Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-04 / 1. szám

FIATALOSAN, KATONÁSAN! (Folytatás az első oldalról] 0 Ezredes elvtárs, mi­képpen foglalná össze rövi­den a népszerű szövetség hászesztendei tevékenysé­gét. különös tekintettel a szervezet déli járásokban elért eredméi eire? — őszintén szólva, jó ér­zés volt n-hány héttel eze­lőtt a húszesztendei „leltár­készítés“. Visszapillantva eddigi tevékenységünkre, a legkülönbözőbb szemponto­kat mérlegeltük, és szinte mindenütt jó munkáról, be­csületes helytállásról, szép eredményekről beszélhet­tünk. Szlovákia összes já­rásában mintegy 3200 alap- szervezetünk és klubunk van, taglétszámunk pedig több mint 150 ezer főt szám­lál. Érdekköreinkben továb­bi hatvanezer fiatal dolgo­zik, jobbak lehetnének, ha néhány évvel ezelőtt — meggondolatlanul, adminisz­tratív úton — nem szüntet­tek volna meg számos isko­lai és üzemi alapszerveze­tet. A gyakorlati munka iga­zolta ezeknek a döntések­nek helytelenségét, hatály­talanítottuk őket, és ma már mindenüvé szívesen elme­gyünk, ahol érdeklődést nyilvánítanak a PHSZ sokol­dalú tevékenységének vala­mely ága iránt. Az 1951 óta végzett munkánk legnagyobb elismerése az 1989-ben ka­pott Munkaérdemrend. Nem titok: ezt a magas kitünte­tést jó munkánk mellett az 1988-as válságos időszakban tanúsított internacionalista magatartásunkért is kaptuk, hiszen ezekben a rossz em­lékű hónapokban szövetsé­günkben gátat vetettünk a jobboldali opportunista meg­nyilvánulásoknak és nem csupán fenntartottuk, hanem el is mélyítettük baráti kap­csolatainkat az ukrán DO- SZAF testvérszervezettel! A dél- s kelet-szlovákiai járásoknak a Polgári Honvé­delmi Szövetség keretében végzett munkájáról csak a legnagyobb elismeréssel szólhatok. A Dunajská Stre­da-i (dunaszerdahelyi), No­vé Zámky-t (érsekújvári), levlcei (lévai), luceneci (lo­sonci) járásokban nagyon élénk szervezeti élet folyik; a galántai járás kiváló spor­tolókkal büszkélkedhet; a Veľ. Krtíg-i (nagykürtösi) alapszervezetek tevékenysé­ge láttán aligha mondaná bárki, hogy Szlovákia leg­fiatalabb járásáról van szó... Szívesen, örömmel járok a vegyes lakosságú járásokba vagy a magyarlakta falvak­ba, mert alkalomról alka­lomra szerény, dolgos em­berekkel (s kiváló, követke­zetesen a proletár nemzet­köziség elvét valló hazafiak­kal találkozom Itt. • A PHSZ egyik alapvető küldetése a sorköteles fia­talok tényleges katonai szol­gálata előtti szakmai fölké­szítés: érdekkörök kereté­ben afféle játékos kedvcsi­nálás az angyalbőrben töl­tendő évekhez... Miképpen sikerül teljesíteni ezt az igé­nyes feladatét? — Valóban, szervezetünk életében és mindennapi te­endőink között talán ennek a feladatnak van a legna­gyobb hagyománya. Örömük­re szolgál, hogy e rendkí­vül fontos pedagógiai-gya­korlati tevékenység kereté­ben mérhető le talán a leg­kifejezőbben s legobjektí- vebben a szövetség két év­tizedes fejlődése. Valamikor bizony fapuskákkal, kitö­mött bábúkhal folytak a minden fiút érdeklő katonai játékok, játszották a vonzó katonásdlt.„ Ma, a hadse­reg fölszerelésének műszaki tökéletesedésével egy időben, szinte évről évre emelkedik a ml munkánk mércéje Is. Az egyes érdekkörökben szakosított előképzés folyik. Tapasztalataink azt bizo­nyítják, hogy a nálunk ta­nultakat, látottakat vagy hallottakat a leendő kato­nák nagyon jól tudják hasz­nosítani mind a magánélet­ben, mind pedig a tényleges katonai szolgálat éveiben. A nálunk szerzett Ismeretek­kel élve a fiúk előbb sajá­títják el katonai-szolgálati beosztásuk szakmai követel­ményeit, előbb barátkoznak meg a katonai élet sajátos­ságaival. 0 A hadköteles fiatalok előképzésén kívül mit árul­hatna el, ezredes elvtárs, a PHSZ mindennapi munkájá­ról?... Aligha „katonai ti­tok“, hogy főképpen a vidé­ki alapszervezetek némelyi­kében rugalmasabb irányí­tásra, a sorok fiatalítására, új fölszerelésre lenne szük­ség! Ez a követelmény an­nál időszerűbb, hogy a PHSZ — a honvédelmi sportok ke­retében — az Európa — és világbajnokok egész sorával büszkélkedhet... — A Polgári Honvédelmi Szövetség is kidolgozta a sa­ját ötéves tervét, mely min­dennapi munkánk Iránytűje lett. Tudjuk, hogy puszta ígéretekkel vagy régi lég­puskákkal nem nyerjük meg a fiatalokat és sorainkat is aligha tudnánk bővíteni a jövőben. Felszerelés szem­pontjából legegyszerűbb, legjobb helyzete az autóls- kolánknak van, ahol telje­sen felújítottuk a gépkocsi- parkot, korszerű tantermek­ben a legújabb segédeszkö­zökkel oktatjuk a közúti forgalom szabályait. Termé­szetesen, nem feledkezünk meg tevékenységünk egyéb ágairól sem és a rádióama­tőrök, modellezők, búvárok s az egyéb irányzatú érdek­körök, Illetve sportolóink között a lehető legigazságo- sabban Igyekszünk elosztani a rendelkezésünkre álló a- nyagi javakat. Szervezetünk­ben most alapos leltárt ké­szítünk, mely feltárja majd mindazokat az anyagi-mű­szaki hiányosságokat, me­lyeket mielőbb meg kell ol­dani. Máris tárgyalásokat folytatunk például a keres­kedelmi szervekkel, hegy jobb legyen az ezermesterek által oly gyakran látogatott modellező-szaküzletek áru­ellátása. Bízom abban, hogy mindazok, akik otthont ad­tak alapszervezeteinknek: üzemek, szövetkezetek, is­kolák is segítenek, s így egyesült erővel próbálhatjuk majd áthidalni az elmúlt esztendők ilyen jellegű mu lasztásait. A felszerelésben tapasztalható hoányosságok tudatában nagyon tisztelem a honvédelmi sportok áldo­zatkész rajongóit, akik fá­radságot nem isme. ve, napi több órás edzéssel érik el azokat a világraszóló ered­ményeket, melyekkel Euró­pa- és világbajnokságokat nyernek — dicsőséget sze rezve ezzel önmaguknak és szocialista hazánknak. • Milyen a fiatalok vi­szonya a PHSZ-hez, s mi­képp jellemezné együttmű­ködésüket a SZISZ-szel? — Szervezetünk tagságá­nak negyven százalékát hu­szonöt év alatt fiatalok al­kotják! Ez sokban megha­tározza munkánk tartalmát, mikéntjét és lendületét. Az utóbbi időben nagyon meg­javultak kapcsolataink az ifjúsági szövetséggel, ami­ben minden bizonnyal nagy szerepe van a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel kötött keretszerződésünknek is. Ékes példája volt ennek a közelmúltban véget ért „IS­MERD ÉS VÉDD!“ verseny- mozgalom, melyet a SZISZ- szel közösen rendeztünk. Véleményem szerint a tár­sadalmi munkában sohasem szabad a „gazdát“, a lelke­sedés lángjának fellobban- tóját keresni; azt fontolgat­ni, hogy egy-egy sikeres versenymozgalmat, brigád- munkát vagy egyéb rendez­vényt kinek a javára írja nak, hanem közös célokat követve az együttműködés mipél szélesebb lehetőségeit kell feltárni. Hangsúlyozni szeretném: ez központi, já­rási, de főképpen alapszer­vezeti szinten fontos, hiszen sohasem az erők szétforgá- csolása, hanem ellenkező­leg: azok egyesítése hozhat csak valóban értékes sike­reket. A közeljövőben pél­dául az Ifjúsági és a test­nevelési szervekkel együtt­működve újszerű hagyo­mánnyá szeretnénk érlelni a duklai és sokolovói versenyeket, hiszen a játé­kos testedzés mellett a fel- szabadulással kapcsolatos jelentős politikai-történelmi hagyományok őrzői is. Országszerte most folynak az évzáró taggyűlések, me­lyekre mindenütt meghívjuk a helyi vagy járási párt- s társadalmi szervek képvise­lőit. Közösen vitatjuk meg terveinket s teendőinket, mert az ily módon végzett munkának nem csupán az eredményei mutatósabbak, hanem az ebből fakadó öröm is nagyobb! Ezt bizonyítják a CSKP megalakulásának félszázados ünnepségei vagy a novemberi választásokat megelőző sikeres politikai kampány. 0 Milyen kapcsolataik vannak a szocialista orszá­gok testvérszervezeteivel? — Bevezetőben említettem már a szovjetunióbeli DO- SZAF-fal fenntartott baráti kapcsolatainkat. Látogatjuk egymást, tapasztalatokat cserélünk, közös rendezvé­nyeket tartunk. Járási szer­vezeteink hasonló baráti szövetségben állnak a len­gyelországi LOK-kal vagy a magyarországi MHS-sel. Eze­ket a kapcsolatokat támo­gatjuk, hiszen kétoldalúan hasznosak s az internacio­nalizmus elvének gyakorlati példái. • 1973 ban lesz a PHSZ kongresszusa. Ön szerint a kongresszusi előkészületek súlypontja? — Minden kongresszus alapvető küldetése a szám­adás és az új célok megha­tározása. így lesz ez a PHSZ 11. szlovákiai és ötödik össz- szövetségl tanácskozásán is. Az előkészületekre bőven van Időnk, ezt maradéktala­nul szeretnénk kihasználni. 1972-ben ezért az eddiginél is élénkebbé tesszük szövet­ségünk életét, ott akarunk lenni mindenütt, ahol a fal­vakban, iskolákban, üzemek­ben versenyt vagy társadal­mi munkát szerveznek. Sa­ját erőnkből több honvédel­mi verseny megrendezését tervezzük, különös tekintet­tel e versenyek helyi s já­rási fordulóira. Azt szeret­nénk, hogy a lehető legtöbb embert sikerüljön bekap­csolni ezekbe a vetélkedők­be. Két évtized alatt végzett munkánk eredményei, a hon­védelmi sportokban elért világhírű sikerek s a kato­nai-hazafias nevelés haté­konysága bíztató távlatokat nyit további munkánkhoz. BORSAI M. Péter Nehezedik a gyalogosok helyzete, mert a jármüvek napról napra szaporodnak, s a közüli közlekedés viszonyainak javulásáról csupán esetenként beszélhetünk, nem pedig nagy általánosságban. No meg valljuk be, a gépjárműforgalom javításának eszközei nem minden esetben könnyítenek a szerény gyalogos helyzetén. Pedig még nagyon hosszú idő kell ahhoz, hogy több jármű nyüzsögjön utcáinkon, mint gyalogos. És egyáltalán, nem nagyon valószínű, hogy ez valaha is bekövetkez­het, hiszen utcáink mai járműzsúfoltsága már szinte a csúcspontot jelenti. Valószínű, hogy bizonyos idő múlva nálunk is az kö­vetkezik be, ami a mieinknél is zsúfoltabb világvárosokban már elkezdődött — a de- motorizálás. Persze, ez nem biztos, s ha sor kerül ilyesmire, kérdezzük, mikor? Mert addig bizony nem lesz könnyű gyalogos­ként élni és közlekedni. Mondjuk rá, természetes állapot, hogy az autósok és gyalogosok között nem a legkedvezőbbek a viszonyok, mégpedig a- zon oknál fogva, hogy jelenleg még na­gyon sokan szeretnének autót. De termé­szetes-e az az ugyancsak kedvezőtlen ál­lapot, miszerint a motorizált emberek nagy többsége, környezetére, az utakat övező járdák tömegeire való tekintet nélkül köz­lekedik — fröcsköl, piszkit, arcot, ruhát, mindent, ami a kereke alá eső latyak kö­zelébe kerül? A gyalogos ez ellen nem vé­dekezhet, nem harcolhat, így hát tűr, s bosszankodva naponként cst.ná?ja végig a ruhatisztítás ceremóniáját. Mit tehet a közúti rendőrség. Felírhalj.g - és felírja — minden századik vagy elintik ilyen ko­csi rendszámát, és pénzbírsjápl■ Ez persze túl kevés, kevésbé hatékonyt Megoldást ne­héz keresni, találni ennél i s tehezebb. Jobb utakra, városi sebességkor Hozásra lenne szükség, de ennek megvalósítása, beveze­tése nem napok kérdése. És szaporodnak a gyalogosok azért is, mert a városi tömegközlekedési eszközökön uralkodó viszonyok bizony nem kevés em­bert tartanak vissza attól, hogy a villa­most, trolit, autóbuszt igénybe vegye. In­kább gyalog megyek — gondolja magában az ember, és nem kér a nehézkes közleke­désből, a belátóan utazni nem tudó utasok tülekedő tömegéből. A közlekedés megjavítására irányuló ten­denciák állnak és fizetnek, de ugyanez a helyzet ennek akadályaival is. Ám azért mindig történik valami javulás, könnyítés. Itt van például a várost szemafor hálózat kiépítése. Óriást pénzekbe kerül, mert hát szükségszerű és hasznos. Csakhát egyenlő mértékben jelent hasznot autósnak és gya­logosnak? Nem mondhatnám. Igaz, csök­kenti a legfontosabbat, a balesetveszélyt, de bosszantja a gyalogjárót, hiszen a zöld lámpa a gyalogosnak csak annyi eidőt ad az utcai átkeléshez, amennyi éppen elegendő. De sajnos nem kevés olyan átkelőhelye van fővárosunknak, ahol a zöld fény csupán az út feléig engedi az embert. A tapasztalat­lan gyalogos ilyenkor megijed, pánikba e- sik, komoly balesetelőídéző helyzetbe ke­rül. Az autósok csoportokat alkotnak, klubo­kat alakítanak, hogy közösen segítsék egy­mást. Javaslatom egyszerű: a Trabant, a Wartburg, az MB és számtalan autóklub mellett létrejöhetne végül a gyalogosok klubja is. Ugyancsak a problémák közös megoldása érdekében. És ebbe a közösség­be később az autósokat is be lehetne von­ni, mert megoldásra, könnyítésre csak így lehet számítani. (—kszl—) / új ifjúság 3 AZ ELSŐ MOZI December 25-én múlt 75 éve, hogy a mai Szlovákiai területén sor került az első mozivetltésre. 1896-ban a Palugyai-féle szállodában (a mai Carlton helyén állt) ezen a napon elevenedett meg a vászon. Még ugyan­azon a napon, két órával később ugyancsak mozivetí­tést tartott a König von Un­garn szállodában bizonyos Gierke úr, aki Edison fono­gráfjának hangfelvételével kísérte az előadást. PESTISJÁRVÁNYOK 1713-ban iszonyatos pes­tisjárvány söpört végig Csehországon. Csupán Prá­gában 20 ezer embert raga­dott el a szörnyű halál. A járvány múltával — 1715- ben — a lakosság nagy ün­nepet tartott a Malá Stra- nán, és szobrot emelt a Szentháromságnak, hogy el­űzte az alattomos kört. Hat­van évvel később azonban újra pestis tört ki Prágában, az utolsó a város történel­mében. A Malá Stranán még most is ott áll a Szenthá­romság szobra. A közelmúlt­ban rendbe hozták a kilenc szoborból álló alakzatot. VILÁGSZÍNVONALAT MEGÜTŐ LESIKLÖPÄLYA A Lipt. Mikuláš-i Jasná sportegyesülec dolgozói a Chopokon felépítették ha­zánk legkorszerűbb leslkló- pályát. A lesiklópálya éníté- sét 1966-ban kezdték meg, Herbert Spiesst mérnök úr, a FIS (Nemzetközi Sí Szö­vetség) műszaki bizottsága elnökének elképzelései sze­rint. Spiesst űr ez év októ­berében megtekintette az új lesiklópályát, és a legjobb nemzetközi lesíklópályák kö­zé sorolta. A pálya 4100 mé­ter hosszú, 1004 méter szint- különbséggel. A rajt a Cho- pok legmagasabban fekvő állomáshelyénél van, innen a pálya a demánovái völgy­be vezet. FELEDÉSBE MERÜLT GYÖGYFÜRDÖ Bratislavától mindössze 13 kilométernyire fekszik jur község. Messze földön is­mert ízes boráról. Kevesen tudják viszont, hogy néhány évtizeddel ezelőtt gyógyha­tású fürdőjét is sokan fel­keresték. A felszabadulás után az egykori fürdőben aggházat létesítettek, ami lényegében nem baj. Baj vi­szont, hogy a híres fürdő lassan feledésbe merült. Pe­dig a közelmúltban végzett talajúrások során újabb for­rásokra bukkantak, s vegyi elemzéssel megállapították, hogy vizük gyógyhatású. Mi­vel a közeli Bratislavában még a közönséges strand­fürdőből is kevés van, érde­mes lenne felújítani a juri fürdőket. ÉPÜL, SZÉPÜL A TATRA A mostani ötéves tervben nagy figyelmet szentelünk a Magas-Tátra fejlesztésének, hogy legnagyobb hegysé­günk a turisztika és a téli sportok még vonzóbb köz­pontjává váljék. Kibővül a poprádi repülőtér, hogy a legkorszerűbj gépek is hasz­nálhassák. A Csorba-tón. Starý Smokovecen (CHátra- ffired) és Tatranská Lomni- cán (Tátralomnlc) fedett uszoda és egy kongresszusi palota épül, kibővül a ven­déglátóipar! és üzlethálózat. Már épül a drótkr.'élpálys a . Kőpataki-tóra. Ezenkívül a Tátra különböző részen korszerű, összkomfortos au- tocampingek létesülnek <». I Gyalogolni rossz

Next

/
Thumbnails
Contents