a norvégoknál, noha a finnek nem is szenvedélyes dohányosok. A kutatók véleménye szerint az említett betegségek oka a szaunában rejlik. Veszélyes-e a szauna? vizesárok
