Új Ifjúság, 1972. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-18 / 16. szám
2 új ifjúság — Életszínvonal és szociális biztonság a szocializmusban Életszínvonal alatt azt a társadalmi-gazdasagi kategóriát értjilk, amely az anyagi javak és szolgáltatások fogyasztását, mbiőlségl és mennyiségi fokát, valamint a munka és munkán kívüli körülmények milyenségét jelöli meg. Az életszínvonalat általában az elmúlt időszakhoz, vagy más országok élet- színvonalához mérjük. Hazánkban a szocializmus építése során a termelő eszközök fejlesztése és a társadalmi termelési viszonyok megváltoztatása a lakosság életszínvonalának meglehetősen nagy emelkedését tette lehetővé. Ugyanakkor minőségi változásokat hozott létre az életszínvonal szerkezetében és hatásfokában. Teljes alkalmazottság, a több szabad idő, a reális munkabérek és szociális hozzájárulások alapvető emelkedése idáig nem ismert szociális biztonságot hoztak létre. Kiegyenlítődtek a kirívó különbségek az egyes társadalmi csoportok, a város és vidék, és az ország egyes részei között. Az életszínvonal magas foka Csehszlovákiát a világ legfejlettebb országai közé sorolja, beleértve azokat az országokat is, melyeknek nagyobb az ipari termelése. Az életszínvonal magasságának megállapításakor rendszerint a következő tényezőket veszik figyelembe: 1. Az anyagi fogyasztás. Ide tartozik az étkezés, a ruházkodás, az Iparcikkek fogyasztásának színvonala, a lakásmony- nylség. ezek felszerelésének és struktúrájának minősége. 2. Szolgáltatások. Ide soroljuk az egészségügyet, iskola- ügyet, a kultúrát és népművelést, a kommunális üzemek által nyújtott szolgáltatásokat, tömegszállítő eszközöket, rekreációs és sportolási lehetőségeket. 3. A munka és munkán kívüli feltételek. Ebbe a kategóriába soroljuk a munkabiztonságot, a munkahelyek egészség- ügyi és higiéniai berendezését; a szabad időt és ésszerű kihasználását, a munkaidő tartalmát, a szabadságokat, a munka intenzitását, a munkába járás vagy utazás körülményeit, a szabad idő kihasználására megteremtett feltételeket. A életszínvonal vizsgálásának ez a statisztikai módszere csak az egyik, a külső dolgok értékelését teszi lehetővé. Azonban nem nyújt magyarázatot arra. hogy milyen szerepe van ennek a kategóriának a nemzetgazdaságban és a szocialista társadalom fejlesztésében. Az életszínvonal megközelítéséhez a CSKP XIV. kongresz- szusa hozott minőségileg új felfogást: a) Az életszínvonalat és emelését a gazdasági fejlődés fontos tényezőjeként kell értelmezni. b) Az életszínvonal fejlődésének összhangban kell lennie • szocialista életmóddal. c) Az életszínvonal és a tudományos műszaki fejlődés között szoros összefüggés áll fenn. d) Az életszínvonal fontos és elválaszthatatlan tartozéka a szociális biztonság. e) A párt gazdaságpolitikai programjának és az ötéves tervnek a fő célja az életszínvonal emelése. f) A kongresszus megállapította a fontossági sorrendet az életszínvonal fejlesztésénél. Az emberi társadalom alapvető tényezője, az emberi tulajdonság, hogy felismeri sokoldalú fejlődésének lehetőségeit. A szocialista társadalom nemcsak támogatja, hanem irányítja is ezt a tulajdonságot. Az életszínvonal fejlesztésének felfogásában új elem az a tény, hogy a gazdasági politika legfőbb céljának tekintjük ezt. A szocialista társadalom megteremti a feltételeket, hogy az ember vágya az anyagi és kulturális fogyasztás emelkedése után céljává váljék. A termelő eszközök jelenlegi fejlettségi foka (és ez a jövőre is érvényes) okozza, hogy a2 igények magasabbak, mint a kielégítésükre szolgáló lehetőségek. Ilyen esetben rendkívül fontos megállapítani az egyes szükségletek kielégítésének helyes sorrendjét és arányait. Ez a folyamat lehetővé teszi az erkölcsi és anyagi ösztönzők kihasználását, de ugyanakkor az életszínvonal fejlesztése célkitűzéseinek és útjának rendelet- szerű kitűzését is lehetővé teszi. A CSKP XIV. kongresszusa így határozta meg ezeket a célkitűzéseket: 1. A lakosság reálbérét és személyi fogyasztását emelni, ugyanakkor emelni a belkereskedelmi piac minőségét. A nemzetgazdaság előrelátható fejlődése mellett a lakosság reálbére évente 5 százalékkal emelkedik. A teljes alkalmazottság politikáját folytatva, növekedik az alkalmazottak száma — körülbelül 2,5—3 százalékkal évente. 2. A jutalmazás szocialista alapelveit, de emellett a munka- fegyelmet és a munkáért való felelősséget következetesen szilárdítani. ' 3. A kiskereskedelmi árak állandóságát biztosítani és ezzel szilárdítani az emberek szociális biztonságát. Megteremteni a feltételeit annak, hogy a nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan a fogyasztás színvonala olyan egyéneknél is emelkedjen, akik nem tudnak bekapcsolódni a munkafolyamatba. 4. Intenziven tevékenykedni a lakásprobléma megoldásán. A lakásprobléma az életszínvonal magasabb minőségének alapvető kérdése. A kongresszus az 5. ötéves terv feladatául legalább 500 000 lakás építését tűzte ki. Ez 90 milliárd korona ráfordítást igényel, ami 67 százalékkal több mint az előző ötéves tervben volt. 5. Termelő és nem termelő alapok fejlesztésével, valamint szervezési-műszaki intézkedésekkel megteremteni a feltételeket a munka és életkörnyezet javítására. Az életszínvonal fejlesztése problémáinak megoldását a kongresszusi határozatokban és az ötéves tervben szögezték le. Céljuk a szocialista társadalom tagjai biztonságérzetének a megszilárdítása. 0) Ifjúság, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Köz- pootl Bizottságának lapja • Kiadja a Smeoa kiadóvállalata • Szerkesztőség és adminisztráció: Bratislava, Pražská 9. Telefon: 485-41-45. Postafiók 30 • Főszerkesztő: dr. STRASSER GYÖRGY. Nyomja: Západoslovenské tlačiarne 01 # Előfizetési díj egész évre 52.- Kčs, félévre 26.- KCs • Terjeszti a Posta ffirlapszotgálata, előfizethető mindeo postakézbesítőnél vagy postahivatalnál • Kéziratokat nem őrzilnk meg ás nem küldünk vissza 0 A lapot külföldre a PNS Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 48 útján lehel megrendelni. A FALUSI IFJÚSÁG HELYZETÉRŐL Beszélgetés Ján Crman elvtárssal, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetőjével (Folytatás az 1. oldalról) Osztályvezető elvtárs, hogyan jellemezné röviden a falusi ifjúság jelenlegi helyzetét? A falu életében az elmúlt évtizedekben olyan társadalmi mozgás állt be, amelyre a történelemben eddig még nem volt példa. A falu szocializálásával alapvetően megváltoztak a mezőgazdaságban is a termelőerők és a termelési viszonyok. Pár év leforgása alatt több évszázados hagyományt számoltunk fel, hogy meggyorsítsuk, és az ipari termelés színvonalával összhangba hozzuk a mezőgazdasági termelés fejlődését. Ennek során a régi és az ú] harca átmeneti bajokkal, ellentmondásokkal Járt. A falusi ifjúság helyzete is e folyamat függvényeként alakult. Kezdetben óriási nehézségekkel küzdöttünk, a fiatalok úgyszólván menekültek a mezőgazdaságból, a munkaerőutánpótlás majdnem katasztrofális helyzetbe került. A későbbiek folyamén a CSKP körültekintő mezőgazdasági politikájának megvalósításával egyidejűleg el sősorban a tudományos-műszaki fejlődés volt legdöntőbb hatással a falusi ifjúság társadalmi helyzetére. Napjainkban a mezőgazdasági termelésben olyan minőségi átalakulásnak lehetünk tanút, mint az iparban 100 évvel ezelőtt, az ipari forradalom Idején. A mezőgazdaságra jellemző évezredes őstermelői gazdálkodást újjáformáló fejlődési folyamat legfőbb vonását: a gépesítés, a kemizálás, az öntözés, a nagy hozamú növény és állatfajták elterjedése, a szakosítás, a kooperáció, az Integráció és a nagyüzemi munkaszervezés elveinek térhódítása mind közelebb hozzák a mezőgazda- sági munkát az Ipari munkához. Ez kétségkívül mélyrehatóan érinti a falusi fiatalok társadalmi helyzetét, életszemléletét és politikai felfogását is. Alaposan megnőtt továbbá a mezőgazdasági munka rangja és társadalmi megbecsülése. Akár anyagi, akár erkölcsi szemszögből nézzük, eltűntek azok a különbségek, amelyek évekkel ezelőtt a mezőgazdasági és ipari termelés között voltak. Alapjában véve tehát a falusi ifjúságra nézve meglehetősen kedvező helyzet alakult ki. Tavaly szeptemberben lényeges megegyezés született a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága és a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottsága között, a- mely úgymond intézményesíti a fiatalok helyzetét, illetve a két szervezet kapcsolatát. Az együttműködésnek máris kedvező eredményei vannak, javult a fiatalokról való gondoskodás, különösen ami a munkakörnyezetet, higiéniát, kultú- rális életet és lakáshelyzetet Illeti. Sajnos, néhány járásban még mindmáig nem került sor a megegyezés és együttműködés konkrét tartalmának és feladatainak kidolgozására. A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának januári plenáris ülése foglalkozott a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetével, majd röviddel később Prágában sor került a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok VIII. országos találkozójára. Milyen kérdések merültek fel, és időközben hogyan igyekeztek megoldani őket? Az említett plénum örömmel állapította meg, hogy falun még sohasem volt az ifjúsági szervezetnek ennyi tagja mint most. Sajnos, ezek közül mindössze 7000 és egynéhány SZISZ tag dolgozik kimondottan a mezőgazdasági üzemekben, úgy, hogy e téren még óriási tartalékaink vannak. Szlovákiában hozzávetőlegesen 70 ezer fiatal dolgozik a mezőgazdasági termelésben, ezeknek a túlnyomó részét feltétlenül meg kell nyernünk szervezetünknek. Több okból is. A mezőgazdasági üzemek fiataljainak túlnyomó többsége szorgalmasan dolgozik, becsi- lettel helytáll. Munkájukkal kivívták az Idősebb dolgozók és vezetők elismerését. Elsősorban a fiatalok a kezdeményezői a tudományos-műszaki fejlesztésnek, azoknak a tényezőknek, a- melyek a fejlődés jelenlegi sza kaszán döntő módon befolyásolják a mezőgazdasági termelés további fejlődését. Az eredmények továbbá azt bizonyítják, hogy a szervezett fiatalok jobb munkaeredménye két érnek el társaiknál. Ez nyilván törvényszerű. A szövet kezet szempontjából tehát nem lehet közömbös, hogy van-e a faluban SZISZ alapszervezet vagy nincs. A legtöbb szövetkezet vezetősége ezt teljes mértékben tudatosítja is, és anyagilag, illetve erkölcsileg is a lehető legmesszebbmenőbben támogatja a SZISZ alapszervezetet. A SZISZ flymődon döntő mértékben befolyásolja a szövetkezetben dolgozó fiatalok élet- és munkakörülményeit. Egyrészt tehát létérdekünk, hogy bővítsük a falusi alapszervezetek számát és sorait, másrészt pedig erkölcsi kötelessé günk miniden erőnkbőh támo gatni a termelés szüntelen fokozását, amit — mint már előzőleg említettem — a szervezett fiatalokon keresztül látjuk elérhetőnek. Milyen konkrét eredményeket ért el eddig a SZISZ a me zögazdasáei termelés fejlesztésében? Milyen konkrét tettekkel köszöntik az egységes földművesszövetkezetek leendő VIII karigtesszusát? Noha újraegyesített ifjúsági szervezetünk még két éves múltra senyaekldt vissza, máris szép eredményeket mutathatunk fel. A múlt évi aratásban például az Ifjú kombájnosok játszottak döntő szerepet. Összesen 330 fiatal kombájnos kapcsolódott be Szlovákiában a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának versenyébe. A győz tes Morávek házaspár például E 512-es kombájnon 542 hektár gabonát takarított be. Ugyancsak nagy visszhangra talált az ifjúsági szövetség felhívása az őszi betakarítás támogatására. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok száma jelenleg alapjában véve megfelel a szükségletnek, de van a mezőgazdasági termelésnek egy ága, az állat- tenyésztés, amely a fiatalok számára egyelőre nem vonzó. Persze ez összefügg az állattenyésztés gépesítésének nem kielégítő színvonalával. Mindenképpen magas azonban az állattenyésztésben dolgozók átlagos életkora. E téren Igyekszünk javulást előidézni. Nagyon jó példával jár elől pél dául az okod (Ekecs) szövetkezet fiatal fejőgulyás szocta lista munkabrigádja, amely la valy decemberben versenyre hívta ki az ország valamennyi SZISZ szervezetét a „SZISZ 1. kongresszusának brigádja“ elmért. A verseny nagy visszhangra talált. Szlovákiában jelenleg .180 Ifjúsági kollektíva küzd e címért, ezeknek egy része a mezőgazdasági üzemekben dolgozik. Maguk az oko- dak figyelemreméltó eredményeket érnek el. Tavaly egy tehéntől átlag 3500 liter tejet fejtek ki. A szövetkezeti kongresz szus tiszteletére vállalták, hogy a fejésl átlagot tehenenként 100 literrel túlszárnyalják. Ezenkívül csökkentik a takarmány- szükségletet és bekapcsolódnak a társadalmi munkába. A többi szervezet közül megemlíthetném még a svldntki Ondava földmüvesszövetkezel ben dolgozó tíz tagú gépjavító kollektívát, továbbá a buzitkái (lučeneci járás) mezőgazdasági szaktanintézet tanulóit, akik a társadalmi munkán kívül felajánlották, hogy 8000 órát dolgoznak le a burgonyaszedésnél. A SZISZ nítrai Járási bizottságáról pedig csak a közelmúlt ban indult el egy újabb mozga lom: „100 ha-t a földművesszövetkezetek és a SZISZ I. kongresszusának“ jelszó alatt. Mint a jelszóból is kitűnik, a parlagon heverő termőföld feltárására és megművelésére irányul. Az elmondottakból érezhető, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiátalok aktívan bekapcsolódtak az egységes földműves- szövetkezetek Vili. kongresszusát megelőző mozgalomba. Milyen javaslatokkal, követelményekkel és észrevételekkel mennek a fiatalok az egységes földművesszövetkezetek VIII. kongresszusára? Mindenekelőtt szorgalmazni fogjuk, hogy minél hamarabb oldják meg a fiatal mezőgazdasági dolgozók helyzetével ösz- szefüggő kérdéseket, olyan értelemben, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok a népgazdaság többi ágaiban dolgozó fiatalokkal anyagilag és erkölcsileg egy szintre kerüljenek. Különösen égető és halaszthatatlan a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok egész évi foglalkoztatottságának biztosítása. Ugyancsak haladéktalanul meg kell oldani azoknak a fiataloknak a továbbképzését, akik mindjárt a kilencéves iskoki el végzése után a szövetkezetben vállalnak munkál. Az oktatás ügyi minisztériummal karöltve meg kell találni a módját, hogy rendkívüli oktatási forma kere tében gondoskodjunk ezeknek a szakképzetlen fiataloknak a fejlődéséről. Mi továbbá azt szorgalmazzuk, hogy a mezőgazdaságban dolgozó, fő- vagy középiskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok sajátítsanak el egyszer re több szakmát. Mégpedig azért, mert a mezőgazdasági munka idényjellegéből kifolyólag egyik-másik szakember néha tétlenségre van kárhoztatva Márpedig, ha több szakmát bír akkor könnyebben talál az év bármely Időszakában megfelelő munkát. Nem kevésbé fontos az életág munkakörnyezetről való fokozott gondoskodás, mert a mezőgazdasági üzemekben ezt a kérdést többnyire érthetetlenül mellőzik. El kell érni, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek gondoskodjanak megfelelő szociális épületekről, lakásokról stb. Mi a magunk módján igyekszünk hozzájárulni a felvetett problémák megoldásához. Egy idő óta nagyon jó tevékenységet fejtenek ki a falusi SZISZ szervezetek mellett működő ifjú mezőgazdasági szakemberek klubjai. A klubok keretén belül lehetőség nyílik arra, hogy az ifjú szakemberek — elsősorban a főiskolát végzett szakemberek — kicseréljék tapasztalataikat, megismerjék a haladó munkamódszereket a mezőgazdasági termelésben itthon és külföldön. A fiatal mezőgazdasági dolgozók körében gyakran szervezünk különféle ügyességi versenyeket, vetélkedőket: például traktorvezetői, szántó, fejő, arató, állattenyésztő stb. versenyeket. Ezek révén azt szeretnénk elérni, hogy az tfjú mezőgazdasági dolgozók minél alaposabban sajátítsák el szakmájukat, hogy a munkában valóban mesterek legyenek. Ilyen „mesterekkel“ a mezőgazdasági termelés soronkövetkező feladatait minden bizonnyal teljesíthetjük. v Palágyi Lajos u •HÁTI SLAV A LÁTOGASSA MEG A BRATISLAVA AI TÉLI STADIONBAN A 3. NEMZETKÖZI VIRÁG- ÉS KERTÉSZETI KIÁLLÍTÁST! IDŐPONT: 1972. ÁPRILIS 13—23. A kiállításon részt vesznek a Szovjetunió, NDK, MNK, Lengyelország, Bulgária, Ausztrália, NSZK, Hollandia, Japán, Olaszország, Dánia, Belgium, Franciaország, Kanada, Jugoszlávia, Svájc, USA, Elefántcsontpart, Nagy-Britannia és Csehszlovákia legfejlettebb virágkertészetei. KI a virágot szereti, rossz ember nem lehet — írta Petőfi, s ebben a mondatban mély népi bölcsességet fogalmazott meg. Idén Bratislavában Ismét sor kerül egy olyan kiállításra, amelyen sokezer látogató bizonyíthatja majd e klasz- szikus megállapítás hitelét. Az ifjúság szereti a virágot, és biztosak vagyunk benne, hogy a kiállítást a Bratislava környéki iskolák diákjai Is megtekintik. Belépti díj: 20.- Kčs, diákok és katonák számára 10.- Kčs. Diákcsoportok belépti dija személyenként 5.- Kčs. Diákok, kérjétek meg csapatvezetőtöket, tanítóitokat, hogy szervezzék meg számotokra e kiállítás megtekintését. A diákjegyek a következő címen rendelhetők meg: Záhradníctvo a rekreačné služby mesta Bratislavy Výstava kvetov — Bratislava, ul. Odbojárov 9.
